Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

2001. Február 9., Péntek Somogyi Hírlap - 7. oldal CSURGÓI TŰKOR Megalakult a nők klubja Megalakult a csurgói lányok, aszszonyok klubja. Ez politikai színezettől mentes szervezet, el­sősorban jótékonysági céllal hozták létre. Élénk érdeklődés közepette több mint negyvenen vettek részt a közösségi házban az alakuló ülésen, köztük Bihariné Asbóth Emőke alpolgár­mester is. A résztvevők először egyesület alakításáról beszéltek, de mérlegelve a lehetőségeket ki­derült: a klubnak lényegesen na­gyobb a mozgástere. Elnökséget sem választottak, de abban meg­állapodtak: havonta egyszer - ké­sőbb többször is - rendszeresen találkoznak, s ez a csurgói közös­ség is vállalja a hagyományos női szerepeket. A klubot Pemflinger Katalinról nevezték el; a hajdani nagyasszonynak - Török Bálint feleségének - csurgói virágoskert­je híres volt a XV. században egész Magyarországon. A hagyo­mányokat is ápolja a klub: tagjai szervezik majd a jótékonysági és Katalin-napi bált, illetve nőket ér­deklő témákban különböző elő­adásokat. Meghívják különböző vitaestekre és beszélgetésre Görög Ibolya protokollszakértőt, Jókai Anna írót, illetve Katona Klárit és Vekerdi Tamást. Nyitottak a férfi­ak irányában is, velük együtt akar­nak táncot tanulni, és szeretnék vállalni majd a virágok napjának szervezését. Tagjainak személyi­ségfejlesztő tréninget is tartanak a meghívott szakemberek. ______■ Cs urgói bort visznek Japánba Nemzetközi Négytagú csurgói küldöttség uta- kodik a zott Japánba, Ogachi város doI- Tokióba gármesterének meghí­vására. Az egyhetes út célja: testvérvárosi kap­csolat kialakítása Ogachi városával, a ja­pán piaci lehetőségek felmérése. A város küldöttsége Szászfalvi László pol­gármester vezetésével japán befektetőkkel is tárgyal csurgói beruházásokról.- A Magyar Turizmus Rt tokiói külképviseletéről dr. Erdős György jó ismerősöm - mondta Szászfalvi László. - Beszéltem ne­ki Csurgó és környéke természeti adottságairól, kulturális múltjá­ról, és az ő közvetítésével tavaly egy japán küldöttség látogatott városunkba, hogy az együttmű­ködés lehetőségeiről tárgyaljunk. A polgármester úgy véli, a part­nervárosi kapcsolatnak a kölcsö­nös bizalom az alapja, s erre a to­vábbiakban lehet építeni. Ogachiban két és fél napig tartóz­Elvonult az influenza Háromszáznegyven gyereket és nyolcvan felnőttet kezeltek influ­enzás tünetekkel az elmúlt három héten a városban.- Nem tudunk pontos statiszti­kai adatot mondani, mert az influ­enza tünetei teljesen hasonlóak a felsőlégúti fertőzéséhez - mondta dr. Szerdahelyi Katalin intéz­ményvezető. - A nyugdíjasokat elkerülte a betegség; ez érthető is, mert őket beoltottuk. A felnőttek esetében pedig leginkább a fiatal középkorúak szenvedtek tőle. Szövődményes megbetegedés nem volt Csurgón, s csak néhány visszaeső jelentkezett a rendelé­seken. Egy általános iskolát zár­tak be a hiányzók nagy száma mi­att. ■ csurgói küldöttség, majd . utaznak; találkoznak a japán főváros polgár- mesterével is. Ezt köve­tően fölkeresnek egy magyar tulajdonú be­fektetési tanácsadó cé­get, majd egy utazási iroda vezetőivel tárgyal­nak. Csurgó és környé­ke olyan látnivalókat kí­nál, amely vonzó lehet a japán turisták számára. Egy csoport már jelezte, hogy au­gusztusban ide látogat. A küldöttség találkozik majd hazánk Tokióban akkreditált nagykövetével is. Szászfalvi László kifejtette: re­mélik, hogy a csurgói bornak lesz piaca Japánban, ezért egy borke­reskedelmi céget is fölkeresnek. A vendéglátók az utazás és szállás költségeinek nagy részét átvállalják. Csurgó városát a pol­gármesteren kívül dr. Horváth Jó­zsef és saját költségén dr. Kovács Tamás képviseli, valamint Garai Lajos, a városi tévé vezetője. ■ Díjazták a munkájukat Három csurgóit tün­tettek ki kiemelkedő tevékenységéért a magyar kultúra nap­ján. Közművelődési díjat adományozott a csurgói önkor­mányzat Gáspár Győzőnének; az Év sportolója Vártok Ákos lett, a Csurgó Sportjáért díjat Ros­tás Aladár vette át. Gáspár Gyözőné 1951-ben született Zá­kányban. A nagykanizsai Landler Jenő gimnáziumban érettségizett, majd bolti pénztárosként dolgozott Csurgón. 1989- ben a városi művelődési ház adminisztrá­tora, animátora lett, jelenleg munkanélkü­li. Férjezett, két gyereke van. A csurgói Őszirózsa klub meg­alapítója és vezetője volt Gáspár Győzőné, ma elsősor­ban a titkári feladatok ellátásában segít, társadalmi munkában.- Tizenkét éve alakult az azóta sok sikert el­ért Őszirózsa; a művelődési ház dolgozójaként úgy gondoltam: annyi településen van már nyugdíjasklub, szervezek Csurgón is - emléke­zett Gáspár Győzőné a kezdetekre. Elment a postára, s megérdeklődte, hány nyugdíjas él a városban. Ezután lázas toborzómunkába kez­dett. És nem is eredménytelenül. - Az első ösz- szejövetelünkön csak 25-en vettek részt. Aztán mind több embert kezdtek vonzani; ma 270 körül van a klub taglétszáma. Eleinte videofil­meket vetítettünk, kirándultunk, süteményre­cepteket csereberélték az asszonyok. Az énekkar egy hónap alatt állt össze, hogy egy ki mit tud?-on fölléphessen. Később aztán sikert sikerre hal­mozott. 1994-ben az országos nyugdíjas ki mit tud?-on nívó­díjjal tüntették ki a klubot a ha­gyományőrző előadásáért. Évente többször is hálóznak, farsang idején pedig szépségki­rályt és királynőt választanak maguk közül.- Meglepődtem, hogy kitüntetnek, de örülök neki - mondta Gáspár Győzőné. Rostás Aladár Csurgó Sportjáért kitüntetésben részesült. Harminc éve jegyárus a csurgói meccse­ken. Ismeri az összes játékost, szakmai taná­csokkal látja el őket a félidőben.- Szeretettel teszem mindezt. A véleménye­met is úgy mondom el, hogy meg ne sértődje­nek - mondta Rostás Aladár, akit minden is­merőse Aladár bácsinak szólít. Elmondta azt is, hogy nemsokára meg­születik a tizenhatodik unokája. S Rostás Aladár 1932-ben született Csurgón, az általános Iskolát is itt végezte el. Dolgo­zott Budapesten, majd a csurgói ktsz-ben volt raktáros. 1992-ben ment nyugdíjba. Nős, üt gyereke van. hozzátette: amíg az egészsége engedi, a csurgói focis­tákkal tölti a hétvégéjét. Az Év sportolója díjjal jutalmazták Vártok Ákost kiemelkedő teljesítményéért. 1997 óta a csurgói NB Il-es kézi­labdacsapat kapusa­ként már ezüst és bronzérmet is nyert a csapattal, jelenleg pe­dig ők vezetik a tabel­lát. Nagyatádon lakik, Csurgóra csak edzeni jár, de azt mondja, ra­gaszkodik a csapattár­saihoz.- Összetartó, jó kö­zösség vagyunk. Örültek a többiek is a kitüntetésemnek. A díjátadásra egyébként elkísérték a csapat tagjai is, utána pedig közösen ünnepeltek. A főiskolai váloga­tottal 1992-ben világ- bajnoki bronzérmet nyert az universiádén, 1997-ben hetedikek lettek ezen a rangos nemzetközi versenyen. Vártok Ákos 1999-ben és tavaly is Somogy me­gye legjobb kézilabdázója volt. Célja, hogy a csurgói férfi-kézilabdacsapattal NB I B-be kerül- jön, _____________________________________■ Vártok Ákos 1971-ben született Várpalotán; ott végezte el a középiskolát, majd a szombathelyi tanárképző főis­kola testnevelés-népművelés szakán diplomázott. 1993-97-ben a szombathelyi NB l-es férfi-kézilabdacsa- pat tagja, 1997 óta csurgói NB ll-es játékos, és a nagy­atádi Babay iskolában tanít. Nős, egy kislánya van. Sámándobot készítettek Vetélkedő felsősök a verseny döntőjében. Fejtörést okoztak a történelmi kérdések Minden évben egész napos rendez­vényen emlékezik névadójára az Eöt­vös József Általános Iskola. S minden alsós kisdiák tudja, ki volt az a jeles ember, akiről elnevezték iskolájukat. - Politikus volt, és könyveket is írt - mondta a negyedikes Viola Bea. - A fia pedig Eötvös Loránd akadémikus. Az Eötvös iskola programjai éven­te változnak. Összeállításkor az a lé­nyeges szempont, hogy a tanulás és a munka értéke, a művészet joártolása és a hazaszeretet kapjon hangsúlyt.- Őseink nyomában címmel há­romfordulós vetélkedőt szerveztünk, még a millenniumi év jegyében. A versenyen tíz csapat mérte össze tu­dását: a helybeli tanulók, s a berzen- cei és az iharosberényi diákok - mondta Szakály Béláné igazgató. A verseny utolsó fordulóját a Eöt- vös-napon tartották, s az első helye­zett n. Rákóczi Ferenc iskola csapata egy íjászbemutatóra szóló jegyet vi­hetett haza. Kepler Ferencné, a felké­szítő tanáruk büszke volt lelkes tanít­ványaira. Hangsúlyozta: önállóan ké­szültek a diákok az egyes fordulókra. PoIgárdi Izabella, a győztes csapat tag­ja is izgalmasnak tartotta a versenyt, pedig őt inkább a biológia érdekli. A délutáni ünnepélyen az Eötvös iskolások a megemlékezés virágait helyezték el névadójuk emléktáblájá­nál. Az igazgatónő a tanulmányi ver­seny díjazottjainak jutalmul könyvet adott át. Kedves színfoltja volt az ün­nepségnek az iskola színjátszóinak a műsora, a néptánccsoport és a mo­dem táncot bemutatók fellépése. A további rendezvények az ősök­re való emlékezés jegyében zajlottak, ekkor már kötetlenül. A játszóház­ban egyebek között sámándobot ké­szítettek a gyerekek, és a tanárokból összeállt manökencsapat honfog­laláskori ruhákat mutatott be. A né]> szerű tanár-diák focimeccs sem maradt el. A napot táncház zárta: a gyerekek keringőztek, twiszteltek. ■ Hírek IPARI PARK. Újabb pályáza­tával Csurgó város önkormány­zata elnyerte a Gazdasági Mi­nisztérium jóváhagyását az ipari park létrehozásához. A szerződést a napokban írták alá. GAZDÁK TANFOLYAMON. Kétnapos borminősítő tanfo­lyamon vesznek részt a csur­gói hegyi gazdák Budapesten. A városból és térségéből tízen utaztak az agrármarketing­centrum támogatásával indított továbbképzésre. SZOBOR VRSARNAK. Vrsarba utazik Varga János Pro Urbe-díjas fafaragó, hogy egy Csurgót jelképező szobrot ké­szítsen a városnak. Alkotását annak a csurgói platánfának a törzséből faragja ki, amit már korábban elszállítottak az istri- ai kisvárosba. PÁLYÁZÓ VÁLLALKOZÓK. A Széchenyi terv vállalkozáserő­sítő programjai fölkeltették a csurgói vállalkozók érdeklődé­sét. A kis- és középvállalkozók fejlesztési célú beruházásai, a lovasturizmus, a falusi vendég­látás programjai tartanak a leg­nagyobb érdeklődésre számot. CSERELÁTOGATÁS. Csurgó testvérvárosába, a horvátorszá­gi Vrsarba utaznak a két általá­nos iskola hetedik osztályos ta­nulói. Az önkormányzat hoz­zájárni a költségekhez, és a testvérvárosból érkező gyere- ’ kék vendéglátásához. _______■ OL DALSZERKESZTO: VARGA ANDREA Művelődést szervez vállalkozásban A vállalkozás nem idegen a kulturális házaktól. Az viszont biztos: nem a meg­gazdagodás vágya hajtja, aki ebbe bele­vág - mondta Csörsz Klára, a közösségi ház vezetője. - Én a vállalkozási formát találtam alkalmasnak arra, hogy meg­valósítsam az elképzeléseimet- Határozott szakmai elképzeléseim voltak, de nem a rendezvényekről. Nagyközönségnek szóló könnyűzenei koncertet például nem vál­lalok - mondta Csörsz Klára -, ilyen elődeim idején sem volt; a legtöbb lakos az 1500-2000 forintos belépőt nem tudja megfizetni.- Sikerül-e megvalósítani a terveü?- Amikor ide kerültem, a középkorosztály megmozgatását tartottam fontosnak. Nyolc oktatási intézmény van a városban, sok a pe­dagógus, s úgy gondoltam: az óvodában, isko­lákban vannak olyan szabadidős programok, amelyek lekötik őket. Már látom, hogy nem így van; mégsem jönnek a gyerekek a közös­ségi házba. Helytörténeti vetélkedő volt nem­rég, s egy diáknak sem jutott eszébe, hogy be­kopogtasson és segítséget kérjen. Elfelejtették az emberek, hogy ez nem csak bizonyos ren­dezvények helyszíne. A legkisebbeknek az el­múlt négy hónapban háromszor szerveztünk bábszínházát. Flívtuk a pedagógusokat is: be­szélgessenek el a bábkészítőkkel a műsor után, de senki nem jelentkezett.- Népszerű, volt itt régen a színjátszás.- Szeretnék indítani egy felnőtt színjátszó-, vagy hagyományőrző csoportot, és jó lenne, ha a város lakosaiban lenne az igény, hogy a maguk örömére el is jöjjenek. Tervezek olyan rendezvénysorozatot is, amelynek évről évre Csurgó lenne a színhelye. Ebben a városban tartják kétévente az országos diákszínjátszó- napokat, de itt nincsenek dák színjátszók; jó lenne ezt is megszervezni. Érzékeny vagyok a szociális problémákra, ezért arra törekszem, hogy helyet kapjanak nálunk az egészségká­rosodottak. A terveim évekre szólnak, e pár hó­nap alatt még csak ízelítőt kaptam a városból.- Mit tapasztalt?- Amikor átvettem az intézmény vezetését, hat dolgozót elbocsátottak. Ez önkormányza­ti döntés volt, de a következményei engem sújtanak. Az emberek nehezen fogadták el, hogy egy önkormányzati intézményt vállalko­zó igazgat. Ugyanakkor ingyen jöhetnek a ci­vil szervezetek, az elmúlt négy hónapban 65 alkalommal volt térítésmentes rendezvény. Hét végén is nyitva van a ház, és erre Somogy­bán nincs máshol példa. Megnyugtat viszont, hogy a meghívott előadók produkciói színvo­nalasak, és a közösségi összejöveteleink is.- Van közösségszervező ereje Csurgón a kö­zösségi háznak?- A közösségi ház nem színtere a helyi kö­zösségi életnek. Ma már nem gyűlnek össze a bélyeggyűjtők, nincsenek klasszikus művelő­dési közössé­gek. Hívtam a sakkozókat is, de nem jöttek.- Befogadta már a város?- Sokszor nem szakmai szempontból Csörsz Klára 1961-ben született Kaposváron. Közgaz­dasági szakközépiskolában érettségizett, majd a pécsi tudományegyetem magyar-népművelés szakán szer­zett diplomát. Elvégezte az ELTE népművelői szakát, 1999-ben közművelődési szakvizsgát tett. Közművelő­dési és szociálpolitikai területen hét éve vállalkozó, je­lenleg a közösségi ház vezetője. Két gyermeke van. ítélnek az emberek. Ezért két­szeresen meg kell dolgoznom azért, hogy elfogadjanak és meggyökerezzem. ________■ KE RESKEDŐ BOLTVEZETŐ és VENDÉGLÁTÓ ÜZLETVEZETŐ képesítést nyújtó tanfolyamokra várjuk jelentkezését Siófokon, Fonyódon, Nagyatádon, Barcson és Kaposváron. Hirdetőink A Csrugói Tükör következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/528-148-as faxszámon. A Csurgói Tükör legközelebb március 9-én _________jelenik meg.______■ j" Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A Somogyi Hírlap hirdetés felvevő helyei | J Csurgón és környékén Varga Imréné, Csurgó, Kert u. 47. ! A takarékszövetkezetek • csurgói, zákányi, berzencei, barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári irodájában ^ ^ ^29602^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents