Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-22 / 45. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 6 6 2001. Február 22., Csütörtök A táj szépsége vonzerő lehet Az éves költségvetés negyede, több mint 10 millió forint hiányzik a működéshez. Ilyen még sohasem volt Rinyaszentkirályon.- Abból teremtünk értéket, amink van, mert másra amúgy sem jut - mondta Horváth József polgármester. - Különösen az idén lesz nagy szükség a leleményességre, mert minden eddiginél szűkebb a keretünk. A polgármester szerint bár eddig is volt hiánya az önkormányzatnak, és minden évben kaptak kiegészítő támogatást is, az idén a minimálbér emelése és az állami források elmaradása miatt kerültek nehéz helyzetbe.- A falu legnagyobb munkáltatója az önkormányzat, s két-há- rom helyi munkaadóval együtt húsz embernek ad megélhetést. Ugyanennyien járnak be dolgozni a környező településekre, s marad még 40-50 munkanélküli is a faluban - sorolta a legnagyobb gondokat a polgármester. - A szegénység mellett, a tapasztalható széthúzás és ellenségeskedés is gond. Nehéz ezeket orvosolni, amikor sokan akkor sem dolgoznának, ha lenne munka, egyre nőnek a szociális kiadások is.- Mivel gyarapodott a falu, s mit terveznek?- Egyre szépül a község, sok gondot fordítunk a közterületekre. Három éve készült el az új Rinya-híd, tavaly az iskola melletti üres szolgálati lakást alakítottuk át ifjúsági klubbá. Pályázati támogatást azonban tavaly csak a millenniumi ünnepség megrendezésére kapott a falu, az idén pedig semmilyen fejlesztést sem tervezhetünk. Mégis szeretnénk bővíteni az óvodát és korszerűsítenénk a berendezéseit. Tavaly csatlakoztunk a Rinya menti szennyvízprogramhoz, mert erre is szükség volna a falu komfortjához. A gáz bevezetése azonban csak álom, a lakosság összetételét figyelembe véve esély sincs rá.- Mi adhat mégis esélyt Rinyaszentkirálynak ?- A falu rendezettsége és szépsége valódi érték, vonzó a szép környezet. Szerveztek már gyalogtúrát is a szentkirályi tavak és a Rinya mentén, s Cso- konyavisonta és Nagyatád közelségét ki- használva szeretnénk bekapcsolódni a turizmus kínálta lehetőségekbe. Ez talán teremt munkalehetősé- get is. ______________________■ Ri nyaszentkirály Már ezer éve lakott település. nevét az államalapító Szent István királyról kapta. Fénykora a XX. század elején volt: a környező puszták, majorok népével együtt több mint 1200-an éltek a közigazgatási területén. Most 443 lakosa van. közülük 113 cigánynak vallja magát. Zsáktelepülés, egyetlen szilárd burkolatú út köti Görgeteghez, a 68-as úthoz. Rinyaszentkirály a tanácsi rendszer óta együttműködik a szomszédos nagyközséggel, ott van a körjegyzőség és az iskola is. Rinyaszentkirály egycsoportos óvodát tart fenn és 1-3 osztályos kisiskolát, negyediktől már a görgetegi Iskolába járnak a tanulók. Az utolsó tehén teje Méltósággal néz ránk Milka, a tehén - bár az istállón osztozik egy jókora hízóval -, mintha tudná: párját ritkítja. Milkán kívül több tehenet nem találni egész Rinyaszentkirályon.- Nem nagyon éri meg foglalkozni vele; tejcsamok sincs a faluban - mondta Pettendi Miklós. - Ennek az egy tehénnek a tejét el tudjuk adni az ismerősöknek, úgy hordjuk szét a kikészített tejesüvegekben. Pettendi Miklós nem csak abban egyedülálló, hogy tehenet tart, de rajta kívül nincs más a faluban, aki a földből, a gazdálkodásból teremti elő a család megélhetését. Elmondta: 50 hektárt művel, tavaly kukoricát és gabonát vetett. Próbálkoztak dohánytermesztéssel is, de most - állította - az sem éri meg. Akad a portán baromfi, és sertéshízlalással is foglalkoznak, hogy gyarapítsák a családi bevételt. Mindebből öten élnek meg.- Talán lenne más is, aki gazdálkodna, de erre már nincs se föld, se lehetőség. Nagy költséggel és befektetéssel jár a gazdálkodás elkezdése. Aztán a falu határában minden földet eladtak már az osztráknak. Nekem szerencsére megvannak a gépeim, még ha öregek is, így elboldogulok. Ha elromlik, meg is tudom szerelni mindet, _■ Előbb készített cipőt, mint ételt Pörögi Józsefné főztje olyan finom, hogy eljárnak érte még a szomszéd faluból is. A családja azonban annál ritkábban élvezheti, mert otthon más főzi az ebédet. Ritkán dicsérik a közétkeztetést, Rinyaszentkirály azonban ebben is kivétel. Az óvodai konyha ételremekeit kedveli az óvodás aprónép és a falu lakossága. A húsz kisgyermek mellett huszonöt felnőtt számára készül az ebéd, Pörögi Józsefné vezényletével.- Tizenegyedik éve főzök itt a konyhán, azelőtt cipőüzemben dolgoztam. Nem tanultam a szakácskodást, s amíg otthon voltam, nem is tudtam főzni - állította az ízek szentkirályi mestere. - Az anyósomtól tanultam a sütés-főzést, most is ő készíti a család ételét. Csak a hét végén főzök a szeretteim kedvére. Hétközben meg a falu kedvére. Legutóbb pulykahúsból készült raguleves, és különleges házi rétes volt a második fogás. A rétestésztát ugyanúgy kézzel húzták-nyújtogatták a konyha- asztalon, mint otthon, csak éppen félszáz éhes Pörögi Józsefné 45 éves, 1977- töl lakik Rinyaszentkirályon. A férje ács, egy fia és egy lánya van. Az óvodakonyha szakácsnője 1990-től. száj várta, s lakott jól a négy kilogramm lisztből sütött káposztás, meggyes és túrós csodából.- Ennek mindig sikere van, de azért néni kerül rá túl gyakran a sor, hiszen ki győzné azt - mondta Pörögi Józsefné. - A kosztosaim amúgy legjobban a cukorborsót és a tésztaféléket, de a főzeléket is kedvelik. ■ Fizetni járnak a postára Baromfiudvar a szélső háznál Valaha kisvasút kötötte össze a halgazdaságot az erdészettel, s mintegy köldökzsinór kapcsolta a világhoz Szentkirályt a sínpár, az út és a posta. Ami fontos, mind ezeken jutott el egykor az emberekhez. A falut időközben zsáktelepüléssé tette a közlekedési utak megszűnése, a posta megmaradt.- Két éve költözött a polgár- mesteri hivatal épületébe a posta az iskola mellől, azóta nagyobb a forgalom. Igaz, így is csak három órát tartunk nyitva naponta, s ugyanennyit töltök Görgetegen is - mondta Horváth Józsefné, aki 16 éve vezeti a rinyaszentkirályi fiókpostát. - A legtöbben azért jönnek, hogy csekket adjanak föl. Rokonoknak, távol lakó gyerekeknek nem szoktak pénzt küldeni, viszont sokat fizetnek villanyra, telefonra. Másra nem is nagyon költenek; látszik, hogy az itt lakók zöme vékony pénztárcája Leveleket főként ünnepek idején írnak, s ide sem érkezik túl sok küldemény. A postavezető szerint két-há- rom dísztáviratot küldenek egy évben a faluból, gyásztáviratot meg egyet sem. Külföldi levél ritkán kerül a postára, s alig néhány boríték és bélyeg fogy alkalmanként. A negyven heti- és 5-6 napilappal együtt a nyugdíj, a családi pótlék és a különféle segélyek kihordása jelenti a legnagyobb munkát. ■ Takaros porta a főutca legutolsó háza. Az udvaron a tyúkok, kacsák, libák mellett óriás németjuhász kutya vigyázza a rendet. Van elég dolga a Vacak nevű házőrzőnek, mert mostanában sűrűn jönnek látogatók. A báli szezonban ruhát igazíttatni, egy-egy szép darabot varratni messze földről járnak Szabó Józsefnéhoz.- Varrónő a szakmám, de csak nyugdíjasként dolgozhatom a betegségem miatt - mondta a 33 éves Szabó Józsefné. - A legtöbben mindennapos holmikat kérnek: blúzt, szoknyát, hordható és olcsó darabok varrását.- Milyen az élet a falu legutolsó házában?- Alig hasonlít a tizenhárom évvel ezelőttire, amikor ide költöztünk. A ház nagy részét átépítettük; előteret kaptak az egymásba nyíló nagy szobák is. Büszkeségünk a gyönyörű cserépkályha, amit a faluban vettünk. Azóta már sokan kérték, de nem adjuk el. Most is használjuk. Megváltozott az udvar és a kert is. Mindenféle állatot tartunk; meg is szólna a falu, ha nem így lenne. Szükségünk is van rá, mert kevés a nyugdíj meg a fizetés. Malacunk eddig még nem volt, de azt is szeretnénk az idén, a fiam kedvence pedig a nyúl. Van egy kis házi keltetőnk is. A jövő héten lesz annyi tyúktojás, hogy megkezdhetjük a csibekeltetést. A kacsának, libának ez nem kell, mert az megül magától is. Az már biztos, hogy ez a ház utolsó is marad az utcában, mert a szomszéd legelőt nem építik be. Nem is bánom, mert szeretünk itt lakni. ■ A gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Horváth József. Az alpolgármester: Oldal József. Képviselő-testületi tagok: Molnár József, Pál Béláné, Orsós Imre, Orsós Péter, Orsós Lajos, Tratnyek Imre. A jegyző: Kálmánná Puties Zsuzsanna. A tagiskola vezetője: Romsics Gábomé. A vezető óvónő: Snellné Daru Erika. _________________■ Va nnak, akik visszajönnek Amikor Fux Jánosné 1957-ben követte katonaférjét Nagykanizsára, nem gondolta, hogy valaha visszatér lakni gyermekkora színhelyére. A városi otthont mégis lecserélték, mert nyugdíjas korukra visszavágytak a faluba.- Öt hete költöztünk vissza; megvettük ezt a kis házat - mutatta új otthonát Fux János. - A kanizsai lakást a fiamnak hagytuk; mi már itt szeretnénk lakni. Nagyobb térre vágytunk, meg az itteni csendességre. Atádon is laknak gyerekeink, van segítség a közelben, ha szükség lenne rá, s tudjuk, hogy a falubeliekre is számíthatunk.- Most is laknak rokonaim a faluban; a keresztanyám volt az első, aki meglátogatott minket. Ő meg Budapestről költözött vissza Szentkirályra, két éve - mondta Fux Jánosné. Duruzsol a kis vaskályha; pár hét alatt meleg fészekké változott a sokáig lakatlan ház. Apró ugyan, és van mit javítgatni rajta.-Az első amit vettünk, egy új vödör volt a kerekes kútba. Ahogy az idő engedi, már kint is dolgozgatunk - folytatta Fux János. - Ki akarom szélesíteni a járdát, meg virágoskertet is kialakítunk mellette. A trágyát már ráhordattuk a veteményes helyére is, és tisztogatom a bozóttól, gaztól a területet. Még a beteg fákat sem engedi az aszszony kivágni, mert meg akarja nézni, milyen rajtuk a termés. Igaz, ar- ra kíváncsi vagyok magam is. ■ Az oldalt írta: Bíró Mária Fotó: Németh Csaba Készülnek az uborkaszezonra Ki talajon futtatva, ki támrend- szeren vezetgetve esküszik a biztos módszerre. Hegedűs Lajosné hat éve kezdett uborkát termeszteni, s három éve vállalta a többi kertészkedő termésének összegyűjtését is.- Megéri vagy nem, csináljuk; kell egy kis kiegészítés a nyugdíjunkhoz - mondta. - Ha beérik az uborka, együtt szedi a család: a lányomék meg a gyerekek. Van vele munka, hajnaltól estig. Tavaly 25 sor volt támrendszeren, de a szárazság miatt a szokásos mennyiségnek a fele sem termett. Megpróbáljuk az idén is, de más területen, hátha frissül a föld. Rinyaszentkirályon is többen bíznak a zöld csodában, mint tavaly. Úgy hírlik, tavasszal legalább tizenöten fognak bele az uborkázásba. ■ Parkok a gyerekeknek A napsütés a szabadba csalta a falu legkisebbjeit. Hóvirágot szedni indult Máté Lajosné és Pintémé Wirth Judit óvónő vezetésével a Rinya partjára a kis csapat. A 22 apróság közül nyolc már iskolába megy az ősszel. A helyükre csaknem ennyien iratkoznak be az óvodába. Az általános iskola első három osztályába 13 gyerek jár, s Görgetegen 27 diák folytatja a tanulmányait. A falu népessége egyre fogy, tavaly mindössze öt kisgyermek született, és tizenegy lakos halt meg. S mert öregszik Rinyaszentkirály, egyre fontosabb a község fiatalokat megtartó ereje. A köztereket a legkisebbeknek alakítják ki. Még a polgármesteri hivatal szépen gondozott parkjában is van játszótér és a kicsik nagy örömére egy madáretető, a református templom melletti nagy téren pedig kis futballpálya várja a Rinyaszentkirály igyekszik tenni a gyerekekért A széthúzás nem segít Minden negyedik szentkirályi cigánynak vallja magát. Az óvodásoknak már a fele tartozik a kisebbséghez. Egyre gyarapodnak az ezzel járó gondok, mivel mindössze öt-hat cigány lakosnak van munkahelye, a többiek csak az önkormányzat támogatására és a szociális ellátásra számíthatnak. A segélyek nyolcvan százalékát tavaly a kisebbséghez tartozók kapták. Ezen nem könnyű változtatni, mivel sokan még a kiskertet sem művelik. Munkalehetőség pedig alig van, s főként nem a képzetleneknek. Érdekeik képviseletét vállalták a falu cigányszervezetei. Ezekből három is van, ám nem felhőtlen közöttük az együttműködés. Kisebbségi önkormányzat is tevékenykedik Rinyaszentkirályon, ennek még csak néhány hónapja Orsós Lajos az elnöke. Elődje ugyanis a pénzgazdálkodás hiányosságai miatt lemondott. Az ön- kormányzat tagja Orsós István mellett Orsós Imre is, aki a helyi Lungo Drom cigányszervezet vezetője. A Rinyaszentkirályi Cigányszervezet a harmadik a sorban, Orsós Péterrel az élen. Mindhárom érdekképviseleti társaság vezetője tagja a települési önkormányzatnak is, jól ismerhetik a falu gondjait. A szervezetek képviselői között nem ritka a civakodás, a személyes rivalizálás, az elégedetlenség. Újabban nemcsak egymást vádolják, hanem a települési önkormányzatot és a polgármestert is. A falubeliek szerint ez nem segít. ■ A falu cigányszervezetei Kisebbségi önkormányzat: Orsós Lajos elnök, Orsós Imre, Orsós István. Lungo Drom: Orsós Imre elnök. Rinyaszentkirályi Cigányszervezet: Orsós Péter elnök. Horváth József júsági klub. Vásároltak zenehallgatásra, pihenésre és sportolásra szolgáló felszerelést is. ■ gyerekeket. A nagyobbaknak is van már hová járni, mióta Szabó István vezetésével működik az if-
