Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-14 / 38. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A LM A NA C H 0 6 8 2001. Február 14., Szerda Hedrehely a szépségébe kapaszkodik Bellái Béla 11 éve a falu polgármeste Az utóbbi években jelentősen csökkent a zselici település lakossága. Két éve még 589-en lakták, ma már csak 551 -en vannak. Bellái Béla polgármester ezt annak tulajdonítja, hogy sokan elköltöznek a közeli községbe, mert munkahely hiányában itt nincs megtartóerő. A külföldiek telekvásárlását csak annyiból tartja jónak, hogy felújítják a roskadozó épületeket. Csakhogy nem lesznek állandó lakosok, nincs utánuk normatíva, adót nem fizetnek.- Milyen fejlesztéseik voltak az utóbbi években?- Pályázatok révén jutottunk némi pénzhez: 14 milliós költséggel 500 méteren szilárd burkolatot kapott a Kossuth utca. Szükség szülte az iskolai és az óvodai munkákat, az épületek alatt beszakadt pincék javítása csaknem tízmillió forintba került. Az iskola vizesblokkjának korszerűsítésére az ÁNTSZ kötelezte az ön- kormányzatot, hárommillió forintból megteremtettük a higiénés feltételeket.- Azt mondta, nincs munkahely, sokan elhagyják a falut. Milyen az itt maradók szociális helyzete?- Sok a hátrányos helyzetű, a meglevő értékeket is félredobó család. A régi istállót inkább elbontják és eladják a téglát, ahelyett, hogy állattal foglalkoznának. A munkaképes korúak 60 százaléka munkanélküli. Elszomorító, de aki kikerül a munkából, nem is akar visszajutni. Persze sokrétű ez a gond: a munkáltató eleve kiköti, hogy nem fizeti a közlekedést, s akkor hogyan vállaljon munkát a várostól 30 kilométerre lakó? Beszédesek a számok: a költségvetésből 38 százalékot visz el az óvoda és az iskola fenntartása, de 21 százalékot a szociális ellátás, a segélyek.- Vannak-e elképzeléseik a kilábalásra?- Amelyik falunak a szépsége Hedrehely Hedrehely területe már a római korban lakott volt; a község nevét először a XIV. században említik az oklevelek. Száz évvel később Hédervári Lőrinc nádor birtokaként városi rangot kapott, a középkorban ferences kolostor is létezett a településen. A község református egyháza Somogybán az egyik legrégibb. Hedrehelynek a XVIII század végén már tanítója is volt. az 1800-as években pedig mintegy ezerkétszázan lakták. Jellemző volt a falura az is, hogy nemcsak gazdálkodók éltek itt, hanem jelentős számban iparosok is. Napjainkban 551 lakosa van a községnek, saját jegyzöséget, egy óvodát és egy nyolcosztályos általános Iskolát tart fenn. A református többség mára kisebbségbe került, az itt élők zöme katolikus. A gondos gazdák A falu irányítója, fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Bellái Béla, az alpolgármester Púpos László. Képviselők: Csonka János, Lucza Tivadar, Patkó Lajos, Újvári Jánosáé. A jegyző: Boti Ferenc. Az általános iskola igazgatója: Kaposi László. adva van, az ebből próbál hasznot húzni. Mi is szeretnénk meghonosítani a falusi vendéglátást. Nagyvonalú tervek készülnek a Kadar- kúttal szomszédos tüttösi halastavaknál; ezek egy osztrák-magyar kft tulajdonában vannak. Már épült ott panzió, s most tárgyalunk a területrendezésről. Ennek során reményeink szerint elkészülhet a Ka- darkúttal összekötő út, és három' kilométerre lerövidítené a mostani nyolcat. Az új üdülők építése és a vendégek megjelenése a mi lakosainknak is munkát adhatna, s az idegenforgalom révén végre föllendülhetne itt is az élet. ■ A diákok számától függ az iskola sorsa A számítástechnika-teremben nyolc gép szolgálja a felsősök oktatását Az iskola mögötti kert rejti a középkori kolostor romjait. Néhány évtizede elkezdték a feltárását, de pénz híján abbamaradt. A múlt század elején építették a haranglábat, a paplakot, majd az iskolát; később bővítették az épületet. A legfrissebb toldás tavaly nyáron készült el, egy tantermet és korszerű vizesblokkot építettek. Mindig is központi kérdés volt az iskola léte Hedrehelyen; a kilencvenes évek közepén jelentős eredménynek számított, hogy sikerült újraindítani a felső tagozatot. A sorsa azonban egy hajszálon függ, azaz a tanulók számától, ezért érzéke- nyen'érintette őket, hogy ebben a tanévben számuk hattal fogyatkozott. A mostani 67 tanulóval épphogy működőképesek, bár a képviselő-testület megszavazta, hogy határozatlan ideig még maradjon a felső tagozat. Az oktatáshoz megvan minden feltétel: külön számítógépterem szolgálja az informatikai oktatást, ezt már ötödiktől tanulják. A nyolc géphez pályázatok, ajándékok és egy helyben házakat vásároló holland pártfogó révén jutottak. Győrfi Báthori Csaba igazgató- helyettes szerint hardverrel jól el vannak látva, ám a szoftverek legalizálása nehéz. Diákjaik eredményei jók, a középiskolában is megállják a helyüket. Most például ketten jelentkeztek gimnáziumba, ketten szakközépiskolába. A matematika-fizika szakos tanár szerint az összevont osztály sem jelent hátrányt. - Tíz éve tanítom az összevont 5-6. és 7-8. osztályokat, és csak az előnyét látom. Az idősebbek így folyamatosan ismételhetik az előző évi anyagot, s bár kevesebb idő jut gyakorlásra, ez a fejlesztő- csoportban és a korrepetáláson is pótolható. Most készülünk például a Zrínyi-versenyre, a diákjaink jó eredményt érnek el a megmérettetéseken. A nyolcadikos Kungl Richáxd például állandó résztvevője az országos Zrínyi matematikaversenynek, a megyei alapműveleti viadalról pedig tavaly első helyezést hozott. Ezekben a hetekben délutánonként tanára segítségével alapoznak. A jó képességű fiú mindenből jeles, mégis izgul a középiskolai felvételi előtt. Még nem tudja pontosan, milyen pályán szeremé felnőttként érvényesülni, de abban már biztos, hogy a számítógépek közelében akar maradni. Az igazgatóhelyettes a szakos tanárok hiányát említi, a nyáron ugyanis egy házaspár' elhagyta a tantestületet, s így azonnal gond lett négy szak tanítása: nagy szükségük lenne földrajz, kémia, testnevelés szakos és némettanárra. A pálya elnőiesedését ismerve Somogybán nem sok iskola büszkélkedhet férfi tanítóval. Hedrehelyen azonban az igazgatói teendőket is ellátó Kaposi László vezeti be a kicsiket a betűk és számok világába. Az összevont csoportok ellenére is mindenkivel egyénileg foglalkozik; ismeri diákjai képességét, a tanulást segítő vagy gátló körülményeket, a családok helyzetét. Azt mondják, lehet, hogy ez az iskola nem tud rajzból és zenéből annyit nyújtani, mint a városi intézmények, de a gondoskodásból és szeretetből bizonyára többet ad. ■ AZ ISKOLA TANULÓINAK SZÁMA Megfogyatkoztak a hívek Hedrehely ékessége a 103 éves neogótikus templom, a megyében az egyik legnagyobb. A valaha református többségű faluban azonban már kisebbségben vannak a protestánsok; csak az idősek emlékeznek arra, amikor a hívek sokasága megtöltötte a padokat.- Régen itt volt esperesi székhely; akkora, hogy segédlelkészt is eltartott - mondta Németh Tamás lelkész, aki hetente jár át Kadarkútról istentiszteletet és bibliaórát tartani. Az egyházközség 31 éves vezetője két éve vette át négy település hitéletének irányítását. - Most az egyházfenntartási járulékból éppen a legszükségesebbet tudjuk kifizetni. A padokat átfestettük, megcsináltuk a kerítést, de a kassza kiürült. Szükség lenne a mennyezet renoválására, egyelőre azonban hiába keresünk üyen célú pályázatot.- Mi az oka a reformátusok fogyatkozásának?- Két történelmi oka van: egyrészt az egykézés, másrészt az ötvenes évek. Módos falu volt Hedrehely, a nagygazdák alkották a reformátusok derékhadát, és ismeretes az ő tönkretételük. Híveink lelke- sebbjét most a megfáradt öregek alkotják, a fiatalok közül pedig azok, akik a tanyákról betelepedtek. Nagyon kevesen látogatják az istenA103 éves református templom tiszteletet, s ez szomorú jövőt mutat, hiszen míg évente 8-10 temetés van, addig csak 1-2 keresztelő.- Mivel indokolják hívei a tartózkodásukat?- Öt érvük van, szokták mondani: a munka és a négy évszak. Tehát mindig találni indokot. Nem működnek a hagyományos közösségi erők, nincs már összetartás. Ne higgye, hogy ez csak hedrehe- lyi sajátosság! Azért nem adom fel; tartok istentiszteletet a gyermekeknek, s hitoktatást és konfirmációra való felkészítést, hátha ez a korosztály ragaszkodóbb lesz. Távol a központtól Hedrehelynek terjedelmes a köz- igazgatási területe, az egykori cselédföldek egészen Kőkútig nyúlnak. Újhedrehely település- rész például 11 kilométerre van, közelebb esik Ladhoz, mint a falu központjához. Ma hat háza van, részben idősek és gyermekes családok lakják. Egy nyilvános telefon köti össze őket a külvilággal. Saroltapuszta tíz kilométerre esik a falutól, egy kilométerre a köves- úttól. Egykor iskolája, boltja volt, és csaknem százan lakták, ma egyetlen házában egy háromgyermekes család él. Bendepusztát egy idős asszony őrzi, mintegy utolsó képviselőjeként a régieknek. Hedrehelyhez tartozik Nagygyöngyös vasútállomás is, amely régen a MÁV dolgozóinak adott otthont. Most öten lakják két épületét. Mindegyik településrészen van áram, ám vizet csak kút- ból nyernek. Az önkormányzat korábban próbálkozott a víz bevezetésével - Hencsétől csatlakoztatták volna le a közkút rendszerét -, de elestek a pályázati lehetőségtől, mivel lakosainak a száma nem éri el a százat. Már évekkel ezelőtt tízmillió forintba került volna ez a fejlesztés, forrás hiányában azonban a közeli jövőben sem reménykedhetnek a há- lózat kiépítésében. ________■ Ös szeállításunk a hedrehelyi önkormányzat támogatásával készült Tovább él az állattartás hagyománya az állatok csak azt eszik, amit a természet ad. Nincs pénzünk sem állati eredetű fehérjére, sem hozamfokozóra, de a magyar tarkának egyébként sem kell a táp. így biztonsággal viszik el tőlünk a borjakat; ezek 3-5 hónapos korukig szopnak. Két tehén nemrég borjazott, s most is készenlétben az elletőkötél, mert bármelyik órás a vemhes harmadik. Hat tehenet fej naponta Patkó Lajos felesége és édesanyja; a tejet a Mizó vásárolja föl. Megmaradtak ennél a cégnél, amelynek a csődjét tavaly 340 ezer forintjuk bánta. A gazda nem a mának él; évekre előre tervez. Hiányolja azonban a támogatást, mert a maga bőrén érzi, hogy anélkül nem lehet elérni a vágyott Európai Unió szintjét. _________■ A b orjakat 3-5 hónapos korban vásárolják föl a hedrehelyi gazdától Ritkán jön busz, sokat várnak Gyakran zsörtölődnek a falubeliek: rossz a közlekedés. Hat járat .érinti a települést. Kaposvárra például reggel hatkor megy egy busz, s a következő csak fél kilenckor, így az ingázó dolgozóknak s a középiskolásoknak hajnalban kell elindulni a nyolcórai munkakezdésre; sok idejük telik el fölösleges várakozással. Megoldást hozna, ha sűrítenék a buszjáratokat, de ez meg nem kifizetődő a Volánnak. Most ezen is segíthet a falugondnoki kisbusz; összekötő kapocs lesz a központtól 10-11 kilométerre eső településrészekhez is. Onnan eddig csak a kadarkúti óvodába és az iskolába juthattak el át- szállás nélkül a gyerekek. _____■ Az oldalt írta: Izményi Éva Fotó: Kovács Tibor Hedrehely a múlt század első felében híres volt az állattartásról, csaknem 300 lovas fogat volt a faluban. A gazdasági épületek ma sok helyütt üresek. Pethes Józsefnél azonban nyolc ló, egy tehén és két borjú van a jászolhoz kötve. Az istálló félhomályában is csillog a széles hátú, izmos lovak szőre, látszik, hogy törődik velük. A gazda igás állataival műveli a földet, a csikókat meg eladásra tartja. Az utóbbi időben azonban nem csinált vásárt, mert a kupecek csak árán alul vennék meg. Kemény küzdelmet kíván az állatok tartása. Nem csoda, hiszen a boltban 160 forint egy liter tej, és neki csak 46-50 forintot fizetnek érte. A falu másik részén, a Szabadság utca végén is tart állatokat egy család. Patkó Lajos csupán 33 éves, de jelentősek a tapasztalatai. Gépészetet tanult, az érettségi után mégis mindjárt állattenyésztésbe fogott. Egy tehénnel és egy üszővel kezdte; kaszálót vett a kárpótlási jegyen, s gazdasági épületet emelt a birtokon. Ma 20 hektárnyi legelőn tartja a 21 állatot. Télen istállóban, nyáron a szabadban van a jószág, s mintegy három kilométernyi hosszú villanypásztor segíti őrzésüket. Többnyire magyar tarkát tart, ennek kelendő a teje és a húsa is. A kérdésre, hogy nem tart-e a szarvasmarhákat veszélyeztető kórtól, megnyugtat: - Ezek
