Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-25 / Vasárnap Reggel, 8. szám
2 ★ KÖRKÉP ★ 2001. február 25.__________________________________________________________________________________________________________________________^ BBBB LESZAKADTAK A MAGYAR BEREK A rendszerváltó országok közül hazánkban a leggyorsabb a nemzeti összjövedelem növekedése. A bérek még messze elmaradnak a szlovén, cseh vagy lengyel fizetésektől. Tavaly alig másfél százalékkal kerestünk többet, mint egy évvel korábban. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint Magyarország egy főre jutó, vásárló-, erő-paritáson mért GDP-je 1996-ban még csak az EU- átlag 45 százalékára rúgott, 1999-ben már 51-re. Eközben Szlovénia 5 százalékot dolgozott le hátrányából, míg Lengyelország semmit. A hazai GDP-növekedés tavaly még az 1999-es szintet is meghaladta. Ilyen körülmények között sokakat talán meglep az a szintén most közzétett adat, amely szerint hazánkban tavaly alig 1,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az infláció jóval a tervezett felett alakult. A drágább import következtében kisebb mértékben nőtt a „szétosztható jövedelem”, mint egy évvel korábban. Az ország versenyképességének javulásáért a bérből élőknek keményen meg kellett fizetniük. Miközben a nemzeti jövedelemszint tavaly már elérte az „utolsó békeévét”, az 1989-est, addig a reálbérek az akkorinál még mindig 16 százalékkal alacsonyabbak. Vagyis a hatékonyabban és intenzívebben • dolgozó magyarok ma átlagosan hatodával kevesebbért dolgoznak, mint 1989-ben. Tavaly a GDP-felzárkó- zásban mögöttünk elmaradó versenytárs szomszédainknál sem nőttek dinamikusan a bérek, ám az elmúlt években egy magyar munkás többszörös „bérhátrányt” halmozott fel szlovén vagy lengyel társával szemben. De még a gyengélkedő cseh gazdaság üzletemberei is magasabbra értékelik alkalmazottjaik teljesítményét, mint a hazaiak. Magyarországon az év vesztesei a közszolgálatban dolgozók voltak. Tízszázalékos átlagos béremelésük mindössze 0,2-kal haladta meg az inflációt, vagyis semmivel sem éltek jobban, mint egy évvel korábban. Jóllehet az egészségügyi dolgozók „rendkívüli” juttatást is kaptak, átlagos bruttó bérük még így is csak 57580 forint volt. Bármilyen meglepő, mégsem ők kerestek a legrosz- szabbul. A piaci szférában dolgozók átlagbérének vásárlóereje valamivel több mint két százalékkal nőtt. A legjobban a pénzügyi területen dolgozók kerestek. Átlagbérük (189440 forint) több mint háromszorosa volt az éjszaka is dolgozó ápolónőkének. A második legjobban fizető ágazat a vegyipar volt, ahol az átlag- kereset meghaladta a 128 ezer forintot. Az érem másik oldala: az alacsonyan tartott bérek hozzájárultak ahhoz, hogy több multinacionális cég is megtelepedjen Magyarországon. Á Microsoft számára játékkonzolokat gyártó Flextronics például a Business Central Europe című szaklap szerint azért hozta hazánkba a gyártást, mert a költségek rangsorolása során nyilvánvalóvá vált, Magyarország Malajziával van azonos szinten. Mádl a magyar mérföldkövekről Regensburg: Magyarország többnyire elégedett az Európai Unió intézményi reformjaival, még ha az Európai Parlamentben számára javasolt mandátumok számát kevesli is - jelentette ki tegnap Regensburgban a Magyar Köztársaság elnöke. Mádl Ferenc (balról) a német Délkelet-európai Társaság közgyűlésének meghívott vendégeként tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást Magyar mérföldkövek Európában címmel a bajorországi városban. Irak atomfegyverhez jut Bagdad-Berlin: Szaddám Húszéin iraki elnök három év múlva akár már atomfegyverekkel is veszélyeztetheti szomszédait - véli a német szövetségi hírszerző szolgálat, a BND. Irak ezenkívül más tömegpusztító, így vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésén is dolgozik. Iraki tudósok rakétatechnológiai erőfeszítései révén az ország 2005-re háromezer kilométeres hatósugarú rakétákkal is rendelkezik majd, amelyekkel Európa is elérhetővé válik. 210 áldozat, ezrek menekülnek Sampit: Már 210 áldozata van az indonéziai Bomeó szigetén csaknem egy hete tartó etnikai zavargásoknak; a szigetről ezrek menekülnek. Az őslakos dayak törzs tagjai támadtak a főként Madura szigetéről származó bevándorlókra. A véres eseményeket az indonéz hatóságoknak az a gyakorlata váltotta ki, hogy a túlnépesedett területekről, mint Madura szigete, valamint Jáva, embereket telepítenek a kevésbé lakott tartományokba. Clinton újra bajban Washington: Szövetségi ügyészek vizsgálatot folytatnak abban a kérdésben, hogy Bili Clinton volt amerikai elnök nem a feleségének nyújtott szenátorjelöltségi támogatás ellentételezéseként csökkentette-e egy hászid zsidó közösség négy vezetőjének a büntetését. Clinton, mielőtt január 20-án távozott volna hivatalából, 140 személyt részesített különböző tartalmú, büntetőjogi ügyekkel összefüggő kegyelemben. Václav Havel elhagyta a kórházat Prága: Václav Havelt tegnap délelőtt hazaengedték a kórházból. A 64 éves cseh államfőt krónikus hörghuruttal és tüdőgyulladási jelekkel majdnem két héten át a katonai kórházban kezelték. Kezelőorvosa szerint Havel tüdeje már rendben van, oxigénellátása ismét normális. NÉPSZERŰ LESZ A DIÁK HITEL Tony Blair (jobbról) brit miniszterelnök George Bush amerikai elnökkel Camp Davidben tartott sajtóértekezletén megértéssel szólt az amerikai rakétavédelmi terveket motiváló, a tömegpusztító technológia nemzetközi terjedése miatti aggodalmakról. Mindkét vezető méltatta az USA és Nagy-Britannia különleges kapcsolatait. Az utolsó simításokat végzi két férfi az óriási hóemberen. A bajorországi Bischofsgrünben minden év utolsó hétvégéjén hatalmas hóemberrel örvendeztetik meg a lakók magukat, a mostani nyolc és fél méteres. Lavina tart fogva 200 embert ■ Csütörtök óta mintegy 200 ember a lavina foglya egy hegyi úton Grúzia északi részén. 140 személyt már sikerült kimenteni a mentőalakulatoknak helikopteren, jelenleg azonban még mindig 200 személy van az úton Kazbek járásban. Itt a nagy havazás nyomán lezúduló lavina elvágta az utat, amely Grúziából Észak-Oszétiába vezet. Orosz-amerikai megállapodás ■ Ivanov orosz és Powell amerikai külügyminiszter tegnapi egyiptomi találkozóján megállapodott abban, hogy a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló ABM szerződés és a nukleáris leszerelésről kötött START megállapodások kérdéseiben jártas szakértők egyeztetéseket kezdenek. Offenzívát kezdett az MSZP ■ A szocialista párt országos választmánya markánsabb politizálást vár a pártvezetéstől. Erről Jánosi György választmányi elnök beszélt a testület tegnapi ülése után. - Az MSZP a jövőben keményebben fog fellépni a kormány és a Fidesz halogató lépéseivel szemben, határozottabban fogja szembesíteni a miniszterelnököt és pártját azzal a felelősséggel, amely a kialakult helyzetért terheli - mondta. Jánosi szerint az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy hetek óta tart a „koalíciós válság”. Újratárgyalják a villamosvásárlást ■ Az SZDSZ fővárosi elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP budapesti frakciója felbontotta a koalíciót. Az SZDSZ azért nem tudta támogatni a hannoveri villamosok beszerzését, mert nem támogatja a közpénzek pályáztatás nélküli elköltését - olvasható a helyi pártszervezet közleményében. Demszky Gábor kezdeményezi, hogy a Fővárosi Közgyűlés tárgyalja újra a villamosvásárlás ügyét. Zászlót bontott a Harmadik Oldal ■ A Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület (HÓM) pártoktól független, de a közéleti szerepet vállalók szervezete kíván lenni, a civil gondolkodást, szellemiséget akarja a parlamentbe vinni - jelentette ki Gyenesei István, a somogyi közgyűlés elnöke a HÓM tegnapi balatonföldvári alakuló ülésén. A közgyűlést másfél éves előkészítő munka előzte meg. A tanácskozáson megválasztották a szervezet vezetőit is, az elnök Gyenesei István lett. Az ország minden megyéjéből érkezett összesen 301 alapító tag Kupa Mihály független országgyűlési képviselőt tiszteletbeli elnöknek, Magyar György ügyvédet pedig társelnöknek választotta. Torgyán nem hívja vissza Baloghot ■ Torgyán József cáfolta, hogy visszahívta volna Balogh Gyulát a párt Szabolcs megyei elnöki tisztéből. Az FKGP elnöke levélben jelezte Bánknak, hogy a március 1-jére összehívott frakcióülésen azért nem szerepel Boros Imre meghallgatása, mert a témákat a képviselőcsoport 26 tagja határozta meg legutóbbi ülésén. - Boros Imre csak ideiglenesen irányítja a földművelésügyi minisztériumot, ezért nem adhat tájékoztatást az agrártárca hosszú távú terveiről - indokolta véleményét Torgyán. Lassan emelkednek a gyógyszerárak ■ A gyógyszergyártók és az illetékes szaktárcák hivatalosan még nem rögzített megállapodása értelmében az idén és a következő két esztendőben a tervezett infláció 70 százalékával emelkednek a társadalombiztosítás által támogatott készítmények árai. A Magyar Érdek Pártja demonstrált ■ Milyen választási lehetőségei maradtak a maf yar népnek? címmel nagygyűlést tartott a Magyar rdek Pártja, amelyen részt vett Irak budapesti nagykövetségének ügyvivője. A MÉP a nagygyűlést követően demonstrációt tartott az Egyesült Államok és Nagy-Britannia budapesti követsége előtt, tiltakozva a két nagyhatalom Irak-politi- kája ellen. Tömegsírt találtak Csecsenföldön ■ Több mint kétszáz holttestet rejtő tömegsírt találtak tegnap Csecsenföld fővárosának közelében. A feltehetően csecsen harcosok földi maradványait tartalmazó sírt a hankalat orosz katonai támaszpont közelében fedezték fel helyi lakosok. Három holttestet már azonosítottak, és el is vittek hozzátartozóik. Tízből hat diák biztosan igénybe veszi majd a tandíjhitelt - derül ki a Gallup felméréséből. A hallgatóknak ma több mint kétharmada kap szociális támogatást, egynegyedük pedig megélhetési gondokkal küzd. Segítene-e megélhetési gondjaidon a diákhitel? Igen, jelentős segítséget 9 jelentene Érzékelhető segítséget 9 jelentene Nem jelentene J érzékelhető segítséget Jelentéktelenül kicsi segítséget jelentene -------mmmmm Az egyetemi és főiskolai hallgatók 61 százaléka számára jelentős, de azért megoldható anyagi terhelést jelent a felsőfokú tanulmányok végzése - derül ki egy, az Oktatási Minisztérium megrendelésére a Magyar Gallup Intézet által végzett közvélemény-kutatásból. A kétezer megkérdezett hét százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tanulással kapcsolatos anyagi terhek szinte megoldhatatlan problémát jelent számára. Minden ötödik diákban felvetődött már a gondolat, hogy anyagi nehézségek miatt évet halaszt. A felmérést megrendelő minisztérium elsősorban arra volt kíváncsi, milyen sikerre számíthat a diákok körében az idén szeptembertől igénybe vehető tandíjhitel. A megkérdezettek négy százaléka vett fel eddig valamilyen piaci kamatozású hitelt, s hat százalék mondta azt, hogy erre a jövőben is vállalkozna. Á kedvező konstrukciójú diákhitelt viszont tízből hatan biztosan igénybe vennék. A közvélemény-kutatásból kiderült, a hallgatók körében azért lesz népszerű a diákhitel, mert az egyetemistáknak munkából, ösztöndíjból és szülői támogatásból átlagosan havi 21 ezer forintja jön össze, miközben a tisztes megélhetéshez szerintük 42 ezer forintra lenne szükség. A diákhitel éppen a két összeg különbségével, vagyis havi 21 ezer forinttal gazdagítja majd a felső- oktatásban részt vevők bukszáját. A hallgatók háromnegyed egyébként úgy nyilatkozott, hogy a munkába állás után a diákhitelt a lehető leggyorsabban szeretné visszafizetni. Mint ismeretes, a kormány által jóváhagyott elképzelés szerint a végzett diákoknak nettó jövedelmük hat százalékát kellene erre a célra fordítaniuk. A hallgatók 83 százaléka rendszeresen dolgozik a tanulás mellett. A diákok ötödé szerint a munka miatti időhiány azzal jár, hogy gyengébben teljesítenek az iskolában. A tanulók tízedének állandóan, míg hatodának gyakran vannak megélhetési problémái. Ezt az is jelzi, hogy a hallgatók 69 százaléka szociális támogatást kap. Az oktatási tárca arra készül, hogy a tandíjhitel őszi bevezetésével egyidejűleg új ösztön- díjrendszert alakítanak ki. A rendszer átalakításával foglalkozó munkacsoport március 21-re készíti el javaslatát, ebben foglalkoznak majd a szociális támogatással, a lakhatási és jegyzettámogatással, valamint a tanulmányi ösztöndíjakkal is. események
