Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 4. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Január 5., Péntek HHI H EGYESÜLET IDŐSEKNEK. Gyarapodik a civil szervezetek száma Csokonyavisontán, most alakítják meg egyesületüket a falu idősebb lakosai. Az új szervezet az alapítók szándéka szerint a több mint négyszáz nyugdíjast hi­vatott összefogni és képviselni. Ez az egyesület lesz Csokonyavison- án a nyolcadik civil szervezet. DARÁNYI FELNŐTTOKTATÁS. A községi iskolára és számítás- technikai eszközeire alapozva fel­nőttoktatás kezdődik Darányban. Az érdeklődő felnőttek ötven órá­ban tanulnak számítógépkezelést és internet-használatot. A képzés iránt nagy az érdeklődés; az első tanfolyamot hamarosan 16 dará­nyi lakos kezdi meg. A túljelent­kezés miatt várható, hogy újabb tanfolyamot is indítanak. TÁRLAT. Losonczi Pál nyugal­mazott államfő gyűjteményéből rendez kiállítást a barcsi Dráva múzeum. A gyűjtemény utoljára 1992-ben volt látható, és bár sok támadás érte miatta az intéz­ményt, a múzeum egyik legláto­gatottabb kiállítása volt. Ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy nyolc év után ismét bemu­tatják az értékes anyagot. Kevés diák, törékeny egyensúly Néni könnyű az udvarhelyi tan­testület helyzete. Ott van Berzence és a csurgói hatosztá­lyos gimnázium, meg a vízvári körzeti iskola: velük szemben kell bizonyítani, hogy itt is jó helyen van­nak a falu gyerekei. Eddig sikerült. SOMOGYUDVARHELY Udvarhelyen nem­csak a helybeli ne­bulók tanulnak, ha­nem húsz környék­beli diák is. Bélavárról 19, Berzencéről pedig egy iskolás jár be reggelente.- A technikai hátterünk szűkö­sebb, mint a városi A kis létszámú osztályban több figyelmet fordítanak minden egyes diákra iskoláké; ezt azon­ban jó munkával, több figyelemmel igyekszünk ellensúlyozni. Nem lehet véletlen, hogy évekre visszamenőleg minden diákunk továbbtanult - mondta Kertai Tibomé iskolaigazgató. - Ingye­nes szakkörök sorát indítottuk: számítástechni­FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Az udvarhelyi iskolába 118 tanuló jár, s azt mondják: számukra ez az ideális létszám.- Az egyes osztályokban 14-15 diákkal való­ban minőségi munkát végezhetnek, ugyanakkor ekkora létszámmal az intézmény is elviselhető teher az önkormányzatnak - fűzte hozzá az igazgató. - Törékeny azonban ez az egyensúly. Ha a két nagyobb, 20 tagú osztályunk elballag, már lehet, hogy gondban leszünk; a következő egy-két év­ben ugyanis csak 9-10 diák jut egy osz­tályba. Most már elmondhatják: jó a kapcsola­tuk a képviselő-testülettel, kedvezően vál­tozott az önkormányzati szemlélet. - Míg korábban nem egyszer megkaptuk, hogy az iskolára megy el a falu pénzének nagy része, mára a többség megértette: szüksége van a tele­pülésnek erre a legnagyobb intézményére - hangsúlyozta az igazgatónő. - Ahol az iskola megszűnik, ott egy kicsit meghal a falu. ______■ BŰ NÖZŐT FOGTAK. Szökni próbált az országból a határon át egy férfi, akit bűncselekmény elkö­vetése miatt keresett a rendőrség. A barcsi határőröknek azonban sike­rült feltartóztatni a nyilvántartásuk­ban is szereplő férfit, majd ezt kö­vetően átadták a rendőrségnek. SZENTGYÖRGY GYARAPODIK. Több mint tízmillió forint érték­kel gyarapodott a múlt évben Ho- mokszentgyörgy. Felújították a művelődési ház nagytermét, bel­ső javításokat végeztek az iskolá­ban és óvodában, újjáépítették az iskola régi épületszárnyát, há­rom utcát újra burkoltak, a Kos­suth utcában pedig kiépítették a vízvezetéket. Önkormányzati közreműködéssel megszépült a református templom és parókia is. Emellett szépítik a faluköz­pontban levő parkot, s virágokat is ültettek a közterületekre. Oldalszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ Kilencmillióból fejlődött Szülök Szülök Csaknem kilencmillió forintos fej­lesztés, 76 százalékos részvétel a regionális szennyvízprogramban, megnövelt területű kemping és biztonságban működő iskola - ez a szuloki önkormányzat múlt évi eredménye. Sikerült felújítani az orvosi rendelő tetőzetét, megoldották az intézmények csatornázását - tud­tuk meg Virth József polgármes­tertől. Járdát építettek a főutcán a központtól a művelődési házig az utóbbi hónapokban, s minden lé­tesítményükben elvégezték a kar­bantartást.- Ezeknek a munkáknak az ér­téke eléri a kilencmillió forintot. Mindehhez sikeres pályázatai ré­vén tudta megteremteni az anya­gi hátteret az önkormányzat - mondta a polgármester. Szulokban az önkormányzat működteti a termálfürdőt. Sok pénzük nem volt a fejlesztésére, a múlt évben azonban fu­totta arra, hogy több mint egy hektárral nö­veljék a kemping terüle­tét. Ezt a munkát szeret­nék tovább folytatni. A sváb falu büszke az is­kolájára, amelynek ki­emelt feladata a német nemzetiségi nevelés. - A tanulók kevés száma nálunk is gondot okoz, az iskola biztonságos működéséhez a feltételeket azon­ban erre a tanévre is megterem­tettük - mondta a polgármester. - A szulokiaknak fontos az iskola, ezért magától értetődő, hogy ál­dozatot is vállal az önkormány­zat. A polgármester elmondta: a múlt év végéig a falu lakosságá­nak 76 százaléka döntött úgy, hogy csatlakozik a térségben in­duló regionális csator­naprogramhoz. Ez a szám tíz százalékkal több a szükségesnél, így Szulokban is kiépül­het a csatornahálózat. A település január elsejé­vel közös jegyzőséget alakított a szomszédos Kálmáncsával. - Ez sok változást nem hoz, hi­szen egy ideje már a szuloki jegyző végzi a közigazgatási munkát Kálmáncsán is - mondta Virth Jó­zsef. - A közös jegyzőség elbo­csátással sem járt, csak munka­erő-átcsoportosítással. Az egyik hivatali dolgozónak ezután Kálmáncsa helyett Szulokban esz a munkahelye. ■ Per lesz a cigányellenességből Dél-Somogy Egyre kitapinthatóbb a cigányelle­nesség Somogybán, egyre több és súlyosabb diszkriminációval talál­kozik a dél-somogyi roma jogse­gélyszolgálat - állítja Babgh Imre, a dél-somogyi cigányképviselők szövetségének elnöke. Mint mondta, a minimálbér változásá­val ez a feszültség tovább erősbö- dik. - Hivatalnokokról tudnak, akik rendszeresen megszégyenítik a cigányt, önkormányzatokról, amelyek nem állnak szóba a szer­vezeteikkel, munkahelyekről, ahol romát nem alkalmaznak. Már a bizonyítékokat gyűjtik a tervezett perhez. Olyan ügyekről van szó, ahol számukra egyértel­mű, hogy nem a cigányember vagy csdád életmódja, viselkedé­se, hanem kizárólag a bőrszíne volt az ok. Egy tamócai fiatalem­ber például becsülettel dolgozik, ő túlórázik legtöbbet, vele végezte­tik a legpiszkosabb munkát, a fizetése mégis aránytalanul kevés a többiekéhez képest. Magyaráza­tot nem kapott, s mikor szóvá tet­te, azt mondták rá: biztosan ré­szeg. A másik esetben a cigánycsa­ládnak indok nélkül elutasították a hitelkérelmét, jóllehet minden feltételnek megfelelt. Olyan roma is fordult a szolgálathoz, akinek közvetlenül a nyugdíjba vonulása előtt csökkentették a bérét, pedig a munkájára nem volt panasz és húsz év óta dolgozott a cégénél.- Tavaly még büszkén mond­tuk, hogy Somogybán nincs cigányozás - mondta a képviselő. - Mára azonban ez megváltozott, és nem kizárt, hogy több esetben is bírósághoz kell fordulnunk. ■ Felértékelődött Drávatamási Drávatamási Felértékelődött Drávatamási. A folyóparti kis faluban egy üres te­lek annyiba kerül, mint a szom­szédban egy kész ház. Legutóbb egy 400 négyszögöles telket 700 ezer forintért adtak el, s Gárdony­ban ennyiért házat lehet venni. S már alig van itt eladó telek. Nyolc év alatt 14 családi ház épült Drávatamásiban, most újabb ket­tőt építenek. - Az öt szomszédos községben együttesen nem volt ennyi építkezés - mondta büsz­kén Csamári József polgármester. - Rendszeresen érdeklődnek ná­lunk telkekről, most két szigetvári család keres házhelyet. A legtöb­ben a Dráva-parton szeretnének építkezni, sajnos, ott már elkelt minden üres telkünk. Beljebb, a faluban is már csak egy-kettő van. A népszerűség fő oka a szép környezet. Itt a kertek alatt folyik a Dráva. A másik vonzerő a szoci­ális otthon, amely több embernek is kínál biztos munkahelyet. Ilyennel pedig kevés hasonló nagyságú falu dicsekedhet. Költöztek már Tamásiba Szi­getvárról, Pécsről, Barcsról is. S a telekvásárlók többsége nem hét­végi pihenőhelyet keres, hanem itt telepszik le. Ez az arány azon­ban változhat, egy baranyai kft ugyanis üdülőövezet kialakítását tervezi. ■ Németföldről kaptak kottát Barcs Rendhagyó összeállítással köszöntötték az új évezredet a barcsi városi és ifjúsági fú­vósok, valamint a Széchényi gimnázium mazso-rettjei. A hagyományos számok mellett afrikai és latin-amerikai dalla­mokkal léptek a közönség elé, és a közönség vevő volt az új­donságra, ezt a telt házas kon­cert is bizonyította.- A brazil és afrikai kották Németországból valók. A zene­kar néhány tagja részt vett egy német zenei táborban, s ott ju­tott hozzá - mondta Kápolnás Mihály karnagy. A közös produkció igazán nemzetközire sikerült. A mazsoret- tek amerikai és spanyol zenére masí­roztak, a fúvósok olasz zenét is fúj­tak, melyet még az itáliai turnéjukról hoztak. Minden okuk megvan a vidám­ságra a zenekaroknak, hiszen az idén adriai turnéra indulnak, és francia fú­vósokkal is sikerült fölvenni a kap­Köszöntötték az új évet fotó: béres ferencné csolatot. Tavalyi munkájuk elismeré­seként pedig Feigli Ferenc polgármes­tertől egy 300 ezer forint értékű klari­nétot kaptak. Tavaly ötven fellépése volt az együtteseknek. Egyedül a pénzszűke okoz gondot, s hogy ke­vés a támogató. Remélik azonban, hogy sikeres pályázatokkal sikerül ezen is segíteni. ______ _■ Mu nkába állt az új körjegyző Istvándi-Drávagárdony Hosszú idő után végre ismét van jegyzője Istvándinak, Drávatamá- sinak és Drávagárdonynak. Kertai János pályázata mellett tette le voksát a három képviselő- testület. Az új körjegyző jól isme­ri ezt a területet. Munkába állt az új körjegyző. Hivatalo­san a nyár közepe óta hiányzott a meg­felelő képesítésű közigazgatási szakem­ber a Dráva menti három faluból, való­jában azonban ennél sokkal hosszabb időről van szó. Az előző jegyző ugyanis több mint egyévi betegszabadság után vált meg a hivataltól. Lesz tehát pótolni valója az új szakembernek, akit két pá­lyázó közül választott ki a három falu képviselő-testülete. Bár Kertai János a barcsi földhivataltól érkezett a körjegy­zőség élére, a fiatalembert jól ismerik ezen a vidéken. Éppen ennek az ismert­ségnek is köszönhető, hogy a testületek ragaszkodtak a személyéhez.- Gyerekkorom óta ismernek az itt élők - mondta Kertai János -, az édes­apám ugyanis Darányban volt iskola- igazgató. Azzal, hogy innen szárma­zom, nekem is könnyebb a dolgom, mert már birtokomban van a munkám­hoz szükséges helyismeret. Az új jegyző tizenöt évig a barcsi földhivatal munkatársa volt. Itt kevésbé helyhez kötött munkát végzett, földmé­rőként, földmérési előadóként például részt vett az új térképek elkészítésében. - Nem hiszem, hogy jegyzőként sokkal több időt kell majd íróasztal mellett töl­tenem - mondta. - A modern közigaz­gatás nem az íróasztaltámasztásról szól. Nem véletlen, hogy a hozzánk ha­sonló szakembereket a nyugati demok­ráciákban már nem jegyzőnek hívják, hanem citymanagemek, amit a jelen esetben valahogy úgy fordíthatnánk le: települési koordinátor. Alig egy hete állt munkába, de azt már látja: sok dolga lesz.- Mindhárom községben bőven van­nak tartalékok, s ezeknek a kiaknázása igényli a közigazgatási szakember je­lenlétét - mondta. S abban is biztos, hogy nem marad egyedül ebben a munkában. - A szomszéd kollégáim­mal már most nagyon jó a kapcsola­tom; Darány jegyzőjére például már a főiskola elvégzése közben is számít­hattam. Egészen biztos, hogy a mun­kánk során is támaszkodhatunk egy­másra. ■ Kertai János 1966-taan született Darányban, a vég­zettsége földmérötechnikus. 1985 éta a barcsi föld­hivatal munkatársa volt. Közigazgatási diplomáját a múlt év nyarán szerezte az államigazgatási főiskola veszprémi karán. Kisgaléria nyílt Babócsán Babócsa Kisgaléria nyílt Babócsán a fiata­lon elhunyt, tehetséges képzőmű­vész, Zombori Lajos munkáiból. Felesége az otthonukban hozta létre az állandó emlékkiállítást, amely új színfoltja a falunak. A tárlat már látogatható, helybeliek és turisták számára egyaránt nyit­va áll, előzetes bejelentkezéssel. Az alkotónak ötven alkotását lát­ják itt az érdeklődők, a tárlat meg­tekintése ingyenes. Zomboriné Gaál Borbála elmondta: a terem egyik sarkában műtermet alakítot­tak ki, s úgy rendezték el a festő­eszközöket, ahogyan férje utolsó munkájánál hagyta. A babócsai házi galériához kapcsolódva al­bum is készül, s ebben Zombori Lajos valamennyi festménye és fa­ragása - csaknem ezer munkát ha- gyott hátra - helyet kap. ■ SOMOGY I TÁJAK Összefogtak az iskoláért A képviselő-testület igyekszik megadni az iskolának min­dent, amit csak lehet. A lehetőségeik azonban szűkösek, hiszen a gázberuházása miatti csődöt Somogyudvarhely még mindig nem heverte ki. - Mi is arra törekszünk, hogy a falu magáénak érezze az iskolát - mondta az igazgató.- Rendezvényeink az egész falunak szólnak. Az oktatási intézmény meghatározó a kulturális életben is. kát, angol nyelvet, művészeti, önismereti és háztartási tudnivalókat tanulhatnak a gyerekek. S ami még fontosabb: a kis osztálylétszám lehe­tővé teszi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk egy-egy diákra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents