Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-13 / 37. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 0 2 2001. Február 13., Kedd Törőcsik Ferencné polgármester Andocs évek óta legnagyobb beruházása készült el a múlt hónapban. Az általános iskola épületének felújítása, illetve a bővítés négy új tanteremmel, több mint negyvenmillió forintba került. Ennek a megvalósításához 18 millió forint támogatást is nyert az ön- kormányzat a megyei területfejlesztési tanácstól, de az összeget 23 millió forint saját erővel kellett megtoldaniuk.- Az önerőt csak ingatlanok értékesítéséből tudtuk előteremteni - mondta Törőcsik Ferencné polgármester. - Négy éve, 1997-ben adtuk el a nagytoldipusztai, volt szarvasmarhatelep épületeit, illetve egy önkormányzati tulajdonban levő lakást is értékesítettünk. Ezenkívül földek eladásából jött még többletbevétel, ám így is hétmillió forint banki hitelt kellett fölvennie az önkormányzatnak. Ezt a pénzt az idén törlesztjük. Az új iskola műszaki átadása lezajlott, most rendezik be, s a diákok és a tanárok február 26-án vehetik birtokba. Áthúzódott a következő évre a Táncsics utca murvázása, ehhez vis maior-pályázaton nyertek pénzt, illetve a járdák lapozása és az átereszek megépítése. A Petőfi utcában az egy kilométeres útszakasz felújítására is kaptak 1,3 millió forint támogatást a megyétől. Az önkormányzat tavaly részt vett a közmunkaprogramban. Ennek a keretében felújították a polgármesteri hivatalt, az orvoslakáson és -rendelőn kicserélték a tetőt. Sőt, kifestették az iskolánál a konyhát és az ebédlőt, a kiszolgálóhelyiségeket és a tornaszobát is. ■ A falu gazdái A község irányítója, fejlesztője az önkormányzat. Törőcsik Ferencné polgármester, Németh Nándomé alpolgármester. A képviselők: Huszár Vendel, Isztl Ferenc, dr. Karasszon Diana, Komáromi Róbert, Kovács László, Pacs László. A jegyző: Wemer Józsefné. Iskolaigazgató: Komáromi Róbert. Soraogyegi FALUNÉVJEGY: Andocs a külső-somogyi dombság szivében fekszik, a Nagy-Kop- pány patak és a Sió vízgyűjtő területén. Az Árpád-korban a Győr nemzetség birtoka, nevét az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először. Az egyház a török hódoltság idején szervezte meg az andocsi missziót, s ez a katolicizmus terjesztésének egyik központja, híres búcsújáró hely lett. A falu az 1700-as években a veszprémi püspökség birtoka, majd a Zichy és a Jankovich családé. Településszerkezete is érdekes: a templom nem dombtetőn, mégis a falu központjában áll. Az Ady utca tölcséres kiteresedése is az ősi településszerkezetre utal. A község a 19. században erőteljesen fejlődött, 1894-ben már iparosköre van, később tüzoltó-egyesülete is. A Rákóczi és Szabadság utca az 1920-as évek földosztása után parcellázás emlékét őrzi. Az 1970-es években Karád társközsége. Közigazgatásilag 1989-ben önállósult, 1990-től jegyzőséget tart fenn. Műemlékileg védett épülete a római katolikus (ferences) templom, illetve a ferences kolostor. Andocson 948-an laknak, a faluhoz tartozó Németsűrűpusztán 121-en. Nagytoldipusztán pedig 165-an. A 14 évesnél fiatalabb gyerekek száma 227. A 15 és 55 év közöttieké 730, és 274-en vannak az 56 évesnél idősebbek. A község közigazgatási területe 5238 hektár, ebből 300 hektárnyi a belterület. Táncos lábú andocsiak Négy bált is tartottak Andocson. A felnőttek farsangi jelmezes bálját 1984 óta minden februárban megrendezi a sportegyesület. A karneváli felvonuláson és a bálon 4-500-an vesznek részt. Jótékonysági bált rendezett tavaly az óvoda, falunapi bált pedig az önkormányzat. Ennek a költségeit a falu vezetői állták. Búcsúi bál is van évről évre a Bodakos Ferenc magánkereskedő állította sátorban. Andocson igen szeretnek táncolni, így a bál mindig sok embert vonz. Fergeteges a jókedv, de nincs rendbontás. Erre nagyon ügyelnek a rendezők. A fiatalok táncos összejövetele, a diszkó hétvégeken a Barát vendéglőben van. Itt volt már rendbontás, ezért a rendőrség, a polgárőrség is gyakran tart itt ellenőrzést.- Eredménye is van ezeknek a báloknak - mondta Wemer Józsefné jegyző. - A farsangi bálnak tavaly mintegy 90 ezer forint volt a bevétele, az óvoda jótékonysági bálján pedig több mint százezer forint gyűlt ösz- sze. Ebből vitték el a gyerekeket Balaton körüli kirándulásra. ■ Az oldalt írta: Krutek József Fotók: Eszes Andrea Fával, szénnel fűtenek Andocson csaknem mindenütt kályha adja a meleget. Több házban is van központi fűtés. Hagyományos módon, fával és szénnel tüzelnek. Kilenc család azonban áttért a tartályos pb- gázfűtésre. A községi önkormányzat - bár tavaly-nem jött össze - nem mondott le véglegesen a vezetékes gázhálózat kiépítéséről. Unokájával él együtt özv. Pántler Jánosné a Kossuth utca egyik szép családi házában. Náluk központi rendszer van; fával és szénnel fűtik, s így egy tél 65-80 ezer forintba kerül. Ha megépülne a vezetékes gáz, mint mondta, gondolkodnának a rákötésen. Kényelmesebb lenne. Tartályos pb-gázfűtést azonban nem alakítanak ki. Németh Tamás 32 éves, a feleségével és három kisgyermekével egy hatvan négyzetméter alapterületű kétszoba-konyhás családi házban él.- Csak fával fűtünk, mert az a legolcsóbb - állította. - A Sefag erdészetében a kisbárapáti részen termeltem ki a fát. Tavaly is mintegy tíz köbméterrel vágtam a télnek, s még van két-három köbméter. A télre elég. A saját munkámat nem számítva, így mintegy 35-40 ezer forintba van a fűtés.- Hogy meleg legyen a lakás, arra én ügyelek - tette hozzá a felesége. - Hagyományos kályháink vannak, én tüzelek bennük. Igaz, nem valami kényelmes, de ez a legolcsóbb. A gázról ne is beszéljünk. Ha lenne a faluban, akkor sem térnénk át; nem tudnánk megfizetni. Rengeteg pénzbe kerül a kialakítása is.- Most egy ismerősömhöz megyünk, fát vágok neki - mondta Németh Tamás. A vállán ott volt a Stihl fűrész. - Januártól munka- nélküli vagyok, és segítek neki a tüzelő összevágásában. _____■ Sz űz Mária 230 ruhája A kegytemplom és kolostor a Dunántúl legszebb ferences épületegyüttese. Az udvarral és a parkkal együtt az egyházközség tulajdona. A szabadtéri oltárt Máié László helybeli kőfaragó mester és fiai készítették.- A új kolostor alapkövét 1725. május 8-án tették le, s mintegy másfél évtizedig dolgoztak rajta - mutatta Szabó Imre esperesplébános.- Aztán nekiláttak a templom bővítésének. Barokk stílusban építették a gótikus kegykápolnához, amely Szabó Imre esperesplébános a Mária-ruhákkal így a templom szentélye lett. 1746-ban lebontották a régi gótikus oltárt is, ide Zichy Ádám emeltetett újat, ékes barokk stílusban. A következő év decemberében Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelte föl. A kápolna már a török hódoltság idején látogatott búcsúhely. A kolostoregyüttes, valamint a nagytemplom felépítésével a búcsú- járás követelményeinek is megfelel. Mária-ünnepeken, Szent Ferenc és Szent Antal napján ezrével keresték föl a hívek e zarándok- helyet. A templom kegyszobra a szakértők szerint is legalább 500 éves. A szabadtéri oltár 1979 augusztusára készült el. 1988-1990 között építették a zarándokházat hideg-meleg vizes szolgáltatással, a ház tetőterében harmincötén szállhatnak meg. Érdemes megnézni a Mária-mhák múzeumát. A kegyszobrot ugyanis - mint Szabó Imre esperes elmondta - már 1747 óta öltöztetik. A múzeumban 230 díszes ruhát őriznek, valamennyi ajándék. Sok népművészeti mintákkal kivarrott remekmű is van közöttük. Van olyan, amit az Egyesült Államokból hoztak, a másikat Venezuelából, s érkezett még Kínából is. Mária ruháinak a színe mindig a liturgia színeit követi. A Balaton közelsége, a turizmus föllendülése, az igali termálfürdő közelsége is élénkíti a kegytemplom életét. A zarándokok mellett tavasztól őszig sok turista gyönyörködik a barokk műemlék templomban és a gótikus szentélyein ___ __ __ __ ■ Lú dban az igazság Biolibákkal kezdenek tavasszal az Andocshoz tartozó Nagytoldipusztán. Itt megvan minden feltétele. Mintegy 15 hektárnyi terület, a szabad térség, legelő és a zöldtakarmány - tudtuk meg dr. Fazekas Gábortól, a Biolúd kft egyik tulajdonosától. A másik: megkezdik itt a tömés nélküli libamáj előállítását is. E két tevékenység megvalósítása érdekében, mintegy 6-8 millió forintos beruházásba is belekezdenek. Dr. Fazekas Gábor vállalkozó 1979-ben a Dániából importált, mintegy ötszáz lúddal kezdte a tenyésztést Andocson. Ezekből alakította ki az úgynevezett SPF-állományt, ez 14 betegségtől való védelmet jelent. A libatenyésztő két évtized alatt több százezer libát adott el az ország különböző területeire. Az utóbbi években Andocson, Miklósiban és Nagytoldipusztán tartotta a tenyészállományt. Azt mondta: a Miklósiban levő mintegy tízezer tenyészállatot a napokban áttelepíti a nagytoldipusztai telepre, és Miklósiban felszámolja a tartást. így Nagytoldiban a tenyészludak száma meghaladja majd a 12 ezret. A több mint háromszáz SPF-lúd pedig továbbra is az andocsi telepen marad. Megtudtuk azt is: a múlt évet veszteséggel zárta. A kilencvenes évek közepétől egyre több ludat értékesít, 1999-ben már 65-70 ezer vágólibát adott el. Kétezerben azonban mindössze ötezer vágóliba kelt el a gyenge piaci kereslet miatt. ■ Vályogból verték a szélső házat A Szabadság utca 1. az utca legszélső háza. Szegényes, vályogból készült, öreg épület. Itt él Huszár Lászlóné a férjével és 82 éves anyósával, szegényesen. A szobák cementlaposak, kicsi a konyha és a kamra. Víz nincs a házban. Huszár Lászlóné öt éve rokkant- nyugdíjas, a férje munkanélküli. Tíz éve semmit nem költöttek az épületre; mállik a vakolat, beázik a tető.- Azért jó itt lakni, mert csendes, nyugodt hely; erre már alig van forgalom - mondta Huszámé. - Mögöttünk már csak a faluszövetkezet birtoka van. Egy gond van: több kilométerre van a faluközpont, az orvosi rendelő pedig még távolabb. Szívbeteg vagyok, így több mint egy óra, amíg az orvoshoz érek. Hat- nyolcszor is megállók pihenni, mert nem bírom a folyamatos menést. Nem bízunk abban, hogy valaha is építkeznének erre. Azt hiszem, ez szélső ház marad, amíg össze nem dől...- Nem félnek itt?- Nem; ezért is tartunk három kutyát. Ezek mindent jeleznek. A szomszéddal is jó a kapcsolatunk, segítünk egymáson. Idegen pedig nem tud bejönni. Meg aztán minek is jönne hozzánk? Szegények vagyunk mi. Inkább hozni kellene ide, mert elvinni innen nem tudnak semmi értékeset. ■ Huszár Lászlóné: Sok vizet kell hordani a mosáshoz, legalább 160 litert Kevés pénz, nehéz megélhetés A járókelőktől érdeklődtünk Andocson. Azt tudakoltuk: mi foglalkoztatja leginkább a lakosságot, miről beszélnek az emberek? Özv. Viert Károlyné: - Minket, öregeket leginkább a megélhetési nehézségek foglalkoztatnak, meg a faluban sok a munkanélküli. Kevés a nyugdíjam is, nehezen jövök ki belőle egyik hónapról a másikra. Mindez szóba kerül az utcán, a boltban. Meg az is: milyen jövő vár a fiatalokra... Sárái István: - Ötvenszázalékos rokkantnyugdíjas vagyok, és a feleségem is az. Dolgozom is, Tabon a Luxin kft-nél, mégis alig élünk meg. Állandóan az foglalkoztat: miből lesz pénz kenyérre, tejre, fűtésre? Miből fizetjük a vizet, a villanyt. Szeretnék elköltözni Nagy- toldipusztáról, de esély sincs rá. Nyárádi Róbertné: - Még csak három hónapja lakom Andocson; Karódról költöztem ide. A fővárost hagytam ott a vidékért. Munkanélküli vagyok, és német nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamra járok. Ha sikerül, akkor főiskolán szeretnék tovább tanulni. Megszerettem Andocsot, és remélem lesz majd munkahelyem is. Engem most ez foglalkoztat. Ondó József: - Érdekel a falum sorsa, jövője. Elsősorban az foglalkoztat: miként lehetne rendbe tenni az utakat, a közterületeket. Ezzel a falu vezetőinek többet kellene törődni. Aztán Torgyán lemondása a miniszterségről; ez is szóba került, mikor megálltam beszélgetni. Özv. Nagy Miklósáé: - Engem lenyűgözött az utóbbi évek fejlődése. Erről beszélgettünk legutóbb a szomszéddal és az utcán az ismerősökkel. Nagyon szép a most elkészült iskola; örülök, hogy az önkormányzat gondolt a jövőre. Ez segítheti, hogy itt maradjon az ifjúság. Kovács István: - Elég sok a gond a faluban, és ez többeket is foglalkoztat. Elégedetlenek vagyunk, mert szebb és tisztább is lehetne Andocs. Sajnos, nincs olyan fórum, ahol a gondjainkat elmondhatnánk, megbeszélhetnénk. Ha mégis szerveznek ilyet, késve tudjuk meg, nem tudunk részt venni. Összeállításunk az andocsi önkormányzat támogatásával készült. Németh Tamásné és férje a fűrésszel
