Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-04 / Vasárnap Reggel, 5. szám

8 ★ INFORMATIKA ★ 2001. február 4. Reklámok dühítő e-mail-áradata Az internetezők képtelenek megszabadulni az e-mail címükre postázott kéretlen reklám­levelektől. A spamek nemcsak elfoglalják a helyet a fontos levelek elől, hanem letöltésük a címzett pénztárcáját is megterheli. A kéretlen reklámlevelek nemcsak elveszik a helyet a fontos üzenetek elöl, de a letöltésük a gép tulajdonosának pénzbe is kerül. Persze a levéláradat lehet akár kamaszos csínytevés is Néhány nappal ezelőtt hosszabb időre lelassult Magyarország egyik nép­szerű ingyenes elektroni­kus levelezőrendszere, az Origón keresztül is elérhe­tő Freemail. Az ok: az Origó konkurens portáljá­ról, az Index szerveréről több mint félmillió (azo­nos szövegű) e-mailt pos­táztak a Freemail egyik postafiókjába. A rendszer- gazdák, észlelve a percen­ként beérkező hatszáz azo­nos levelet, letiltották azok fogadását. A levéláradatot az okozta, hogy egy hiba­üzenetet kiküldő szerver - vélhetően a szoftver műkö­dési gondjai miatt - nem állt le. Az elektronikus postalá­dák tulajdonosainak ennél is bosszantóbb zaklatások­kal kell számolniuk, ha cí­mük véletlenül vagy szán­dékosan bekerül egy adat­bázisba. Karácsony előtt egy nőknek szánt magazin marketingcélokkal több tízezer e-mailt küldött szét a különféle adatbázisokból beszerzett postafiókokra. Az olvasótoborzónak szánt kéretlen levelek (angol ne­vük spam) az ábrák miatt viszonylag nagy terjedel­műek voltak. Akadt olyan e-mail-tulajdonos, aki tu­catnyit kapott belőlük. Mi­után a szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott postafióktárhely mérete korlátozott, akadtak, akik a reklámlevelek miatt fontos üzeneteket nem kaptak meg. Mások azért jártak pórul, mert a levelek letöl­tése, ha rövid időt is vesz igénybe, mégis pénzükbe kerül. A kéretlen reklámleve­lek ellen alig lehet véde­kezni. Az átlagos inter­netezőnek épp ezért érde­mes legalább két-három e- mail-címet fenntartania az ingyenes levelezőrendsze­reknél, emellett a saját internetszolgáltatótól ka­pott postaládacímét leg­alább olyan titokban tarta­ni, mint a bankkártya kód­ját. Aki el akarja kerülni, hogy postaládáját reklá­mokkal tömjék tele, az so­ha egyetlen online-regiszt­ráció során se adja meg ezt a címet, ne iratkozzon fel hírlevelekre, levelezési lis­tákra, mert ezzel bárki szá­mára nyilvánossá teszi a címét. A levelezőprogra­mokban többnyire elérhe­tők különféle levélszűrők, amik távol tartják a kéret­len leveleket. A szolgálta­tókkal egyértelműen kö­zölni kell, soha nem adhat­ják ki az e-mail-címet ke­reskedelmi célokra. Ha- ckerek egyébként bosszú­álló eszközként is alkal­mazzák a postaládát meg­töltő leveleket. Erkii Liikanen, az Euró­pai Unió információs társa­dalommal foglalkozó bi­zottságának elnöke betar­totta ezeket a szabályokat. Mégis nap mint nap tucat­nyi spamet talál levélládá­jában, s elolvasásukkal ér­tékes szabadidőtől esik el. A főbiztos ezért karácsony előtti szabadnapjait arra ál­dozta, hogy e-mail-címét megpróbálta eltüntetni a hirdetők adatbázisaiból. Órákat töltött a webolda­lakon címét letiltó űrlapok kitöltésével - saját bevallá­sa szerint minden ered­mény nélkül. Magyarországon, akár­csak az Európai Unióban, pillanatnyilag semmilyen szabály nem tiltja, hogy valaki reklámcélú e- mailekkel árasszon el egy postafiókot. A főbiztos ve­zetésével a bizottság azon­ban elkészítette a kéretlen reklámlevelek szabályozá­sáról szóló uniós ajánlás tervezetét. A jövőben (Eu­rópában) reklámlevelet egy vállalat csak akkor küld­hetné ki, ha ehhez előzete­sen megszerezte a posta­fiók tulajdonosának hoz­zájárulását. Hódít az e-marketing A Jupiter Research jelentése szerint az Egyesült Államokban 2005-ben a mainál 22-szer több, vagyis összesen 286 milliárd kereskedelmi célú e-mailt küldenek majd szét. Az e-marketingre fordított kiadások a következő három évben 360 százalékkal nő­nek majd. A kongresszus az USA-ban is hamarosan napirendre tű­zi a spamek küldéséről szóló törvényjavaslatot. Az átlagamerikaiak 2003-ban hetente 31 (engedélyezett) e-mailt kapnak. hírek Ingyentűzfal otthonra New York: A Tiny Software új, a számítógé­pet a kalózoktól és vírusoktól védő tűzfal- szoftvere már a gép bekapcsolását követő egy-két másodperc után működésbe lép, s nem várja meg, míg a Windows futni kezd. Az otthoni felhasználók az ingyenes válto­zatot letölthetik a www.download.com ol­dalról. Robotháború egy kutyáért Tokió: A Sony hadüzenetével megkezdődött a világ első robotháborúja. A japán szórakoz­tató elektronikai óriás több nemzetközi vál­lalat ellen indított pert, mert azok a Sony népszerű Aibo robotkutyáit másoló olcsó, lebutított modelleket árulják. Élő közvetítés a Mir haláláról Moszkva: Élőben nézhetik végig a világhá­lón a kíváncsiak március 5. és 7. között a Mir űrállomás megsemmisítését - adta hírül az orosz űrkutatási központ. A Mir halála (orosz és angol nyelven) a www.rosaviakos- mos.ru honlapon követhető. Digitális térkép hazánkról Budapest: Néhány héten belül elkészül Magyarország első, járművekbe beépíthető, illetve hordozható GPS készülékekben is használható, minden utat helyesen tartalma­zó digitális térképe. A jelenleg használt navi­gációs eszközök esetenként akár több száz métert is csalnak. Jordánt tenyérre veszik New York: Három évig Michael Jordán, a Chicago Bulls legendás kosarasa lesz a Palm (magyarul te­nyér) kézi számítógépek új reklámembere. Jordán a nevét viselő gépek eladási árából 12‘százalékot kap, de legalább 3,5 millió dol­lárt (mintegy egymilliárd forintot). A Palm új sztárja a szupermodellt, Claudia Schiffert ütötte el a szerző­déstől. HASZNOS HONLAPOK | j' SültrrŰrt fi jW< Z'.—■ , A főváros virtuális mását hozza létre a vi­lághálón a Főpolgármesteri Hivatal. A budapest.hu honlap átalakítása nyomán az oldal látogatói nemcsak közérdekű kérdésekről mondhatják el a fórum rovat­ban véleményüket, hanem szavazhatnak arról, milyen kérdéseket tűzzenek napi­rendre a városatyák. A város ügyei iránt érdeklődők elolvashatják a közgyűlési előterjesztéseket. Többszintű budapesti utcatérkép segíti a látogatókat, a virtuális séta pedig a város nevezetességeit mu­tatja be. Van dobbantógyűjtemény étter­mekhez, és a közszolgáltató vállalatok­hoz. Közlekedési hírek és kulturális prog­ramajánló mellett a hét közepétől már a fővárosról szóló novella- és fotópályáza­ton való részvétel lehetősége is csalogat­ja a várost szerető „digitális” polgárokat. Lemaradunk Európa mögött Az Európai Unió tizenöt év feletti polgárai közül már minden negyedik hozzáfér az internethez. Tavaly április és október között a szörfözők ará­nya 18-ról 28 százalékra nőtt - állítja egy kölni kutatóintézet. Magyarországon nem ilyen rózsás a kép. A Kód közvélemény-kutató tavaly év eleji felméréséből még az derül ki, hogy csak néhány százalékkal vagyunk lemaradva az uniós polgá­rok mögött, ám az év végi szakértői becslések szerint 2000-ben nálunk - főleg a telefondíj ma­gas volta miatt - nem került sor a nyugatihoz ha­sonló robbanásszerű térnyerésre. A Magyaror­Internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya Magyarországon 2000-ben nem rendelkezik hozzáférései rendelkezik hozzáférései szághoz hasonló fejlettségű Írországban tavasz és ősz között megduplázódott a hálópolgárok száma. Ugyanezt tapasztalták Ausztriában is. Drágul a telefonálás Február elsejétől átlagosan 3,18 százalékkal emelte a telefonálás árát a Matáv. Csökkennek a percdíjak és a kapcsolási díj is. A helyi hívá­sok átlagosan 6,4 százalékkal lesznek olcsób­bak, míg a távolsági 14, a nemzetközi pedig 15 százalékkal kerül kevesebbe, mint tavaly. A minden hívás után beszedett - a mobilszolgál­tatók által leginkább támadott - kapcsolási díj 36,7 százalékkal csökken. A díjszabás változása előnyös azok számá­ra, akik viszonylag gyakran bonyolítanak rövid belföldi beszélgetéseket, illetve hosz- szabb vidéki és nemzetközi hívásokat. Ki­fejezetten hátrányos azoknak, akik meglévő mobiljuk mellett az otthoni vezetékes készü­léket csak arra tartják, hogy a barátaik el­érhessék őket. A havi előfizetési díjak ugyanis 27 százalék­kal nőnek. A vállalat ezzel az előfizetési díjat a „vonalfenntartás tényleges költségeihez” igazítja. Azok, akiknek havi telefonszámlája tavaly meghaladta a 7000 forintot, ha ugyan­annyit beszélnek, mint 2000-ben, alig érzik meg a drágulást. Bár a Matáv eredetileg azt tervezte, hogy megszünteti az este 6-tól másnap reggel hétig igénybe vehető átalánydíjas csomagot, a „Mindenkinek”-et, a felháborodott inter­netezők nyomására az új díjcsomag kidolgozá­sáig ismét elő lehet rá fizetni. A vállalat szerint a nyáron bevezetendő új internetkedvezmény nem lesz előnytelenebb, mint amit a háló bará­tai jelenleg igénybe vehetnek. Internetre vált a pápa Néhány órával azután, hogy II. János Pál pápa a tömegtá­jékoztatás napja alkalmában üzenetben foglalkozott az internet és a televíziózás hasznosságával, hackertá- madás áldozatául esett a va­tikáni rádió honlapja. A Crime Boys nevű számítógé­pes kalózbanda egyik koráb­bi kiáltványában felemlegeti, hogy a katolikus egyház képviselői gyerekeket mo­lesztálnak. A „betörésre” vélhetően az ingerelte őket, hogy a Szentatya üzeneté­ben szót ejtett a világháló vallási tanítások terjesztésé­ben betöltött szerepéről. II. János Pál nagyszerű dolognak tarja, hogy az internet és a műholdas tele­víziózás segítségével hívők milliói követhetik figyelem­mel az egyházi eseménye­ket. A web nyújtotta lehető­ségeket az egyház tevéke­nyen és kreatívan felhasz­nálhatja az Evangélium hir­detésére. A pápa figyelmeztetett a kommunikációs eszközök kétarcúságára. Úgy véli, hogy a tájékoztatási eszkö­zök eleinte csak tudósítottak a történésekről, ma már a sa­ját igényeik kielégítésére „gyártják” az eseményeket. A Szentatya szerint elmosó­dik a határ a valóság és az il­lúziók között, sokak előtt rejtve marad az igazság. A Szentszék információs rendszerének elektronizá­lását, dacolva egyes főpapok ellenkezésével, egy bizonyos Judith Zoebelein nővér kezdte el 1991-> a.- Isten útjai végtelenek. Van, aki kórházban vagy is­kolában kívánja apácaként szolgálni az urat, én a kom­puter előtt teszem ugyanezt - fogalmazott egy olasz lap­nak adott interjújában a „sis- ter web”. A Vatikán honlap­ját 1997 óta naponta frissítik. A pápa szerint az internet felhasználható az Evangé­lium terjesztésére. A Szentatya szerint a modern tá­jékoztatási eszközök manipulálják az eseményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents