Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-27 / 49. szám

XII. Évfolyam, 49. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Február 27., Kedd MEGYEI KÖRKÉP MSZP: március az agrárgazdaságé 3. oldal ALMANACH Somogyacsa: szárnyaszegett remények 6. oldal BELPOLITIKA Külön illeték az okmány­irodáknak 7. oldal Hírek ' TÜZEK A MEGYÉBEN. 12 eset ben riasztották tegnap a megye tűzoltóegységeit. Tabon a Vörös­marty utcában avar és nádas ka­pott lángra, Siófokon, Balatonke- resztúron a nádas, Ugajpusztán és Somogysámsonban az avar, Szentgáloskéren pedig egy ro­mos templom tetején a száraz fű gyulladt meg. Simonfa külterüle­tén a szemétgyűjtő nagy füstje hívta fel magára a figyelmet, Szilvásszentmártonban pedig egy tízhektáros fenyves erdő alj­növényzete égett le, kárt okozva a csemetésben is. Kisbajomban a Kossuth utca egyik portáján a szoba berendezési tárgyai és a tévé fogott tüzet, (ié) SOMOGYSZOB. Megalakult a Somogyszob-Bolhás Víziközmű- társulás. A szervezet a két telepü­lés közös szennyvíz-csatornahá­lózatának építésének és működ­tetésének koordinálására jött lét­re. Bolhás és Somogyszob meg­lévő szennyvíztelepéhez a teljes csatornahálózat építése csaknem 400 millió forintba kerül, mely­hez több mint 80 százalékos tá­mogatást nyert a két önkormány­zat. A csatornahálózat építését már megkezdte a közbeszerzési eljárás nyertese, a Szabados Kft, s Somogyszob 27 utcájából négy­ben hamarosan elkészül az új szennyvízrendszer, (bm) BUDAPEST-ZAMÁRDI. Za márdi önkormányzata pert indí­tott a köztársasági elnök ellen is, mert tevékeny résztvevője volt Szántód település megalapításá­nak. A vita abban az időben azon is folyt, hogy élt-e egyálta­lán annyi állandó lakos - három­száz - a leendő Szántód terüle­tén, amennyi a törvény értelmé­ben szükséges a községalapítás­hoz. A Somogyi Hírlap informá­ciója szerint a keresetet elutasí­totta a Fővárosi Bíróság. Ameny- nyiben a bíróság a falualapítást jogsértőnek találja, akkor ez rögtön, úgymond hatályon kívül helyezte volna a két falu közti határvitát, (ca) ________ ■ Va ndálokra vadásznak A kapaszkodókat és az üvegtörő kalapácsot is ellopják a buszokról Átfogó ellenőrzésekre készülnek a megye tömegközlekedési cégei, mert a tolvajok és a vandálok újabb támadást indítottak a járműveik ellen. Idén már eddig közel hárommillió forint kárt okoztak a lopások és az értelmetlen rongálások. Leggyakrabban üzem­anyagot próbálnak lopni, de a kábelek és fémlemezek sincsenek biztonság­ban. A legbosszantóbb, hogy a kár amit okoznak, sokszorosa a meg­szerzett „haszonnak”.- Legutóbb Karád és Tab között, a Pi­roska üléseit szabták szét - mondta bosszankodva Schiszler László, a MÁV Rt kaposvári csomóponti főnökségé­nek vezetője. A tettes persze ismeret­len maradt, esély sincs, hogy elkapják. Ezúttal nyolc ülést kell megjavítani, de a szakember szerint g tendencia elszo­morító. A rongálok egyre „bátrabbak”, az idén területükön vagy félmillió fo­rint kárt írnak a számlájukra. Két év alatt szembetűnően nőtt a lopások és a rongálások száma: 1999-ben 26, tavaly 54 alkalommal kezdeményeztek eljá­rást a csomóponti főnökség területén. Még nehezebb a vasúti töltések ellen­őrzése. Jól tudják ezt azok is, akik csa­patokban járva szedik fel a kábeleket. Taszár közelében nemrég több mint 200 méternyit tüntettek el. Nincsenek irigylésre méltó helyzet­ben az autóbusz-üzemeltetők sem. Harsányi László, a Kapós Volán Rt vezérigazga­tó-helyettese lapunknak kapásból három olyan esetet sorolt fel, amikor a buszok gázolajtartá­lyát akarták megcsapolni. Ha az akció sikerül, vagy 600 liter üzemanyag tűnt volna el a buszokból. Kaposkeresztúrnál megszólalt a riasztó, ezért a tettesek inkább eliszkoltak, de a töltőnyílás feszegetésével így is 25 ezer forintos kárt okoztak. Batéban az új csuklós tanksapkáját próbálták lepiszkálni, Balatonlellén a 15 méter hosszú buszt akarták megcsapolni. A tette­sek bátorságára jellemző, hogy a jármű alig 100 méterre parkolt a rendőrségtől... A részvénytársaság dolgozói új gyűjtőszenvedélyre fi­gyeltek fel: a járművekből vagy két­tucatnyi üvegtörő kalapács tűnt el, amit most pótolnak. Csapó József, a Összefirkált vagonok, szétszabdalt ülések. Milliókba kerül a vandalizmus Tömegközlekedési Rt vezérigazgatója azt mondta: hiába tárolják őrzött helyen a járműve­ket, ha a rongálók napközben „dolgoznak”.- Már a pályaudvarnál lévő korlátok sincse­nek biztonságban, most a csavaro­kat szerelték le - mondta a vezér- igazgató. - Alumínium utastájékoz- tató táblából vagy 20 hiányzik, s az autóbuszon található kapaszkodókat és tűzoltó készüléket is pótolni kell. Minden mozdíthatót visznek, és ami bosszantó: ezek többségének semmi hasznát nem vehetik a tolv4- jok. Az is dühítő, amikor értelmeden rongálással találkoznak. Ilyen is van bőven, csavarhúzóval, pengével szab­ják szét az üléseket. A sűrített ellenőr­zésektől, a gyakoribb járőrözéstől azt várják a cégek, hogy csökken a rongá­lók okozta kár. harsányi miklós Képviselők, kifogásokkal Barcs Nem megfelelő a hangnem a pol­gármesteri hivatalban - állítja Or­sós György önkormányzati képvi­selő. A roma vezető a tegnapi, barcsi képviselő-testületi ülésen mondta ezt, amikor a polgármes­teri hivatal munkájáról készült beszámoló került napirendre. A hivatalbeli hangnemet kifogásol­va elmondta: gyakran találkozik olyan panasszal, hogy a roma ügyfeleket nem veszi ember­számba egyik-másik ügyintéző. Balázsné dr. Vástyán Kriszta jegyző azt mondta: ha konkrét esettel fordulnak hozzá, kivizs­gálják. Ilyen azonban még nem történt. Elhangzott: a rendkívüli segélyért sűrűn kopogtató ro­máknak nem könnyű elmagya­rázni, hogy már kimerítették a keretüket. Aki nem kap pénzt, azt az elutasítás érthetően érzé­kenyen érinti, és hajlamos az ügyintézőben keresni a bűnba­kot. A polgármesteri hivatal mun­kájáról készült beszámolót nem fogadták el a képviselők. Ugyan­ebben az előterjesztésben kabi­netiroda létrehozására is javasla­tot tettek, ám ez sem nyerte meg a döntéshozók tetszését, jóllehet semmilyen többletköltséggel nem járt volna, csupán belső át­alakításra gondoltak a javaslatte­vők. A képviselők ugyanakkor elfo­gadták Barcs kommunális hely­zetéről készült tájékoztatót, és utasították a városgazdálkodási igazgatóságot, hogy mérje fel a város és környéke engedély nél­küli hulladéklerakóit, és becsülje fel az illegális szeméttelepek megszüntetésének költségeit március végéig. Arra is utasítást adtak, hogy mérjék fel a drávai szabad strandon elvégzendő munkát, és a biztonságos üze­meltetés költségeit az áprilisi tes­tületi ülésre. Az eddigi Dráva- strandot szeretné végleg meg­szüntetni az önkormányzat, a vá­ros közelébe tervezett újat pedig csak a regionális szennjÁíztisztí- tó üzembe helyezését követően lehet megnyitni. Erre az átmene­ti állapotra keresik most a megol­dást. Az igazgatóságnak azt is fel­adatul szabták, hogy vizsgálja meg: indokolt-e Drávaszentesen és Somogytarnócán átmeneti hulladéklerakók létesítése, s ha igen, mibe kerülne mindez a Vá­rosnak? NAGY LÁSZLÓ Csurgói lehetőségek Japánban A termálkultúrát importálnák, a borukat exportálnák A japánok számára a gazdasági együttműködés alapja a szemé­lyes kapcsolat és a bizalom - mondta Szászfalvi László, Csur­gó polgármestere, a Japánból nemrégiben hazaérkezett csurgói küldöttség vezetője, aki ezért kü­lönösen fontosnak tartja, hogy szívélyes vendéglátás­ban részesültek leendő testvérvárosukban, Ogachiban. A delegáció a kisvá­ros nevezetességei mellett megismerke­dett a helyi, magas szintű termálkultúrá­val, amelynek tapasz­talatait a csurgói ter­málfürdő megépítésénél szeret­nék m^jd kamatoztatni. A japán emberek számára a fürdő nem el­sősorban a gyógyulás, hanem az egészséges életmód, az intenzív kikapcsolódás része. A küldöttség Tokióban, egy borkereskedő cégnél ötféle csur­gói borral mutatkozott be, amely­nek a vezetője megígérte: május­ban Csurgóra látogat, mert jó mi­nőségűnek ítélte a borokat, és lát értékesítési lehetőséget a japán piacon. Mindössze az üvegek címkézésén és a marketingen kell változtatni a szakember szerint. Szászfalvi László ki­emelte: Japánban érdek­lődnek a környezetkímé­lő biodízel iránt, és a leg­nagyobb japán utazási iroda vezetője úgy nyüat- kozott, hogy Csurgó tu­risztikai szempontból is vonzó a japánok számá­ra, akik nemcsak a nagy­városokat akarják látni magyarországi útjuk során, hanem természetközeibe vágynak. A küldöttség a gazdasági lehe­tőségeken túl oktatási együttmű­ködésről is tárgyalt, szorgalmaz­zák, hogy valamelyik japán kö­zépiskola ösztöndíjszerződést kössön egy csurgói iskolával, v. a. BAJNOKOKAT KÖSZÖNTÖTTEK. Kaposvár város magyar bajnok sportolóit, és a 2000-es esztendő „Év utánpótláskorú sportolója” díja­zottjait köszöntötték tegnap a városházán. A kiemelkedő ered­ményeket elért sportolók dr. Szakács Imre államtitkártól, Szita Károly polgármestertől, valamint a városi sportbizottság tagjaitól vehették át elismeréseiket. A díjazottak névsorát a 8. oldalon Olvashatj ák. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Megyeváltás: határeset Iharos és Pogányszentpéter továbbra is Zala fele kacsintgat Továbbra sem állt el Iharos és Po­gányszentpéter attól a szándéká­tól, hogy Zala megyéhez csatla­kozzon. Ezt Kisházi Ferenc iharo- si polgármester mondta el la­punknak, hozzátéve: Somogy ré­széről csak támadás érte a két fa­lut, miután elszakadási törekvé­seiknek hangot adtak.- A Somogy megyei vezetők kö­zül senki sem keresett meg ben­nünket, hogy személyesen beszél­jünk a felvetett problémákról, csak telefonbeszélgetést folytat­tam dr. Gyenesei Istvánnal, a me­gyei közgyűlés elnökével - mond­ta Kisházi Ferenc. - Úgy gondo­lom, Somogy megye az ígéretek ellenére sem fogja a korábbinál nagyobb mértékben támogatni a két falut. A megyei vezetés részé­ről elhangzott, Somogynak nem érdeke a jövőben esetleg Zalához tartozó települések támogatása. Kisházi Ferenc, Gács László po- gányszentpéteri polgármester és Felföldi Károly jegyző felkereste Varga Lászlót, a Zala megyei köz­gyűlés elnökét. A találkozó leg­fontosabb témája természetesen a lehetséges megyeváltás volt.- Két Nagykanizsához közeli településről van szó, amelyeket szoros oktatási, egészségügyi, kulturális szálak fűznek a zalai városhoz, tehát joggal vetődik fel a megyeváltás gondolata. Ez nem minősíti egyik megyét sem, csu­pán a földrajzi helyzet következ­ménye - mondta a Somogyi Hír­lapnak Varga László.- Úgy tudjuk, Zala megyében nem kedvezőbb a kis falvak támo­gatási rendszere, mint Somogy­bán. Mit tanácsolt a somogyi pol­gármestereknek?- Nehéz a támogatásokat pon­tosan összehasonlítani, de a forrás semmiképpen nem több, mint So­mogybán. Az is tény: nálunk is vannak falvak, ahol sérelmezhet­nék a kapott támogatás összegét, esetleg az elmaradását. Ezért azt javasoltam a polgármestereknek, hogy nézzenek utána, hasonlítsák össze számszerűen is az adatokat.- Ha kedvezőbbnek ítélik a za­lai támogatási rendszert, mekko­ra a realitása a megyeváltásnak?- Ez törvényileg lehetséges, én mégis arra intettem a polgármes­tereket, ne az érzelmeik alapján döntsenek. Működik nálunk Zalai Falvakért Egyesület, útkezelő tár­sulás, kistérségi, területfejlesztési társulások, ismerjék meg ezeket, Varga László fotó: eszes kapcsolódjanak be a munkájukba az érintett falvak, és ha továbbra is jónak látják, akkor záruljon megyeváltással a folyamat. A két polgármestert újabb be­szélgetésre hívta Varga László Nagykanizsára, ahol a város veze­tőivel és a kistérségi társulások képviselőivel találkozhatnak, v. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents