Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Január 6., Szombat p ' 9 RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 5.) Borsodchem 6 440Ft A Fotex 265 Ft A Matáv 1179 Ft A Mól 5 090 Ft A OTP 16145 Ft A Rába 2 500 Ft O Richter 15 805 Ft A Zalakerámia 2 375 Ft ___A_ BUX: 7863,76-0,72 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 29-1. 5-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK---------2üötnOét-------------­Term ény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB francia kiköti kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOB MexikóHjből Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötő Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 232 Tartott Erősödő . 46 %CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,68 Cseh korona 7,51 Euró 264,88 Német márka 135,43 Osztrák schilling 19,25 Lengyel zloty 67,92 Svájci frank 173,16 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 277,71 20 millió zárjegy Mintegy 20 millió darab borzárje­gyet szolgáltattak ki a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs­nokságának szervei a felhaszná­lók részére. A VPOP cáfolja, hogy nem lenne elegendő zárjegy, sze­rintük a gyártás és kiadás folya­matos. Állításuk szerint valótla­nok azok a kijelentések is, hogy a vámszervek bizonyos rangsor szerint szolgálják ki a termelőket. A kérelmek kielégítése kizárólag a beérkezések sorrendjében, illet­ve a rendelkezésre álló tartalékok figyelembe vételével történik. Hozzátették, hogy a hibás kérel­mek helyesbítése, a nyomdai technikai gondok ideiglenesen egyes zárjegyeknél zavarokat okoznak, azonban a helyzet napokon belül rendeződik. ■ Aggasztó a törvény és a hóhiány ÉSZAK-SOMOGY Hasznosabb lenne a vetésnek a húsz centi- méteres hótakaró és a hideg téli időjárás, mivel az enyhe időben nagyobb a különbö­ző gombabetegségek fertőzésveszélye - mondta Megyeri Gábor a siófoki Siómente Rt termelési igazgatója. A Siómente Rt háromezerötszáz hektáron gaz­dálkodik, ősszel kétezer hektáron vetettek kalá­szos növényeket, ötszázötven hektáron repcét. Tavasszal hétszáz hektáron kukoricát vetnek, kétszáz hektáron pedig vetőmag-szaporítást vé­geznek. Januárban csak ügyeletet tartanak a dolgozók, februárban kezdenek majd neki a gé­pek javításának és karbantartásának. Hasonló a helyzet a balatonszárszói Balatoni Szőlőskert Szövetkezetnél is, jelenleg csak szőlő­metszést végeznek. A szövetkezet vezetőváltás előtt áll, január végén új igazgatótanácsot válasz­tanak. Jó állapotban vannak a vetések, én személy szerint emiatt nem aggódom - mondta KemendLi István. Engem leginkább az üzletrész­törvény aggaszt. Ennek értelmében ugyanis a szövetkezeteknek ki kell fizetniük a külső üz­letrész-tulajdonosokat. Véleményem szerint emiatt jó néhány szövetkezet tönkre fog menni • és fel kell számolni őket. Minket különösen ér­zékenyen érint, mert a vagyon negyvenkét szá­zaléka külső tulajdonban van. Nyolcvannyolc­millió forintot kellene kifizetni a külső üzlet­rész-tulajdonosoknak, s ez képtelenség. Kér­dés: ki fog megélhetést biztosítani azoknak, akik emiatt munkanélküliek lesznek és ki mű­veli meg a parlagon maradt területeket? A Nagyberényi Agrár Rt-nél a takarmányke­verő üzemben és állattenyésztésben is folyama­tos munka zajlik, csak úgy mint a részvénytár­saság által üzemeltetett tejüzemben. A növény- termesztésben már korábban, a vetésekkel és a szántásokkal befejeződtek a munkálatok. KESZTHELYFMÓROCZ Nyitás az arab világ felé Az ipari parkoktól a nemzetközi befektetésekig A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) új vezérigazgatója, ha lehet még szo­rosabbra szeretné fűzni a szomszédos országok­kal kialakított kereskedelmi kapcsolatokat, de a társaságnál a lényegi irányok nem változnak meg - jelentette ki Skultéti Vilmos. Budapest Az új vezérigazgató tegnapi be­mutatkozó sajtótájékoztatóján el­mondta: fontosnak tartja a Japán­nal és az Egyesült Államokkal ki­alakított jó viszony megtartását, azonban nyitni kíván az arab or­szágok felé is. Skultéti Vilmos kérdésünkre még nem tudta megnevezni azt az arab országot, vagy országokat, ahol a jövőben képviseletet nyitnának. • A vezérigazgató úgy véli, alapvetően jól működik a társa­ság, de a házon be­lül szorosabb csa­patszellemet sze­retne kialakítani és átjárhatóbbá, átlát­hatóbbá kívánja tenni az ITDH bel­ső szervezetét is. Skultéti kiválasztá­sával kapcsolatban tudni vélik, hogy a Gazdasági és a Külügymi­nisztériumban is az a nézet do­minált, hogy az új vezérigazgató jelölésével az ITDH cég- és üzle­ti jellegét kell erősíteni. Skultéti Vilmos korábban ipari par­kokkal, ingatlanok­kal és ezek fejlesz­tésével foglalkozott. Itt szerzett tapasz­talatait véleménye szerint jól tudja majd hasznosítani az ITDH-nál. A ve­zérigazgató külön­böző ipari parkok fejlesztésében tevé­kenykedett Máté­szalkán, Kecskemé­ten, Gyöngyösön, Szolnokon. Mint mondta, 27 különböző befekte­tésben vett részt, főbb területei USA, Japán, Franciaország, Ausztria és Németország volt. Szegeden, Segítség az üzletrész visszavásárláshoz- A szükséges egyeztetések után várhatóan január végén lép ha­tályba a Parlament által decem­berben elfogadott, a mezőgazda- sági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény végrehajtási rende­leté - közölte a Földművelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tegnap Szolnokon, ahol az agrárjogalko­tás aktuális kérdéseiről tartott előadást. Kovács Zoltán a 2001. ja­nuár elsejétől hatályos jogsza­bályról elmondta: annak lénye­ge, hogy a szövetkezetek kötele­sek visszavásárolni a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletré­szeit a vagyonnevesítéskor meg­állapított névértéken. - A vissza­vásárlásra vonatkozó törvényt a végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt álló szövetkeze­teknek is alkalmazni kell - húzta alá. Hozzáfűzte: a jogszabály szerint az állam - tudva a korábbi spekulációs célzatú megvételek­ről - csak az alanyi jogú üzlet­rész-tulajdonosok üzletrészeinek visszavásárlásához nyújt pénz­ügyi segítséget. Az e körbe tarto­zók üzletrészeinek megvásárlását 2001. július 1-ig be kell fejezni - közölte. Kovács Zoltán szólt arról is, hogy akik a vagyonnevesítéskor a szövetkezet tagjai voltak, de 1999. december 31-ig kiléptek, vagy tagtól üzletrészt örököltek, azok üzletrészeit a szövetkezet 2002. július 1-ig köteles visszavá­sárolni, de már saját forrásból. A szakember jelezte: a visszavá­sárlásnál a szövetkezet törvényes képviselője az FVM illetékes me­gyei hivatala lesz, így a hivatal és a külső üzletrész-tulajdonos kö­zött köttetik meg az adás-vétel.- Ennek oka az a rossz tapasz­talat, amikor a nemzeti parkok állami pénzből földet vásároltak a szövetkezetektől, ám a bevételből a részarány-tulajdonosok sok esetben semmit sem láttak - tette hozzá. Az FVM helyettes államtit­kára hangsúlyozta: az állam a visszavásárláshoz a szövetkeze­teknek kamatmentes kölcsönt ad, amit egy év múlva kell visszafi­zetniük.- Ha a külső üzletrész-tulajdo­nosoknak a névértéket kapják vissza, annak nincs személyi jö­vedelemadó vonzata, ez csak ak­kor áll fenn, amennyiben afelett többletvagyonhoz jutnak - mond­ta Kovács Zoltán. ■ A befektetők fekete éve Budapest A tőzsdei befektetők több­sége rossz évet zárt 2000- ben, hiszen a BÉT (Buda­pesti Értéktőzsde) jóval a várakozások alatt teljesí­tett. Az idei év sem kecseg­tet jó kilátásokkal: legfő­képp a kisbefektetőket érin­ti majd érzékenyen a janu­ártól bevezetett árfolyam­nyereség-adó. Aki december utolsó napjaiban túladott nyereséges részvényein, megspórolta magának a hozam utáni 20 százalé­kos adót. Ám többen voltak olyanok, akik ad­dig is csak veszteséget könyvelhettek el tőke­számlájukon, hiszen a vezető részvények még az év végi enyhe emel­kedés ellenére is jóval az áprilisi árfolyamszint alatt voltak. Ha fél év_ múlva netán magá­hoz tér a BÉT - mint ahogy azt egyes elemzők jósolják (az ame­rikai elnökválasztást és a gazda­sági megtorpanást akkorra heveri ki a börze - mondják), akkor sem lesz felhőtlen a befektetők örö­me: a nyereség után húszszáza­lékos adót kell fizetniük a szemé­lyi jövedelemadó januárban élet­be lépett módosítása következté­ben. A kifizetőnek az árfolyam- nyereséget akkor kell megállapí­tania, és az utána számított adót levonnia, amikor a magán- személy a bevételt megszerezte - tájékoztatta lapunkat az APEH sajtóirodája. A törvény szövegéből megtud­hatjuk, hogy árfolyamnyeresé­gen azt a különbözetet kell érte­nünk, amennyivel többért ad­tunk túl a papíron, mint ameny- nyiért vettük azt. Az örökölt vagy ajándékba kapott értékpapír el­adásakor a szerzési értéket nullá­nak kell tekinteni, tehát a teljes eladási ár után kell leróni a húsz- százalékos adót. Ennél szigorúb­ban rendelkezik a jogszabály azokról a részvényekről, ame­lyeknek vételi árát a tulajdonosa nem tudja igazolni, mivelhogy ezek után huszonöt százalékos az árfolyamnyereség adója. Nem árt tudnunk, hogy a nyere­séggel megegyező arányban a veszteségeinket leírhatjuk. Ám ha egymilliós veszteség áll szemben mondjuk a kétszázezres nyeresé­günkkel, akkor - magától értetődő­en - nem igényelhetünk vissza „vi­gaszdíjat” az APEH- től - avat be a részle­tekbe Selmeczi Péter, az OTP Értékpapír Rt. jogásza. Emellett ajánlatos a befektetőnek is pontosan nyomon követnie a vesztesé­geket és nyeresége­ket egyaránt, nem beszélve a bizományo­si jutalékról, azaz a brókercégek díjazásáról, mert a törvény meg­fogalmazása szerint lehetőség van az adóalapot csökkentő költ­ségek levonására. Egyébként az árfolyamnyere­ség-adót a bankok, illetve a bró­kercégek utalják át bizonyos idő­szakonként az APEH-nek, tehát emiatt nem kell fájjon a befekte­tők feje. Ám érdemes lesz az adó­bevallás készítésekor mindennek alaposan utánaszámolni, mert nem tévedhetetlenek a brókercé­gek sem. Ha az adófizetés számai nem egyeznek, akkor elsősorban a pénzintézetet büntetik meg, s nem a befektetőn verik el a port - ismerteti az eddigi gyakorlatot az OTP Értékpapír Rt. jogásza. Nem kétséges azonban, azok járnak a legjobban, akik befekte­tési jegyeket vagy állampapírt vá­sároltak s helyezték el tőkeszám­lán, mert azok változatlanul nul­la kulccsal adóznak. cs. j. Változó étkezési szokások Európában elsősorban az éghaj­lati különbségek határozzák meg a táplálkozási szokásokat - álla­pítja meg egy felmérés. A GfK elemzése szerint a kontinensen a multinacionális kereskedelmi vállalatok terjeszkedése miatt ugyan tapasztalható már a vásár­lási és étkezési szokások unifor- mizálódása, azonban a klímaha­tárokhoz kötött hagyományok, a termelési sajátosságok továbbra is változatos fogyasztási szokáso­kat eredményeznek. Hazánkban egyre népszerűbb a bor. Az átla­gos fogyasztás az évtized során 27,7 literről 33,6 literre nőtt. A sertészsír Magyarországon még mindig fontos szerepet tölt be a magyar konyhákban. Az édessé­gek fogyasztása főleg a hideg idő­járás függvényében változik: Spanyolországban 2, Magyaror­szágon 3, Írországban pedig 6 ki­logramm csokoládét és cukorkát eszik egy átlagember évente. A magyar étkezési szokások régi­ónként és településtípusonként is jelentős eltéréseket mutatnak. A sertéshús országosan csak 14. a legkedveltebb enni-innivalók listáján, az észak-magyarországi megyékben az 5. helyen szere­pel, megelőzve egyebek közt a zöldséget, tojást, tésztaféléket és a salátát. Az ország legnagyobb részében a fehér kenyér és a hagyományos, főzött leves a legkedveltebb élelmiszer, míg a fővárosban ezeket megelőzi a kávé, a tea, a tej, a gyümölcs, a sajt, a felvágott és a zöldség is. ■ APEH-engedmény vállalkozóknak Az új minimálbér után csak februártól kell több járulékot fizetni A minimálbér összegének havi negyvenezer forintra emelése természetesen érinti a járu­lékfizetési kötelezettségeket is. Egyes esetek­ben viszont a járulékok alapja januárban még a korábbi 25 500 forintos minimálbér. Budapest A 40 ezer forintos minimálbért kormányrendelet írja elő. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatása szerint a munkaviszonyban állók esetében már a 2001 januárjára számfejtett munkabéreknél alkalmazni kell a 40 ezer forin­tos minimálbérre vonatkozó járulékfizetési sza­bályokat, ugyanakkor a társas vállalkozókat, a főfoglalkozású egyéni vállalkozókat és a tizen­egy százalékos mértékű egészség- biztosítási járulékfizetésre kötele­zett magánszemélyeket első alka­lommal csak a 2001. február havi já­rulékfizetési kötelezettségnél érinti az emelt összegű minimálbér. Januárra még a tavalyi, vagyis a 25 500 forin­tos legkisebb kereset szerint kell fizetniük. Ennek hátterében az áll, hogy a társadalom- biztosítási járulékokról szóló rendelkezések sze­rint ezeknél a személyeknél a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimál­bér összege a mérvadó. Az adóügyi szakemberek felhívják a figyel­met arra is: amennyiben a minimálbér alapján a járulékokat nem a teljes naptári hónapra, ha­nem annak csak töredék időtartamára kell meg­állapítani, akkor a járulékalap napi összege - a már említett társas vállalkozóknál, az egyéni vállalkozóknál és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett magánszemélyeknél - 1333,33 forint. A kerekí­tési szabályt csak a tárgyhónap járu­lékalapjának megállapításánál lehet alkalmazni. Például: ha az egyéni vállalkozás 2001. február 17-én indul, akkor a járulékot február hónapra 17- étől 28-áig kell kiszámítani. w. zs. MINIMÁLBÉR havi 40000 heti 9 200 napi 1840 órabér 230 _____________G A Z P A S Á G__________________ Sk ultéti Vilmos a Somogyi Hírlap előfizetésére 2001........................hónaptól Cí mzett: a Somogyi Hírlap Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak -1 hónapra ^ negyedévre |~| Előfizetés díja P9ÍHÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍfl| 975 Ft 2925 Ft Az árus árhoz 363 pt 1089 Ft viszonyított kedvezmény _______I_______ ______________ « *P róbaolvasást kérek Hl ’ (l hétig ajándékba adjuk az újságot, kérjük tapasztalata alapján döntsön) név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! • s Axel Springer-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Ingyen hívható: 06-80/200-434. Adószám: 10462933-2-11, cégjegyzék szám: 11-09001415.

Next

/
Thumbnails
Contents