Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
2001. Február 1., Csütörtök E G Y H A Z A K E L E T E Somogyi Hírlap - 11. oldal Az egyházügyi hivatal titkai A különböző egyházak képviselőinek vallomásai alapján készített dokumentumfilmet Sághy Gyula rendező „Az egyházügyi hivatal titkai” címmel az 1989-ben megszűnt intézményről. Alkotását tegnap mutatták be a fővárosban a Petőfi csarnokban. Az ősbemutatókor Sághy Gyula elmondta: az 1951-ben felállított hivatalt mint főhatóságot a minisztertanácsnak rendelték alá, s legfőbb célja az volt, hogy korlátozza, térdre kényszerítse a papokat, lelkészeket. Az ötvennégy perces dokumentumfilmben megszólal - hányattatásait felidézve - az a két pap is, aki a leghosszabb időt töltötte börtönben. A nemrég elhunyt Tabódy István 19 évet, Lénárd Ödön pedig 18 és fél évet raboskodott. Sághy Gyula nevéhez fűződik a „Kispapok '56-ban”, a nemrégiben rendezett II. ökumenikus filmszemlén különdíjat nyert „Rettegés az örökségünk”, valamint a „Recski rabok a kövek árnyékában” című dokumentumfilm is. ■ Egyház és politika Balatonszárszó Minden politika az életben, de a politika nem minden - mondta Kocsev Miklós. A szárszói református lelkész a KDNP színeiben önkormányzati képviselőként is részt vesz a közéletben. A lelkészek politikai szerep- vállalásáról kérdeztük.- Sokan aggódnak, hogy a politikában szerepet vállaló lelkészek gyakran vegyítik a két hivatást - mondta Kocsev Miklós. - Sok lelkész van, aki úgy gondolja, hogy hatékonyabban tud segíteni, ha politizál. Gyakran a gyülekezet is támogatja, de ha úgy látják, emiatt kevesebb ideje jut a közösségre, elhúzódnak tőle... Valóban nem szerencsés összekeverni a kettőt. Fontosnak tartom azonban, hogy tisztázzuk: mit nevezünk politizálásnak. Szerintem bizonyos fokig akkor is politizálunk, ha az egyház képviselőjeként zászlóbontáson, szoboravatáson, egyéb rendezvényeken beszédet mondunk, hiszen ilyenkor akarva-akaratlanul állást foglalunk. A képviselők sem mondhatják magukat függetlennek; előbb-utóbb mindenkinek döntenie kell, milyen irányba megy. Ez nem jelenti azt, hogy időközben nem változhat a véleménye, de az is rossz, ha ide-oda csapódik. Vigyázzunk arra, hogyan mondunk véleményt, hogy később ne kelljen miatta szégyenkeznünk. Az az álláspontom: engedjük politizálni a lelkészeket, de ezt határozott bibliai meggyőződéssel tegyék.- Mióta vesz részt a közéletben ?- 1994-ben és 1998-ban is indultam a KDNP színeiben a választásokon. Talán én voltam az egyetlen, aki nem függetlenként jelölte magát. Nem szégyellem, hogy a párt tagja vagyok. Amíg a meggyőződésemet össze tudom egyeztetni a KDNP-vel, nem is kívánok ezen változtatni. Erről mondtam az előbb, hogy azt tartom becsületesnek, ha Kocsev Miklós 1953-ban született, tanulmányait a budapesti református teológián végezte, majd két évig Hollandiában tanult gyakorlati teológiát. 1989 óta a szárszói gyülekezet lelkésze, 1994 óta önkormányzati képviselő. valaki meri vállalni a hovatartozását.- Szükséges- e az egyházak összefo-gása, és hogy legyen közös politikai állásfoglalásuk?- Az egészséges együttműködést mindenképpen fontosnak tartom, de abban mértéktartónak kell lennünk, hogy mikor sorakozunk fel egy másik egyház politikai állás- foglalása mögé. Az Ökumenikus Tanácsnak néha vannak nyilatkozatai, melyek kifejezik az egyházak egységes véleményét; erre - szerintem - többször is szükség volna. Hasznos, ha az egyházak bizonyos kérdésekben együttesen fel tudnak lépni. Egyre inkább egymásra vagyunk utalva, szükség van a másik segítségére. Sajnos, azt is el kell mondani: a nyugat-európai társadalom egyre kevésbé tart igényt az egyház tanácsaira, pedig ez nagyon sokszor hasznos volna. Történelmi jelentőségűnek tartottam például, amikor a szerb ortodox egyház az ellenzék mellett foglalt állást.- Milyen az együttműködés a különböző egyházak között Balatonszárszó környékén?- Mindig törekedtem arra, hogy jó baráti kapcsolatom legyen mind a református, mind a többi egyházbeli lelkésztársammal, s azt hiszem, ez sikerült is. Van egy olyan kezdeményezés, amely közelebb hozná egymáshoz a dél-balatoni református gyülekezeteket. így sokkal hatékonyabban tudnánk egy- másnak segíteni. mórocz milán A magyarságot is óvja az esperes Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetésben részesült Lóth József esperes-plébános. Az elismerést azoknak a kaposvári polgároknak adományozzák, akik szakmai vagy társadalmi tevékenységükkel jelentősen előmozdították a város szellemi, gazdasági vagy közösségi életének fejlődését, s ezzel kivívták a polgárok megbecsülését. Lóth József eredetileg színésznek készült. Mivel azonban nagyon foglalkoztatta a papi hivatás és elkötelezettség, inkább az utóbbit választotta.- Szerettem szavalni; diákként tagja voltam a Csokonai színháznak is, szívesen léptem fel különböző rendezvényeken - emlékezett a múltra az esperes. - Amikor édesanyámnak elmondtam, hogy inkább a papi hivatást választanám, először hallani sem akart róla. Végül megenyhült, s aztán így felvételiztem Esztergomban, az érseki szemináriumba. Elvégeztem a teológiát, s végül is ennek a hivatásnak köszönhetem, hogy még tizennyolc évig együtt élhettem a szüleimmel, akik a plébánián segítettek. A veszprémi egyházmegye minden városában szolgált Lóth József; jól ismeri Nagykanizsát, Pápát, s dolgoztam Veszprémben a püspöki hivatalban is. Éveket töltött el Balatonberényben és Lengyeltótiban. 1970- ben visszatért a szülővárosába, egészen pontosan Toponárra. Munkájában mindig a szolgálatot tekintette az elsődlegesnek; alázattal látta el kötelező teendőit, nem olvasott be és nem hivatkozott soha látszólagos jogaira. A példaképe XXIII. János pápa, akinek híres mondása - akkora szívem van, amibe mindenki belefér - szerint végzi mindennapi munkáját.- Ezt a kitüntetést sem vártam; bár az jólesik - fűzte hozzá -, hogy éppen a millennium évében esett rám a választás. Ez a díj, úgy érzem, minden keresztény embernek szól. Boldogan élek Toponáron, hiszen 16-18 család rendszeresen látogatja a miséimet, sokat segítenek ott élő híveim. Hetente járnak az asszonyok, nyolc csoportban, a templomot takarítani.- Mit jelent most, az ezredfordulón papnak lenni?- Becsületes papnak lenni nehéz. Azt vallom, hogy minden pap jobb, mint amilyennek a híre tartja. Hatvanöt éves leszek márciusban, de nem foglalkozom a korommal, hiszen több település tartozik hozzám, amiket rendszeresen föl kell keresnem. Hivatásomhoz tartozik az igehirdetés és a szolgálat. Hűséges vagyok Toponáron kívül Magyaratádhoz, Patalomhoz, Rácegreshez, Répáspusztához, Fészerlakhoz, Lóth József esperes-plébános 1936-ban született Kaposváron. 1955-ben érettségizett a Táncsics gimnáziumban, majd felvételt nyert az esztergomi érseki szemináriumba. t960-ban szentelték pappá Veszprémben. 1971-től esperes. 1989-ig helyettes kerületi esperes is volt. Zimányhoz és Orcihoz is. Rendszeresen járok a pa- talomi szociális otthonba, hiszen az ott élőknek is nagy szükségük van a lelki vigaszra. Sajnálom, hogy egyre kevesebb esküvőt és keresztelőt tarthatok, a temetések száma azonban növekszik.- Negyven éve áll az egyház szolgálatában. Kell-e még készülnie egy-egy szentmisére?- Készületlenül soha nem álltam ki a szószékre. Lehet, hogy csak fél órát fordítok a felkészülésre, de annyi mindenképpen kell. Gyakran hívnak más településekre is, ezeknek az invitálásoknak mindig szívesen teszek eleget. Lelkigyakorlatokat vezetek, és hittanórákat is tartok három faluban. Hiszem és vallom, hogy a papok feladatai közé tartozik az is, hogy óvják és őrizzék a magyarságot, a kereszténységet és a lélek békéjét. Mindent összevetve: az eltelt negyven év bizonyítja, hogy annak idején jól választottam.- Mivel foglalkozik szívesen, amikor nem a hívekért dolgozik?- Az életutamból adódik, hogy szeretek színházba és moziba járni. Az utóbbiban elsősorban a történelmi filmeket nézem meg. Szívesen töltöm az időmet könyvek között: szeretek olvasni. Miután egykoron sokat szavaltam, két barátommal néha abban versenyzőnk, hogy ki tud több versrészletet folytatni. szabó kinga Magyar püspökök a pápánál Az apostolok sírjánál, a pápánál s a szentszéki kongregációknál ötévenként teszik tiszteletüket a püspöki konferenciák. Ilyen ad limina látogatáson a Magyar Püspöki Konferencia utoljára 1993-ban járt. 1998-ban ugyanis a pápa elfoglaltsága miatt elmaradt, így az idén a Paskai László bíboros-prímás vezette püspökök hét év eseményeiről számoltak be a vatikáni állam- titkárságon, valamint 11. János Pálnak. Ezután a pápa kápolnájában szentmisét tartottak, s a szentatya fogadta minden egyes egyházmegye püspökét. A vallási életről, az egyház terveiről folytattak megbeszélést, a Szentszék útmutatást adott a világegyházhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez. Seregély István egri érsek, a Püspöki Konferencia elnöke megjegyezte: harmadszor jár ad limina látogatáson Rómában, de most először érezte azt, hogy egy valóban szabad ország szabad egyháza képviselőjének tekintik. Paskai László bíboros elmondta: a Vatikán példaértékűnek tartja a hazánkkal 1997-ben kötött államközi szerződést és a vegyes bizottság munkáját is, ami decemberben zárult le. Jean-Louis Toan szentszéki külügyminiszter is úgy látta: az egyház helyzete Magyarországon jobb, még Franciaországénál is. A feladatok között szerepel újabb magyar nyelvű liturgikus könyvek kiadása és a szemináriumoknak az európai rendhez igazítása. Hírek ÚJ LELKÉSZ BARCSON. Dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke február 1-jével Barcsra helyezte Fodor Judit segédlelkészt. A január 28-i istentiszteleten - ahol a segédlelkész prédikált - Bellái Zoltán lelkész köszönte meg másfél évig tartó kaposvári szolgálatát, (nm) TRIKOLÓR TÖRÖCSKÉN. A töröcskei katolikus templomban is elhelyezték a koronás zászlót. A nemzeti trikolórt dr. Giber Vilmos kaposvári képviselő ajándékozta a templomnak, s így már valamennyi kaposvári katolikus és református templomban, valamint a metodista imaházban is van zászló. (Is) IMAHÉT GYÉKÉNYESEN. Az ökumenikus imahét keretében közös szentmisén vettek részt a különböző felekezethez tartozók Gyékényesen. A nagy számban megjelent hívőket csütörtökön az evangélikus templomba várják istentiszteletre, (va) DÖNTŐBEN A CSURGÓIAK. Sikeresen küzdöttek az országos vetélkedőn a csurgói fiatalok, akiket Maczkó Gyula esperes-plébános készített föl A magyar kereszténység ezer esztendejéről című versenyre. Ezen 1261-en indultak az ország minden tájáról, s a csurgói „Fides” (Hit) csapat bejutott a döntőbe, ahol tavasszal már csak 25-en versengenek. A csurgói csapat tagjai a református gimnázium tanulói, (hj) PALÁST A SZOLGÁLATÉRT. Bellái Zoltánné református lelki- pásztornak a kaposvári nőszövetség tagjai egy palástot ajándékoztak a január 21-i istentiszteleten. Özv. Fekete Lászlóné köszönte meg a lelkész áldozatos munkáját, amit a nőszövetség érdekében cselekedett, s Isten áldását kérte életére a következő ige kíséretében: „A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad...” (nm) BIBLIAISMERET DIÁKOKNAK. Érted is, amit olvasol? címmel bibliaismereti előadássorozat kezdődik - kéthetente hétfői napokon 15-16 óráig - a középiskolások számára a Munkácsy gimnáziumban: Kaposvár, Kossuth utca 48. Az első előadás február 19-én lesz. A sorozat kiegészítő képzést ad a magyar s történelem tananyaghoz. Tanárok érdeklődését is várják, (nm) KIVILÁGÍTJÁK A TORNYOT. A százötven éves evangélikus templom tornyának éjszakai kivilágítását tervezi az ecsenyi önkormányzat, közösen az egyházközséggel. Isten hajléka vélhetően már a tavasztól fényár- ban úszik. (Is) m Életünk Jézus példázataiban Újabb előadássorozat kezdődik a kaposvári egészségügyi főiskolán. Az emberi élet alapkérdései Jézus példázataiban címmel a fejlődés, a hit és értékrendünk dilemmáival foglalkoznak az előadók. Az emberi élet alapkérdéseiről Jézus példázatai alapján ma kezdődik a sorozat, és holnap folytatódik. Az első két előadást, 18 órai kezdettel az egészségügyi főiskolán (Szent Imre utca 14/B, 2. előadóterem) dr. Reisinger János tartja. Az újabb találkozó február 12-én lesz, majd ezt követi a többi március 26-ig, minden hétfőn - ugyancsak 18 órától - az 5-ös előadóteremben. A sorozat első három előadását és a nágocsit dr. Reisinger János irodalomtörténész tartja, a Magyar ATV kedd esti „Látók, szóljatok!” műsorának előadója; a többi találkozón pedig Egerváriné Árvái Márta. Az emberi élet alapkérdései... sorozat programja a következő. Február 1-jén a 2. előadóteremben: Példázatok az isteni és emberi keresésről (Az elveszett juh, drachma, a tékozló fiú példázata). Február 2-án (2. előadóterem): Az élet, a fejlődés, a növekedés (A magvető, a kovász, a mustármag példázata); február 3-án 14.30-kor (Virág utca 43.): A rossz legyőzése a Lélek segítségével (Példázat az erős fegyveresről), máj d aznap 17 órakor Nágocson a Reménység-alapítvány előadótermében: A New age mozgalomról. Február 12-én (5. előadóterem): Az isteni és az emberi megbocsátásról (Az adós szolga példázata). 19 én: Mit tegyünk, ha tudatára ébredünk lelki szegénységünknek? (A kenyeret kérő barát). 26-án: Hogyan lesznek az utolsókból elsők? (A szőlőmunkások bére). Március 5-én: Az emberiség eltorzult értékrendje (Példázat a nagy vacsoráról). 12-én: Kiket nem érint váratlanul Jézus visszatérése? (A két szolga példázata). 19-én: A kétféle várakozásról (A tíz szűz példázata). Március 26-án: Hogyan ítéli majd meg Krisztus az emberek cselekedeteit? (Talentumok, juhok és kecskék szétválasztásának példázata). Február 12-től ezeket az előadásokat - melyekre minden érdeklődőt várnak - az egészségügyi főiskolán tartják 18 órai kezdettel, az 5- ös teremben. Utána kérdezésre is van lehetőség.__________■ Orvosságuk az imádság Lakócsa Jézusnak a tanítványai körében végzett szolgálatáról prédikált a lakócsai plébános. A szentbeszédet hallva sokan úgy érezték: hozzájuk szól minden szava. A prédikácó megérintette Fucskár Pálnét is. Az idős asszonynak fájdalmas és nehéz élete volt.- A keresztet vinni kell, és csendes alázattal hordozom - mondta. - Isten gondviselésére bíztam magam, és naponta tapasztalom a szeretetét. Egyedül élek évtizedek óta, nekem a templom menedék; nyugalmat, békességet, lélki erőt kapok. Mindent elmondhatok, beszélgetek az Úrral imádságban: „Egy hű barátom van nekem, földön párja nincs /Gyengéden és híven átölel, szeretet, drága kincs,” A 80 éves Romolicz Andrásáét is próbára tette az élet. Tízévesen szakadt rá az árvaság. Az egyházához mindvégig állhatatos maradt, és megtartotta a hitét.- Minden gondomra, testi-lelki szenvedésemre egyetlen orvosság volt: az imádság. A Szűzanya oltalmába helyeztem az életem. Vallásos nevelést kaptunk; a mai fiatalok már kevésbé. Bár testben erősek, de lelki javakban szegények. Segítségre is szorulhatnak, mert betegek lehetnek, reménytelenségbe kerülhetnek... Vajon kibe kapaszkodnak? Romolicz Józsefné a családtagjai elvesztése óta jár rendszeresen templomba. Nemcsak a hajlékát nevezte „üres fészeknek”, de a leikéből is hiányzott valami. Ritkán marad üresen a padja. - Két éve betegen feküdtem a kórházban, és imádkoztak értem a templomban- mondta a középkorú asszony. - Az Isten megsegített; tőle nyertem újra erőt, s mindjárt könnyebbséget éreztem. Egyik alkalommal húsvét előtti prédikációjában a plébános a lábmosás történetét olvasta föl. Krisztustól nem idegen ez, annál inkább a tanítványoktól. Ez a példázat nekem szólt, és szívrehatóan. Elhunyt szeretteimre gondoltam, akiket hasonlóképpen szolgáltam; beteget, időset egyaránt. Az életem is a szeretetre, tiszteletre épült. Anya nélkül nőttem föl, és tudom értékelni a szegénységet, de a lelki gazdagságot még jobban. Kevés fiatal jár templomba. Öröm látni azt a házaspárt; az anyát annak idején még kézen fogva vezette szüleje az Isten házába, ma pedig mindhárom gyermekével és a férjével rendszeresen jön a templomba, oamos adrienn