Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

2001. Január 8., Hétfő Somogyi Hírlap - 3. oldal Mérföldkő a közigazgatásban Mádl Ferenc beszéde a megyenapon Somogy évszázados tölgyei A millennium évében nincs köz­szereplő, aki megállná, hogy ne szóljon pár szót ezeréves történel­münkről. Különösen így van ez, ha önkormányzatokról beszélünk. Magyarországon a területi irányítás legfontosabb egységei egy évezre­de a megyék, amelyek száma és ha­tárai, elnevezései, székhelyei ugyan az évszázadok során több­ször is módosultak, de a történelmi megyeszerkezet lényegében válto­zatlanul fennmaradt. István király uralkodása idején kezdődött meg a királyi vármegyerendszer kiépíté­se, amely évszázadokon át volt sta­bil államszervezeti egység. Ez a központi igazgatási rendszer fogta össze és látta el a térség igazgatási, gazdasági, katonai és jogalkalma­zási funkcióit. A XIII. századtól olyan vármegyerendszer fejlődött ki, amely fokozatosan növekvő közigazgatási teendőket vállalt ma­gára. A vármegye tehát ettől kezdve évszázadokon át önkormányzati szint is volt, és erős önkormányzati jogállással rendelkezett. A magyar polgári átalakulás sa­játos módon érintette a történelmi hagyományokra hivatkozó várme­gyerendszert. Az 1830-as évek or­szággyűlésein élesen csaptak össze a centralisták és a megyét védelme­ző municipialisták, akiknek egyik vezetője Kossuth Lajos volt. Míg a centralisták korlátozni kívánták a vármegyék önkormányzati önálló­ságát, addig Kossuthék a megyét erős önkormányzati szinten kép­zelték el. S egyetértettek ugyan az ország modernizálásával, de szem- beszáíltak a vármegyék önállósá­gát, önkormányzati jogait erősen megnyirbálni kész felfogásokkal. Széchenyi István a túlzott önzés és az egymás iránti érzéketlenség mi­att tartotta túlzottnak az önállósá­got, és a következőket mondta: „Ilyen körülmények oda vezetnek, hogy a királyság ötvenkét piciny ki­rályságra oszlik fel ” (Abban az idő­ben 52 vármegye volt Magyaror­szágon.) Lám, a „megye, vagy ré­gió” vita bölcsője! A helyi önkormányzatiságban a hatalomkiegyenlítés szándéka és ténye tehát nem új fejlemény, ha­nem a magyar történelemben több száz éves hagyományra tekint visz- sza. Gondoljunk erre, amikor arra emlékezünk, hogy immár több mint tíz esztendeje annak, hogy a demokratikus jogállam, egyik első lépéseként megalkotta azt a tör­vényt, amely elismeri és védi a he­lyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. Biztosítja annak a lehe­tőségét és eszközrendszerét, hogy a polgárok saját választott képvise­leteik útján fejezzék ki és juttassák érvényre a helyi népakaratot, ma­guk döntsenek a helyi érdekű köz­ügyeikben. Ezt nem szabad névle­ges gesztusnak tekintenünk. Hi­szen az önkormányzás alanyának ilyen alkotmányos megnevezése a parlamentáris demokrácia szük­ségképpen képviseleti - tehát köz­vetett - intézményeivel párhuza­mosan arányos - és közvetlen - jo­gokkal ruházza fel a választópol­gárok helyi közösségeit is. A XIX. századi francia közjogi gondolkozás és alkotmányozás nagy alakja, Tocqueville egyenesen a demokrácia alappillérének tekin­tette ezt a jogot. Mondván: „A sza­bad népek ereje... a községben rej­lik. A községi intézmények ugyan­azt jelentik a szabadság számára, mint az elemi iskola a tudomány számára: a nép általuk fér a sza­badsághoz, s tanulja meg, hogyan élhet vele békésen, és szokhat hozzá alkalmazásához. Községi intézmé­nyek nélkül nemzet létrehozhat sza­bad kormányzatot, de nem ismer­heti a szabadság szellemét. ”... ...A közigazgatásra úgy kell te­kinteniük - ahogyan ez a nevéből is kitűnik hogy az a köz érdekében végzett, a közösségi célok megvaló­sítására irányuló tevékenység, amelyben az állampolgárok eltérő igényei szerint, de azonos mérlege­lési elvek és eljárások alapján mű­ködik együtt az állami és az önkor­mányzati igazgatás. E kettősséget Mádl Ferenc köztársasági elnök tehát - bármilyen „alul- vagy felül- nézetből” is vesszük azt figyelembe - a köz érdeke köti össze. Ereznünk kell tehát azt az állam- polgári felelősséget, amit Széche­nyi egy mondatban így tömörít: „A Haza mindenek előtt!”... Azt a fele­lősséget, amelyet úgy hirdet meg az 1791-es francia alkotmány, hogy „a megyékben megválasztott képvise­lők nem az egyes megyék képviselői lesznek, hanem az egész nemzeté. ” Most éppen új mérföldkőhöz ér­keztünk. A Szent István által alapí­tott állam ezredik évében minden eddiginél közelebb jutottunk az Európához tartozás végső betelje­süléséhez. Történelmi felelősség számunkra, hogy gazdasági, politi­kai, kulturális és közigazgatási vi­szonyainkat tekintve is megfelel­jünk saját magunk és az Európai Unió elvárásainak. Úgy akarunk az EU tagjai lenni, hogy az ország és népe büszke lehessen korábbi és mai erőfeszítéseire, és biztosítva lássa felemelkedését, szebb és jobb holnapját. Ez a közigazgatás „belviszonyaira” is érvényes. Ezért köztársasági elnökként következe­tesen kívánok azon munkálkodni, hogy az állami/kormányzati hata­lom, valamint a létező és ésszerűen működő önkormányzati hatalmak a nemzeti közjót és a közhasznot tekintve működjenek együtt. Somogyország már a honfogla­lást követő forgatagban is jeleske­dett az érdekérvényesítő ütköze­tekben. Hiszen itt is megütközött államalapító királyunk és a lázadó Koppány vezér. A niklai remete, Berzsenyi Dániel meg is énekelte ezt XIX. század eleji, félben maradt drámájában, melynek „A somogyi Kupa” címet adta. Itt kérdezi meg Kupa, Koppány fia az igazságra haj­lító és megbékélést sürgető bárdos az ő atyjától: „nem jobb-e szabadsá­gunknak és javainknak egy részét a közjónak feláldozni, hogy a többit békével használhassuk, mint a vad­sággal és zabolátlanság miatt az egészet elveszítenünk?” S valóban! Merjünk a közjó sze­rint méltányosnak lenni, így tekin­teni helyi és nemzeti érdekeinkre. Magunkért keményen kiállva, de még mindig készen az ésszerű kompromisszumokra. Örömmel hivatkozom arra, hogy Somogy aktív résztvevője az erre irányuló erőfeszítéseknek, a köz-^ igazgatás ilyen természetű fejleszté­sének. A megye és településeinek önkormányzata számos fontos te­rületen játszanak kezdeményező szerepet. Ilyennek tekintjük a szol­gáltató típusú közigazgatás élenjáró kísérleteként megvalósult informá­ciós és szolgáltató központot, a jegyzői klubokat és a polgármeste­reket összefogó rendezvényeket, a Siófokon évente megrendezésre ke­rülő jegyzői-közigazgatási országos konferenciát,, a balatonföldvári ok­tatási központ hazai és nemzetközi képzéseit. Mindezek alapján el­mondható, hogy a Somogy megyei közigazgatás nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a magyar közigazgatás fejlődésével elérhessen az E-csatia- kozás által megkövetelt európai közigazgatási térbe. Kívánom Önöknek, hogy felké­szült és felelős szolgálatukkal a jö­vőben is sikerrel teljesíthessék eb­béli nemes küldetésüket. ■ Siófok Mádl Ferenc köztársasági elnök, dr. Habsburg György és Balás Béla megyéspüspök is részt vett - többek között - a szombaton Siófokon tartott megyenapi ünnepségen. II. Ulászló ki­rály 503 évvel ezelőtt ezen a napon adomá­nyozott a megyék közül elsőként Somogynak címerhasználati, jogot. Ünnepre az is okot adott, hogy Siófok 50 esztendővel ezelőtt tért vissza Somogy települései közé a veszprémi illetékességből, ezért is került az ünnep a Ba­laton fővárosába.- Somogy megye aktívan részt vesz a közigazgatás fejlesztésében - mondta dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki kö­szöntőjében emlékeztetett arra, hogy az 1990-es rendszerváltás idején az első törvé­nyek egyike gondoskodott az önkormány­zatok jogairól. - Annak érdekében akarok tenni, hogy az állam és a települések egy­aránt a közjóért dolgozzanak. Dr. Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy jót produkálni csak közösen lehet. Mint mond­ta: az ünnep alkalmat ad az értékelésre, s ennek során ugyan ki kell dobálni néhány felesleges dolgot a hátizsákból, de kellő megfontolás nélkül nem szabad azt min- denfélé-vel terhelni.- Tudjuk, hogy az évszázados tölgyek is legyőzhetök ha nagy a vihar vagy ha jó fogú a fűrész - mondott hasonlatot a megyerend­szer létét, jövőjét illetően dr. Gyenesei Ist­ván. - Most sajnos hallani mindkettőnek a hangját. Pedig a hagyományt őrizni kell, mert az erőt ad. Ha javítani szükséges a dol­gokon, akkor a mellényt közösen kell újra­gombolni. A házigazda dr. Balázs Árpád siófoki polgármester arra emlékeztetett, hogy Sió­fok, a hűséges város nem földrajzi adottsá­gai, hanem lakóinak kifejezett szándéka mi­att tartozik Somogy megyéhez. A település lakói eddig is kivették részüket a közös mun­kából, példa erre az is, hogy a legnagyobb ki­tüntetést, a Somogyért kitüntető címet és a címeres aranygyűrűt az itt élő Barkóczy Gel- lért kapta az idén. Harminc személyiséget - közöttük több siófokit - jutalmaztak a So­mogy Polgáraiért elismeréssel. Somogy országos hagyományt teremt azzal, hogy szorgalmazza: annak példájá­ra, ahogyan a megyei közgyűlés épületében címertermet létesített, legyen a települések jelképeinek otthona a parlament épületében is; az erről szóló kezdeményezés okiratát dr. Gyenesei István Gyimóthy Gézának, az or­szággyűlés kisgazdapárti alelnökének adta át. CZENE ATTILA A KITÜNTETETTEK Somogy Megye Közgyűlése 2001. január 6-a, Somogy megye címeradományozásának 503. év­fordulója alkalmából - a megye legmagasabb elismeréseként - „Somogyért” kitüntető díjat és a megye címerével díszített aranygyűrűt adományozott: Barkóczy Gellért országgyűlési képvise­lőnek (FKGP), Somogy polgáraiért díjat adományozott 30 személynek és közösségnek: Agg Jó­zsef főesperesnek, dr. Árvái Zoltánnak. Marcali város jegyzőjének, Barakonyi Jánosnak, a So­mogy Megyei Önkormányzati Hivatal tanácsosának, dr. Bencze Lajosnak, Barcs város nyugal­mazott jegyzőjének, Dómján Tamásnak a DUÓ Vásáriroda ügyvezető igazgatójának, Dubovay Géza esperesnek, Garamvölgyi Attilánénak, a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal tanácso­sának, dr. Gimesi Mihálynak, a Kaposi Mór Megyei Kórház főigazgatójának, Haga Ferencnének, a barcsi Szociális Központ volt vezetőjének, Horváth Ferencnek, a tabi 1. sz. Álta­lános Iskola nyugalmazott igazgatójának, Kiss Gyulánénak, a kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskola tanítójának, megyei pedagógiai szaktanácsadónak, Kiss Iván esperesnek, Kompák Györgynek, a Somogy Megyei Cigányszövetség elnökének, dr. Kovács János háziorvosnak, dr. Lassú Gyuláné nyugdíjas tanítónak, RogerG. Moore-nak, a tabi Flextronics International kft volt igazgatójának, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének, Pájer Tamás ezredes­nek, Róka Gyula Siójut nyugdíjas tanítójának, fafaragó művésznek, Somogyi Gyulának, a Pos­tabank Rt siófoki fiókja vezetőjének, a Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesületének, Sótonyi Lászlónak, a csurgói Eötvös József Általános Iskola testnevelő tanárának, a Somogy Megyei Diáksport Szövetség elnökhelyettesének, Szántó Lászlónak, a Somogy Megyei Önkor­mányzat Testnevelési és Sporthivatala főtanácsosának, a barcsi Szivárvány Gyógypedagógiai Központ kollektívájának, Tengerdi Győző nyugdíjas pedagógusnak, a Bárdos Lajos női kar mű­vészeti vezetőjének, karnagyának, Tibol Lászlónak, a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Álta­lános Iskola nyugalmazott igazgatójának, festőművésznek, Tóth János ezredesnek, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatójának, Tüskés Tibornak, a Somogy irodal­mi és művészeti folyóirat volt főszerkesztőjének, Verkman Józsefnek, Kadarkút polgármester­ének, dr. Zádori László ügyvédnek, a Somogy Megyei Labdarúgó Szövetség volt elnökének. ❖ ❖ ❖ Dr. Gyenesei István a Baranya Megyei Közgyűlés emlékplakettjét vehette át a megyék ha­tár menti településeinek fejlesztésében kifejtett tevékenységéért. Az Országos Szabadidő- sport Szövetség díjával, - amelyet idén adtak át először - Somogy megyét tüntették ki. A somogyi kisemberekért A megye napján Somogy leg­magasabb kitüntetését, a So­mogyért Kitüntető Díjat vette át Barkóczy Gellért kisgazda országgyűlési képviselő, a párt megyei elnöke. Az aranygyűrűt és az oklevelet a somogyi gazdának a közgyű­lés szombati ülésén adták át. Ez az apropója az itt követke­ző interjúnak.- Hogyan szólíthatom Önt; képvise­lő úr vagy elnök úr?- Én országgyűlési képviselő va­gyok, az a legmagasabb pozícióm. Szólítanak képviselő úrnak, elnök úrnak, de legjobban azt szeretem, ha Gellért bácsinak.- Ön szerint ki kapja a megye el­ismerését; az országgyűlési képvise­lő, a kisgazda párt megyei elnöke, vagy a józan és kritikus gondolko­dásúgazdálkodó?- Ezt azoktól kellene megkér­dezni, akik erre javaslatot tettek. A megyei közgyűlés összes bizottsági tagjától, akik engem egyhangúlag erre felterjesztettek. Nem lenne il­domos, ha ezt én mondanám meg. Én a rendszerváltás hajnala óta a megye mind a 244 településén jár­tam. Megismertek az emberek, és hirdettem a magántulajdon szent­ségét, és hirdettem, hogy a magam részéről a kisembereket - mert ez a legtöbb a megyében - bármilyen formában tudom segíteni. Én ezt tudom mondani önöknek, de iga­zán őket kellene megkérdezni, hogy miért is ajánlottak engem. Úgy tudom, hogy nem volt olyan bizottság, ahol ne az én nevemet ír­ták volna egyhangúlag.- Országgyűlési képviselőként mit köszönhet Önnek a megye?- Én országgyűlési képviselő­ként számtalan interpellációt mondtam el, amelyekben ezt a cso­dálatos Somogyországot próbáltam helyzetbe hozni. A 2000. évi költ­ségvetés tárgyalásánál is az én mó­dosító javaslatommal Somogyot is - négy megye után ötödiknek - az el­maradott térségek közé sorolták, és ezért a költségvetés Somogy me­gyének 1,35 milliárd forintot adott pótlólag a területfejlesztésre. Azzal az indokkal, hogy a kistérségeket, a kistelepüléseket, ahol kevés a mun­kahely, ahol szegény családok van­nak, ahol úgy érezzük, hogy kevés a lehetőség - ott lehetőséget biztosí­tunk arra, hogy a vidéken élő em­berek a kistelepüléseken maradja­nak, mert a városban már nincs hely. Ezért harcolok. Ezeket tudom elmondani, de van számtalan olyan, amikor felszólaltam például a vallásoktatásért, vagy területfej­lesztési témában. Én úgy érzem, hogy ami tőlem tellett - egyrészt mint vidéki gazdálkodó ember, másrészt mint gépésztechnikus -, próbáltam a falusi embert ellátni ta­nácsokkal.- Említette, hogy 1,35 milliárd fo­rintot kapott a megye. Ezt a pénzt ki osztotta el? Biztosan tudja-e Ön, hogy jó helyre került?- A területfejlesztési tanács, a kistérségek ajánlásával osztotta szét. Szerintem jó helyekre került, a vidékfejlesztést szolgálja. A Kör­nyezetvédelmi Minisztériumtól legutóbb kapott pénzeket szenny­vízcsatorna építésre fordítják, itt a kaposvári kistérségben is. Ez ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fontos tényezője. Ha a mezőgazdaságra gondolok, ott is segítettünk: terményszárító építésre, tároló építésére, gépvásár­lásokra adtunk támogatást.- A kisgazda párt megyei elnökei közül Ön viseli ezt a címet legrégeb­ben. Kinek köszönheti ezt: a somo­gyi gazdáknak, a somogyi embe­reknek, vagy a párt vezetésének?- Mint mondtam, a rendszervál­tás óta járom a megyét. Én minden­kivel barátsággal, tisztességgel be­széltem, megismertek az emberek. Nem a párt vezetésének köszönhe­tem a tisztemet, hanem a megyei tagságnak, ahol már negyedszer választottak újra. 1992-ben megbí­zott elnök lettem, majd még ez év­ben megválasztottak, és azóta soro­zatosan, minden parlamenti ciklus­ban újraválasztottak, legutóbb 1998. nyarán. Azért azt elmondha­tom; ha tisztességtelen lettem vol­na, nem becsületes, akkor módjuk lett volna másra voksolni. Engem tartottak érdemesnek arra, hogy to­vábbra is vezessem a kisgazda pár­tot. Az sem mindegy, hogy én gaz­dálkodó ember vagyok, és tudom, hogy mi fáj az egyszerű parasztem­bernek, miben kell segíteni.- Voltak-e, vannak-e Önnek el­lenlábasai? Vannak-e olyan szemé­lyek, akiket politikai ellenfélnek tart?- Nem tudok róla. Vannak ugyan szóbeszédek, de én nem tudok ilyenről. Úgy érzem, a megyei el­nökség a helyén van, nem tudok róla, hogy engem valaki is bántana. Minden pillanatban a kisemberek érdekeit képviseltem. A területfej­lesztési tanácsban is mindenkor ki­tértem arra, hogy figyeljünk a kis-* térségekre, azokra az önkormány­zatokra, ahol kevés pénz és kevés lehetőség van, ahol a munkahely teremtés nagyon Barkóczy Gellért 1931-ben született Tengődön. 1945-ben, majd 1989-től a Független Kisgazdapárt tagja, 1992- től Somogy megyei elnöke. 1994-től országgyűlési képviselő. A megyei te­rületfejlesztési tanácsban a földmű­velésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter személyes képviselője. fontos. Mert a programunkban is bent van egy fontos tétel: a családok élet- fenntartásának biztosítása. Ahol a családfő, vagy a feleség sem dolgozik, és gyermekek vannak, ott nagy baj van.- Ön nemcsak hirdeti a kisgazda párt politikáját, hanem gyakorolja is, mint gazdálkodó. Mekkora terü­leten és milyen tevékenységet foly­tat?- Családi vállalkozásban kezd­tem, a saját területem húsz hektár, a többi a két lányomé, és együtt munkáljuk meg. En felülök a trak­torra is, a kombájnra is, ha kell. Gé­pésztechnikus is vagyok. Ezt az is­kolát Budapesten végeztem, és na­gyon büszke vagyok rá, mert már felnőtt koromban, magánúton jár­tam Siófokról a fővárosba, volt hogy egy héten háromszor is. Köz­ben vezettem egy műhelyt, ahol legalább nyolcvan autó és traktor működött, és ezek karbantartását végeztettem.- Mint gazdálkodót milyen dol­gok foglalkoztatják, szorítják a me­zőgazdaságban?- Jó földön gazdálkodók Siófo­kon és Tengődön. Az utóbbi két év­ben jó termés volt, amit annak kö­szönhetek, hogy mindig az áll előt­tem: a maximumot kell kihozni a földekből. Ehhez megfelelő talaj­munka kell, és utána a növényeket ugyanúgy kell gondozni, mint az embereket. Az idei aszály ellenére is megfelelő termés volt.- El tudja-e adni a termését, vagy se­gítségre van szüksé­ge ebben?- Minőségi vető­magot veszek, így nekem semmi gondom nem volt. Búzát, kukoricát és repcét terme­lek. Sosem volt semmi értékesítési gondom, sőt másokon is segítet­tem. Én segítettem eladni már biká­kat, bort, búzát másoknak, nagyon sok embernek.- Új évet, új évezredet kezdtünk. Milyen tervei vannak a jövőre Ön­nek mint képviselő, mint megyei pártelnök, és mint gazdálkodó?- Gazdálkodóként intenzív gaz­dálkodás kell, amit a kormány és Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium meg is hirdetett. A Parlamentben pedig az, hogy minél jobban segítsük a vidéket, benne Somogy megyét, ahol csodálatosan süt a nap, vannak olyan részek, amelyek talán a legmelegebbek az országban. Szeretném tovább segí­teni a kisembereket, az önkor­mányzatokat. A területfejlesztés­ben pedig azt szeretném, hogy a megyében leromlott templomokat tegyük rendbe. Mindazt, ami a vi­dék fellendülését szolgálja, mert ez a legfontosabb. Somogy megye pol­gárait feljebb akarom hozni, hogy vidéken találják meg a számításu­kat. Erre fordítom minden erőmet, nem kímélve magamat megyek éj­jel-nappal, hogy tudjak az embere­ken segíteni. STRASSZER VALÉRIA-----------------------------—-----------------------------­ME GYEI K Ö R K É P______________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents