Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-16 / 40. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 3 1 2001. Február 16., Péntek : HHB Gyerekközpontú falufejlesztések A gondos gazdák A falu irányítója, fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Horváth Ádám, alpolgármester Horváth Mihályné. Képviselők: Harasztia Zol­tán, Máltesics Gábor, Horváth János, Gyurokovicsné Tóth Bri­gitta, Csokonai Gábomé, Pin- terícs Józsefné. Jegyző: Mózes Józsefné. Iskolaigazgató: Gyurokovics­né Tóth Brigitta. Cigány kisebbségi önkor­mányzat: Balogh József (el­nök), Balogh János, Kuti Sán­dor. Bolhó Az első hivatalos irat 1332-ben említi a települést Bobud, majd Bohud néven. A falu neve feltehetőleg szláv személy­névből ered. hiszen a vidéket sokáig horvátok lakták. Bolhát mindig földműveléssel foglalkozó családok népesítették be; így van ez ma is, többségüknek a szomszédos babócsai szövetkezet nyújt megélhetést. A lakosság katolikus, a templomot 1901-ben építették. A falu neves szülötte Losonczi Pál, aki földművelésügyi miniszter volt, majd 1967-87 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az elnöke. Ma 857 lakója van a községnek, amely saját jegyzöséget, óvodát és egy alsó tagozatos iskolát tart fenn. Horváth Ádám polgármester Sok fejtörést nem okoz Bolhón a költségvetés elkészítése, hiszen úgy fest, hogy 11 millió forint a tar­talékuk. Ezt a csatornázásra tették félre.- Soha nem voltunk mínuszban az utóbbi tíz évben - mondta büsz­kén Horváth Ádám polgármester. - Várhatóan 62 millió forintból gaz­dálkodunk az idén, s legnagyobb beruházásunk a szennyvízprogram lesz. Olcsó csatornát ígér a települé­sen élőknek az önkormányzat. A képviselő-testület ehhez olyan nagy összegű támogatást szavazott meg, hogy a lakosoknak havonta mindössze két üveg sör árába kerül majd a szennyvízprogram. Gázbe­ruházása után 11 millió 100 ezer fo­rintot kapott vissza ősszel az önkor­mányzat. A testület úgy döntött, ebből támogatja a csatornahálózat kiépítését. Leveszik a teher na­gyobb részét a falu lakóinak vállá­ról, mivel sok család nem tudná ki­fizetni a ráeső százezer forint körü­li összeget: a költségek 60 százalé­kát az önkormányzat átvállalja a családoktól. Ráadásul az áfa sem az önkormányzathoz kerül majd visz- sza, hanem a lakosokhoz, ez továb­bi 10-15 ezer forinttal csökkenti a költségeiket.- Mire költenek még Bolhón?- Az a pályázati lehetőségektől függ - mondta a polgármester. - Nagyon rugalmasak vagyunk, ta­valy még az év végén is pályázatot írtunk a roma önkormányzattal. Nyertünk is 1,6 millió forintot, s ab­ból helyreállítottunk egy utcasza­kaszt. így idén már oda is be tűd menni az orvos és a mentő. Az iskolára és óvodára azonban egész biztosan költenek. Az embe­rek gyerekközpontúnak tartják a falu vezetését!.- A község érdeke megegyezik a családokéval. Bolhó jövője szem­pontjából fontos, hogy idekössük a gyerekeket, a családoknak pedig az a fontos, hogy a kicsiknek ne kell­jen utazniuk, helyben jó színvona­lú oktatást kapjanak. _______ ■ Azt b eszélik ...hogy a falu alatt hatalmas szén­hidrogénkincsre bukkantak a Mól kutatói. Tavaly hónapokat töltöttek ezen a vidéken, s ma fúrótorony áll Bolhó határában. Bár a szakemberek semmit sem mondanak, a falusiak szerint valamit biztosan találni kellett, hiszen 4500 méter mélységig akarnak lefúmi. Egyébként az önkormányzat nyomban ki is vetette a cégre az iparűzési adót. ...hogy beszüntette a tár­gyalást az önkormányzat annak a háznak a megvásárlásáról, amelyikkel bővíteni lehetne az iskolát. Az intézmény szomszéd­ságában álló házról van szó, de a tulajdonosa állítólag fejőstehén­nek nézi az önkormányzatot. Nyolcszázezer forintot kért az ingatlanért, jóllehet, kétszáze­zerért vette. A falunak ilyen áron nincs rá szüksége, hiszen az iskolát csak a tanulólétszám növekedése esetén kell bővíteni. Az egész falu szívügye az iskola Bolhón nem kérdés, hogy kell-e az iskola. Hiába van a szomszéd falvakban két körzeti is, az alsó ta­gozatos iskoláját nem adja a falu.- Mindössze kétmillió forintjá­ba kerülünk az önkormányzat­nak, ennyivel több az intézmény költsége az állami támogatásnál. Ezért a pénzért a hat-hét éves kis­gyerekeknek nem kell reggelente más faluba buszozni; elismerten jó színvonalú itt az oktatás, és a település is gazdagabb egy intéz­ménnyel - mondja Gyurokovicsné Tóth Brigitta igazgató. - Az iskola ma a falu művelődési életének az egyik központja. Mindezek alap­ján a bolhóiak szerencsére úgy ér­zik, hogy megszolgáljuk a pén­zünket. Negyvennégy diák jár ide, és ilyen kevés tanulónál jól megala­pozható a tudás. Ezt. bizonyítják a gyerekek eredményei: felsőben is megállják a helyüket, amikor átke­rülnek a babócsai körzeti iskolába. Gond, hogy a második-harmadik osztályt összevontan kell tanítani­Sportcsamok mindenkinek Bolhón valóban igaz, hogy a sportcsarnok mindenkié. Olyan tor­naterem épült itt, amilyen még a legtöbb városi iskolának sincs. Minden korosztály használja, és nincs olyan délután, hogy üresen állna. A lányok és asszonyok itt mozogják le magukról a fölösle­ges dekákat, a fiatalok asztalitenisz-, kézilabda- és fociedzésekre járnak, a gyerekek pedig hetente kétszer itt karatéznak. Rendsze­resen megrendezik a bolhói teremfocikupát is. A korosztályok nemcsak egymás mellett, hanem együtt is használják a csarno­kot: legutóbb családi sportvetélkedőt tartottak. A sportcsarnok az egész falu mozgásigényét képes színvonalasan kielégíteni uk. Több gyerek kellene, és még áll, ha szükséges. Nemrég sportpá- egy tanterem, hogy az összevont lya építésbe kezdtek, és nem volt osztályt megbonthassák. olyan nap, hogy legalább húsz Nemcsak az önkormányzat, ha- helybeli ne dolgozott volna ott, tér­ném az egész falu az iskola mellé mészetesen fizetség nélkül. ■ Fél disznó a folyón Viszonylag nyugalmas Dráva-szakaszt ellenőriznek Bolhónál a határőrök Aránylag nyugalmas határsza­kaszt őriznek a bolhói határőrök, mégis rendre lebukik néhány élel­miszercsempész. Legutóbb hor- vát megbízásra nagy halom élel­miszert és ruhaneműt készített ki a folyópartra néhány vízvári ko­ma, néhány éve pedig disznóhús­sal teli csónakot találtak a Dráván. Árucsempészetnél súlyosabb ese­tük, szerencsére, évek óta nem volt az ötven kilométernyi sza­kaszra felügyelő határőröknek.- A Dráva megkönnyíti a mun­kánkat, hiszen nagyon elvete­mültnek kell lenni, hogy valaki nekiinduljon az erős sodrású víz­nek - mondta Veréb Csaba száza­dos, a kirendeltség helyettes ve­zetője. - Azért is jelent köny- nyebbséget a vízi határ, mert nem sok olyan pontja van a part­nak, ahol a határsértők átjuthat­nak a túloldalra. Ezekre a helyek­re persze különösen figyelünk. Az is visszatartó erő, hogy a ha­tárőröknek egyre korszerűbbek az eszközei. Már nemcsak a par­ton, hanem a folyón is járőrözhet- nek; van egy Lomac-kishajójuk, most állították be az új számítógé­pet, és ma már lovak helyett az orosz államadósság fejében ka- pott Lada Niván járnak, ■ Szigorúan őrzött bálok Szigorúan őrzik eztán a bálok és más rendezvények résztvevőit. Két embert fogadtak a szervezők, hogy megvédjék a mulatozókat, s ne engedjenek be hívatlan vendé­get. A legutóbbi rendezvény, az őszi szüreti mulatság véres vere­kedésbe torkollott. Nemrég egy öregembert támadott meg, és ra­bolt ki éjszaka az otthonában két roma fiatal. A mindennapossá vált lopások miatt sem alszanak nyugodtan az emberek, s élénken él a két faluval arrébb történt orvosgyilkosság emléke is. Mind­ezek együtt oda vezettek, hogy a bolhóiak ma azt mondják: félnek.- A határban az önkiszolgálás a divat. Viszik a terményt, feltö­rik a pincéket, lopják az állatokat - mondják a helyiek. - Van olyan ház, ahonnét 27 baromfit vittek el egyszerre. Az emberek a közel­múltban betelepült cigánycsalá­dokat okolják mindezért. Azt mondják, hogy amíg a régóta itt élő romákkal összecsiszolódtak, az újakkal nem lehet szót érteni, randalíroznak és lopnak. Emiatt a faluban szinte tapintható a fe­szültség, és sokan a képviselőket okolják. Azt mondják: az olcsó lakások mellett a barátságos ön- kormányzati szociálpolitika tehet az elcigányosodásról. Tény: a hetvenes években szinte egy ci­gány sem élt Bolhón, a számuk ma meghaladja a 140-et. ■ Nem vállalták cigányságukat Nem vállalták cigányságukat a népszámlálók előtt a bolhói ro­mák. A Somogyi Hírlap úgy tudja, hogy az összeíró szakemberek kérdésére mindössze egyetlen család vallotta magát cigánynak. Ugyanakkor a faluban több mint száznegyven roma él, és az iskola tanulóinak is majdnem a fele ci­gány származású. A roma csalá­dok többsége a népszámlálók kérdésére kijelentette, hogy ma­gyar a nemzetisége, és magyar az anyanyelve is. Adódik a kérdés: ha ez így van, akkor mi szükség van a faluban ki­sebbségi önkormányzatra, és kiket képvisel? Azt sem lehet így tudni, hogy ki számára működik - egyéb­ként eredményesen - az iskolában a roma gyerekek felzárkóztató és tehetséggondozó programja. ■ Összeállításunk a bolhói önkormányzat és a Bolhó-Kikötő Kft támogatásával készült. Külföldiek a faluszélen Csábító az olcsó ingatlan, a könnyebb megélhetés és a gyógyvizek Ma már csak elvétve hallani ma­gyar szót a faluvégen. Tucatnál is több ház került itt külföldiek tulaj­donába. Osztrák, német, francia, belga családok vásároltak ingat­lant, s büszkén sorakoznak egy­más mellett a rendbe tett porták. Nyolc éve tévedt ide egyik ismerő­sével Eberhard Falch.- A csokonyavisontai fürdőn jártunk, majd továbbmentünk kempingezni Babócsára. Eladó há­zak után érdeklődtünk, és Bolhót ajánlották. Az első években csak a szezont töltöttük itt, ma már ideva­lósiak vagyunk. Itt sokkal olcsóbb az élet, mint odahaza, és Magyar- ország is megtetszett. Kellemesebb az éghajlat, mint minálunk. A mel­lettünk levő házat a fiamék vették meg, sőt már az unokám is lakás- tulajdonos lett Bolhón. Ők főleg nyáron vannak itt, én meg egész évben. Eberhard Falch példáját nem­csak a rokonai követték, hanem több ismerőse is. - Egyik régi bará­tommal sok év után nemrég talál­koztam. Kérdezte, hogy mit kere­sek Magyarországon. Azt vála­szoltam, hogy én szinte már ma­gyar vagyok. Kíváncsi lett az or­szágra, és ma már neki is van itt háza. Bolhóról járnak a közeli für­dőkbe: Csokonyavisontára, Nagy­atádra, Babócsára, Szulokba, s in­nen indulva bejárták már az egész országot. A betelepült családok összejámak. Kötelező a közös ká­vézás minden délután, és gyakori­ak a grillpartik is. A társaságnak van egy magyar tagja is: Aradi Bálintné.- Nincs mit szépítem: Bolhó azért olyan vohzó a külföldieknek, mert itt olcsón juthatnak ingatlan­hoz. Fiatalok nem jönnek ide, mert nincs a környéken munkahely. Nemrég egy Kanadából Boíhóra települt idős embert éjszaka meg­támadtak az otthonában. Beszél­getőtársaim elmondták: ők sem ér­zik túl nagy biztonságban magu­kat.- Több külföldi, amikor ide te­lepült, igyekezett segíteni az itteni szegény embereken. Mára azon­ban néhányan követelőzők lettek. Hozzánk is betörtek már néhány­szor, elvitték a tyúkjaimat - mond­ta Falch Róza. - S talán nincs is olyan külföldi porta, ahol ne tör­tént volna hasonló bűncselek­mény. Ideje volna megoldást talál- ni erre a gondra. __________■ Me gélhetést ad a Dráva medre A falu meghatározó vállalkozása a Bolhó-kikötő Kft. A magánkotró húsz bolhói és környékbeli em­bernek ad megélhetést. A Dráva medréből termelik ki a kavicsot, s úgynevezett natúrka­vicsként értékesítik. Szerencsés a cég; nem sokkal az indulása után meglódult a hazai építőipar, és az­óta is folyamatosan igénylik az építőanyagot. A bolhói kavicster­melők elsősorban Pécs, Komló és a Balaton határolta térségnek szál­lítanak. Mivel azonban a dunai ka­vics minősége a hozzáértők sze­rint egyre romlik, az ország távo­labbi részeiről is jönnek a jó drávai kavicsért. ■ Az oldalt írta: Nagy László. Fotó: Béres Ferencné, Némeh Csaba. A kotró munkáját számítógép és műszerek irányítják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents