Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-17 / 41. szám
2001. Február 17., Szombat Somogyi Hírlap - 3. oldal Birtoktörvényt is hoz a tavasz ESS=S£ líe5W Li iiawéd. négy gyermekük yen. Nyakkendő és biztonsági kíséret nélkül egy terepjáróval érkezett Orbán Viktor tegnap Kaposvárra. Gondot csak a parkolás okozott: az egyik fideszes honatya úgy állt be, hogy a másik kocsinak alig maradt hely. A miniszterelnök délután látogatást tett a kaposvári városházán, majd Szita Károly polgármester és dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő kíséretében felkereste Balás Béla kaposvári megyéspüspököt. A Somogyi Hírlap szerkesztőségében egy órát töltött a miniszterelnök, és közben válaszolt kérdéseinkre. Orbán Viktor a Fidesz-frakció hétvégéjén vesz részt Kaposváron. Az eseményből és a helyből adódtak kérdéseink.- Milyennek ítéli a vidék állapotát?- Sokszínű a magyar vidék. Vannak biztató részei, és vannak olyanok is, ahol inkább lehangoltságot és kilátástalanságot talál az ember. Szerencsére, az arány az utóbbiak rovására és az előbbiek javára változik. Igaz, nem egyik pillanatról a másikra, hanem hosszú évek munkájával. Ha úgy tetszik, sok még a feladata a mindenkori kormánynak, a mindenkori megyei vezetésnek és a mindenkori polgármestereknek. Összességében azonban a vidék helyzete elsősorban attól függ, hogy az ott élők látnak-e jövőt maguk előtt. Úgy gondolom, hogy ma bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint a megelőző esztendők során tették. S ez az, ami reményre jogosít.- A miniszterelnök miként tájékozódik a vidék állapotáról?- Remélem, hogy nem értik félre az olvasók: a bőrömön keresztül tájékozódom a vidékről. Az alföldiek életéről úgy, hogy hazamegyek az apósomékhoz Szolnokra. Az én apósom nagyon megbecsült gazdaember; nagyon gyakran ülnek össze náluk a gazdák esténként egy-egy pohár pálinkára vagy egy pohár borra. Magam is le szoktam ülni velük, és beszélgetünk. Évente egyszer-kétszer kimegyek a tanyára is, hol azért, mert disznót kell vágni, hol azért, mert viszik a juhokat. Akkor megint csak sok emberrel tudok beszélni. Hetente kétszer hazamegyek a saját falumba is. Ez már a Dunántúl, ahol engem mindig szívesen fogadnak régi, gyerekkori ismerőseim. Szívesen bemegyek egy-egy házba, meghívnak vacsorára, kijönnek a futballmeccsre minden vasárnap, s elbeszélgetünk. Nagyon sok az olyan személyes kapcsolat, amely alkalmas a véleményalkotásra, és van nagyon sok önként jelentkező tanácsadóm. Bárhova megyek az országban, a legkisebb faluban is van legalább 2-3 ember, akik azt mondják, hogy miniszterelnök úr, írtam magának néhány sort arról, hogyan mennek a dolgok; amikor hazament, olvassa el. Van, aki azt mondja: miniszterelnök úr, legalább tíz percet adjon nekem, hogy elmeséljem, itt mi, hogyan van. Ha van tíz percem, akkor sort kerítünk a beszélgetésre.- És van tíz perce?- Van. Ez persze nem tudományos adatgyűjtés, hanem a valóság, a mindennapi élet egy darabkája. A miniszterek is jelentenek arról, hogy mi történik az életben. Velem nincs köny- nyű dolguk, mert a jelentésükön kívül az életet is ismerem.- Milyen az a falukép, amely él önben, s amelyet szeretne látni a valóságban is?- A falu előnye minden más településsel szemben az, hogy ott az élet átlátható, megérthető, következésképpen a körülmények az embert becsületes életre sarkallják: egyenes beszédre, azzal összhangban álló tettekre, jó emberi kapcsolatokra. Az pillanatok alatt kiderül, ha valaki görbe úton jár, elválnak tettei a szavaitól vagy rossz szomszéd. A falut ezért nagyon egészséges emberi közegnek tartom. A probléma az, hogy az elmúlt 40 évben a hatalmi és a gazdasági viszonyok nem így alakultak ki a faluban. A tsz-esítés és általában a magángazdaság felszámolása megnehezítette a faluban annak megértését hogy ki, pontosan miért kell, hogy tekintélyt élvezzen a faluban. Azért-e, mert ő tsz-elnök vagy azért, mert jó gazda. Azért- e, mert őt kinevezték párttitkámak a járási központból vagy azért, mert nagy a becsülete a gazdák és az emberek között. Ki az erős ember a faluban? Az-e, aki 60-70 embert alkalmaz a tsz-ben vagy az, akinek van húsz hold földje? A falu előnye az, hogy minden átlátható. Ez az átláthatóság, a tiszta értékrend az elmúlt néhány évtizedben megszűnt, mert összekeveredtek a dolgok. Ennek az 1990 utáni új világnak most az lett volna a dolga, hogy kifésülje ezt azért, hogy megint világos legyen: kinek, miért van tekintélye, kinek, miért van földje, vagyona a faluban. Aztán a szava is összhangban alakuljon ezekkel, részben a lehetősségével, részben a megbecsültségével. A szavának annyi legyen a súlya, amennyi a munkájának és a becsületének a súlya. Még nem billent vissza a falvakban ez a rend, de nagyon remélem, hogy az események arra visznek bennünket.- Ma nem annak van földje a faluban, aki ott él és megbecsült parasztember; a kárpótlás sok embert juttatott földhöz azok közül, akik nem szeretik, nem is ismerik a naraszti munkát, csak gyarapodási lehetőséget láttak benne.- Az igazi bajt nem a kárpótlás okozta, bár annak is vannak még ilyen maradványai. A mi falunk határa hosz- szú időn keresztül egy állami gazdaság területe volt. A környékbeli 8-10 falu összes termőterülete vagy annak nagy része tartozott az állami gazdasághoz. Néhány éve az állami gazdaság vezetői privatizálták a gazdaságot. Az állam eladta. Nem a földet, mert az állami tulajdonban maradt; ma azt bérlik az állami gazdaság volt vezetői. Időközben azonban minden faluban megerősödött, lábra kapott nyolctíz szorgalmas, tehetséges, hozzáértő gazdaember. A mi környékünkön a paraszt- emberek vennének még földet, bérelnének is, de nem tudnak, mert másé a falu határa. Ma a dunántúli falvak tekintélyes részében ilyen gondok vannak. Nem az a baj, hogy nem művelik meg a földeket, mert ha valaki végigmegy az országon és csak autóból nézi a tájat, akkor azt látja, hogy a földek szépen rendben vannak. Szépek a magyar mezők, de a parasztemberek nem tudnak földhöz jutni. Ezt a Három fontos mondat: 1. A birtoktörvény... meghatározza, kinek lehet termőföldje Magyarországon, és ehhez a tulajdonhoz rendeli az agrártámogatások rendszerét 2. Olyan világ nem lesz Magyarországon, amelyben nem kényszerülnek arra a szülők, hogy áldozatot hozzanak 3. ... ha egy nyugdíjas részmunkát vállal, azt az adózás kifejezetten bünteti. Ez szerintem értelmetlen, ezért a megváltoztatásán dolgozunk. nagy problémát kell megoldani. Az előttünk álló hónapokban szeretnénk belevágni a fejszénket ebbe a nagy fába. Úgy látom, hogy a koalíción belül sikerült ebben összhangot teremteni, jól haladnak a szakmai munkák is. Hamarosan lösz birtoktörvény Magyarországon. Azt is mondhatom: a tavasz birtoktörvényt is hoz a gazdák számára, reményeim szerint olyat, amely a parasztgazdák világát hozza visz- sza és állítja helyre a faluban.- A birtoktörvény miben segít?- A birtoktörvény sarokpontja, hogy egyértelműen meghatározza, kinek lehet termőföldje Magyarországon, és ehhez a tulajdonhoz rendeli az agrártámogatások rendszerét. Termőföldje a helyben lakó gazdáknak lehet majd Magyarországon, ők is bérelhetnek. Szeretnénk néhány évnyi átmenet megadásával a ma több parcellában heverő birtokokat összeterelni. Azt is szeretnénk elérni, hogy a helyben lakó gazdáké legyen a föld, de ne tíz parcellában elaprózva, hanem lehetőleg egyben. Nem akarunk tagosítást; ésszerű birtokrendezést mindenképpen. Akinek nem állandó lakhelye a település, annak ott nem lehet földje. Meghatározza a törvény azt is, hogy a lakóhely 20-30 kilométeres körzetében lehet csak termőföld valakinek a tulajdonában, illetve bérletében. Azt is meghatározza, hogy melyik az a legkisebb terület, amely után majd igénybe lehet venni az agrártámogatást. Az annál kisebb területre - még nem dőlt el, hogy az 15, vagy 20, vagy 25 hektár lesz-e az - pedig nem mezőgazdasági költségvetésből érkező, inkább szociális jellegű segélyeket lehet majd igénybe venni. Ez utóbbi kérdés a legbonyolultabb és legnehezebb, mert Magyar- országon nagyon sok ember vesz igénybe agrártámogatást úgy, hogy csak néhány hektárnyi földön gazdálkodik, s mindenki tudja, hogy önmagában nem tudja eltartani a családot. A sorsukról is gondoskodni kell. Olyan birtoktörvény lesz tehát, amely mindenkiről megpróbál gondoskodni, mindenkinek próbál lehetőséget nyújtani.- Megítélése szerint mennyi idő alatt tesz rendet ez a törvény a birtokviszonyokban és a tulajdonviszonyokban?- Az élet - ha engedik - gyorsan orvosolja a bajokat. Ha látja a vidéki ember, hogy van határozott kormányzati akarat, amely megfelelő elvi és erkölcsi alapokon nyugszik és találkozik a falu igazságérzetével, becsületérzésével, akkor az élet gyorsan követi a törvényt. Ha a törvényjavaslat nem a falun élő emberek természetes erkölcsi értékére épít, akkor sajnos, ez a birtoktörvény sem működik majd. Én abban bízom, hogy az igazi parasztgazdák akaratára, szándékára, jövőjére épülő törvényt fogunk elfogadni, és négy-öt esztendő alatt a szükséges változások nagy részét képesek leszünk véghezvinni úgy, hogy már az első évben is érezni lehet a változások jótékony hatását.- Ez a magyar farmergazdaság kialakulását jelenti?- Azt jelenti, hogy kialakul a magyar mező- gazdaság gerince, a családi tulajdonban levő, családtagok által művelt parasztgazdaság.- Nem jelenti ez azt, hogy nagyon fól- mennek a földárak?- Úgy gondolom, hogy a föld ára Magyarországon növekedni fog, de ezt én helyesnek tartom. Most szeretnénk rendezni a birtokviszonyokat. Az állami földalapot éppen azért kell létrehozni, hogy elősegítsük a földpiac kívánatos mozgását, hogy ki tudjuk vonni a mező- gazdasági művelésből például csereföldekkel vagy életjáradékkal azokat a területeket, amelyeket minden évben elönt a belvíz vagy az árvíz, amely után óriási kártérítéseket kell fizetni. Ha a földalap megmozdul, akkor a jótékony működésének eredményeképpen rendeződnek a birtokviszonyok, és gyors emelkedésnek indul a föld ára. Valljuk be őszintén, hogy most a magyar föld ára szégyenletesen alacsony. Ennél a magyar föld sokkal többet ér. Nem véletlen, hogy védenünk kell a külföldi spekulációs célú földvásárlások ellen. Persze külföldiek termőföldet Magyarországon továbbra sem vásárolhatnak, s az unióban is legényesen küzdünk azért, hogy ezt az igényünket érvényesítsük. Jól is állunk a tárgyalásokkal. Ügy érzem, legalább tízéves átmeneti időt ki tudunk harcolni.- Tíz év nagy idő. Ezalatt tulajdonképpen kialakulnak a reális árviszonyok is?- Úgy képzelem el, hogy például amikor egy faluban a gazda úgy dönt, eladja a földjét, akkor az ott élő gazdáknak elővásárlási joguk lesz mindenkivel szemben. Ha ők nem élnek ezzel, akkor a földalap következik. Ha a földalap sem él vele, akkor lehet gondolkodni azon, hogy ki más vásárolja meg. Mindenképpen a helyi közösségeket, a helyi társadalmat szeretnénk erősíteni.- Váltsunk témát. Mi a véleménye, hogyan él ma vidéken az, akinek van négy kereke, három szobája és három iskolásgyereke?- Remélem, úgy, hogy nem bánta meg, hogy vállalt három gyermeket. Vagyis: boldog, mert a családjáért él. Magyarországnak 6,2 millió hektár mezőgazdasági területe (az Európai Közösség területeinek 4,3 százaléka) és 1,8 millió hektár erdőterülete van. A szántó 4,8 millió hektár, a legelő 1,15 millió hektár, az állókultúrák 260 ezer hektár. A mezőgazdaságban az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak száma 270 ezer 400. Könnyen biztosan nem. Mert három gyermeket eltartani, az iskoláztatásukról gondoskodni még mindig nehéz, akkor is, ha egyértelműen javított a helyzetükön a kormány családpolitikája. Mindig is nehéz lesz. Olyan világ nem lesz Magyarországon, amikor nem kényszerülnek a szülők arra, hogy áldozatot hozzanak. Reményeink szerint azonban egyre kevesebbet, azért, hogy a gyermekeiket taníttassák. Látszólag még mindig jobban élnek azok, akik nem vállalnak gyermeket vagy csak egyet vállalnak, s erejüket arra fordítják, hogy javítsák az élet- színvonalukat. Hozzájuk képest látszólag kevésbé élnek jól azok, akik a pénzüket, az erejüket a gyermekekre fordítják, ruházzák, etetik, iskoláztatják őket.- A gyerekek után az öregek: mit gondol, mire elég a tisztes nyugdíj?- Tisztes öregkorra kellene elégnek lennie. Én két irányban szeretnék lépéseket tenni. A nyugdíjasok hajlamosak úgy fölfogni, hogy aktív pályájuk véget ért. Én nem így gondolom. Bár tudom, hogy mindig vannak olyan szabályok, amelyek errefelé szorítják a nyugdíjasokat. Ezen változtatni szeretnénk. Ma például ha egy nyugdíjas valamilyen részmunkát vállal, azt az adózás kifejezetten bünteti, mert a nyugdíj miatt magasabb adósávban adózik. Ez szerintem értelmetlen, s ezért a megváltoztatásán dolgozunk. Sok nyugdíjasszervezet és nyugdíjas személyesen fordult hozzám kéréssel, hogy ne büntessük azokat, akik egyébként éreznek még magukban késztetést arra, hogy továbbra is a dolgozó Magyarország aktív részesei legyenek. A másik irány, amelyet szeretnénk erősíteni, az, hogy aki nem választja vagy az egészsége miatt nem teheti, éppen belefáradt a munkába, annak a nyugdíja legyen elég a tisztességes öregkorra. Ez persze összefügg azzal, hogy az ország gazdasági növekedése mit enged. Ma többet, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ennek következtében a nyugdíjak 2001-ben már 10 százaJékkal emelkednek, s ha a gazdaság jól teljesít, jövőre is szeretnénk érzékelhető emelést végrehajtani. A nyugdíjat tehát emelni kell, s a nyugdíjasokban még meglevő energiát, ha ők is akarják, mozgósítsák. Ha ezt teszik, akkor azt nem büntetni kell, hanem bátorítani.- A Fidesz képviselőcsoportja ezen a hétvégén Kaposváron tart ülést. Ön a tanácskozáson arról beszél, hogy mit végzett eddig a kormány, és mi vár még rá. Mi a legfontosabb, amit hangsúlyozni kíván?- Azt mondom a képviselőknek, hogy az emberek értik azt, ami ma Magyarországon történik. Van tapasztalatuk arról, hogy merre tart az ország, és milyen lesz a rendszerváltás lezárulta után az elmúlt tíz év erőfeszítéseinek megérdemelt eredményeként az élet. Arra kérem a képviselőket, legyenek segítségemre abban, hogy az emberek megértsék: az új rendszernek, amely most bontakozik ki - nevezhetjük polgári rendszernek is -, a család az alapja; erre épül a munka, a tanulás és a rend. Ennek az új világnak a nemzeti összetartozás lesz a lelke. A kialakulását is érzem már. Szeretném, ha ezeket az irányokat a képviselőtársaim erősítenék, s megadnák nekem a lehetőséget. Egy ilyen Magyarország érdekében kérem a támogatásukat, és fölhívom a figyelmet arra, hogy sok dolgot kell még elvégeznünk az egészségügyben, a nyugdíjasoknál és a mezőgazdaságban is. Az elmúlt három év megtanított bennünket arra, hogy a gondok megoldása nem zseniális meglátásokat, inkább szívós, kitartó, napi aprómunkát kíván mindannyiunktól. Egyik minisztertársam mondta: számos olyan területe van az országnak, ahol nem az a baj, hogy rövid a takaró, hanem az, hogy keresztben van az ágyon. Ilyen a mezőgazdaság és az egészségügy, ahol nem megváltó gondolatokra, hanem arra van szükség, hogy a takarót az ágyhoz igazítsuk, úgy, ahogy az ember fekvése és a kényelme megkívánja.- Köszönöm az interjút. KERCZA IMRE MEGYEI KÖRKÉP ________ Fö ldtulajdon-változás 1945: földosztás. 642 ezer igénylő, 3 millió 260 ezer hold földet kapott. 1961: tsz-szervezés, állami gazdaságok. A szántó 95,6 százaléka állami és szövetkezeti tulajdonba került. 1992-től: kárpótlás 2001-től: birtokrendezés
