Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

2001. Január 31., Szerda KAPÓ S V Á R Somogyi Hírlap - 5. oldal Megalakult a Lions Klub Politikamentes jószolgálati szerve­zetként Kaposváron is megalakult a nemzetközi Lions Klub helyi csoportja. Az elsősorban karitatív tevékenységet vállaló társaságnak Somogybán már eddig is voltak követői, például Fonyódon, Bala- tonlellén és Siófokon. A 25 kapos­vári alapító Katona Andreát vá­lasztotta meg elnöknek, a célok között pedig az egészségügyi és szociális programokat emelték ki. Foglalkoznak látásvédelemmel, vakgondozással, törődnek a hal­lás- és beszédhibásokkal, s emel­lett vállalnak környezetvédelmi és ifjúsági feladatokat is. A Lions egyébként 1917-ben alakult a lá­tássérült katonák megsegítésére az USA-ban, a szervezet az orszá­gok mellett egyik alapítója volt az ENSZ-nek is. Ma 185 országban mintegy másfél millió tagot szám­lálnak, közéjük soroltak be most a kaposváriak. __________■ In gyenes kaposvári városnézés Nem mindennapi vállalko­zásba fogott Buzási Éva. Már­ciusban ingyenes idegenveze­tést szervez a kaposváriak­nak és a környéken élőknek. Célja, hogy mindenki megis­merje közvetlen környezetét. Az ötlet a fővárosból ered - tudtuk meg Buzási Évától, aki munkája mellett foglalkozik idegenvezetés­sel. A Magyar Idegenvezetők Szö­vetsége a fővárosban tartotta az idegenvezetők napját; ennek érde­kessége volt, hogy a budapestiek­nek bemutatták a városukat.- A nevezetes pontokat látogat­ták végig, s a szakemberek az épü­letekről, terekről, a város történeté­ről tájékoztatták az érdeklődőket - mondta Buzási Éva. - Úgy gondol­tam, miért ne próbálnánk meg ezt a somogyi megyeszékhelyen is. A Munkácsy gimnáziumban a világ­banki oktatás keretében idegenfor­galmi ügyintézőket, idegenvezető­ket és hostesseket képez­nek. S a diákok kikerül­vén az iskolából nem tudnak elhelyezkedni, mert nincs gyakorlatuk. Az ingyenes városné­zés jó lehetőséget kínál a végzős hallgatóknak, hogy a valóságban is ki­próbálják tudásukat. A tervek szerint az érdeklő­dők március 16-án és 18- án 10-13 óráig vehetik igénybe ezt az ingyenes szolgálta­tást. A Nagyboldogasszony székes- egyháztól indulnak a csoportok a: Kossuth tér-sétálóutca-Csokonai köz-Nagy Imre park- Bajcsy- Zsilinszky utca- Széchelyi tér-Dó- zsa György-Áchim And- rás-Teleki-Városház- Noszlopy ut- ca-Kossuth tér útvonalon.- Még csak megtippelni sem tu­dom, hogy mekkora sikere lesz en­nek. Az azonban biztos: vannak olyanok, akik jobban ismerik pél­dául Párizst, mint a szülő­városukat. Ezen szeret­nénk változtatni a ma­gunk eszközeivel. Nem­régiben jelent meg egy ki­advány, ami Kaposvárt és környékét mutatja be, minden érdekességet, lát­nivalót, amit az ide érke­zőknek látniuk kell. Buzási Éva állította össze a Látnivalók Kapos­váron című fejezetet, hogy a megyeszékhely valameny- nyi nevezetességét megismerjék a turisták. Az összes épület, szobor, utca, tér történetét feldolgozta. Nem hiányoznak a leltárból a ma­gángyűjtemények és a külvárosi ré­szek nevezetességei sem. Külön foglalkozik a város északkeleti ré­szével, a Fő utcától a Róma-hegyig húzódó területtel, s nyomon követ­hetők a nagytemplomtól a csillag- vizsgálóig vagy a Kálváriáig találha­tó műemlékek is. sz. k. VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Telefon: 424-920: - Hova fordulhat az, aki nem akarja beenged­ni a számlálóbiztost, és ő maga akarja kitölteni a kérdőíveket? Harák Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal titkársági igazgatósá­gának munkatársa: - Van lehetőség a kérdőívek úgynevezett önki­töltésére. Akik ezt a kitöltési módot választják, azoknak az állam­polgároknak is kapcsolatba kell lépniük a számlálóbiztosokkal. A kérdőíveket ugyanis ők is tőlük kapják meg, s a kitöltés után hoz­zájuk kell eljuttatni. Ezenkívül néhány kérdés megválaszolásához szükséges a számlálóbiztos segítsége, előzetes magyarázata. Telefon: 430-783: - Hosszú ideje kéthavonta a posta révén ka­pok csomagot. Eddig még sohasem szállították ki a lakásomra. Miért? Bihari Sándor postavezető-helyettes: - Kérem az olvasót, hogy ezzel a problémával keresse föl ügyfélszolgálatunkat a Bajcsy- Zsilinszky utca 15. szám alatt. Munkatársaink a segítségére lesz­nek, a kérdésből ugyanis nem derült ki egyértelműen, hogy a kül­demény csomagnak minősül-e. Telefon: 312-592: - Kötelesek igazolni magukat a számlálóbiz­tosok? Mi a garancia arra, hogy ne történjen visszaélés? Harák Zsuzsanna, a polgármesteri hivatal titkársági igazgatósá­gának munkatársa: - A számlálóbiztosok sorszámozott igazol­ványt kapnak, s ezt ellátták a város jegyzőjének, valamint a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnökének az aláírásával, bélyegzőjével. Az igazolvány a népszámlálás idejére - 2001. február 1-21. - érvé- nyes, együtt a személyi igazolvánnyal. ___________ ■ El égedettek lehetünk? Mi tagadás: szeretjük dicsérni Kaposvárt. Persze nem csak a város napja alkalmával, de ilyenkor különösen szívesen csinálunk leltárt s állapítjuk meg, bizony, van okunk az elégedettségre. Egyszóval so­kunk tapasztalata, hogy jó büszkének lenni a város kétségtelen fej­lődésére, anyagi & szellemi gyarapodására. Az elégedettség azonban könnyen csalóka játékot űzhet velünk. A múltban akadt már példa arra, hogy látványosan meggyorsult a város fejlődése, de a kaposváriaknak utóbb mindig el kellett gondol­kozniuk azon, hogy vajon milyen tartós értékek álltak a fellendülés hátterében. A huszadik század elején tapasztalható felvirágzás, Né­meth István polgármesterségének időszaka már fogalom. A főként észak felé terjeszkedő Kaposvár akkor erősítette meg pozícióját a megye közlekedési, ipari, kereskedelmi és pénzügyi központjaként. A kiegyezés óta megtöbbszöröződött a lakosság. A most induló népszámlálás idején talán érdekes lehet, hogy 1869-ben csak 6649- en laktak a megyeszékhelyen, 1910-re viszont már csaknem 25 ezerre duzzadt a kaposváriak száma. „Amerikai tempójú fejlődés” - vélték a városukra büszke kortársak. A polgárosodás előrehaladtát az egyletalapítási kedv megélénkü­lése is tanúsította. A városi közművelődés egyik motorja az 1904- ben létrehozott Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság volt, amelyet későbbi főtitkára, Kanyar József „szellemi korallszigetnek” nevezett. Megjegyzése azonban arra is rávilágít, hogy a megyeszék­hely kulturális átalakulása a rendkívüli eredmények, az intézmény- és egyletalapítások ellenére változatlanul egy viszonylag szűk réteg szívügye maradt. A szellemi élet korántsem pezsgett annyira, min­den jó szándékú és valóban előremutató törekvés ellenére sem, hogy áthathatta volna a már több tízezres település egész társadal­mát. A városnak még fiatal Kaposvár olyan kamaszra hasonlított, aki talán túl nagy ütemben indult fizikai növekedésnek... Az utókor számára nem kisebb személyiség, mint Ady Endre pontosította és tette viszonylagossá azt a kedvező képet, amelyet a kaposváriak alkottak a városukról. A költő, aki 1902-ben járt itt elő­ször, hogy a nagyváradi színtársulat vendégjátékáról tudósítson, 1909-ben másodszor is felkereste Somogyország fővárosát. Nagy si­kerű irodalmi estet tartott a Korona szállóban s látogatásakor sze­mélyesen is megismerkedett a város festőjével, Rippl-Rónai József­fel. Ittlétekor írt verse - a Kisvárosok őszi vasárnapjai - arról tanús­kodik, hogy őt is megfogta Kaposvár hangulata, bár amit benyomá­sairól leírt, az nem hízelgő a városra: a hamisítatlan nagyvárosi mi­liőhöz szokott költő úgy érezte, hogy a Kapós mentén az álmosság, eltompultság és eseménytelenség világába csöppent... Talán az az ellentét, amely a rendkívüli ütemű fejlődés, gyarapodás és terjeszke­dés, valamint az ezt szinte törvényszerűen kísérő kifáradás, vi­szonylagos kulturális lemaradás között feszült, jellemezte leginkább a századforduló Kaposvárát. Úgy tűnik, hogy az 1970-es években egy kissé hasonló - ha nem is a Németh István-i korszakéhoz mérhető - elégedettség uralkodott el a város vezetőin. És nem teljesen indokolatlanul. A korszak szel­lemi életét fémjeláő kulturális vállalkozások eredményeit nemcsak a megye, hanem az országhatáron túl is méltán elismerték. Olyan intézmények és társulatok keltették messze földön jó hírét Kapos­várnak, mint a Csiky Gergely Színház vagy a Vikár Béla Kórus. A kérdés csak az volt - már megint az volt! -, hogy a fejlődés milyen mértékben és mélységben mozgatja meg a helyi társadal­mat. Az 1980-as évek súlyosbodó gazdasági válsága közepette, ami­kor érezhetően kifulladt a város lendülete, szociológusok vizsgálták, hogy mi köti városukhoz a kaposváriakat. Az eredmény: minden harmadik polgár elvágyódik innen, s a harmincas nemzedék tagjai, valamint az értelmiségiek az átlagnál is gyakrabban foglalkoznak a távozás gondolatával. Az elvágyódásban a következő tényezők ját­szottak meghatározó szerepet: „a város fejlődése nem kielégítő, a városkép lehangoló, szegényes a szellemi és kulturális élet...” Az biztos, hogy az ezredforduló Kaposváréra, a mindannyiunk által ismert városra a legkevésbé sem illik egy effajta diagnózis, mint ahogy Ady ítélete sem a mai településre vonatkozott. A város- történet fentebb idézett fejezetei talán csak egyetlen, de annál fajsú­lyosabb tapasztalattal szolgálnak: az elégedettség bizony könnyen elcsábíthatja a városát szerető embert. Elcsábíthatja, pedig nehéz olyan helyzetet elképzelni, amikor nyugodtan hátra lehetne dőlni s ábrándozva hallgatni a Kapós vizének csörgedezését. Ha valaki túl kényelmes karosszéket választ, azt kockáztatja, hogy esetleg pasz- szivitásba, majd tehetetlenségbe süpped. Úgy tűnik, hogy ez a túl­zott elégedettség káros, de könnyen megelőzhető mellékhatásai. Az elégedettség kellemes érzés, és ugyanakkor furcsa nyava­lya. Talán akkor a legveszélyesebb, amikor éppen hogy okunk van elégedettnek lenni. Mert ebben az esetben a legtöbb a veszí­tenivalónk... NAGY ZOLTÁN Dokumentum a menekültekről Dr. Laczkó András (balról), Szenyán Erzsébet és Grzegorz Lubczyk a dokumentumkötettel FOTÓ; LÁNG RÓBERT Menekült-rapszódia a címe annak a doku­mentumkötetnek, melynek a bemutatóját tegnap tartották az Együd Árpád Városi Mű­velődési Központban. A rendhagyó kiad­vány olyan történelmi eseményekre derít fényt, amelyek eddig rejtve maradtak. Valóban a kezdet kezdetén látták a kötetet a be­mutatóra érkezettek, ugyanis akkor bontották ki a csomagból. Dr. Laczkó András, a Kaposvári Magyar-Lengyel Baráti Társaság titkára elmond­ta: 1939 szeptemberében egyes adatok szerint 200 ezer, mások szerint nem érte el a 100 ezret azoknak a lengyel menekülteknek a száma, akik hazánkban találtak ideiglenes vagy végső hazát. Somogybán, Boglárlellén igaz barátsággal fogadták a szerencsétlen sorsú katonákat, pol­Fórum a jövőről gári lakosokat.- Férfiak, nők vallanak a kiadványban a me­nekülésükről s itteni életükről - hangsúlyozta Szenyán Erzsébet szerkesztő, műfordító. - AII. világháború közepéig jöttek lengyelek hazánk­ba, ezért 111 katonai és 140 polgári tábort ala­kítottak ki számukra. 1999-ben született meg a könyv megjelentetésének a gondolata, s egy év múlva már kézbe is vehettük. 19 fordítót kér­tünk föl, így többfajta stílus keveredik, ami to­vább színesítette ezt a hiánypótló kötetet. Kaposvárra látogatott a bemutató alkalmából Grzegorz Lubczyk, a Lengyel Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Bevezető­jében kijelentette: a két nép barátsága évszázad­okra nyúlik vissza, s a háború óta is többször segítettek egymáson. Emlékeztetett rá: nem a szép szavak a fontosak, hanem a tettek, s ezt a nemrég megjelent dokumentumgyűjtemény is bizonyítja. Ebben a kiadványban - mint meg­tudtuk - olyan fotókat is lát az olvasó, amiket még a szakemberek sem tudtak beazonosítani. A képek egy része családi hagyatékokból került elő. A fotók azért fontosak, mert hívei} tükrözik a visszaemlékezések hangulatát. A lengyel ki­adásnál a magyar nyelvű változat vaskosabb, ugyanis a menekülés­ről szóló korábbi könyvekből is közöl részleteket. A tegnapi eseményen megje­lentek Balatonboglár és Balaton- lelle képviselői is. A két település büszke arra, hogy 62 évvel ezelőtt befogadták az otthontalan lengye­leket; ezért is hozták létre a Lengyel-Magyar Ba­rátság Házát. A menekültek ezért nevezték el Balatonboglárt a lengyelek magyarországi fővá­rosának. Voltak, akik a magyar tenger partján telepedtek le vagy Nyugatra mentek tovább, de a többség a háború után hazatért. Az itt töltött évek jelentőségét mutatja, hogy volt olyan len­gyel, aki kérte, itt temessék el. ______ sz. k. A kaposvári magyar-lengyel társaság fórumot is szervezett tegnap, s erre a lengyel nagyköveten kívül Szita Károlyt is meghívták. A város polgármestere a megyeszékhely jelenéről és jövőjéről tájékoztatta az egybegyűlteket, és beszélt a lengyel-magyar kapcsolatok alakulásá­ról is. Az érdeklődök kérdéseket is föltehettek a találkozón. Lapozgató a megelőzésre Hírek KÖZÖSEN PÁLYÁZNAK. A kaposvári szeméttelep egyre több települést mentesít attól, hogy tárolót kelljen építeniük. A környező falvak szennyvízelve­zetési gondjainak a megoldását is segíti a város, ezért együtt vesznek részt az uniós (ISPA, Sapard) pályázatokon, (szk) HALÁL A NYARALÓBAN. A Cseri dűlőben egy hétvégi ház­ban holtan találtak egy 55 éves férfit. Az elsődleges orvosi szakvélemény szerint idegenke­zűségre utaló körülmény nem merült fel, az ügyet államigaz­gatási eljárás keretében vizsgál- ják. (je) ___________________■ Pro gramajánló Ma 15 órakor nyitják meg Bíró Gyuláné Bank Margit amatőr festő kiállítását a Honvéd utcai óvoda mini galériájában. Kö­szöntőt mond Várkonyi Gábor- né óvodavezető, a tárlatot Nyári László költő ajánlja az érdeklő- dők figyelmébe. ____________■ Szi várvány mozi SZIVÁRVÁNY: 6 CHARLIE AN­GYALAI (szinkr.am.) 8: BÉR­GYILKOS A SZOMSZÉDOM (szinkr. amerikai film) ‘3os28* HOLLYWOOD MULTIPLEX APÁDRA ÜTÖK premi­er szink- r o n i z á 11 15.00, 17.15, 19.30, 21.45, 27- 28-án 10.30, 12.45; POKE- MON - AZ ELSŐ FILM szinkron 27:28-án 11.15, 13.15; JÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT szinkron 15.15, 17.45, 20.15, 26-27-én 22.45; IRÁNY ELDORÁDÓ szinkron 27­28- án 11.00,13.00; BLÖFF 18.30, 20.45,26-27-én 23.00; AMERIKAI PITE szinkron 27-28-án 10.15, 12.15; BAJKEVERŐ szinkron 14.15,16.15; 6. NAPON szinkron 16.45; SAKÁLTANYA 14.45, 19.00; GLADIÁTOR 21.00 s PTE.EÜ. FŐISKOLA FILMSZÍNHÁZA Kaposvár, Szent I. u. 14/b. 19.00 SHAFT (színes amerikai akciófilm) 18 éven felülieknek. g Belépő: 250 Ft/fő 1 Kérdezzen: 8 316-165 Ezen a kaposvári telefonszámon a szerkesztőségünk jelentkezik. Ha kérdése van Kaposvár bár­mely vezetőjéhez, polgárához, azt mi továbbítjuk, a választ pe­dig lapunkban közöljük. Hívása­ikat üzenetrögzítő fogadja. Kér­jük, hogy a kérdés előtt mond­ják rá nevüket, címüket, illetve telefonszámukat. ■ előzés csak akkor lehet hatékony, ha ebben a szülők is partnerek. Az óvoda kiadványában külön fejezet szól a lábboltozat felépíté­séről, a lúdtalp kialakulásának okairól. Az elméleti részt követik a gyakorlatok, s feltüntették a ja­vasolt eszközöket is. A füzet má­sodik része a gerinc tartási rend- elleriességeivel foglalkozik, sík. hódításával a betegségek, sajnos, egyre fiatalabb korban jelentkez­nek - hangsúlyozta Milovecz Jó- zsefné óvodavezető. - Nevelőtestü­letünk olyan pedagógiai programot dolgozott ki, amelynek kiemelt te­rülete a mozgásfejlesztés, ezen be­lül a lábdeformitások és tartáshi­bák megelőzése. Ehhez azonban mi kevesek vagyunk, hiszen a meg­Lapozgató címmel tanulságos ki­adványt jelentetett meg a Petőfi Sándor Óvoda. Az intézményben különösen figyelnek a gerincbe­tegségek megelőzésére. Az ingye­nes füzetecskéből juttattak a szü­lőknek, hogy a könnyen elvégez­hető játékos gyakorlatokat otthon is népszerűsítsék.- A mozgásszegény életmód tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents