Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

2001. Február 28., Szerda MEGYEI KÖRKÉP Somogyi Hírlap - 3. oldal VÉLEMÉNYÜNK Környezeti esélyek A lakossági hulladék kezelése már az elmúlt években is komoly fejtörést okozott a megye településein, pedig akkoriban még „csak” a lakossági felháborodással, legfeljebb egy-egy kukacosko- dó köztisztviselővel kellett megküzdeni, amikor egy új szemétle­rakó helyet kerestek az önkormányzatok. Na és persze a pénzhi­ánnyal, hiszen a legpuritánabb szeméttelep kialakítása is milliók­ba kerül. Most azonban, ahogy közeledik hazánk uniós csatlako­zásának lehetséges dátuma, úgy szigorodnak a szeméttel kapcso­latos elvárások és szabályok. Es ezzel egyenes arányban nőnek a költségek is. A nagyobb baj azonban az, hogy a legtöbb helyen nincsenek is pontosan tisztában azzal, milyen feltételeknek kell megfelelni, hiszen egy-egy jogszabály, egy-egy rendelet annyi szakmai elő­írást, utalást, adatot tartalmaz, amit leginkább csak egy környe­zetvédelmi szakember tud átlátni. Ilyen pedig csak elvétve akad az önkormányzatoknál. Pedig lassan már mindenhol lehetne, kü­lönösen Somogybán, ahol világbanki támogatással környezetvé­delmi szakközépiskola működik, és érettségizett fiatalok környe­zetvédelmi technikumba járhatnak. Járnak is, hiszen az Élelmi­szer-ipari Szakközépiskolában mindegyik világbanki osztály a le­hető legnagyobb létszámmal működik, és már felvételi vizsgán gondolkodnak a túljelentkezés miatt. A diákok értenek ahhoz amit tanulnak, amit az is jelez, hogy komoly díjakat nyertek or­szágos versenyeken. A baj csak az, hogy a végzettek számára nincs munkahely. Legalábbis olyan, ahol a környezetvédelmi is­mereteiket kamatoztathatnák. Ha ezt az ellentmondást sikerülne feloldani, azzal sokan járná­nak jól. A főként somogyi fiataloknak lenne munkahelyük, az önkormányzatok pénzt takaríthatnának meg, esetleg plusz pályá­zati pénzekhez juthatnának, és nem utolsó sorban tisztább is lenne a megye. ________________________________varsa <mó Ne m lerakni, feldolgozni kell a hulladékot A jövőben a települési hul­ladék feldolgozása és ártal­matlanítása kerül előtérbe a lerakással szemben. Az önkormányzatoknak hulla­dékgazdálkodási és köz­szolgáltatási rendeletet kell hozniuk. A szelektív hulla­dék feldolgozása csak a ré­gión belül, társulási formá­ban képzelhető el.- Az országban mindössze húsz olyan hulladéklerakó van, amely megfelel az európai normáknak- mondta tegnap kaposvári sajtó- tájékoztatóján dr. Biacs Tamásné, a Környezet- védelmi Minisztérium főosztályvezetője. So­mogybán a helyzet még rosszabb. A január else­jétől hatályban lévő, hulladékgazdálkodás­ról szóló törvény új fel­adatok elé állítja az ön- kormányzatokat. A tele­pülési hulladék kezelé­se kötelező közszolgál­tatássá válik. Az önkormányza­toknak helyi hulladékgazdálko­dási tervet kell készíteni a lakos­sági érdekek és a környezeti el­várások betartásával. A hulla­dékképződés megelőzését, hasz­nosítását és ártalmatlanítását kell elősegíteni a lerakással szemben. Mindez elképzelhetet­len a szelektív hulladékgyűjtés nélkül.- Az uniós csatlakozás alap- feltétele a környezetvédelmi normák betartása. 2003. január elejére kell a törvényi feltétele­ket biztosítani. A szemétszállítá­si díj megállapítása az önkor­mányzatok feladata lesz, a díj mértéke a szemét mennyiségé­től, és a szállítás költségeitől függ. A hátralék adóként behajt­ható, de helyszíni bírságra is számíthatnak az illegális sze­métlerakók, vagy a szelektív hulladékgyűjtést elmulasztók. A főosztályvezető szerint Európában nem ismert az úgyne­vezett dögkút fogal­ma. Ezeket az önkor­mányzatoknak meg kell szüntetni, gyűjtő- rendszereket kell ki­építeni. A tetemek új­rafeldolgozása, vagy megsemmisítése is ré­gión belüli feladat lesz. A tervezett ége­tők valamint feldolgozók elleni lakossági tiltakozásokat az ön- kormányzatoknak figyelembe kell venni, még akkor is, ha ezekkel a létesítményekkel munkahelyet lehet teremteni, és csökkenteni a település szemét- szállítási költségeit. SZARKA ÁGNES Intézménybarát költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Balázs Árpád (Fidesz-MPP) azt tette szóvá, hogy miért növe­kedett az önkormányzati dolgo­zók létszáma mintegy 30 száza­lékkal, amikor az intézmények­nél háromszázhatvankettő hiány­zik. Javasolta az apparátus költ­ségeinek 7 személy bérével való csökkentését, mert mint mondta: az adófizetők pénzén ne végez­zen a megyei apparátus politikai munkát. Farkas László (So- mogyért Egyesület) erre reflektál­va mondta: nehogy a területfej­lesztéstől vegyenek el státuszt, mert még soha nem segítettek annyit a kis településeknek, mint tavaly. Felajánlotta Balázs Árpád­nak, hogy elmegy Siófokra, és megnézi az ottani létszámhelyze­tet. Balázs ennek állt elébe, de név szerinti szavazást kért, amit később visszavont. Javaslatát a megyei közgyűlés nem fogadta el. A politikai felhangoktól sem mentes, 2 órányi vitát - amelyben az MSZP képviselői nem vettek részt - Németh Lajos (Somogyért Egyesület) hozzászólása terelte új mederbe, aki azt mondta: „tér­jünk a lényegre, mert ami eddig elhangzott, az inkább politikai mese”, s azt ajánlotta képviselő- társainak: akkor beszéljenek, amikor értelme van. Kis-Bóli Ti­bor (FKGP) azt tette szóvá, hogy nem konstruktív a vita, a konkré­tumokról kellene beszélni, s ar­ról, hogy a számok mögött embe­rek vannak. Ő a könyvvizsgálói jelentést vette górcső alá. Ormai István (Somogyért Egyesület) ar­ról szólt, hogy a költségvetést az igények, a szükségletek, a lehető­ségek és a korlátok alakítják, a mostani pedig tükrözi a korábbi években kialakított értékrendet, s Megkérdeztük a frakciók képviselőit: milyen szempontok szerint szavaztak a közgyűlésen? Juhász Tibor: - Egy részletes módosító csomagot dol­goztunk ki, amely a vita alapjául szolgált. Ebben meg­fogalmaztuk, hogy milyen célokat szeretnénk elérni. Mivel a legtöbb javaslatunkat elfogadták, s úgy érez­zük, hogy 75 százalékos sikert értünk el, ezért a végén úgy döntöttünk: az igen gombot nyomjuk meg. Kis-Bóli Tibor: - A közgyűlés ismét bebizonyította, hogy jó célokért, a megye fejlesztése érdekében képes együttműködni. Nagy sikernek tartom a 100 millió forintos alap létrehozását, amely teljes egészében a kis térségek helyzetbe hozását szolgálja. Az önrész hiánya eddig sok beruházás elmaradásának oka volt. Dr. Kolber István: - Bennünket meglepett a kormány­zó koalíció vitája, nem volt köztük összhang, a költség- vetés elfogadása is veszélyben forgott. Ezt a helyzetet nem akartuk politikai célokra felhasználni: kizárólag szakmai javaslatokat tettünk. Megítélésünk szerint ez korrekt és kiegyensúlyozott volt. Mivel javaslatainkat elfogadták, azért szavaztuk meg a költségvetést. A dön­tés azért is előremutató, mert az intézmények minden korábbi elképzelésnél többet kaphattak. azt, hogy a megye nem egy egy­szerű intézményfenntartó kép­ződmény. A költségvetési terve­zetet reálisnak tartotta, olyan­nak, amelyben látszik, hogy sok a munka. Visszafogott és határozott volt a szocialisták frakciója, amely­nek véleményét dr. Kolber István (MSZP) ismertette: eszerint a be­nyújtott költségvetési tervezet a korábbi olvasatnál bővebb, meg­alapozottabb, de több tekintet­ben alultervezett. A frakcióveze­tő megköszönte az apparátus munkáját is. Felhívta a figyelmet arra-, hogy sok szám változott, de a hitelt nem lehet növelni. Cél­szerűnek látszik, hogy a hivatal gazdálkodását és létszámát a pénzügyi és a jogi bizottság vizs­gálja meg, és később terjessze megállapításait a közgyűlés elé. Mint mondta: olyan prioritási lis­tára van szükség, amelynek az élén az intézményi beru­házások és felújítások szá­mottevő növelése áll. Az ebédszünetet is egyez­tetésre használó képviselők végül is 34 igen szavazattal és 2 tartózkodással elfogadták Somogy 2001. évi költségve­tését. Dr. Gyenesei István erről azt mondta: a tervezet előkészítése során már érvé­nyesítettük, hogy lehetőségek szerint az intézmények kap­ják a legtöbbet és azt, hogy se­gítsük a kis térségeket a pályá­zati, saját erő megteremtésé­ben. Még arra sem volt példa, hogy a közgyűlésen 150 millió forinttal növeljük az intézmé­nyekre jutó pénzt úgy, hogy közben nem nő a hitelállo­mány. A szavazás azt bizonyí­totta: nem volt hiábavaló a sok egyeztetés, a részletekbe me­nő előkészítés. A végered­mény minősíti az elvégzett munkát. LENGYEL JÁNOS Etnikai szervezet a gyerekekért Családi gondokat is orvosolnak Nagyatád Serdülők tanácsadását és családi gondok kezelését is felvállalta nemrégiben a Nagyatádi Etnikai Szervezet és Jogvédő Iroda. Ignácz János, a szervezet vezető­je elmondta: hetente egyszer öt cigány kislány problémáin segíte­nek a családsegítő szolgálat együttműködésével. Egészség- ügyi, viselkedési felvilágosítással pótolják azokat a tudnivalókat, melyek esetenként hiányoznak a családi neveltetésből. De nemcsak a gyermekek fel­nőtté válása lehet problémás, az időközben nagykorúvá váló etni­kai szervezet és jogvédő iroda maga is gondokkal terhelt. Műkö­désének egy esztendeje alatt bi­zonyította a szervezet létjogosult­ságát. 317 ügyfél kereste fel őket tanácsért, jogi segítségért, s ered­ményként könyvelhetik el a tér­ségi cigányszervezetek vezetői­nek képzését, szervezeteik mű­ködésének, jogi szabályozásának segítését, s számos sikeres pályá­zatot is. Ennek révén nyert egy­millió forint támogatást tavaly a kutasi cigányszervezet, 250 ezer forint értékű csirkeprogramban vett részt a belegi társszervezet. A térségi feladatokat is ellátó etnikai szervezet további műkö­dése azonban nem megoldott, mivel a jogvédő iroda tevékenysé­gét csupán egy évig támogatta a létrehozó Dem-Net-alapítvány. A kialakított számítógépes rendszer és a tapasztalatok birtokában idén már önállóan kell megszer­vezniük munkájukat. Ignácz Já­nos azonban bízik a szervezet életképességében, s ezért eddigi tevékenységüket nemcsak fenn­tartani, de gyarapítani is szeret­nék. Információs központtá kí­vánnak ugyanis válni, hogy haté­konyabb tájékoztatást és segítsé­get adhassanak mind az egyéni problémákkal jelentkező ügyfe­leknek, mind a térség cigányszer­vezeteinek. Ehhez pályázatokon is remélnek támogatást. Hírek ŐR A LOPÁS ELLEN. Mezőőri szolgálatot hozott létre az idei év első napjától kezdve Somogyszil és Gadács önkor­mányzata. A két település pol­gármesteri hivatal azért döntött az őrség megszervezéséről, mert az utóbbi időben igencsak elszaporodtak a környéken a tű­zifa-, a kukorica- és gyümölcslo­pások. A mezőőri járulék hektá­ronként kétszáz forintjába kerül a településeknek, (szg) SZÉPEN BESZÉLNEK. Általá­nos iskolásoknak szervezett Szép magyar beszéd-versenyt a megyei pedagógus-továbbképző és szol­gáltató intézet. A körzeti forduló győztesei az 5-6. osztályosoknál: Kiss Kriszta (Balatonboglár), Pósa Dorottya (Nagyatád), Ferencz Ad­rienn (Csurgó), Kapinya Nikoletta (Gölle), Németh Anna (Kapos­vár). A 7-8. osztályosok közül to­vábbjutott Lőrincz Gabriella (Balatonszemes), Varga András (Barcs), Diseri Dóra (Somogy- szob), Kovács Dóra (Nagyberki), Urbán Ivett (Kaposvár). Ok képvi­selik Somogyot Balatonbogláron, áprilisban a Dunántúli Kazinczy- versenyen. (szk) A KÖLTŐRE EMLÉKEZTEK. Születésének nyolcvanadik év­fordulója alkalmából koszorút helyeztek el a dombóvári Sípos Gyula költő tiszteletére emelt emléktáblánál a város elöljárói. A József Attila-díjas költőre em­lékező beszédet Szentkirályi At­tila, a képviselő-testület kulturá­lis tanácsnoka mondta el. (tz) TÖBB ÁLLÁSTALAN. Az ösz- szes munkaügyi térségben emel­kedett a nyilvántartott állástala­nok száma az elmúlt hónapban. A legnagyobb mértékben Ba­latonbogláron, Siófokon és Ta- bon nőtt az állástalanok száma. Utóbbi településen a barcsi, csur­gói, valamint a nagyatádi térsé­gekhez hasonlóan továbbra is magasabb a megyei átlagrátánál a munkanélküliek aránya, (szg) KÖRNYEZETVÉDŐK Önkén tes munkatúrát tartottak a hétvé­gén a Zselic Természetjáró Egye­sület tagjai. A környezetvédők a turistaútvonalakat tették rendbe, és szedték össze a szemetet. Az egyesület legközelebb a jövő hé­ten a nőnap tiszteletére tíz kilo­méteres gyalogtúrát tart. (szg) LEMONDTAK PÉNZÜKRŐL. A korábbi évekhez hasonlóan a sán- tosi képviselő-testület nyolc tagja idén is lemondott tiszteletdíjáról. Mindezt a község anyagi helyze­tének javítása érdekében tették, így a járulékokkal együtt közel egymillió forint marad a falu kasz- szájában. Ezt az összeget belterü­leti vízrendezésre, az utak, hidak karbantartására fordítja a telepü­lés önkormányzata, (ng) Rejtélyes halál Nagyberkiben Nagyberki A környéken lakók sem hallottak semmi különöset fotó; kovács tibor Csurgói borász Erdélyben bírált Az erdélyi Balavásárban meg­rendezett borversenyen volt zsűritag Ilia Csaba csurgói hegy­bíró. Balavásár ősi bortermelő hely, a Küküllő folyó medrének oldalát ültették be szőlővel a he­lyiek. A rendezvényen négy ma­gyar szakember vett részt, Somogyot a csurgói borász képviselte. Ilia Csaba elmondta: - Nem­csak minősítettük a borokat, ha­nem szakmai előadást is tartot­tunk a balavásári gazdáknak. Jó­magam a hegyközségről, annak szervezeti előnyeiről és tevé­kenységéről számoltam be. A borbírálótól megtudtuk, hogy jobban ízlik neki a csurgói bor, mint az erdélyi, mert túl édesnek találta az ottani nedűket. A versenyen egyébként 72 féle fehérbort kóstolt. v. a. Meggyilkoltak egy fiatalem­bert Nagyberkiben. Hogy ki, mikor és miért tette - egyelő­re sok a kérdőjel. A faluban sok mindent beszélnek, egy­előre azonban mindössze annyi bizonyos: a szeren­csétlen fiatalemberen egy késszúrást találtak, de halál­tusája valószínűleg hosszú és fájdalmas lehetett. A nagyberki faluvégen, a Vadas­kertnek ismert településrészen egy lelket sem lehet látni. Csak ro­mos, vakolatlan, dugadűlt házak, szakadt kerítések, kóbor kutyák és elképzelhetetlen nyomor. Az idegen autó zajára gyanakodva előmerészkednek az ottaniak, először csak néhányan, aztán egyre többen. Nehezen beszélnek az előző este történtekről. Egy­részt mert félnek, másrészt még maguk sem hiszik el... Pedig sok mindent tudni vélnek, de amit mondanak is, a rendőröknek ké­sőbb már nem ismétlik el... Mu­tatják a házat, ahol a tragédia tör­tént. Az ott lakókat - mondják - a környékbeliek nem igazán szeret­ték. Maguknak való, furcsa embe­reknek tartották őket. Bezárkóz­tak, az udvarra sem mert bemen­ni senki a kutyáktól.- Az ember egy éve halt meg - mondja a nagydarab, tagbasza­kadt férfi. - Azt mondják, vízbe fulladt... Azóta csak az asszony meg a fia laktak itt. Hogy milyen volt köztük a kapcsolat, nem tud­ni. Gyakran civakodtak, pedig az a fiú nem volt rossz gyerek, dol­gozott, munkahelye volt... Néha egy kicsit ivott, az igaz. De hogy így végezze...- Azt mondják, hogy hétfőn halt meg, akkor vitték el - teszi hozzá a madárcsontú asszony. - Itt már csak a nagy nyüzsgést le­hetett látni, amikor jött a mentő meg a rendőrség. Vasárnap kora délután lehetett hallani, hogy ve­szekednek a gyerek meg az anyja. De utána csönd lett. Nem láttunk senkit egész nap, meg másnap se. Csak este, amikor már vitték el... Az anyja azt mondta, nem tudja, mi történhetett a fiával. Információink szerint az anya, akit tanúként kihallgatott a rendőr­ség, azt vallotta: nem volt otthon egész nap, s mire hazaért, fiát vér­be fagyva találta. Azonnal hívta a mentőket, de már hiába. Úgy tud­ni: a szerencsétlen fiatalemberen egy szúrás volt, hastájékon, de az nem okozott azonnali halált. Ha a sérült azonnal orvosi ellátást kap, életben maradt volna. Hogy a szú­rás és a mentők kiérkezése közt mennyi idő telt el, nem tudni. Szóbeszédek, kérdések, rejtély - a rendőrség azonban egyelőre mindössze egy kétmondatos, rö­vid hírt adott ki az ügyről, teljes a csend. Se nem cáfolják, se meg nem erősítik, amit a faluban halla­ni. Minden kérdésre az volt a vá­lasz: pontosan ezeket mondják majd el a mai sajtótájékoztatón... J.E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents