Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-21 / 44. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 5 2 2001. Február 21., Szerda A gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Horváth Margit. Alpolgármester: Mózes János. A képviselő-testület tagjai: Bitó István, Regán András, Sebők Lajosné, Bozsoki János. A jegyző: dr. Árvái László. Reményt ad két vállalkozás Két jelentősebb gazdasági vállalkozás működik a településen. A mező- gazdasági szövetkezetre most nehéz idők járnak, de a nemrég alakult fűrészüzem működéséhez nagy reményt fűznek. A település meghatározó gazdasági szereplője az Új Élet Szövetkezet volt az utóbbi években. Hét évvel ezelőtt, az alakulásakor még 86-an voltak a tagok. Közülük a legtöbben nyugdíjasként, ám igen aktívan vettek részt a mintegy 500 hektárnyi föld megmunkálásában. Időközben azonban egyre nehezebbé vált a termény értékesítése, s a külföldi földtulajdonosok megjelenésével lemorzsolódtak a tagok. A környéken egyre többen adták el földjüket, így mára csak öt tulajdonos maradt. Zákányi Géza a szövetkezet elnöke elmondta: a három aktív taggal 280 hektáron kukoricát és búzát termesztenek. A szövetkezet csak egyféleképpen lenne megmenthető: egy tőkeerős tulajdonostárssal. Erről azonban az elnök szerint korai lenne még bármit is mondani. A tárgyalások mindenesetre ígéretesek: márciusban már döntés születhet a szövetkezet jövőjéről. Miközben a szövetkezet kiútját keresik, újabb munkahelyeket teremtett Patosfán egy ladi vállalkozó. Piros László nemrég alapított fafeldolgozó üzemében - Patosfáról, Ladról és Kadarkútról - húsz bejelentett munkásnak ad megélhetést. Egy részüknek a barcsi munkaügyi központ támogatásával. Fűrészárut és parketta-alapanyagot gyártanak, zömmel német- országi megrendelésre. Még dolgoznak az egykor marhaistállónak használt épület felújításán, s az öltözők, az ebédlő és a vizesblokk felépítésével minden igényt kielégítő munkahelyet hoznak létre, szinte a semmiből. Kemény fába vágta a fejszéjét Piros Szabolcs is; novemberben fölépített egy kisebb üzemet, ahol egyszer használatos raklapokat gyártanak. A telep létrehozása eddig hatmillió forintba került, ám még legalább másfél millió forintot kell költeni az épületre. A tulajdonos itt nyolc embert foglalkoztat. Reményei szerint a tavaszra hivatalosan is átadhatják a csarnokot. ■ Húsz embernek ad megélhetést Patosfán a nagyrészt német exportra termelő faüzem Piaci járat kisbusszal Falugondnok november óta dolgozik Patosfán. Hatan pályáztak rá, és Zsunics László nyerte el az állást; rá szavazott a többség a falugyűlésen is. Most megszervezik a piaci járatokat.- Buszsofőrként a termelőszövetkezetnél is szállítottam a munkásokat; a falu apraját-nagyját ismerem - mondta Zsunics László. - Ők is ismernek, s tudták: ahol lehet, szívesen segítek. Nemcsak írott kötelességei vannak a falugondnoknak. Természetes például, ha egy magatehetetlen, idős embernek segíteni kell a ház körül. Ha kell, fát vágok vagy megjavítom a zárat. Zsunics László napja a bevásárlással és a gyógyszerek beszerzésével kezdődik, majd a kis- buszos ebédszállítás után a polgármesteri hivatalban egyezteti a teendőket. Külön feladat a nemrég alakult női focicsapat edzéseinek a megszervezése, de újabb tervek is vannak.- Most próbálunk egy piaci járatot szervezni keddre és péntekre; így olcsóbban és szervezettebben intézhetik teendőiket az emberek a szigetvári piaci napokon. Emellett a kaposvári színház előadásaira is szeretnénk eljuttatni a patosfaiakat. Orvhalászok három tónál Három halastó van Patosfa mellett, mindegyik Kiss Kálmán kezelésében. A vállalkozó hat éve kötött 15 éves bérleti szerződést a harminchat hektáron fekvő tavak hasznosítására. Kiss Kálmán szerint a tavakat egy kis befektetéssel horgászati célokra is lehetne hasznosítani.- Most csak haltenyésztéssel foglalkozunk - mondta. - Évente ötven mázsa halat telepítünk a tóba, és nagykereskedőknek adjuk el, a nádat pedig egy vállalkozó hasznosítja. Kiss Kálmán elmondta: a múlt év rosszul sikerült. Nincs pénz a fejlesztésre, pedig másfél-kétmillió forintból igazi horgászparadicsomot lehetne létesíteni Patosfa határában, s idegenforgalmi vonzerőt is jelenthetne a településnek.- A tavak tulajdonosa a termelőszövetkezet, ezért kedvező hiteleket sem tudunk fölvenni a fejlesztésére. Egy biztos: a szerződésemet szeretném meghosszabbítani, és a közeljövőben igyekszem megszervezni a tavak horgászati hasznosítását. Gondunk, hogy a teleltetőben levő halat állandóan őriznünk kell az orvhalászok miatt. Nemegyszer a tó mellől kergettük el a rabsicokat. Az oldalt írták: Takács Zoltán, Szellő Gábor Fotók: Györgyfalvi Zita, Kovács Tibor Patosfa: esélyt kereső szélső falu Szoros a kapcsolat a megyehatár mellett elterülő Patosfa és a tőle alig 13 kilométerre levő Szigetvár között. Patosfa lakóinak nagy része a múlt század közepe óta a közeli város üzemeiben dolgozott, s oda jártak iskolába a diákok is. A szigetvári konzervgyár és cipőüzem megszűntével sok patos- fainak kellett új munkahelyet keresnie, a kapcsolat azonban máig nem szakadt meg a két település között.- Az itt- lakók foglalkoztatásában ma már kisebb a közeli város szerepe, az egészség- ügyi ellátást azonban még mindig a szigetvári intézmények nyújtják - mondta Horváth Margit polgármester. - Néhány éve még a megyétől való elszakadás gondolata is fölmerült a patosfaiakban, Baranya megye közgyűlése azonban eleve elutasította csatlakozási puhatolózásukat. Nemrégiben is fölvetődött ez a lehetőség több más megyehatár közeli településen; a megyei önkormányzat elnökének a nyilatkozata - amely szerint segíteni fogják a szélső kis településeket - megnyugtatott bennünket is. Horváth Margit elmondta: Patosfa helyzete nehéz, elsősorban a nagy távolságok miatt. Különösen sok gondjuk volt a tömeg- közlekedéssel. Végül is sikerült pontot tenni az évek óta húzódó ügy végére. A huszonhat éve megszüntetett vasút után egyetlen tömegközlekedési eszköz az autóbusz maradt. Az utazás körülményeire azonban az utóbbi években sok volt a panasz. A műszakban dolgozók - .többen Barcson találtak állást - munkába járása különösen nehéz, Patosfa A település neve először 1486-ban fordult elő Pathostalwa alakban. A falu határának déli részén, a pusztaszentegyhá- zi dűlő helyén volt hajdan Dorog helység, mely már az 1332. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt A hagyomány szerint e helyiséget Szigetvárról ágyazták szét lakossága az 1772-es feljegyzés szerint horvátul beszélt A XIX. század közepén 492, 1941-ben pedig 770 lelkes település volt Napjainkban 361 lakos él Patosfán. számuk évről évre csökken. A gyerekek a szomszédos ladra járnak iskolába és óvodába. A falu lakosainak döntő többsége katolikus. a reformátusok aránya mintegy tíz százalék. Azt beszélik a faluban... ..., hogy külföldi házalók járják a falut. A falubeliek azon tanakodnak, hogyan tilthatnák ki őket, hiszen igen gyakran zaklatják a lakosokat, és erőszakos- kodnak az idősekkel. ..., hogy hamarosan bál lesz a kocsmában, ahol már több szerelem szövődött. Többen találgatják, hányán találják meg életük párját. ..., igen nagy gond, hogy a fiataloknak sok pénzét viszik el a nyerőautomaták. így persze egy fillért sem tudnak megtakarítani. ... mindenkinek öröm, hogy a parkot és a temetőt szépen rendbe tetette az önkormányzat. Virágos táblák is köszöntik az átutazókat. Sajnos, a tolvajok ezekre is szemet vetettek, és időről időre ellopják a díszeket. ... nagy gondot sikerült megoldani: megegyezett a két szomszédos megye közlekedési vállalata, így sűrűbben érkeznek és indulnak buszok Patosfáról. ■ Falunapra várva Évtizedes hagyománya van Patosfán a falunapnak. Mindig a nemzeti ünnephez legközelebbi szombaton rendezik meg. Készül rá a falu apraja-nagyja; vidám vetélkedőkön vesznek részt a felnőttek s a gyerekek, és bemutatják az ünnep tiszteletére készített műsorukat. Azután hajnalig áll a bál. A patosfai gyerekek adnak műsort, többnyire mikuláskor és karácsony előtt; gyakran a szomszéd falvak lakóit is meglepik a játékukkal. Szombatonként nyit ki Patosfán a könyvtár, ezt az iskolások látogatják előszeretettel. S megalakult az ifjúsági klub: tagjainak többsége tizenéves. ■ Fogynak a borosgazdák Tíz éve még vagy ötven gazda művelte szőlőjét a patosfai János-he- gyen, ma alig egy tucatnyian. Közülük Zsunics Géza a legidősebb. A negyvenes évektől szinte minden nap a hegyi pince környékén munkálkodik. A szülei idejében, mondta, még 800 négyszögöl szőlőjük volt, de ma már 1200 tőkével is nehezen bír. - A fiataloknak sem kedvük, sem szaktudásuk nincs hozzá - panaszolta -, így nem csoda, ha abbahagyják a bortermelést. Jelenleg 11 fajta szőlő terem a falutól alig fertályórányira levő János-hegyi birtokon. A függönyművelésű szőlőben a kedvenc fajták a cserszegi fűszeres, a szürkebarát, az oportó, az olaszrizling és a pinot noir. Az ízletes patosfai nedű titka Zsunics Géza szerint a törődésben rejlik. S persze jó legyen a hordó, és a gazda ne a mennyiséget tartsa szem előtt, hanem a minőséget, a zamatot. Nyolcszáz liter bora termett, melyet jórészt a család fogyaszt el. Régebben heti két alkalommal is tartottak pinceszert, manapság azonban már ritka az ilyen alkalom. A fiatalabb generációt azért sem vonzza a szőlőhegy, mert az infrastruktúra nem elégíti ki az igényeiket. Nincs villany, és jó utat sem építettek. A betörések talán éppen ezért ritkák, évente csak egy-két ilyen eset fordul elő. Zsunicséknál még nem jártak hívatlan látogatók. Igaz a két felnőtt fiú és a nyugdíjas gazda szinte mindig a szőlőben tesz-vesz. Emellett van mit tenniük a falu határában is, hiszen 23 hektáron termesztenek gabonát, napraforgót és burgonyát _______■ Ös szeállításunk elkészítését támogatta a patosfai önkormányzat Elűzték a vörös kakast A község egyik kulcsembere volt évtizedeken át a 63 esztendős Rudán József. Harmincöt évig dolgozott a termelőszövetkezetben. Négy évtizede lépett az önkéntes tűzoltóság kötelékébe, és ma is ő vezeti a község lánglovagjait.- A legnagyobb baj, hogy Patosfa szélső falu. Messze van mindentől, kevés a munkahely - mondta Rudán József. - Harmincöt évet dolgoztam a helyi téeszben, 1972-ben brigádvezetőnek neveztek ki. S ugyancsak váratlanul ért, amikor közölték: elbocsátanak. Munkanélküli lettem, fél évig nem találtam a helyemet. Évtizedekig minden reggel hatkor keltem, s akkor úgy éreztem: céltalan lett az életem. Azután nyugdíjassorba kerültem, és belenyugodtam; most kertészkedem, a szőlőben dolgozgatok. Világéletében tevékeny ember volt Rudán József. Sokat tett a településért is. Évtizedekig tagja volt a helyi önkéntes rendőri csoportnak, amely mellett kevés dolguk akadt a hivatásosaknak. Sok betörést és más bűncselekményt előztek meg Rudán József és társai.- Messze voltunk a legközelebbi rendőrőrstől is, így kezünkbe vettük a falu védelmét - mondta. - Más világ volt, s akkoriban vidéken nagyobb biztonságban éltek az emberek. Nemcsak a bűn, hanem a tűz ellen is küzdött. Csaknem negyven éve lett önkéntes tűzoltó, napjainkban pedig a csoport parancsnoka.- Rendre elkergettük a faluból a vörös kakast - mondta. - Tavaly csak egy szalmatűzhöz kellett vonulnunk, pusztító nagy tűz pedig legalább húsz esztendeje nem volt Patosfán. Az önkéntesek azonban felkészültek. Komoly tűzoltó-felszerelésünk van, s büszke vagyok arra, hogy több alkalommal is elsők lettünk országos tűzoltóversenyeken. Rudán József azt mondta: nagyon szereti Patosfát. Ugyanakkor siralmasnak tartja, hogy a fiatalok nem tudnak és gyakran nem is akarnak tenni a sorsuk javításáért. Pedig nekik kell kézbe venni sorsuk irányítását - mondta. Kemény munkával Rudán József 1938-ban született Patosfán. Harmincöt évig dolgozott a termelőszövetkezetben, brlgádvezetö volt 1972-től 1990- Ig. Negyven éve lépett be a helyi tűzoltócsapatba, és tagja volt a patosfai önkéntes rendőrök kötelékének Is. Most nyugdíjas. Két lánya és két unokája van. kell keresni a boldogulást: helyettük ezt nem teszi meg senki. Horváth Margit polgármester mivel igen kevés a buszjárat. A több éve húzódó gondot mára végül is megoldották; a baranyaiakkal közösen a Kapós Volán járatai szállítják a patosfai lakosokat. Az utóbbi években több külföldi is vásárolt ingatlant a kis településen - tudtuk meg a polgármester asszonytól. A német, holland és osztrák állampolgárok tíz házat és tizenöt telket vettek meg. Többségük főleg nyáron jár ide, és bekapcsolódtak a falu életébe is. Az egyik német vállalkozó krosszpályát akar itt létesíteni. Ez - azt remélik - föllendítené a patosfai idegenforgalmat is. Horváth Margit szerint ezenkívül a szőlőhegy és a halastó nyújthat majd hátteret a falusi turizmushoz. Igaz, Patosfán még kevés a vonzó szálláslehetőség. ____________■
