Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

Első lépés a gyalogutak járhatóvá tétele, azután jöhet a többi kiszolgáló­létesítmény, az infra­struktúra alapjainak a megteremtése - vallja Németh József, a megye egyik legidősebb polgár- mestere. Lad életét 1994 óta Németh József irányítja. Hetvenöt éves. Úgy döntött: még ezt a ciklust végigviszi, azután át­adja a fiataloknak a marsall- botot. Addig is a járdaépítési munkák befejezését tartja a legfontosabbnak.- A bitumenes burkola­tot már felnyomta a fák gyökere, így időszerű volt a felújítás. Ez tavaly 1,7 mil­lió forintot emésztett föl. Úgy gondoltuk, az idén rendbe tesszük az Ady utca páratlan ol­dalát, ez egymillió forintunkba kerül; jövőre meg a Zrínyi utca A fejlesztés lépései A 2000. év fejlesztései: a Táncsics és a Kos­suth utca felújítása 1,7 millió forintért, az óvo­da tetőfelújítása 1,7 millió forintért és a temető- kápolna berendezése 800 ezer forint érték­ben. A 2001-re tervezett munkák: az Ady End­re utca páratlan oldalán 600 méter hosszú jár­da felújítása egymillió forintért, a temető szoci­ális épületeinek a megépítése, a víz és a vil­lany elvezetése összesen 1,7 millió forintos költséggel, valamint a tájház déli oldalán mel­léképületek építése 1,6 millió forint értékben. páros oldalára költünk 1,2 millió forintot. Nagy gondot okoz a települé­sen élőknek az is, hogy kevés a munkahely. Ezt súlyosbítja a Barcstól, Ka­posvártól és Szigetvártól va­ló távolság. Ré­gebben a Ladi Faluszövetke­zet nyújtott megélhetést a település gaz­dáinak, de egy külföldi lassan felvásárolta a földeket és a géptelepet is, s most főként szuloki munkáso­kat foglalkoztat. Új munkale­hetőséget csak a kastély hasz­nosítása kínálna, ám annak a tervei még csak körvonalazód­nak.- A kastélynak, 18 hektá­ros, egzotikus növényekkel te­li botanikus kertjével jelentős idegenforgalmi vonzereje le­hetne. Előbb azonban föl kel­lene újítani. Erre esélyt ad a Széchenyi-terv. Ebben bízva, a jelenlegi tulajdonosok színvo­nalas vendégfogadásra alkal­mas vadászkastélyt vagy idő­sek otthonát alakítanának ki. Amit a turizmus elősegítéséért a falu tehet, az a tájház déli ré­szén a melléképületek kialakí­tása. Ez mintegy 1,6 millió fo­rintba kerülne. Azért is fontos lenne, hiszen a kerékpáros túraútvonal Ladon át vezet. 6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Február 28., Szerda Járhatóvá teszik Lad útjait Tévhiteket is orvosolnak A falu irányítója, fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Németh József. Az alpolgármester: Stix József. A képviselő-testület tagjai: An­dik József, Domacker Ilona, Kimpf János, Pál László, Spala János és Tóth László. A jegyző: dr. Árvái László. Az általános iskola igazgatója: Németh József A falugondnok: Nagy József. ■ A település- legidősebb két lakosa a 94 éves Czimmermann Józsefné és a 91 éves Gerencsér Jánosáé. Mindketten kitűnő egészségnek örvendenek, alkalomad­tán még sétálnak is a faluban.- legnagyobb magángazdálkodója Szabó István, aki több mint 100 hektá­ron termel búzát, kukoricát és napra­forgót. A gazdálkodását három traktor és egy kombájn is segíti.- legsikeresebb népművésze a 73 esztendős Subaiics Sándor, akinek egyik legutóbbi faragását Mádl Ferenc köztársasági elnöknek adták ajándé­kul a megyebálon.- legserényebb fiataljai a 610. szá­mú cserkészcsapat tagjai; országos szavaló- és daléneklési versenyeken is szép eredményeket értek el, s minden egyházi és nemzeti ünnepre készül­nek valamilyen műsorral.- legjobb társasága a 40 éve alakult Tinódi Lantos Sebestyén kórus, amely többször megszerezte az arany minősítést. A vegyeskar húsz tagja ma is lelkesen próbál, s nagy sikert arat a környékbeli rendezvényeken.- leglelkesebb hölgyei a női futball­csapat tagjai. Már alig várják, hogy a tornateremből kiköltözhessenek a szabadba, és beinduljon a kispályás bajnokság.__________________■ Ladon is öregszik a lakosság. - mondta dr. Nagyházi Gábor körzeti orvos, aki jó egy éve látja el itt a te­endőket. A múlt évben ugyan nem csökkent a község lélekszáma, a la­kosság korösszetétele azonban kedvezőtlen. Kevés a fiatal felnőtt, s közülük is többen elköltöznek; ta­valy pedig csak hat csecsemő szüle­tett.- A 20-30 évvel korábbihoz ké­pest nem ad okot elégedettségre az egészségügyi helyzet. A rendelé­sekre többnyire nyugdíjasok jön­nek, de van olyan fiatal és középko­rú is, aki rendszeres kezelésre szo­rul. Különösen gyakori a szív- és-ér- rendszeri rendellenesség, sok a túl­súlyos, elhízott falubeli. Változtatni ezen - az orvos sze­rint - csak úgy lehet, ha az emberek is tesznek valamit az egészségü­kért. Ezért tették rendszeressé az egészségfórumokat, ahol egy-egy betegségcsoportról tartanak elő­adást.- Jó alkalom az ilyen találkozó, hogy eloszlassuk a tévhiteket, de kedvező változás csak a lakosság közreműködésével érhető el. Ami­óta nem jár tüdőszűrő busz, a ladi- aknak csak egynegyede vesz részt a kötelező szűréseken. Sokkal job­ban kellene vigyázni mindenkinek az egészségére, mert legtöbben csak akkor kezdik becsülni, amikor már elveszítették. _________■ Ladot sem kerülte el az influenzajárvány, különösen a gyerekeket viselte meg El átkozott háromszögben Furcsa történetek kaptak szárnyra az utóbbi időkben Ladon. Hallani, hogy képviselőket is megtámadtak, ha nem támogattak egy-egy kiérdemeltnek vélt szociális segélykérelmet. Sőt, a polgár- mester egyszer a fizikai bántalmazást sem tudta elkerülni, máskor meg le­eresztették autójának a gumiját. A híre­ket nem cáfolja a helyi körzeti megbí­zott sem. Vörös László 1996-tól látja el itt a szolgálatot. S mint mondta: bőven van dolga. A falu „elátkozott három­szögben” fekszik; a Szigetvár, Barcs és Kaposvár felé vezető utak elágazásá­ban nem ritkák az átutazó bűnözők. Egy rettegett, népes család is él Ladon. Ok is gondoskodnak arról, hogy a rendőr ne maradjon munka nélkül. Ebből a családból való az a legény, aki rátámadt a falu első emberére - azért, mert nem kapott segélyt soron kívül. Gyakori errefelé a betöréses lopás. Ál­talában élelmiszert visznek el; hasonló miatt tavaly mintegy 30 esetben kellett jegyzőkönyvet fölvennie a körzeti megbízottnak. S a táncmulatságokon is menetrendszerű egy-egy verekedés; a legutóbb a rendőröknek éppen az is­kolai bálon kellett beavatkozniuk. Vö­rös László szerint megoldást hozna, ha polgárőrséget alakítanának. Régebben volt ilyen, de a tagjai kiöregedtek, a fia- talabbakban pedig nincs elég mersz önvédelmi csoport létrehozására. ■ Fiatalok Isten házában A lakosság többsége katolikus. Csaknem százan járnak templomba. Az első katolikus templomot a XVII. században építették, a mostani for­máját az 1910-es években nyerte el, amikor Hoyos Miksa gróf segítségével átépítették. Az egyházközség életébe egyre többen kapcsolódnak be - tudtuk meg Stix Tamás plébánostól. Nemcsak az idősek, a gyerekek zöme is vallásos; sokan járnak szentmisére. A plébános szerint a középkorúakat kevésbé foglalkoztatja a hit, számukra csak a bérmálás és a házasságkötés előtt fontos. Ezzel együtt is jó szándékú emberek, csak már más világban nőttek fel. Nemigen járnak templomba, nem érintette meg őket a hit. Örvendetes hát, hogy a fiatalok mégis egyre nagyobb számban fordul­nak a vallás felé; nekik az iskolában és a plébánián is tartanak hittanóráka.. ■ Otthonra lelt a néptanító Lad Lad címerében a település két felekezetét jel­zi a kereszt és a csillag, s egyben a ma­gyarok meg a német nemzetiség haj­dani megosztottságára utal. A kék sár­kánykígyót az egykori földbirtokos, a Hoyos-család címeréből vették át. A németeket 1745-taen németek telepí­tették be. A község történetében emlé­kezetes a nagy tűzvész: az 1880-as években majdnem minden ház a lán­gok martaléka lett. A mai falu 1950- ben jött létre Hlagyarlad és Németiad egyesüléséből. Fénykora a második vi­lágháború utáni években volt: több mint ezren lakták. A lakosság lélekszá­ma folyamatosan csökken, ma alig nyolcszázan élnek Ladon. A falukép az utóbbi évtizedekben alig változott. Az oldalt írta Szellő Gábor és Takács Zoltán. Fotó: Györgyfalvi Zita. Stix József néptanító, egyike az utolsóknak. Csaknem fél évszázadot töltött tanítással; ez szá­mára nemcsak a kisisko­lások oktatását és neve­lését jelentette, hanem a nép művelődésének az elősegítését is. Stix József pedagógusi pályája regénybe illő. Mély, vallásos meggyőződése nem volt ínyé­re a régi rendszernek, így elég gyakran kellett iskolát változ­tatnia. Somogyapáti után Pécsvasasra, Hárságyba, Dióspusztára, Szulokba, majd Homokszentgyörgy- re vitt az útja.- Kiálltam Mindszenty bíboros mellett, s ez akko­riban nem volt jó ajánlóle­vél. Ugyanakkor a falvak­ban szerettek az emberek, mert hamar rájöttek: ne­kem nem ér véget az óra a kicsöngetéssel. Mindenhol kórust, néptáncos csoportot séget, sajnos, sehol sem folytat- vagy kultúrkört alapítottam; hattam sokáig; amint valahol ezek gazdagították a falvak éle- megmelegedtem volna, máris tét. Ezt a népművelői tevékeny- áthelyeztek másik faluba. Stix József 1927. június 23-án született Németladon. Elvégezte a bajai tanítóképzőt, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát matematika-kémia szakon. Taní­tott Somogyapátiban, Pécsvasason, Somogy- hárságyon, Dióspusztán, Szulokban, Homok- szentgyörgyön. majd 1959-től Ladon. Ötven éve nős, négy felnőtt gyermeke van. Fiatal néptanítóként 1959- ben került Ladra, s fölpezsdí- tette a település mindennapja­it. Már negyvenéves az általa alakított kórus, amely az idők folyamán országos sikereket ért el, és számos külföldi fellé­pésen öregbítette Lad hírnevét. Emellett létrehozta a Mind­szenty bíborosról elnevezett 610-es cserkészcsapatot, amely vonzó, sokszínű elfoglaltságot kínál a környékbeli fiatalok­nak. Stix József előbb polgár- mesterként, most alpolgármes­terként tevékenykedik az ön- kormányzatban. Szenvedélye a zene: játszik hegedűn, furu­lyán és orgonán is.- Kántorként közremű­ködöm a környék falvai­ban az istentiszteleteken. Az egyik fiam a plébános. Meggyőződésem, hogy a gyerekek erkölcsi nevelé­sének legfontosabb színte­re a család és a templom. Ifjúkori hányattatásaimért kárpótlást nem kaptam, és nem is kérek. Nekem elég, ha látom a munkám eredmé­nyén __________________■ Össz eállításunk a ladi önkormányzat támogatásával készült. Ladi legek A GONDOS GAZDÁK Erőn felül támogatják az iskolát Megcsappant a tanulók szá­ma a ladi általános iskolá­ban. Pedig a zavartalan ok­tatásnak itt megvan minden feltétele; egy vállalkozó jó­voltából néhány éve 105 mil­lió forintból modern iskolát építettek, és mellé szolgálati lakást. A korszerű, csaknem 170 iskolást befogadó iskola elődje Hoyos Miksa hajdani kastélyában volt. Erre szemet vetett egy fővárosi vállalkozó. Megállapodott az ön- kormányzattal, hogy a kastélyért cserébe minden feltételnek meg­felelő iskolát építtet. Időközben a vállalkozó tönkrement, a kastély azóta is üresen áll. Az iskola azonban fölépült, s idejár mind a száz gyerek. Ez azonban túl ke­vés, és sokba kerül az iskola fenntartása, így nehéz helyzetben van az oktatási intézmény.- Harmincmillió forintra rúg­tak tavaly a költségeink - mondta Németh József, az is­kola igazgatója. - A központi bérrendezés miatt az idén csaknem négymillió forinttal növekednek a kiadásaink, a fenntartó önkormányzatok - a ladi és a patosfai - pedig nem kapnak annyi pénzt, hogy ezt ellensúlyozzák. Már így is ere­jén felül támogat bennünket a két község. Kényszerhelyzet­ben vannak, hiszen a költség- vetés fejlesztési tartalékaiból vonják el a pénzt. Az áldatlan helyzetre egyelőre nem talál­tunk megoldást; talán olyan pályázattal segíthetünk ma­gunkon, amit a nehéz helyzet­ben levő települések kaphat­nak meg. Németh József elmondta: a Az iskolában odafigyelnek a gyerekek kézügyességének fejlesztésére is két településről az összes tan­köteles korú gyermek idejár, s z végzősök szinte kivétel nélkül to­vább tanulnak. A modern iskolá­ban könyvtár segíti az oktatást, és korszerű a tornatermük is. A gye­rekeket fiatal tanárok oktatják, s gondoskodnak a tanórán kívüli sport- és tehetséggondozó szak­körök szervezéséről is. ■ __________A L M A N A C H 114 Ne meth József polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents