Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-15 / 39. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 7 2 2001. Február 15., Csütörtök Kincses Segesd: múltban a jövő Dr. Mohr Tamás polgármester Segesd egykoron önálló, királynéi vármegye központja volt Somogy szívében. Erről méltatlanul kevés szó esett, és az utódok is csak nemrég kezdtek eszmélni: micsoda kincs van a birtokukban. A falu múltja lehet a település jövője. Segesden persze azért előre is tekintenek. Ahhoz, hogy összkomfortos legyen a település, már csak a csatornaháSEGESD PÉNZE lózatot kell kiépíteni.- Elkészült a tornaterem; gázzal fűtünk, a közvilágítást korszerűsítettük, és a község megtartóerejét növelő beruházások is szépen haladnak - mondta dr. Mohr Tamás polgármester. - Tűzoltószertárat, sportöltözőt adtunk át tavaly, idén pedig a falu múzeumát szeretnénk felavatni.- A korábbi években, több nagy vihart túlélt. Értékeli már a falu a polgármester erőfeszítéseit?- Nyugodtan mondhatom, hogy igen. 1990-ben öt polgármesterjelölt volt, 1994-ben három, 1998- ban pedig csak én: nem maradt, aki kiállt volna ellenem. Talán azért sem, mert érezték: a falu mellettem vagy inkább az eredmények mellett van. Senki nem vitathatja, sokat fejlődött az elmúlt 10 évben a falu. Segesd Segesd Árpád-kori település, de régészeti ásatások Igazolták, hogy a rómaiaknak is tetszett a vidék. A tatárjárás idején már jól védhető központ volt a mai Segesd helyén. Olyannyira, hogy 1242-től IV. Béla Segesdre helyezte át székhelyét. A mai seges- diek éppen ezért úgy emlegetik: akkoriban Segesd volt az ország fővárosa. A település 1389-ig élte fénykorát. Ez alatt az idő alatt telepedtek meg itt a ferencesek, templom s kolostor épült, és a királynéi birtokok központjában uralkodók sora váltotta egymást. A szerzetesek 1950. június 10-ére virradó éjszaka hagyták el a rendházat, a Széche- nyksalád pedig a háború alatt hagyta el birtokait. Jelenleg 2740 lakója van. segesd A gondos gazdák Polgármester: dr. Mohr Tamás. Alpolgármester: Péntek László. A képviselő-testület tagjai: Ülés Tibor, Péntek Vince, Dergecz Sándorné, Vidák György, dr. Szabadkai Miklós, Takács László, ifj. Bencze Imre és Liber János. Jegyző: Veszner József Iskolaigazgató: Péntek Vince Azt beszélik a faluban... ... hogy lopják az alumíniumot a szőlőhegyen. Legutóbb is öt pincetulajdonos sopánkodott a hívatlan látogatók okozta károk miatt. De nemcsak a nemesfémet viszik el, ha már ott járnak, volt olyan pince, amelyiket teljesen kifosztották. ... hogy megdöbbentő vandálság a millenniumi szoborcsoport megrongálása. Letörték a díszeit; vasárnap óta mind a négy ágaskodó bronzlónak hiányzik a fejbóbitája. ... hogy a szombati diszkó után szemeteskukákat dobáltak a fákra a randalírozó fiatalok. ... hogy túl sokat költ a régi malommúzeumra az önkormányzat és helyette inkább a járdát csináltatnák meg, és az is szemrehányásra ad okot, hogy egy rendes játszótér sincs a faluban. ... hogy hiányzik Segesden a szórakozási lehetőség, nincs hova járni a fiataloknak. Ritkán van rendezvény a kultúrházban. ... hogy csődbe jutott a szövetkezet, hiába van már harmadik neve. Telente elküldik a fizikai dolgozókat, de az irodistákat és a vezetőket nem. Többek szerint azért veszteséges, mert 6-7 vezető jut j_- egy munkásra.- Elfogytak a haragosai is?- Ebben a hitben nem ringatom magam. Amikor az ember döntéskényszerben, döntési helyzetben van, néha érdekeket sért. Ezt vállalni kell.- Mit tesz, amikor haragszik? _- Én nem haragudhatok, csak rám haragudhatnak. Polgármestere, orvosa vagyok a településnek.- Mi a legbüszkébb?- Arra, hogy úgy három éve nem csökken a falu lakóinak száma. Lassan megtelik a legutolsónak nyitott utcánk, a Rózsa-domb. Rövidesen újat kell nyitni. Ez azt jelenti, hogy ér- demes dolgoznunk. __■ A c sodák búcsúja Falu a faluban- Liber János, az egyházközség elöljárója: Azt, hogy az első búcsút mikor tartották a faluban nem tudjuk, és azt is csak feltételezik, hogy az 1300-as években, a falu szélén csordogáló patak közelében jelent meg Szűz Mária. A legenda szerint egy pásztorfiút súlyos betegségből gyógyított ki, a ma is álló kútnál. Attól fogva gyógyerőt tulajdonítottak a forrásnak, és csodálatos gyógyulásokról készültek feljegyzések. A kegykápolnában a hálás egykori betegek márványtáblákon mondtak köszönetét, és néhány levetett mankó is tanúskodik a Boldogságos Szűz csodatevő erejéről. Manapság évente kétszer tartanak búcsút a kis kápolnában. Korábban öt alkalommal hálálkodhattak és fohászkodhattak Segesden a zarándokok. Az idősebb falusiak emlékeznek még egy búcsúi csodára. 1957-ben történt, hogy július derekán elverte a falut a jég. A megsebzett fák azonban szeptemberre újra kivirágoztak. A vallásos falusiak szeretnék, ha újra olyan búcsúik lehetnének, mint régen. Szerintük a vallási turizmus, ügyes fogásokkal kivirágoztathatná a pillanatnyilag kicsit jégvertnek tűnő búcsúi hagyományt is. ■ A település legnagyobb foglalkoztatója a Somogy Megyei Gondviselés Szociális Otthon. Az intézménynek, ahol 400 emberről gondoskodnak, nagyobb a költség- vetése, mint a falué. 297 millió forintból gazdálkodnak. Segesden 1954 óta működik szociális otthon. A Széchenyi-család kastélyában, egy 29 hektáros őspark közepén. A környezet festői, a lakókörülmények már elavultak. A törvény szerint 2-4 ágyas külön vizesblokkokkal ellátott szobákban kellene elhelyezni a gondozottakat. A legtöbben közülük időskorúak, de értelmi sérülteket és szenvedélybetegeket is ellátnak az intézményben.- Jelenleg mindössze néhány kétágyas szobánk van - mondta Bárdosi László, az intézmény vezetője. - Többen élnek egy szobában, és sajnos nem ritka a 12 ágyas elhelyezés sem. A korszerűsítésről a megyei önkormányzat már döntött. Azt, hogy milyen formában valósul ez meg, még nem tudjuk. Elképzelhető, hogy a parkban épül egy 150 személyes új otthon, és a kastély szálláshelyeit átalakítják, de az is, hogy teljesen kiköltözünk a kastélyból és zöldmezős beruházással két korszerű, 150 személyes épület készül majd. A korszerűsítésre nemcsak a törvény miatt van szükség. Az otthon szolgáltatásaira folyamatosan növekvő az igény. Jelenleg 40 nyugdíjas ember várja, rossz szociális körülmények között, hogy gondozásba veszik. ____■ Két templom, két vallás Segesdet valaha nemcsak a vasúti sín szelte két részre, hanem a vallás is. A falu felső részén a katolikusok laktak, Alsó-Se- gesden pedig a reformátusok. Ma már nem ilyen élések a határok. Bár most is megfigyelhető bizonyos elkülönülés, több a hasonlóság a vallási életben is. Az egykori rendházban Horváth János plébános már csak másodma- Horváth János plébános gával képviseli a ferenceseket. Hetvenöt éves, de fáradhatatlanul végzi az egyház- községi teendőket.- A hitélet csak látszólag erősödött a rendszerváltozás után - mondta -, s míg korábban talán a szegénység, most a szerzett gazdagság távolítja el a hittől az embereket. Vasárnaponként mintegy kétszázan járnak rendszeresen misére, és 135 segesdi kisdiáknak oktatja a hittant. Az utóbbi időben azonban - mint mondta - jóval több a keresztelő, és tavaly hat pár tartott egyházi esküvőt. Az alsó-segesdi református templomban viszont évek óta nem volt esküvő. Lassan egy éve új lelkészük is van Batthyány Gézáné személyében, aki férjével felváltva teljesít szolgálatot. Baranyai Lajosné presbiter szerint a 80 gyülekezeti tag közül alig tizen járnak rendszeresen templomba, de közöttük nem akad fiatal. A hitoktatásra járók száma Ibissé növekszik ugyan, most tíz kisdiák tanul református hittant. Felbuzdultak a sikertől Több tanulója van az iskolának, mint az előző években. Az idén ballagó 27 végzős helyére 40 elsőst várnak szeptemberben. Péntek Vince igazgató szerint a falu közintézményei közül éppen az iskolán és a hozzá tartozó óvodákon látszik a legnagyobb változás. Kívül-belül megszépült, s elkezdték a gyermekudvar virágo- sítását. Az intézmény tavaly fölvette IV. Béla király nevét. Nem változott viszont a gyermekintézmények szerkezete. Két óvodát is fenntartanak, mindegyikbe csaknem ötven kisgyermek jár, két-két csoportba. Az iskola 234 tanulójának körülbelül egyharmada cigány, az óvodásoknak pedig már a fele tartozik az etnikumhoz. Mindennapi nehézség ebből nem is adódik, sokkal inkább gond az, hogy évek óta kevés pénz jut a működési kiadásokra, illetve a fejlesztésre és a kötelező eszközök beszerzésére. Gyarapítani kellene a számítástechnikai felszerelést, hiányzik az audiovizuális eszközök jó része. Ezekre most nyertek 400 ezer forint támogatást a megyei közoktatási alapítványtól. Büszkeséget és sikert hoznak a diákok az iskolának. Rendre eredményesek a tollaslabdázó gyerekek. A heti ötszöri edzésre és a versenyekre erőn felül áldoznak a szülők is. Tavaly országos diákköri siker is született: szóbelin első, majd írásbelin második helyezést értek el a segesdi kisdiákok a megújuló energiaforrásokról szóló munkájukkal. Az eredményen felbuzdulva most tízen is készítenek dolgozatot a nemrég meghirde- tett versenyre. __________■ Ös szeállításunk a segesdi önkormányzat, az Új Élet Mg Szövetkezet, a Kutasi Mezőkert Rt és a Ferrokov Kft támogatásával készült Három gombóc egy kiló málnáért Segesd a málnájáról is híres. A gazdák, hogy a felvásárlók ne vihessék be őket a málnásba, szövetkezetét alakítottak. 4-500 család, összesen több mint negyven hektáron termel málnát Segesden. Az első ültetvényeket a ‘70-es években telepítették. Akkoriban 20 forintot fizettek a gyümölcs kilójáért. Ezért a pénzért 40 gombóc málnafagyit lehetett venni. A felvásárlási árból most már alig futná három gombócra. A segesdi málnások éppen ezért a múlt év tavaszán bogyósgyümölcs-ter- melő szövetkezetei alakítottak.- Célunk az volt, hogy segítsünk a gazdáknak, elsősorban az értékesítésben - mondta Horváth Csaba - a szövetkezet elnöke. - Olyan fajtákat szeretnénk meghonosítani a faluban, amelyek jobb terméshozamúak, a betegségekkel szemben ellenál- lóak. Tagjainkat olcsó növényvédő szerekkel is el szeretnénk látni, és vannak terveink a feldolgozás megoldására is. A málna Segesden hagyomány. Komoly minőségfejlesztéssel és marketingtevékenységgel szeretnénk elérni, hogy a gyümölcs olyan megélhetést adjon, mint húsz évvel ezelőtt. A távlati célok között - Sapard-forrásból - egy fagyasztó és hűtőtároló megépítése szerepel. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a jelenlegi 66 fős tagság legalább 300 főre duzzadjon. _______ ■ Az oldalt írta: Bíró Mária és Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor Horváth Csaba is hisz a málnában Fafaragó a gombtól az oltárig Néhány fadarab és egy igen éles kés vitte eddig legmesszebbre Segesd hírét. Czimbalek István népi iparművész Cannes-ban, valamint több német és holland városban is kiállította már mestermunkáit. A legkisebb munkája egy szépen díszített gomb volt, a legnagyobb pedig egy oltár. Harminc év terméséből egyébként éppen az utóbbira a legbüszkébb. Czimbalek István szinte egész életében a fafaragásból élt. Ma már nyugdíjas, munkája azonban most is éppen annyi van, mint tíz évvel ezelőtt. Saját kedvére farag, az utóbbi időben már bútorokat és szobrokat is. Tulajdonképpen akkor is dolgozik, amikor pihen. Néha a tévé Czimbalek István előtt és a házban jártában- keltében is születnek a motívumok.- Én már a régi rendszerben is „maszek” voltam - mondta. - Nem volt mindig könnyű kenyér, de nem bántam, mert az volt a munkám, ami a szórakozásom. Szeretek a fával dolgozni. Legjobban a gyümölcsfákat kedvelem: sűrű szövésű fa, amit könnyű faragni. Folyamatosan dolgozom, hiszen rendszeresen kiállítom a munkáimat. Dunaföldvárra és Zalaegerszegre a napok- ban kaptam meghívást. ■ Czimbalek István 1942 áprilisában Somogyszobon született. Kertésznek tanult, 1965-ben azonban váltott. Azóta larag. Nős, egy gyermeke van.
