Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-04 / Vasárnap Reggel, 5. szám

60 ezer forintos kérdezők Csütörtök óta járják a lakásokat, a közösségi szállásokat a kérdezőbiztosok, hiszen megkezdődött a harmadik évezred első nagy, teljes körű összeírása, a tizen­negyedik népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal - sok más mellett - kíváncsi az állampolgárok vallására, nemzetiségére, fogyatékosságára is, bár ezekre a kérdé­sekre megtagadhatjuk a választ. A kérdezőbiztosok csütörtö­kön útnak indultak, hogy ki­faggassák a magyar állampol­gárokat, a munkát február 21- ig kell befejezniük. A KSH két kérdőívet állított össze: egyik­be a személyi körülménye­inkre, a másikba lakásunkra vonatkozó adataink kerül­nek. A tizennegyedik magyar népszámlás eszmei időpontja február elseje nulla óra, nulla laszoknak pontosan erre az időpontra kell vonatkozniuk, hiszen a felmérés három hete alatt is halnak meg, születnek emberek, változnak az ada­taik. Ha tehát például a szám­láló február 17-én egy tízna­pos babát talál az egyik csa­ládban, ő kimarad az össze­írásból, viszont a két héttel korábban meghalt nagyma­ma adatai bekerülnek a doku­mentumokba. A mostani népszámlálás több szempontból különleges. Eddig példa nélkül álló mó­don az íveken nem szerepel az összeírt neve. S bár van pon­tos címre vonatkozó rubrika, az adatvédelmi biztos ajánlása alapján az utca, házszám ro­vatokat nem töltik ki. A vá­laszadás az esetek döntő több­ségében kötelező, aki ezt meg­tagadja, ellene szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Há­rom kényes - az állampolgár fogyatékosságát, vallását, nemzetiségét firtató - kérdés­re azonban nem muszáj felel­ni. A történelmi egyházak egyébként válaszadásra buz­dítják híveiket, a Hit Gyüleke­zete vezetői azonban azt taná­csolják tagjaiknak, hallgassa­nak vallásukról. Ugyanez a vé­leményük a Krisna-tudatú hí­vőknek, akik arra hivatkozva utasítják el a válaszadást, hogy politikai, egyházpolitikai célokat szolgál az adatgyűjtés, s nem az ország valóságos val­lási térképe rajzolódik majd ki. A nemzetiségi önkormány­zatok viszont azt szeretnék, ha az állampolgárok nyíltan vállalnák, ha nem magyarnak vallják magukat. A legérdeke­sebb feltehetően a roma kö­zösség számának alakulása lesz, hiszen a magyarországi cigányság létszámáról jelenleg rendkívül eltérő adatok van­nak forgalomban. A közbiztonság jelenlegi helyzete miatt manapság senki sem enged be szívesen idegent a lakásába. A számlá­lóbiztosok azonban igazol­vánnyal rendelkeznek, s aki ellenőrizni akarja őket, egy ingyenes zöldszámon (06 80 202 690) ezt megteheti. Aki viszont még ebben sem bí­zik, kérheti, hogy saját maga tölthesse ki az adatlapokat. A biztosokat egyébként az ön- kormányzatok választották ki a jelentkezők közül. A pol­gármesteri hivatalok megpró­báltak olyan embereket ke­resni, akiket az adott telepü­lésen viszonylag jól ismer­nek, és az emberek bizalom­mal viseltetnek irántuk. A kérdezők nem túl sok pénzt kapnak, bruttó 50-60 ezer fo­rint jár nekik az egy hónapos - ebben benne van az okta­tás, az előzetes címbejárás - munkájukért. A felmérés három hete után jön a hónapokig, évekig tartó feldolgozómunka. Az el­ső részeredményeket a KSH már a nyár elején hozza nyil­vánosságra, a részletes értéke­lés 2002 végére készül el. Az első napok tapasztala­tai egyébként azt mutatják, az embereket nem lepte meg, hogy a számlálóbiztosok be­kopogtak hozzájuk, tehát tud­ták, hogy népszámlálás van, s kötelező válaszolniuk. Bizal­matlanságot azonban tapasz­talt néhány kérdező. De az igazolványuk bemutatása és a telefonos ellenőrzési lehető­ség felajánlása után az állam­polgárok többsége készsége­sen válaszolt. A kényes kérdé­sek közül a nemzetiségére csaknem mindenki felelt, a vallási hovatartozásnál több válaszmegtagadó volt, a fo­gyatékosságukat azonban na­gyon nem szívesen fedték fel az emberek. abcs perc, ez azt jelenti, hogy a vá­2001. február 4. ★ GAZDASÁG ★ 5 Felzárkózunk, de mennyiért? Az Európai Uniónak hamarosan döntenie kell, hogy a csatlakozó államoknak mennyi pénzt juttat a felzárkóztatáshoz. Az már rég eldőlt, hogy kevesebbet, mint amennyit Portugália, Spanyolország és Görögország. Ugyan még az is kérdéses, hogy Magyarországon hány régió van, s Budapest szerepét hogy ítélik meg. A tét viszont túl nagy, hiszen kaphatunk 600 millió és 2,2 milliárd eurót is (egy euró 265 forint). Kecskemét: multiközpont A Phoenix Mecano Kecskemétről irányítja kelet-európai terjeszkedését. A svájci multi a villamos motortól a kórházi ágyemelőig, tucatnyi terméket gyárt, s tavaly 16 milliár­dos bevételt könyvelhetett el. Miközben Kecskeméten újabb üzemcsarnokot építe­nek, Romániában és Szlovákiában is meg­vetnék lábukat. Leállnak a vágóhidak? Kevés a sertés, s több vágóhíd jelezte, hogy hamarosan leáll. A tavalyihoz képest ja­nuárban 90 ezerrel kevesebb sertést dol­goztak fel. Egyesek szerint megnőtt az élő- sertés-export, amit segített a kergemarha­kór. Ugyanakkor a feldolgozást visszaveti, hogy az illetékes tárca késlekedik a hús- export-támogatással. Debrecen keleten előz Debrecennek eddig nem sok babér termett a külföldi beruházások terén, de úgy látszik, végeszakad a rossz sorozatnak. Az ame­rikai National Istru- ments és a Flextronics 80, illetve 300-400 mil­lió dolláros befektetés­sel épít üzemet. New Yorkban február végén befektetési konferenciát rendeznek, amire Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Kosa Lajost, Debrecen polgármesterét is meghívták. New York-palota: eladva Egy nappal a hátáridő előtt kifizette az olasz Boscolo-csoport a budapesti New York-palota vételárát. A mostoha sorsú épület, amelynek már több vevője volt, de kifizetni egyik sem volt hajlandó, végre révbe ért. Az olaszok 8 milliárd forintot szánnak az épület megújítására, miután a héten kifizették a 2,5 milliárdos árat. Menedzserek nyakkendője A nyakkendő már évszázadokkal ezelőtt is a státus, a rang vagy a hovatartozás szimbólu­ma volt. Napjainkban a társaságok, vállala­tok öltözködése, a formaruházat válik tökéle­tes eszközzé, melynek segítségével beazono- síthatóvá válnak a cégek, vagy akár a foglal­kozások is. Az üzletemberek világában el­képzelhetetlen, hogy egy férfi nyakkendő nél­kül jelenjen meg az irodában vagy egy tár­gyaláson. A nyakkendő sok mindent elárul vi­selőjéről. A kérdés többnyire az, hogy milyen legyen. Sárga vagy sötét? Keskeny vagy szé­les? Csíkos vagy pöttyös? Egy biztos: a nyak­kendőnek mindenképpen takarnia kell az ing felső gombját. Kiválasztásánál nemcsak a férfiak ízlése meghatározó, hiszen az is fon­tos, hogy az úriember milyen munkakörben dolgozik, milyen a haja és a szeme színe. Egy igényes üzletember ruhatárában legalább tíz nyakkendő található. A fiatalabb me­nedzserek körében a divat is meghatározó abban, hogy milyen nyakkendőt választanak. A gyártók többsége nem is készít nyolc centi­méternél szélesebb nyakkendőt, az idei divat szerint ugyanis a keskeny nyakkendő az ele­gáns. Az igazi nyakkendő kizárólag selyem­ből készül, a téli kasmír nem annyira ele­gáns, inkább sportos viseletnek számít. Min­den esetben a legfontosabb, hogy színe har­monizáljon az öltöny színével. S. L J. TASKATIPPEK Az üzleti életben egyáltalán nem mindegy, hogy milyen táskával jelenik meg egy hölgy. A különböző méretű táskák nem állnak jól mindenkinek. A testsúlytól, a magasságtól, a személyiségtől, no és persze legfőképpen a munkahelytől függ, hogy ki, milyet választhat - mondja Ács Ilona tervező, a Laoni cégtulaj­donosa. Bár itt is jelen van a divat, sokkal in­kább az a fontos, hogy a kiválasztott darab klasszikus stílust képviseljen, és hosszabb időszakra funkcionáljon. A magára adó me­nedzser hölgy a munkájához bőr vagy egyéb természetes alapanyagból készült táskát vá­laszt, hiszen az igényességről és jó ízlésről tanúskodik. Kifejezetten a menedzserstílus­hoz illik az irattáska, amely praktikus és ké­nyelmes, ugyanakkor mindennek helye van benne, tárgyalásokon pedig tekintélyt pa­rancsoló a mérete. Ezekben a táskákban kü­lön helyet kap a dosszié, a mene­dzserkalkulátor, a jegyzettömb, a határidő- napló, a mobiltelefon és az írószer. S. L J. Hazassag három nemet ceggel Nemrég kétmillió márkával megemelték az llzer Sörgyár Rt. alaptőkéjét, melynek évi kapacitását a jelenlegi 90 ezer hektoliterről 200 ezerre bővítik. Jól döntött tehát a német tulajdonos, hogy Genzwein Ferenccel fele-fele tulajdonban lévő céget hozott létre Monoron. Két nagy múltú német társaság is üzlettársául választotta a Vasas lab­darúgóinak egykori edzőjét, aki e vállala­tokban is 50 százalékos tulajdonrészt jegyez. Genzwein Ferenc néhány évig alkalma­zottként dolgozott, majd feleségével meg­nyitotta az ország máso­dik „maszek” cipő­boltját. A nagy ugrás lehető­ségét számára is a rend­szerváltás hozta meg. Nehézipari gépekkel, gépalkatrészekkel kez­dett kereskedni, mert Magyarország komoly gyártókapacitással ren­delkezett, s Németor­szágban, Svájcban és Olaszországban egy­aránt mutatkozott igény speciális berendezések­re. Később háztartási gépek importjával is fog­lalkozott, Genzwein Fe­renc azonban időben rá­érzett, hogy a multi­cégek betelepülésével új profil után kell néznie. Ismerőseit igencsak meglepte az ötlete, hogy sört importáljon, hiszen a folyékony kenyérből ekkor már túlkínálat volt idehaza. Precízen összeállított hát egy ko­moly útiprogramot né­metországi sörgyárak végiglátogatására, s ba­rátjával, Révész Sándor­ral felkerekedett. Ám a gondos tervezés ellené­re sem találták meg az igazit, így péntek dél­után dolgavégezetlenül haladtak Passaun ke­resztül. Genzwein ekkor felkapta a fejét, mert úgy tűnt neki, mintha egy sörgyárat hagytak volna el. Nem tévedett, betértek az Innstadt Brauerei Passau főépü­letébe, s megkérdezték, lehet-e itt sört venni. „Hány üveggel kérnek?” - mire a vállakozó azt fe­lelte, néhány millióval. Az üzlet összejött, majd 1993-ban üzlettár­sával létrehozták Mono­ron az llzer Sörgyár Rt.-t. „Nemcsak a tőkét, hanem a tudást is meg­kaptuk” - mondja Genzwein Ferenc. A ve­gyesvállalat egyedül gyárt Magyarországon kóser és búzasört. Hete­ken belül alkoholmen­tes sört is elkezdenek Genzwein Ferenc Született Tatabánya, 1956. Diploma: Marx Károly (ma: Budapesti) Közgazdaság­tudományi Egyetem (1980) Munka: Vezető beosztások a Hő- és Hidrotechnika Válla­latnál, önálló ügynök, a Vasas labdarúgó-szakosztályá­nak vezetője, labdarúgócsapatának vezető edzője. Cégei: llzer Sörgyár Rt., Ecker Likőrgyár Rt., Peter Mertes Hungária Borászati Kft., CH6 Gasztro Kft gyártani, majd ásvány­vizet. A héten szerző­dést írtak alá Egyesült Államokba irányuló sör­exportról. Genzwein a száz­éves Behn GmbH und Cs.-val is közös céget alapított 1993-ban, az Ecker Likőrgyár Rt.-t. A Peter Mertes GmbH und Co. hetvenöt éve működik a híres moseli borvidék köz­pontjában. Júliustól - egy évvel a cégalapítás után - kaphatók Peter Mertes és Gróf Ester­házy néven a boraik. Genzwein Ferenc megvásárolta Izsákon Zwackék egykori üze­mét, azóta a likőrgyár­tással kapcsolatos régi berendezéseket is gyűj­ti. Tavaly április elsején megnyitotta itt pálinka­múzeumát. Összeírandók Összeírok 11 millió személy 45 ezer számlálóbiztos 4.5 millió lakás 10 ezer felülvizsgáló 4.5 millió háztartás 3 millió család Összköltsége: 10 milliárd Ft Egy főre eső költsége: 1000 Ft (3 USD) Szlovákiában: 3 USD Lengyelországban: 5 USD Csehországban: 6 USD Egyesült Államokban: 16 USD A személyi kérdőív munkadíja: 160 Ft A lakáskérdőív munkadíja: 80 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents