Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

MEGYEI KORKÉP A katasztrófa­védelem próbája 3. oldal SOMOGYI TAJAK Gyógyírt ad a léleknek is 6. oldal KÖZLEKEDÉS Honda: a hetedik felvonás 9-10. oldal Hírek NAGYATÁD. Tizenhat pincét törtek fel karácsonytól mostaná­ig a Nagyatád környéki falvak­ban, ebből hat történt Háromfa és Tarany területén, s négy eset­ben a tettest is megtalálta a rend­őrség. Legtöbbször kisebb szer­számokat, a pincében tárolt élel­miszert és bort tüntetik el a tette­sek, de a legtöbb bosszúságot az ajtófeltöréssel és a rongálással okozzák. Betörésenként átlago­san 30-50 ezer forint a kár. (bm) SOMOGYBÜKKÖSD. A Zala Volán vezetőivel tárgyalt a so- mogybükkösdi polgármester. A zalaegerszegiek ígéretet tettek arra, hogy napi két alkalommal a Gyékényes-Nagykanizsa közötti járatok bemennek a faluba. A jú­niustól érvénybe lépő menet­rendváltozás lehetővé teszi, hogy á bükkösdiek Nagykani­zsára járhassanak dolgozni, (va) KAPOSVÁR. Együttműködési lehetőségekről tanácskozott egymással dr. Szakály Sándor, a Duna Tv kulturális igazgatója és Horváth László Árpád, a megyei tudományos is ismeretterjesztő társulat igazgatója a társulat székházában. A megbeszélés té­mája a Kárpát-medencei magyar középiskolások TIT Szellemi Öt­tusa döntőjének, valamint a százhatvanéves társulat orszá­gos központi ünnepségének közvetítése volt. (szg) SÁGVÁR. Ságváron tervezi regi­onális hulladéklerakó kialakítását a Zöldfok Rt. A szolgáltató cég ve­zetői a Siófokhoz közeli, ezer­nyolcszáz lelkes község lakossá­gának előzetes véleményét kér­ték erről a közmeghallgatáson. A jelenleg használt balatonszabadi szeméttelep betelt, rövidesen be kell zárni. A korábbi elképzelések szerint ettől kezdve Zamárdiba szállították volna a térség hulla­dékát, ám az ottani telep sem ígér hosszú távú megoldást, hiszen az időközben életbe lépett Balaton- törvény kimondja: a tó vízgyűjtő területén ilyen nem működhet. ■ Taszár: szabad a pálya Jövőre landolhat az első polgári gép Taszáron, s hetente két menetrend­szerű járatot fogadhat­nak. Egy tegnapi kor­mánydöntéssel zöld utat kapott a taszári repülő­tér polgári hasznosítása. Ezt Szita Károly kapos­vári polgármester és dr. Mátrai Márta országgyű­lési képviselő (Fidesz- MPP), frakcióigazgató jelentette be tegnap. Kaposvár A kormány tegnapi ülésén döntöttek a taszári repülő­tér polgári hasznosításá­ról. A határozat nyomán intézkednek az átalakítás­hoz nélkülözhetetíen en­gedélyek kiadásáról, vala­mint a nemzetközi szer­ződések módosításáról. Ez utóbbit május végéig elvégzik, hiszen a taszári repülőteret most az Egyesült Államok hadserege bérli. A tervek szerint a repülőtér dél-keleti részén alakítják ki a polgári leszállót, ahol új terminált építenek. A megyei és a kaposvári önkormányzat anyagi segítsége mellett felhasználják a dél-dunán­túli területfejlesztési tanács által elvi döntéssel már biztosított 600 millió forintot is. A Somogyi Hírlap információja szerint várhatóan jövőre landolhat az Szita Károly polgármester A falu is reménykedik A határozattal kapcsolatban megkérdeztük dr. Kovács József taszári polgármestert, aki lapunknak tegnap azt mondta: - Régóta várták ezt a döntést, hiszen több éve szóba került a kettős hasznosítással kap­csolatos elképzelés. Új munkahelyeket remélnek, a település fejlődésére kedvezően hat a változás. Eddig is sok ember megél­hetése, boldogulása függött a repülőtértől. A polgármester abban bízik: a szakemberek tudását, felkészültségét hasznosítják. első polgári repülőgép Taszáron. Előreláthatóan hetente két menetrendszerű járatot fogadnak.- A haderőreform kapcsán a honvédelmi mi­nisztérium kinyilvánította, hogy Taszárt továbbra is katonai repülőtérként kívánja hasznosítani, ám szándékunk változatlan maradt - mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere. - A katonai funk­ciók megőrzése mellett kértük a lehetőséget, hogy a repülőteret polgári célra is igénybe lehessen ven­ni. A kettős hasznosítással a régióban élők régi vá­Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő gya valósul meg. Jobb lesz a térség megközelíthe­tősége, amely kedvezően befolyásolja az exportot. Szakemberek - egyebek mdílett - a térség gazdasá­gának erőteljes fejlődését, a befektetések növeke­dését valamint az új munkahelyek létesítését vár­ják a döntéstől. Szita Károly hangsúlyozta: sok európai tanul­mány igazolja, hogy a régióknak fontos a repülő­tér. A katonai leszállók mel­lett számos kettős üzemelte­tésű található, ezért a somo­gyi repülőtér átalakítása fon­tos fejezetet nyit a régió éle­tében. A mintegy 18 ezer négyzetkilométernyi terület­nek 1,3 millió lakosa van, en­nek csaknem földrajzi kö­zéppontjában helyezkedik el Taszár. A döntés meghatá­rozza Somogy és Kaposvár sorsát. Dr. Mátrai Már­ta országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP), az or­szággyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nagy nap a mai, csaknem kétéves munka után megvalósulhat a terv. A repülőtér kettős hasznosításának számos előnye lesz, amit a régió és lakói hasznosíthatnak. A döntés 50 évre kijelölte a fejlődés irányát, s a dél-dunántúli megyéken kívül Zalát is kedvezően érinti. (Jegyzetünk a 3. oldalon) harsányi miklós Szövetségben a falvak ereje Ecseny A hátrányos földrajzi helyzetű települések termé­szetes szövetségesei egy­másnak - hangzott el teg­nap a Külső-somogyi Vidék- fejlesztési Szövetség alaku­ló ülésén. A szövetséget a környék három kistéjségének 11 települése, vala­mint a Kábán Egyesület és a Kör­mező Alapítvány hívta életre - mondta dr. Rákócziné Orosz Gyön­gyi, ügyvezető elnök. Céljuk, hogy a fokozottan hátrányos helyzetű, a kistérségek perifériáján lévő falvak kitörési pontokat találjanak a saját értékeik erősítésével. Az összefo­gás segíthet újabb források biztosí­tásában a foglalkoztatás és az inf­rastruktúra kiépítése területén. Emellett cél még a falusi turizmus lehetőségeinek összehangolása. Az ügyvezető elnök elmondta: az alapító Felsőmo-csolád, ahol már nyertek egy területfejlesztési pá­lyázatot a helyi kúria mintaépület­té alakítására. A következő pályá­zat a holland nagykövetség által kiírt KAP-project megvalósítására íródott. Áz oktatási fórumokon mind a 11 településen szó lesz az uniós csatlakozás előnyeiről és hátrányairól, a nonprofit szerveze­tek foglalkoztatási módjairól és az Dr. Rákócziné Orosz Gyöngyi emberi erőforrás képzésé­nek fon­tosságá­ról. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés és a terü­letfejlesz­tési ta­nács elnö­ke szerint a településeknek szükségük volt egy természetes szövetségre, hi­szen hátrányos helyzetüknél fog­va hiába kedvezményezettek, egyedül nem sokra mennének. Előnyükre válhatnak a közös programok azért is, mert két ugyanolyan pályázat közül bizto­san a több településre készült pro- ject lesz a befutó. Somogybabod, Gamás, Fiad, Bonnya, Kisbárapáti, Ecseny, Felsőmocsolád, Polány, Somodor, Somogygeszti és Szentgáloskér polgármesterei tegnap úgy döntöt­tek: az ügyvezető elnök személye mellett egy másik elnököt is vá­lasztanak a polgármesterek közül, akit félévente vált a következő tele­pülés első embere. Az alakuló ülé­sen Máj Péter, Ecseny polgármes- tere kapta a megbízást. takács Határtalan Dráva-program Barcs Összefogtak Olaszország, Szlové­nia, Ausztria, Horvátország és ha­zánk természetvédelmi szakemberei, hogy átfo­gó oktatási programot készítsenek a Dráváról és vidékéről. Már meg­kezdték a kidolgozását, s ebben a munkában Olaszországtól Eszékig valamennyi érintett nemzeti park közremű­ködik. A Forrástól a tor­kolatig című program készítői összegyűjtik és bemutat­ják a Dráva térségének természeti, történeti és kulturális értékeit. A munka magyarországi műhelye a Duna-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóság drávatamási oktatóköz­pontja. Borián György, a nemzeti park igazgatóságának munkatársa elmondta, hogy a természetvédel­mi területek, a Dráva mentén föl­hogy egyik lelhető kulturális és történelmi ér­tékek bemutatásával az a cél, mindenütt megismerjék, ország lakosai tudjanak meg minél többet a má­sikról, hiszen a Drává­nak mindannyiuk életé­ben meghatározó a sze­repe. Ugyanakkor ma egy barcsi vagy egy eszé­ki gyerek szinte semmit sem tud a folyó felsőbb szakaszairól, s az olasz és osztrák gyerekeknek sincs több fogalmuk ar­ról, hogy milyen a folyó magyar és horvát szakasza. A Dráva menti nemzeti parkok irányításával készülő program el­sősorban az öt ország folyóhoz közeli általános iskoláinak szól. Nemrég elnyerte az angol nagy- követség támogatását is, a készí­tői pedig tavasszal Barcsra hivata­losak, szakmai konferenciára. NAGY LÁSZLÓ HUHO. Leesett az évezred első hava, alig 8 centiméterre sikeredett, s máris bonyodalmakat okozott az utakon. Dél-Somogyban sokak­nak volt meglepetés a havas, csúszós út, s voltak, akik nem is tudtak urai maradni a helyzetnek. Somogy északi részén várták, délen pe­dig lapátolták a havat. Képünkön Iharosberény határában igyekez­nek kimenteni az árokba csúszott autót. FOTÓ: NÉMETH CSABA Háromszázmillió jut képzésre A tavalyi 282 millió forint után az idén 300 millió forintot fordíthat munkaerő-piaci képzésekre a megyei munkaügyi központ. Kaposvár Ez az összeg csaknem ugyanany- nyi munkanélküli továbbképzé­sére elég, mint a múlt években - mondta Baranyainé Krasznai Ainó kép­zési referens. Hoz­zátette: az összeg nagyobb hányadát csoportos képzések­re fordítják, így to­vábbra is mintegy 1800-an vehetnek részt ajánlott tanfo­lyamokon. A 2000. évben egyéni kép­zésekre az egy évvel azelőtti 476 helyett 608-an jártak, s a munkaviszony­ban állók között is 370-ről 539-re nőtt a képzése­ken résztvevők száma. A szakem­ber elmondta: a sikeres elhelyez­kedés és a munkahelyek megtar­tásának adataiból levonható a kö­vetkeztetés: az egyéni képzés a leghatékonyabb. Az ilyeneknél személyenként átlagosan 50 ezer forint költséggel számolnak. Munka melletti továbbképzés esetében ez 25 ezer forint, a tan­folyamok elvég­zése viszont 96 százalékban si­keres. A legke­vésbé eredmé­nyesek a csoportos képzések, mert egy munkanélkülire 116 ezer forintot kell költeni, s a résztvevőknek mindössze a fele jut munkához. Ennek az az oka, hogy az egyéni képzés job­ban ösztönöz elhelyezkedésre mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről. A divatos szakmák közül ki­emelkedően nagy a számítás- technika és a kereskedelmi te­vékenység iránti érdeklődés. A boltvezetőkön, eladókon, sza­kácsokon kívül nagy számban képeztek vagyonőröket őrző­védő cégeknek. A nyelvi képzé­sek iránt az iskolai nyelvoktatás Baranyainé Krasznai Ainó 1967-ben született Kapós váron. A Táncsicsban érettségizett, Szombathelyen szerzett kémia-technika szakos tanári diplomát. 1992 éta dolgozik a megyei munkaügyi központban november óta a képzési csoport vezetője. hatékonysága miatt csök­kent az érdeklődés, TAKÁCS ZOLTÁN Somogyi Hírlap n 1 j ni i Éli kJ J K 9II77086SW912039H________________________________________________________________________________________________________________________________________________ XII. Évfolyam, 26. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Január 31., Szerda *

Next

/
Thumbnails
Contents