Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Február 20., Kedd Törökkoppány Somogy legszebb ré­szén a Koppány völ­gyébe települt a köz­ség. Hiteles történe­tét 1138-tól ismerjük; Villa Cuppan né­ven említik az első oklevelek. A XV-XVI. században már jelentős telepü­lés. Földvárát a török hódoltság kezde­tén, 1551-1553 között foglalta el a budai pasa; hamarosan ez lett a szan­dzsák székhelye, s hozzá tartozott mintegy hatvan kisebb-nagyobb telepü­lés. A törökök kiépítették és megerősí­tették a várat, és fürdőt Is építettek. A hódítók kiűzése után a falu az Ester­házyak és a veszprémi püspökség bir­tokába került. A Koppány völgyének legjelentősebb műemléke épült föl itt az 1700-as években: a katolikus temp­lom. Az 1960-as évektől fejlődött; kö­zös tanácsi székhely, több környékbeli falu közigazgatási központja lett. Meg­épült az általános iskola, az ABC és a bekötőút. Jelenleg 493 állandó lakosa van; kilencven százalékuk katolikus vallású. A 15-55 év közötti korosztály a legnépesebb,legkevesebben vannak a 4-6 év közöttiek. Törökkoppány női lakóinak a száma 254. Az önkormány­zat társulásban napközi otthonos óvo­dát. és nyolcosztályos általános iskolát tart fenn. Törökkoppány: vonzóbbá tették a falut A pályázatokon nyert pénz­zel együtt Törökkoppány ta­valy 112 millió forintból gazdálkodott. A helybeliek közül többen büszkén mondták el: az utóbbi két évben többet fejlődött a köz­ség, mint azelőtt nyolc év alatt. Egyre szebb a telepü­lés, nő a lakosságmegtartó képessége is - mondta ifj. Varga György polgármester.- Mire büszke a leginkább?- Az elmúlt két évben végzett beruházásokra. Bár anyagi gon­dokkal küsz­ködtünk, pá­lyázatokon nyert pénzből két utcát aszfal­toztunk. Felújí­tottuk az általá­nos iskolát, és újraindult az élet az ifjúsági házban. A leg­kisebb beruhá­zásunk egy 62 ezer forintos betonkeverő volt. A legtöbb pénzt, csak­nem 18 millió forintot pedig a Táncsics ut­ca és a Fő tér szilárd burkolatá­nak építésére fordítottuk. Ez je­lentős lépés volt a község életé­ben, mert a forgalmas buszmeg­állóban eddig ősszel és télen sár­ban, nyáron porban kellett vára­kozni. Az aszfaltburkolat elké­szítésével megszűnt ez a gond, s a Táncsics utcai lakosok közle­kedése is könnyebbé vált. Két helyről is nyert pénzt az önkor­mányzat, így csak egymillió fo­Ifj. Varga György polgármester rintunkba került ez a beruházás. Büszke vagyok arra is, hogy so­kan továbbta­nulnak a falu­ból. Egy dolog miatt vagyok szomorú: közü­lük kevesen jön­nek vissza, így fogy a község la­kossága.- Van-e mun­kalehetőség Tö­rökkoppány­ban?- Kevés a munkahely; az önkormányzat mintegy harminc személyt foglal­koztat. A közmunka, illetve köz­célú foglalkoztatás csökkenti a munkanélküliek számát, ez ha­vonta átlagosan 29-30 embert jut­tat munkához. Az itt működő var­roda 15-20 dolgozót foglalkoztat. Többen a szorosadi szövetkezet­be vagy Tabra, illetve a tamási var­rodába és a Massive gyárába jár­nak dolgozni.- Milyen az építkezési kedv?- Az elmúlt két évben három családi ház épült. Az önkormány­zat rendeletet hozott a lakások fel­újításának, vásárlásának, illetve az építésének támogatására. Erre tavaly 456 ezer forintot biztosított a képviselő-testület. A kamatmen­tes kölcsön legnagyobb összege 150 ezer, a vissza nem térítendő támogatásé pedig 50 ezer forint. Tavaly öt család igényelte a lakás­célú támogatást, az idén pedig már hat család adott be kérvényt. A rendelkezésünkre álló pénz csaknem 600 ezer forint. A falu gazdái A Koppány völgyi település polgármestere: ifj. Varga György. Alpolgármester: dr. Borbély István. A képviselő-testület tagja: Kurucz Tibor, Németh László, Rőth István és Vincze Györgyné. A körjegyző: Orbánné Zilizi Márta. Az óvoda és iskola igazga­tója: Barabás János. Hiányzik a forgótőke A traktoron is mindig van javítanivaló Nyolc család van a falu­ban, amelyik 40-50 hektár földön gazdálko­dik. Hat-tíz hektárt pe­dig öten művelnek: fő­leg kukoricát termel­nek. Geiger Zoltán 38 éves, két éve vette a nyakába - családi vállal­kozásban - negyven hektár föld minden nyűgét. - A legnagyobb gond az, hogy az em­bernek nincs forgótőké­je, tartalék pénze mondta. - Egy hektár föld megmunkálása a szántástól a betakarítá­sig mintegy 110 ezer fo­rintba kerül. Nekem csaknem 4,5 millió fo­rintot kell befektetnem a földekbe. Az pedig kérdés, hogy milyen lesz a ter­més, a piac és az értékesítési ár. Minden bizonytalan. A pénz pe­dig nem mindig akkor áll a rendel­kezésemre, amikor éppen kellene. Geiger Zoltán 1999-ben hagyta ott a szorosadi mezőgazdasági szövetkezetét, és eldöntötte, hogy belevág az egyéni gazdálkodásba. Úgy vélte: saját uraként jobban biztosíthatja a család megélheté­sét. Az első év biztatóan indult, ám tavaly már több százezer forint volt a vesztesége. A munkavégzés­hez szükséges erő- és munkagé­pek egy részét megvette. Több millió forintot fektetett be, illetve csaknem egymillió forint támoga­tást kapott a gépvásárláshoz. Az a gondja, hogy az évi kétszeri tőke- törlesztéshez, valamint a havi ka­mattörlesztéshez nem mindig áll rendelkezésre idejében a szüksé­ges pénz. A terményt ugyanis nem mindig sikerül a legjobb áron és legjobb időben eladni. Geiger Zol­tán úgy mondta: ma csak egyik hónapról a másikig elég a pénzük.- Az idei támogatási lehetősé­geket sem ismerem még, ezért egy kicsit bizonytalan vagyok - mondta. - Rendszeresen fölkere­sem a falugazdászt, de a gázolaj- és a földalapú támogatásról ő sem tud semmit. Hosszú távon gon­doltam a gazdálkodást, erre tet­tem föl mindent. Ezért vágtam be­le, öltem bele milliókat. ■ Folyik a bor és folyik a szó Bármely nap­szakban ül né­hány vendég a Coop ABC mellet­ti bisztróban. Reggel a munká­ba indulók lép­nek be egy kávé­ra. Délelőtt-dél- után az időseb­bek, kora este meg a fiatalok ta­lálkozóhelye ez. Takács Gellért és Berta Rudolf kicseréli véleményét a friss hírekről Délelőtt - ottjár- tunkkor - hét vendég volt: tö­mény italt, sört és bort ittak. A leszázalékolt Kő­röspataki György is rendszeresen betér, a bevásár­lás után. Két deci bor mellett beszélget egy kicsit, többnyire az alacsony nyugdíjról, a drágaságról meg az erdő- birtokosságról. Rendre szóba kerül a falu fejlő­dése is. Örülnek az aszfaltos utcának, a Fő tér­nek. Azt mondta: mindez a fiatal, talpraesett és agilis polgármesternek köszönhető. Hárman borozgattak a pult előtti asztalnál. A 67 éves Takács Gellért azt mondta: ritkán tér be egy-egy fröccsre. Akkor azonban az ország ese­ményei mellett szó esik az idők változásáról, s gyakran előkerülnek a fiatalkori élmények.- A templom zárva van, a bisztró pedig nyit­va; ezért is jövök ide - mondta tréfásan Berta Rudolf. - Naponta benézek ide; most éppen a kisgazdákról, s Torgyán várható lépéseiről be­széltünk. Sok változás lesz még. Az is szóba ke­rül, hogy milyen nagy különbség van a jövedel­mek között. Kettészakadt ez az ország: egyesek­nek százmilliói vannak, a kisember pedig a bé­ka feneke alatti színvonalon él... A 36 éves Számfira János is gyakran benéz ide. Kapolyon dolgozik, így a munkaidő-beosz­tásától függően lép be egy sörre. Szereti a vörös bort is. - Nézze - mondta -, itt híreket hall az ember. Megtudom, hogy mi történt a faluban, mikor lesz piac, és minek mennyi az árfolyama. Itt van például ez az újabb benzináremelés is... Rőth Róbertné, a bisztró tulajdonosa szerint az év első hónapjaiban kevés a vendég. - Nyá­ron a községen átutazók miatt nagyobb a for­galom - mondta. - Az emberek itt beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat. Mostanában több­nyire a téesz átalakulásáról vitáznak az idő­sebbek. ■ A közbiztonság Törökkoppányban nincs jelen­tősebb gond a közbiztonsággal. Két éve négy, tavaly is csak öt ki­sebb lopás fordult elő. A falu kö­rül erdők vannak, híres nagyva­das terület, de a rendőrök nem hallottak olyanról, hogy valaki itt rabsickodott volna. Falopás, pincefeltörés vagy erőszakos cselekmény sem fordult elő. Kendi Tibor főtörzszászlós a körzeti megbízott, egy éve köl­tözött ide. Munkáját az önkor­mányzattal, a lakossággal, a va­dásztársaságokkal és az erdő- gazdaságokkal együttműködve végzi. Kára, Szorosad, Somogy- acsa, Gerézdpuszta és Somogy- döröcske tartozik a körzetébe. A falu rendőre reméli, hogy a köz­ség bűnügyi helyzete nem rom­lik. Visszatartó ereje van a jár­őrözéseknek, mondta, és nagy segítség, ha a lakossággal jó az együttműködés. ____________■ Sz áz évig élne Törökkoppány legidősebb lakosa Geiger György kilencvenegyedik évét tapossa, jó egészségben. A felesége, Vörös Rozália is betöl­tötte már a 87-et. 1939-ben került ide Miklósiból; szabómesterként dolgozott évtizedekig. - Sok öl­tönyt, nadrágot és zakót meg­varrtam a hatvanas évek közepé­ig - mondta. - Mert jöttek ám a koppányi meg a környékbeli megrendelők.- Mi a hosszú élet titka?- A sok mozgás. Mert rengete­get dolgoztam a szabad levegőn is - mondta Geiger György. - S nem voltam a rabja semmiféle szenvedélynek. Életemben nem dohányoztam - állította. - A bort ugyan étkezéskor megittam, de azt csak mértékkel.- S milyen az egészsége?- A koromhoz képest elfogad­ható. Még a boltba is eljárok be­vásárolni. Ritkán vagyok beteg, szerencsére, meg nem is hagy­tam el magam sosem. Gyógy­szert sem szedek. Orvosnál meg, ha jól emlékszem, két éve voltam utoljára. Ha az egészségem így maradna, szeretném megérni a száz évet. ■ Az oldalt írta: Krutek József Fotó: Eszes Andrea Nincs két egyforma tojás Törökkoppányban négyen ápolják az ősi hagyományt, a festett tojások karcolását. Már­kus Zoltánná több évtizede hí­res ebben. Tizenhat évesen les­te el a tudományát Pintér Györgynétől. Azóta 32 év telt el, s ő rendre karcolja a különféle régi mintákat. Húsz saját motí­vuma is van, ezeket sorra fel­használja kis remekműveinek készítésekor. Azt mondta: a hetvenes években volt olyan év, amikor 1500-nál is több tojást díszített. A legtöbbet természe­tesen húsvétra készítette, de vi­szik ajándékba, külföldre is: Ausztriába, Németországba, Hollandiába...- A németek főleg a kékre és a zöldre festett, karcolt tojáso­kat keresik - mondta Márkus Zoltánná. - Vannak állandó vevő­im Törökkoppányból és a kör­nyékéről is. Mostanában egyre va, de mostanában készítek makkosat, búzakalászosat, szegfűset, gombásat is... A leg­frissebb minta pedig a nefelejcs virág. A tojáskarcolótói megtud­tuk, hogy öt-tíz perc alatt ké­szül el egy tojás díszítésével. Volt olyan éjszaka, amikor száz tojást is „kivakart”. Ezeknek a tojásoknak egy. részét a tyúkjai tojják, de sokat vásárol is. Az idei húsvétra legalább ötszáz díszes tojást akar készíteni. A mintáit ugyan nem védette le, mert úgy gondolja: ezek annyi­ra egyéniek, hogy más nem használhatja föl.- Türelmet, kitartást, kéz­ügyességet kíván a tojáskarco­lás, és közben nagyon kell fi­gyelni - mondta. - Sok örömet ad a tojáskarcolás, bár a család miatt egyre kevesebb időm jut rá. A szegénység szorításában A falu talán legszegényebb lakója Varga István. 52 éves, a Kossuth utcában lakik; málló vakolatú a ház, hiányzik a hátsó csúcsfala. A férfi munkanélküli, pedig három szakmája van: kőműves, hideg­burkoló és motorfűrész-kezelő. Műanyag zsákból vágott fólia fedi a konyhaajtó ablakát. Bent füst, bűz, rendetlenség. Bár a la­kásban van víz, a fürdőszobát nem használja; rossz. Ottjártunkkor éppen tűzifát fűré­szelt a konyhában. Az ajtó üvege­zésére nem futja a havi 8600 fo­rintból - állította. Az önkormány­zattól ugyan kap 11 600 forint tá­mogatást, de ebből háromezer fo­rint gyerektartást fizet. A feleségé­től elvált. „Kirúgtam az asz- szonyt” - mondta, és azt is, hogy miért. A megélhetésre - a villany és a vízdíj lefizetése után - csak ötezer forintja marad. Kenyérre, tejre sem elég. Tavaly az önkor­mányzat közhasznú munkásként foglalkoztatta, de elmúlt ez is.- A konyha végében levő épü­letet valamikor istállónak használ­tam - mutatta a limlomok tárolá­sára szolgáló helyiséget. - Egy év­tizede itt még ló is volt, meg há­rom tehén. Aztán fölszámoltam az állattartást. Bezárt a tejcsar­nok, a tejet nem lehetett eladni; befejeztem a gazdálkodást. Hogy ennyi pénzből miként élek? Van huszonhárom tyúkom, néha levá­gok egyet, s megfőzöm. Van, hogy tojást sütök, de legtöbbször azt is eladom. Van egy kis kertem is, ott a zöldség, krumpli megterem. Varga Ist­ván elmond^ ta: segélyt még soha sem kért. Az önkormány­zat egy eset­ben kiutalt neki négy­ezer forintot. Most, hogy influenzás, egyik jó ismerőse segí­tette ki 700 forinttal, hogy kivált­hassa a gyógyszereit. Állította: van milliomos barátja is, de pén­zért senkinél sem kuncsorog. - Ha a gazdag ismerőstől nagyobb összeget kérnék kölcsön, akkor nagyon nyugtalanul élnék - mondta. - Mert ugyan miből ad­nám vissza... ■ Összeállításunk elkészítését támogatta a törökkoppányi önkormányzat, a Balatonföldvár és Vidé­ke Takarékszövetkezet. _______A L M A N A C H 2 2 8___________ tö bb a visszatérő külföldi. A leg­régebbi mintám a galamb és a pá­Öt-tíz perc alatt elkészül a karcolás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents