Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

Hírek NAGYATÁD. Retten pályáznak a Nagyatádi Konzervgyárra. Tegnap lezárult a Magyar Fej­lesztési Bank pályázata, ame­lyet a Limpex Rt-hez tartozó két működő konzervgyár értékesí­tésére írtak ki. Határidőig két vé­teli ajánlat érkezett a nyíregyhá­zi EKO-konzervgyárra, s ugyan­csak két pályázatot nyújtottak be a nagyatádi üzemre is. A két vevőjelölt közül az egyik a nagy­atádi gyár vezetéséből, dolgozó­iból, és beszállítóiból álló befek­tetési csoport, (bm) CSURGÓNAGYMARTON. Százötvenezer forintot nyert a csurgónagymartoni önkor­mányzat közművelődési célra a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumához benyújtott pá­lyázaton. A pénzt számítógép vásárlásához akarja felhasznál­ni a falu. (va) DÉL-SOMOGY. Barcsra és Csur­góra is műszaki mentéshez hív­ták tegnap a tűzoltókat. Egyik te­lepülésen a faág törött le, és aka­dályozta a gyalogosforgalmat, a református gimnázium pincéjé­ben pedig fél méter magasan állt a víz. Összesen 11 tűzesethez ri­asztották az oltókat, anyagi kár sehol sem keletkezett. Kaposvá­ron, a Kecel-hegyalja utcában két hektáron égett az avar, a füst zavarta a közlekedést, (szk) BALATON. Folytatja a tavi létesítmé­nyek, a kikötők rekonstruk­cióját a Balatoni Halászati Rt, mégpedig a turisztika és a sporthorgászat érdekeit figye­lembe véve. A fejlesztésekre szánt pénzek jelentős részét vi­szik el a horgászok minél jobb kiszolgálását célzó tevékenysé­gek. Alárendelték ennek a bala­toni haltelepítéseket, s az álta­luk üzemeltetett tórendszeren is ki kívánnak alakítani egy há­lózatot, hogy a kiemelt üdülőte­rületen legyen más lehetőség, ne a Balatont terhelje csak a sporthorgászok igényeinek ki- elégítése. (ca) _________ ■ A megyeváltás nem megoldás Nem járnának jobban Zalával az elszakadást fontolgató somogyi tele­pülések. Ez is kiderült tegnap a Megyeházán, ahol dr. Cyenesei István találkozott Pogányszent- péter - a két Zalához vá­gyódó település egyiké­nek - polgármesterével. Nehéz helyzetben van­nak a kistelepülések, mert nem megfelelő az infrastruktúrájuk, kevés a munkalehetőség, ugyan­akkor vannak jogos igé­nyeik, amelyek kielégíté­sét a polgármestertől vár­ják - nyitotta meg a teg­napi sajtótájékoztatóját dr. Gyenesei István, a So­mogy megye közgyűlésének elnöke. A találkozó apropóját az adta, hogy Gács László Pogányszent- péter polgármestere jelezte: a falu polgárai azt fon­tolgatják, hogy Zala megyéhez csatlakoznak, ugyanis kevesellik azt a támogatást, amit So- mogytól kapnak. Kisházi Ferenc Iharos polgármes­tere is felvetette az elszakadás gondolatát. Gyenesei István a felvetésekre számokkal vá­laszolt. Mint mondta: a Somogy Megyei Terü­letfejlesztési Tanács 1996 óta működik, azóta a .szóban forgó két településről tavaly érkezett először két-két pályázat, melyek közül egy-egy nyert is. Ez - ismerve a 6-10-szeres igényeket - nem rossz arány - vélte az elnök, és még hoz­zátette: a csurgói kistérségi társulás tizenhét te­lepülése közül tizenhat jutott tavaly területfej­lesztési pénzhez. Gács László egyetértett az elhangzottakkal, Gács László és dr. Gyenesei István egyetértett abban: nem Zala a megoldás fotó: györgyfalvi de hozzátette: Szentpéter költségvetése a leg­több esetben nem teszi lehetővé, hogy a pályá­zatokhoz szükséges önrészt biztosítani tudja. Mindezt azonban nehéz elfogadtatni az ittla- kókkal, akik csak azt látják: más településeken mi minden épül, itt pedig nem jut pénz szinte semmire. Ugyanakkor Nagykanizsa közelsége ezer szállal köti őket a másik megyéhez. Dr. Gyenesei István elmondta: a megyei köz­gyűlés tervezi egy kistelepülési segélycsomag létrehozását, amellyel lehetőséget adnának a forráshiányos településeknek, hogy abból a szükséges pályázati önrészt kiegészítsék.- Nem a megyeváltás a megoldás - hangsúlyoz­ta Gyenesei István, hozzátéve: ezzel a váltással egyébként is rosszul járnának a falvak, mert Zala anyagi lehetőségei szűkösebbek a somogyinál. Mindennek ellenére a pogányszentpéteri emberek többsége pártolja a Somogytól való el­szakadást.- Oda járunk dolgozni, szórakozni, kórházba - mondta Ferencz Tamás - ezért már régen Zalához kellene tartoznunk. - Ha személyi igazolványt akarok cserélni, Nagyatádra kell utaznom, pedig Kanizsa közelebb lenne - tette hozzá Kele Zsolt. - Csak úgy járhat Nagykanizsára iskolába a lá­nyom, hogy ottani címre kell bejelentenem. Kele Zsolt úgy gondolja, hogy Zalából még a vizet is olcsóbban kapnák, mint amennyit most fizetnek. Az iharosi emberek többsége elégedett azzal, hogy somogyi.- Az orvos és a munkahely Kanizsához köt bennünket, de somogyiak vagyunk. Jöjjön in­kább Kanizsa Somogyba - mondták a megyeváltással kapcsolatban. varga andrea Lemondott Torgyán József Barkóczy: a lemondás megoldás Lemondott tisztségéről Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter február 15-i hatállyal. Ezt tegnap este maga a távozó miniszter jelentette be, azt követően, hogy befejezte megbe­szélését Orbán Viktor miniszter- elnökkel. Torgyán József újság­íróknak elmondta, hogy utódjául Gyimóthy Gézát, az Országgyűlés kisgazda alelriökét ajánlotta. Orbán Viktor közölte: elfogadja Torgyán József lemondását, ame­lyet kívánatos döntésnek tart, s amely megelőzte, hogy „végső kö­vetkeztetésre jusson”. Az elmúlt napok eseményei alapján várható, hogy valamilyen lépésre kényszerül Torgyán Jó­zsef - válaszolta tegnap késő este a Somogyi Hírlap kérdésére felel­ve Barkóczy Gellért, a kisgazda- párt megyei elnöke. Hozzátette: „Amennyiben ezt nem tette volna meg, úgy a miniszterelnök úr által ismertetett vélemények alapján nem volna döntési pozícióban, hi­szen megítélésem szerint kész té­nyek elé állították. Ilyen lépésre nem került sor, mert a miniszter úr időben belátta, hogy a lemon­dása a megoldás. Bár érdemei vannak, a jelen állapotok már tart­hatatlanok voltak. Túl sok volt a támadás személye ellen." Arra a kérdésre, hogy Barkóczy Gellért és a somogyi kisgazdák to­vábbra is hűek maradnak-e Torgyán Józsefhez, vagy egyetért azokkal, akik szerint reformokra van szükség a párton belül, a me­gyei kisgazda elnök azt felelte:- A hűségről több ízben el­mondtam már, hogy nem szemé­lyekhez voltam és vagyok hű. Mindig a párt egységét hirdettem és tartottam szem előtt, ezért dol­goztam. Véleményem szerint a miniszter úr által javasolt Gyi­móthy Géza személye garancia arra, hogy az FVM eredményesen és hatékonyabban fog működni a továbbiakban. Biztos vagyok ab­ban, hogy továbbviszi a kitűzött kormányprogramot. A kisgaz­dapárton belül reformokkal kap­csolatban még korai lenne bármi­lyen véleményt alkotni, de min­denképpen szem előtt tartom Nagyatádi Szabó István eszméit. ■ Taszár és Újlak tiszta A somogyi bázisokon nem volt uránmagvas lőszer A honvédelmi bizottság meg­tárgyalta a szegényített urá­niumot tartalmazó lövedé­kek egészségügyi hatásával kapcsolatos vizsgálat jegyző­könyvét. A szakemberek a taszári és a kapós-újlaki re­pülőteret is górcső alá vették. Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP), a honvé­delmi bizottság egyik alelnöke a So­mogyi Hírlapnak elmondta: a jelen­tés szerint jelenleg minden magyar katona, aki NATO- vagy ENSZ-ve- zette békemisszióban teljesít szol­gálatot, rendelkezik a szabvány szerint megkövetelt egyéni, vegyi védelmi védőfelszereléssel.- Öt évre visszamenőleg tekin­tették át több katonai helyszín te­vékenységét - jelentette ki dr. Mátrai Márta. - Magyarországon Taszár és Kaposújlak mellett Tá- borfalvát vizsgálták. Megállapí­tották, hogy a magyar honvéd­séghez 1994-ben 32 légi harcra­kéta érkezett Oroszországból, melyek tartalmaztak urániumot. Ezek egy részét nem hazánkban, hanem Lengyelországban hasz­nálták fel, két évvel később. A jelentés tartalmazza: a balká­ni békeműveletek során nem ke­rültünk kapcsolatba üyen jellegű lövedékekkel. A taszári repülőté­ren a háború egyik időszakában, egészen pontosan 1999 májusá­ban és júniusában tároltak 30 mil­liméteres páncéltörő lőszereket az amerikai katonák, de az uránmag­vas lőszerekkel a magyarok nem kerültek kapcsolatba. A kaposújla- ki polgári repülőtér 1995-96-ban fogadott harci- és szállítóhelikop­tereket, de nincs utalás arra, hogy valaha is rendszeresítettek volna uránmagvas lőszereket. A közelünkben egy veszély- forrást észleltek a koszovói hábo­rú idején. Jugoszlávia nehézipa­rának 80-90 százaléka megsem­misült a bombázások során, melynek következtében toxikus anyagok szabadulhattak fel, és jelentős területeket szennyezhet­tek. A balkáni missziókat most már szakmailag megfelelően elő­készítik, az egészségügyi előírá­sok betartásával. sz. k. Újabb csaták a kábelháborúban Barcson ma senki nem tudja, hogy kinek fizessen a tévéműsorért. A ko­rábbi üzemeltetővel még december­ben szerződést bontott az önkor­mányzat, a társaság azonban meg­akadályozta, hogy az új gazda bir­tokba vegye a rendszert. Barcs Bár december elején az önkormányzat szer­ződést bontott a kábelhálózat üzemeltetőjé­vel, máig nem tudtak megszabadulni a sikló­si társaságtól. A cég a szerződésbontás elle­nére továbbra is szolgáltatja a tévéműsort, s a napokban értesülésünk szerint több mint ötszáz felszólítólevelet postázott a barcsiak­nak, amelyben a tartozásuk befizetésére szólította fel őket. A nemfizetőknek kilátás­ba helyezték, hogy egyszerűen levágják őket a hálózatról. A barcsiak ma nem tudják, hogy kinek és mikor fizessenek a tévéműso­rért, hiszen nemrég a város polgármestere a helyi tévé egyik műsorában maga szólította fel az embereket arra, hogy amíg nem tisztá­zódik a helyzet, addig várjanak a fizetéssel.- Tegnap ismét felszólítottuk a kft-t, hogy a barcsi városi kábeltelevíziós rendszer üze­meltetésével kapcsolatos tevékeny­ségét szüntesse be - mondta Feigli Ferenc polgármester. - Az önkor­mányzat az üzemeltetési szerző­dést felbontotta velük, és a cég szol­gáltatási engedélyéből törölték Bar­csot. Ez utóbbit a siklósi társaság megfellebbezte, így az engedély visszavonása ma még nem jogerős. Azonban az álláspontunk szerint üzemeltetési szerződés hiányában a szolgáltatási engedély jogerős visszavonásá­ig sem jogosultak arra, hogy a rendszerünkön bármilyen beavatkozást elvégezzenek. A polgármester szerint a siklósiak által ki­látásba helyezett kikapcsolások csak a rend­szer megrongálásával lennének megvalósít­hatók, ezt pedig nem tehetik meg, mivel nem az ő tulajdonuk. A barcsi önkormány­zat tegnap ismét elszámolásra szólította a társaságot.- Barcs önkormányzatának soha nem volt üzemeltetési szerződése velünk, így azt nem is bonthatta fel - állítja Kiss László, a siklósi Nagyvilág Kft ügyvezetője. - A szolgáltatási tevékenységet sa­ját jogon gyakoroljuk Barcson, és a város előfizető állampolgáraival ál­lunk jogviszonyban. Ebbe harma­dik személynek - jelen esetben az önkormányzatnak - nem lehet be­leszólása. Ha egy polgármester, arra szólítja fel a lakosokat, hogy ne fi­zessenek a szolgáltatásért, azért fe­lelnie kell. A kábelháborút az robbantotta ki Bar­cson, hogy a város önkormányzata a múlt év végén egy budapesti társaságnak eladta a ká­belrendszert. A siklósi kft azonban ezt nem akarja engedni, s azt mondják, hogy a rend­szernek ők is tulajdonosai.- Cégünk az adásvételi szerződést a So­mogy megyei bíróságon megtámadta, és kértük a tulajdoni arány megállapítását - mondta ezzel kapcsolatban Kiss László. Azt is elmondta: akkor lenne elégedett, ha az eredeti - november végi - állapotokat sike­rülne visszaállítaniuk Barcson. A Somogyi Hírlap úgy tudja, hogy az em­berek többsége a társaság felszólítására ezekben a napokban befizette a havi díjakat. A polgárok számára a kábelvita amiatt okoz leginkább gondot, mert nem tudják, hogy a meghibásodások miatt kihez forduljanak. A leendő tulajdonos és az önkormányzat ugyan felkért egy szigetvári céget a karban­tartási feladatra, de nekik január 31-én lejárt a megbízásuk. A Somogyi Hírlap úgy tudja, hogy ezek a karbantartók addig sem igazán mertek Barcsra jönni. Egy javítást kérő bar­csi polgár azt a választ kapta tőlük, hogy a szakembereiket a konkurencia megfenye­gette: ne merjék betenni a lábukat Barcsra. NAGY LÁSZLÓ 3,5 milliárd fejlesztésre Barcs A készülő költségvetés kapcsán közmeghallgatást tartott tegnap Barcs képviselő-testülete. A pol­gárok többek között arra voltak kíváncsiak, hogy idén is ad-e az önkormányzat kamatmentes kölcsönt a lakásvásárláshoz, és mikor számolják fel a határban egyre szaporodó illegális sze­métlerakó helyeket. Valamennyi kérdésükre megnyugtató vá­laszt kaptak. Elhangzott: a fejlesztésre szánt összeg minden eddigit meghalad: 3,5 milliárdot költ­hetnek a beruházásokra. Szó esett arról is, hogy idén várható­an hitel felvételére kényszerül az önkormányzat, a polgárok pedig-három évre mentességet kapnak a kommunális adó fize­tése alól. NAGY LÁSZLÓ A Í _____ $ • y ▼ / "1 Somogyi Hírlap (iiniiiiiiiiii liiíiíi kJ JJt 9 770865N91205311______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ XII. Évfolyam, 34. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft • KÖZÉLETI NAPILAP _ 2001. Február 9., Péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents