Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

XII. Évfolyam, 37. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Február 13., Keud MEGYEI KÖRKÉP Sokba kerülhet a tavasz hírnöke 3. oldal GAZDASÁG Eladták a Meller-kastélyt 4. oldal ALMANACH Andocs jövője: az iskola 6. oldal Hírek MARCALI. Gázrobbanáshoz ri­asztották tegnap délelőtt a ka­tasztrófa elhárítókat. Marcaliban egy több mint tíz négyzetméte­res mellékhelyiség lobbant láng­ra. A tűzhelyből szivárgó gáztól telítődött a helyiség, amikor a J tűzoltók szerint, egy, az ott tar­tózkodását igazolni nem tudó férfi gyufát gyújtott. A gáz be­robbant, a férfit súlyos égési sé­rülésekkel a pécsi kórházba szál­lították. (szá) BARCS-BUDAPEST. Barcsi tej terméket ihatnak a repülőgépek | utasai is, mivel mától a Malév szá­mára is szállít a Dráva-Tej Kft. Két új termékük is elnyerte a légitársaság tetszését, hetente tízezer darab mé­zes-gyümölcsös joghurtot rendel­tek meg a barcsi tejüzemtől, (ni) BALATONBOGLÁR. Megegye­zett tegnap a Balatoni Hajózási Rt 51 százalékos tulajdoni arányá­nak felosztásában a 21 kikötővel rendelkező önkormányzat, és hu­szonkettedikként Balatonvilágos. A polgármesterek úgy döntöttek, hogy a településeken lévő vagyon | és a lakosságszám arányában ki­számított értékek alapján osztják el azt a 600 millió forintot, ame- . lyért a régió tulajdont vásárolhat a balatoni hajózásban. (Jegyze­tünk a 3. oldalon) BARCS. A város idei várható költségvetését ismertette tegnap Feigli Ferenc polgármester az in­tézményekben dolgozók és a szakszervezetek képviselői előtt. A tájékoztatás szerint minden eddigit meghaladó - 5,6 milliár­dos - lesz Barcs költségvetése, s idén először hitel felvételére kényszerül a város, mivel 70 mil­liós hiánnyal számolnak, (ni) INKE. Divatbemutatót rendezett az óvodai szülői munkaközös­ség Inkén. A kultúrházban tar- j tott rendezvény bevételét az óvo­da támogatására szánják a szer­vezők. A jól sikerült program le­bonyolításában a helyi nyugdíja- sok is segítettek, (va) __■ Eu rómilliók a határátkelőre Barcs A barcsi határátkelő az utóbbi évek folyamatos fej­lesztéseinek köszönhetően mára európai színvonalúvá lett. Az itt lezajlott beruhá­zások közül Somogy szá­mára a legfontosabb a ka­mionterminál megépítése volt. - Ez nem csak azért jelentős, mert ez az egyet­len ilyen létesítmény So­mogybán, azért is, mert nagy szerepe van abban, hogy egyre nagyobb mérté­kű nemzetközi áruforga­lom érintse a megyét - mondta Sülé Ferenc barcsi vámparancsnok. Még javításra szorulnak a vámosok munkakörülményei fotó: Németh csaba Az adatok szerint a kami­onterminál megnyitása óta húsz százalékkal nőtt a Barcson átmenő teherforga­lom. Ezt a szakember rész­ben a gazdaság élénkülésé­vel magyarázza, részben pedig azzal, hogy más átke­lőkről ide terelődött át a forgalom. - A letenyei, ud­vari, drávaszabolcsi átke­lőkkel szemben a barcsi előnye az árufuvarozók számára: jóval rövidebb idő alatt átjutnak - mondta a vámparancsnok. - Ez pedig egyértelműen a kamionterminál kialakításának köszönhető. S a jövőben a forgalom további növekedésére le­het számítani. Az erre utazó kamionoknak elsősorban Olaszország az úti célja. Sok árufuvarozó indul Spanyolország, Horvátország és Bosznia felé, és jellemző a tranzitforgalom is. Sülé Ferenc elmondta: még nem fejeződött Fejlesztés európai mércével Várhatóan Európai Uniós milliókból fejezik be a bar­csi határfejlesztést. Sikerrel pályázott ugyanis a VPOP, és az elnyert Phare-támogatásból javíthatják a hazai határátkelők színvonalát. Várhatóan másfél- millió euró jut a barcsi átkelő fejlesztésére, és még- egyszer ugyanennyi kerül ide állami költségvetésből. Többek között raktárbázis épül, illetve megoldódik a hatóságok elhelyezése. Igaz, mindez legkorábban csak 2002-ben valósulhat meg. be a barcsi ha­tár fejlesztése. Azért sem, mert a kamion- terminál mellett ma még konté­nerirodákban dolgoznak a vá­mosok. Tégla­épületekre len­ne szükség, és egy fedett ka­mionvizsgálóra. Hiányoznak az árumozgatás­hoz szükséges gépek, s a főépület teljes felújí­tása is elkelne. - Várhatóan uniós támogatás­ból, hamarosan megépülhet mindez. Ha meg­valósul, az ország egyik legkorszerűbb és leg­szebb határátkelője lesz a barcsi - mondta a szakember. naoy László Gyógyfürdő épül az inkei Csendes-völgyben Inke- Terveink szerint egy éven belül megnyithatja kapuját az inkei termálfürdő - mondta Rózsa Sán­dor, a falu polgármestere, miután a tizenhárom földtulajdonosból, akiknek földje a létesítendő üdü­lőterületen van, tizenegy már megegyezett a befektetőkkel. Inkén a hatvanas években olaj- kutakat fúrva fedezték fel, hogy jó minőségű termálvizet rejt a föld. Évtizedek után végre megvalósulni látszik az inkeiek vágya, és megépül a fürdő. Inke önkormányzata konzorciumot hozott lét­re a Pannon Werde Kft- vel és a Thering Kft-vel a Csendes-völgy gyógy­hely megépítésére, és pályázatot nyújtottak be 2000- ben a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. A támogatást múlt év októberében elnyerték, és a föld- tulajdonosok beleegyezésével a napokban megindulhat Inke köz­ség rendezési tervével összhang­ban, az üdülőterület kijelölése. Megtudtuk: két fúrt kút tulaj­donjoga már az önkormányzaté, és az idén a Széchenyi tervhez kapcsolódva újabb pályázatot nyújtottak be az üdülőterület lét­rehozására, s a területfejlesztési tanácstól is várnak még támoga­tást. Dr. Tanczenberger Sándor, a konzorcium ügyvezetője, feltalá­ló, több a termálvízhez kapcsoló­dó szabadalommal rendelkező szakember.- Az inkei gyógyvíz összetéte­le rendkívül kedvező - mondta az ügyvezető - jelentős mennyi­ségben tartalmaz sót, kalciumot, magnéziumot, fluoridot, szulfi- dot, hidrogén-karbonátot, kén­hidrogént. Maga a kialakításra szánt üdülőterület kör­nyezete is vendégcsalo­gató, hiszen nagyon szép a táj , és különbö­ző idegenforgalmi szol­gáltatásokra is lehetősé­get kínál. A fürdőven­dégek lovagolhatnak, horgászhatnak, vadász­hatnak. A hely megkö­zelítése sem okoz gondot, főként ha elkészül a tervezett F9-es gyorsforgalmi út, és közel van a sármelléki reptér is. A kaszói tu­ristaparadicsom szintén köny- nyen elérhető. A fiatalokat élményfürdő várja majd, az idősebbek gyógykom- plexumban kúrálhatják bajaikat. Az inkei hévíz mozgásszervi, gyulladásos ízületi megbetegedé­sekre ajánlott, de bőrgyógyásza­ti, nőgyógyászati problémákra, valamint gyomor-bél rendszeri és keringési panaszok gyógyítására is alkalmas. varga andrea Mintaporták Sapard-pénzből Barcs Az idén megnyílik a Sapard-keret, amelyből akár 300 milliós támo­gatásra is szert tehet Barcs és tér­sége. Ehhez az adottságok meg­vannak, csak jól elkészített pályá­zatokra van szükség - mondta Rostás Gábor stratégiai program- menedzser azon a fórumon, ame­lyet a megnyíló Sapard-forrásle- hetőségekről tartottak tegnap Barcson. Vállalkozók, önkor­mányzati képviselők, gazdálko­dók és intézményvezetők érkez­tek szép számban, hogy meghall­gassák a tájékoztatót, és feltegyék a vissza nem térítendő támogatás­sal kapcsolatos kérdéseiket. Kiderült, hogy a térségben élőknek főképp a biogazdálko­dásban, a termálturizmusban, és a termálvízre alapozott kertészeti kultúrák telepítésében érdemes gondolkodniuk. Ezek ugyanis ki­emelt támogatottságra számíthat­nak, s a Dráva mentén mindezek­nek hagyománya is van. Ugyan­csak sok a lehetőség az erdővel kapcsolatos tevékenységekben, az erdőtelepítéstől a faipari ter­melésig. A szakember elmondta: a bar­csi kistérségben négy úgyneve­zett mintaporta alakítható ki, amelyek köré faluturizmus fej­leszthető. E porták gazdái 10-15 milliós támogatásért pályázhat­nak. Az érdeklődők többek kö­zött arra voltak kíváncsiak, kik pályázhatnak, és már megkezdett beruházásoknál is lehet-e támo­gatásért pályázni a Sapard-hoz? NAGY LÁSZLÓ Műhold segíti a rabsicokat és orvhalászokat Megyei körkép Évente csaknem 3-400 millió forint kárt okoznak Somogybán a rabsicok és az orvhalászok. Az átfogó ellen­őrzések nyomán beszűkültek az ér­tékesítési csatornák, ám a profik nem adják fel, hiszen jól jövedelme­ző „üzletág” az illegális vadászat­halászat. Információnk szerint első­sorban a környező megyékbe, illetve fővárosi éttermekbe, csárdákba vi­szik a kétes eredetű húst. Somogy- ból állítólag már külföldre is útnak indítottak néhány szállítmányt.- Mindenkinek „buli” az olcsó hús, csak­hogy a származási papír nélkül kínált árun nagyot lehet bukni - mondta lapunknak Boros László nagyatádi vendéglős. Infor­mációnk szerint Belső-Somogyban első­sorban a vadhús iránt van kereslet. A bolti ár 50-70 százalékáért kínált szarvas-, illet­ve őzhús sok vendéglősnek nagy csábítást jelent. Csakhogy egyre nagyobb a kocká­zat, a gyakori hatósági ellenőrzés nyomán - alkalmanként - akár 100-150 ezer forin­tos büntetésre lehet számítani. Mégis akad, aki kockáztat. A kilónként 7-900 fo­rintos szarvas-, illetve 1000 forint körüli őzhússal sokat meg lehet takarítani. A profi rabsicoknak külön piacszerző dolgo­zik. Neki az a dolga, hogy megtalálja a fe­kete árut legalizáló értékesítési csatornát. Kertész Rezső, a Kisosz me­gyei társelnö­ke azt mondta: vélhetően né­hány, idény­boltot üzemel­tető vendéglős vásárol első­sorban illegá­lis árut. Sokat kockáztatnak.- A forintban mérhető büntetés mellett üzleti hitelük a nullával lesz egyenlő - mondta a társelnök. Úgy értesült: zömmel a hivatalos kiskereskedelmi ár kétharma­dáért adják a tiltott módszerekkel kifogott fogast, pontyot. A Balatonon korábban szinte iparszerű méretekben folyt az orv­halászat, néhány csapat a legkorszerűbb módszereket használta. Műholdas hely­zetmeghatározó segítette a pontos tájéko­zódást, s olyan eresztő hálót használtak, amely a kívánt fajú, illetve méretű halat fogta be. Ezt erősítette meg Tóig László, a Balatoni Halá­szati Rt megbí­zott vezérigaz­gatója is. Ta­valy csak saját halőreik mint­egy 45-50 (!) kilométer hosszúságú eresztőhálót találtak. Az okozott kár becs­léseik szerint, tavaly csaknem 600 millió forintnyi volt. A legkapósabb a Balaton „ki­rálya”: a fogas-süllőt szinte bármikor, bár­hol el lehet adni. Néha azonban nem várt közjáték zavarja meg az orvhalászokat: előfordult, hogy egy vitorlás elhúzta a gondosan felállított hálót, s aznap elmaradt a zsákmány. A figyelő csa­pat azonban órák alatt kiderítette a hajós cí­mét, nevét, aki „készségesen” visz- szaadta az értékes hálót. Az egyik fonyódi vendéglős elmondta: az orvhalászok nem helyben értékesítik a halat, ez inkább 5-10 éve volt jellemző. Egy siófoki vállalkozó szerint inkább a fővárosba viszik. Nagyban könnyebben tüntetik el a lopott árut a sza­bályosan beszerzett között. Madarász Zol­tán rendőr alezredes tegnap elmondta: a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hallopás miatt két éve 19, tavaly 10 esetben indított eljárást. __________harsányi To rgyán nem lesz frakcióvezető Torgyán József nem lesz az FKGP parlamenti frakcióvezetője 2002- ig. Ezt maga a kisgazda pártelnök jelentette be az FKGP-frakdó buda­pesti ülése utáni sajtótájékoztatón. Indoklása szerint döntésének oka az volt, hogy többen fogalmaztak meg ellenvéleményt a frakcióveze­tői jelölésével kapcsolatban. - Mi­után volt olyan nézet, hogy nem lenne célszerű a párt vezetése mel­lett a frakció vezetését is elvállal­nom, jeleztem, hogy semmi kin­csért nem vállalnám az FKGP kép­viselőcsoportjának vezetését - mondta Torgyán József. Hozzátet­te: neki egy dolog fontos, hogy na­pirend előtt, mint a párt elnöke fel­szólalhasson, és ismertethesse az FKGP 2002-es választási program­ját. - Ezt az előterjesztésemet a frákció egyhangú határozattal el­fogadta - közölte a pártelnök. (További információ a 7. oldalon) Húszmilliós őzike A Sefag Rt területén évente mintegy 100 őzet, 50 szarvast és 30-40 vaddisznót ejtenek a rabsicok. Az egyértelműen kimutatható kár vagy 20 millió forint - tudtuk meg Buzgó Józseftől, a részvény- társaság vadgazdálkodási osztályvezetőjétől. Né­hány olyan megnyúzott szarvastetemet is találtak, amiből nem lehet egyértelműen kideríteni, hogy milyen értékű agancs volt. Az állatfejet eltüntetik, így lehet, hogy „csak” 500 ezer forintot ért, de nem zárható ki a 1,5 milliós forintos kár sem.

Next

/
Thumbnails
Contents