Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-04 / 3. szám
- HM! 2001. Január 4., Csütörtök Somogyi Hírlap - 9. oldal Az alkotó szellem harmadik évezrede Balás Béla: Az idősek egyházmegyéjéből a kezdők egyházmegyéje lesz a kaposvári Az Úristen a jókedvemet soha ne vegye el... Balás Béla kaposvári megyés püspök a harmadik évezred küszöbén abban bízik, hogy a magyar nép kibonthatja tehetségét, s az egyház kincsestára közkinccsé válik. Alkotó kor lesz ez, amelyben nem tér vissza a diktatúra.- Holnap a székesegyházban bezárja a szent évet, II. János Pál pápa pedig egy nappal később. Milyen hozadéka volt a szent évnek? - kérdeztük Balás Béla kaposvári megyéspüspököt, aki tegnap a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kaposvári csoportjának felkérésére a püspöki székházban osztotta meg velünk újévi gondolatait.- Húsvétra készülődve éltük át a szent év nagyszerűségét - mondta Balás Béla. - Az espereskerületek népe zarándokolt ide, a székesegyházba. Ismerve az elszigeteltségüket, a papok és a hívek magányát, próbáltuk bekapcsolni őket az egyházmegyei, országos és vilá- gi vérkeringésbe. Előadások hangzottak el, s külön foglalkoztunk a gyerekekkel, a felnőttekkel. Az együttlét egy közös liturgiával zárult, amelyen én beszéltem Balás Béla megyéspüspök 1941-ben született Budapesten. 1965-ben Esztergomban szentelték pappá. Több helyen szolgált Nógrád, Pest és Komárom megyében. 1992-ben szentelték püspökké. 1993 májusában jelölte II. János Pál pápa az újonnan alakult Kaposvári Egyházmegye első püspökévé. A megyei közgyűléstől egy éve kapta meg a Somo- gyért kitüntető dijat. hozzájuk. Szinte minden szombaton megtelt a székesegyház, és a hívek - a visszajelzések szerint - nagy örömmel tértek haza. A katolikus egyház hite szerint különleges kegyelmekben is részesültek. A székesegyházi búcsújárás kapcsán elvégezték a szentgyónásukat, a szentmisén áldoztak, a pápa szándékára közösen imádkoztunk. Az egyházmegyei zarándoklatokon kívül a millenniumi zászlóátadásokon is találkoztam a hívekkel, a papokkal. Úgy sikerült ez az év, ahogy titkon reméltem. Megmozdultak az emberek, érzelmileg gazdagodtak, a millennium és a szent év kapcsán visszaemlékezhettek a gyökereikre, s átélhették: micsoda nagyszerű dolog, hogy van hazánk, egyházunk.- A zászlóátadásokon Isten áldását kérte a lelkész és a pap. Olykor elég kemény prédikációk is elhangzottak. Hogy látja: mennyire voltak protokollárisok ezek az ünnepségek?- Nekem szép emlékeim vannak. Minden falu megpróbált kitenni önmagáért. Sem a polgármesterek nem másolták egymást, sem a megyei közgyűlés elnöke nem mondta kétszer ugyanazt. Én is vigyáztam erre, és próbáltam az ott élők nyelvén szólni. A legkisebb faluban is adtak arra, hogy helybeli iskolások vagy vendégek szavaljanak, asszonykóms szerepeljen, zeneiskolások mutassák be a művészetüket. Az emberek szemében könnycseppeket láttam, s az természetes, hogy ilyenkor terített asztal van, mulatság és zeneszó...- Milyen dilemmákat és kihívásokat jelent az új évezred?- A túl nagy szavaktól mindig irtózom. Próféciákat mondani, évszázadokban, évezredekben gondolkodni nehéz feladat. Én csak az orromig látok és csak a holnapra gondolok, any- nyira bizonytalan minden. Abban viszont hiszek, hogy a magyar népnek lesz békéje, nyugalma, kibonthatja a tehetségét, s az egyház mérhetetien kincsestára közkinccsé válik; hogy szintézis alakul ki a visszahúzó, fundamentalista irányzatok és a hevesen, néha bántóan előreszaladó, progresszív irányzatok között. Remélem, hogy alkotó kor érkezik a szellem emberei számára, s ebből Európa és benne ________________ hazánk is olyan hasznot húz, hogy nem csúszunk el se keletre, se nyugatra. Bízom abban, hogy nem térnek vissza diktatórikus idők, s nem is laposodunk el valamilyen egyetemes, rosszul értelmezett globalizációban, világkereskedelemben és haszonlesésben.- A beiktatási szentbeszédében, 1993-ban azt mondta, legalább tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy valamilyen látványos eredménytől be tudjon számolni. Hét év már eltelt a tízből. Milyen a Kaposvári Egyházmegye jelenlegi állapota?- Rendkívül törékeny, és szerény, hiszen ez a legkisebb magyar egyházmegye, igen idős és megfáradt papokkal, s még az elején vagyunk a nagy változásoknak. Sok kedves paptestvértől kell búcsúznunk, hiszen ők már nem lesznek képesek evangelizálni, nem győzik a nap terhét, hevét. Az újabb papi nemzedékeket viszont végtelen türelemmel kell fogadnunk, nekik még semmüyen tapasztalatuk nincs. Tanulmányaik annyira szigorúak, a vizsgarendjük oly szoros, hogy abban nem jut gyakorlatra idő, s nagyon fáradtak. Kicsit tragikomikus számomra, hogy éppen a nyári szünetben tűnnek el, amikor együtt lehetnék velük és belekóstolhatnának a gyakorlatba. Ebből lesz még probléma. A mi életünkben teljesen átrajzolódik az egyházmegye. Az idősek egyházmegyéjéből a nagyon kezdők egyházmegyéje lesz. De mindig az Isten irgalmában, tenyerében volt. Most is így van, és így is marad. Abban bízunk, hogy nem mi csináljuk egyedül az Ő országát, hanem állandóan velünk van a vigasztaló Szentlélek, aki eszünkbe juttat mindent és elvezet a teljes igazsághoz, ahogy ígérte.- Az elmúlt években számos jól képzett, több nyelven beszélő ifjú papot szentelt. Ez is egyfajta garanciát jelenthet.- Valóban, de ez csak nekünk különleges. A holnap generációja egyformán képzett lesz. A világiaknak is rohamosan emelkedik a szellemi szintje. Pedagógusok, orvosok, az agrárértelmiség képzettségének a szintje egyformán meredeken szökik fel. Ezt az EU is megköveteli. Én nem a kispapok igényes képzése ellen szólok, hiszen ez magától értetődő követelmény.- Január 21-én ismét megrendezik az imahetet a keresztények egységéért. Kaposváron nagy hagyománya van ennek.- A rendre ismétlődő imahetektől az uniót várom. Ez a végső álom. Krisztus népének, nyájának egysége két oldalról épül. Felülről a hittudósok hangyaszorgalmú munkájával - amelyről csak keveset tud az átíagember - és alulról az emberi kapcsolatokkal, barátságokkal, az előítéletek leépítésével, a közös pontok keresésével, azok boldog kimondásával, az együttimádkozással. De nemcsak az egység-héten, hanem számos más rendezvényen, köztük az ökumenikus imaórákon is. Sok évszázados mulasztást kell behoznunk, és sok régi bűnért kell vezekelnünk.- Ebben az évben népszámlálás lesz, és az adatlapon lesz egy olyan rubrika, amely a vallási hovatartozást firtatja Az egyházak képviselői arra buzdítják a híveket: bátran vállalják vallásukat.- A hitet százszor szétbombázták és lejáratták. Én abban bízom, hogy azok, akik őszintén tartoznak valamilyen közösséghez és belső örömeik vannak, azok kifelé . sem fogják ezt szégyellni. Mivel a kimutatható, megszámlálható közösségünk roppant kevés, így nem lepődnék meg, ha egy . 10-20 százalékos jelenlétet mutatna ki a népszámlálás. Ugyan sokkal többen vagyunk, de attól függ, hogyan értjük a jelenlétet. Van, aki csak a temetését igényli, míg a másik fele Krisztusért tűzbe-vízbe menne, és vállalja a vele való közösséget.- Milyen jelentős egyházmegyei programok lesznek az idén?- Komoly egyházmegyei hittanversenyre készülünk, ami Csurgón lesz, és az előző években is sikeres volt. Az ifjúsággal készülődünk a római nemzetközi minisztráns- találkozóra. Hitoktatóinknak újdonság a magyar katekétikai direktórium megjelenése, amely a vüágegyházi új hitoktatási szempontok alkalmazását jelenti a nemzeti viszonyokra. Ezt a magyarok alkották meg legelőször, így az oktatásunk is mélyülhet. A nyáron négy új papot szentelek, s közben a külföldi egyetemekről is visszatérnek, lőrincz Sándor Bált szervez a plébánián Lacz- kó-Angi Gyula: locsoló- és Szent Anna-bált, szilveszteri bulit, ahogy jön, mert a plébánia nem az övé, hanem a híveké. Mindenki jöjjön, érezze otthon magát! S a fiatalok jönnek, egyre inkább szeretettel...- Érdről származik a családom, minden rokonom ott él. A nagyapám Erdélyben vásárolt egy nagyobb területet. Érdről nehéz lett volna művelni, ezért oda költöztek. Aztán Trianon után ottmaradtak. Hívő családba születtem, négyen vagyunk testvérek. Pap nem volt a rokonságban, én is orvosnak készültem Hogy miért nem lettem az? Kórházban voltam s behoztak egy férfit, akinek a vonat levágta a karját Az Úristen ezt a pályát nem nekem szánta, gondoltam.. A katonaság alatt fo^lmazódott meg bennem, hogy a jóisten nekem a papi hivatást szánta.- Hogyan kerük Magyarországra?- Gyulafehérvárra szerettem volna jelentkezni, ám volt egy barátom; Baróti apát volt akkoriban a székes- egyház plébánosa, nála szokott mi- nisztrálni. Hívott, jöjjek én is... Azután teológus lettem Győrben.- Veszprémi, kaposvári évek után nagy váltás volt az iharoákinevezés?- Kudarc. Városi gyerekként nehéz megszokni a falusi életet. De azt gondoltam, az Úristen ide tett, biztos, hogy van velem valami szándéka. A püspök atya dönt: ide kell menned, mert itt van szükség rád, én pedig elfogadom, mert az ember az értelmére hallgat, bármennyire is a szívére szeretne. Vagy mind a kettőre, hiszen ez a mi kötelességünk, hivatásunk.-Milyen kulturális lehetőségei vannak egy falusi plébánosnak?- Eléggé el vagyunk zárva a nagyvilágtól. Van a községben például borkóstoló, de alkoholt nem iszom. Marad az, amit én szervezek; van ifjúsági csoportom, péntek este jönnek a gyerekek, ez teljesen leköt. Hívunk nagykanizsaiakat is, fiatal a káplánjuk, összejárunk. Nagyon jó, hogy sok most a fiatal pap a környéken. Próbáljuk megmozgatni az ifjúságot. Van egy közösség, amelyet nagyon jól tudok aktivizálni. A többieket nem érdeklik a karitatív dolgok, a közösségi élet, pedig Isten azt mondja, ha valahol ketten-hárman összejöttök a nevemben, én veletek vagyok.- A felnőttekkel nehezebb?- Mire Iharosba érkeztem, rokonok, ismerősök révén mindent tudtak rólam az itteniek. A kezdet nagyon nehéz volt. De tudom: a konkolynak együtt kell nőnie a búzával. Hiányolom azonban a felnőtteket a plébániáról. Hívom őket: ne csak a hivatali ügyeket jöjjenek intézni. A templom az övék, a plébánia is, én csak itt lakom. Érezzék otthon magukat, de Laczkó-Angl Gyula plébános 1969- ben született Gyergyóremetén. Teológiai tanulmányait a győri és a veszprémi hittudományi főiskolán végezte; 1996-ban szentelték pappá. Kaposváron volt káplán, majd Zsellckislakon szolgált. 1998 júliusától Iharos és Iharosberény lelkipásztora. nem jönnek. Iharoson és Berényen kívül Pogányszent- péter és Csicsó is hozzám tartozik. Az önkormányzatok vezetői segítőkészek, bármit kérek, megteszik. Mikor ide kerültem, kértem a polgármestereket: ha van rá lehetőség, különítsenek el egy részt a költségvetésből az egyház számára Iharosban már jelezték, megtörtént. Felújításra szorul két templom is...- A falusi plébános nem csak a lelki életet irányítja- Nem. Könyvelek, adminisztrálok; négy faluban tartok hittant, szentmisét, kettőben ifjúsági foglalkozást. Mindig van valami elfoglaltság.- Tanul, és folyamatosan képezi magát?- Igen, sőt bent maradhattam volna a veszprémi főiskolán. Káplán koromban mehettem volna Rómába tanulni, nem mentem. Azt gondoltam: nem könyvmoly akarok lenni, hanem lelkipásztor.- A hívei szeretik a prédikációit. Azt mondják: szépen beszél- Mindenkihez szeretnék szólni. A szentbeszédet hallgatja a gyerek, az idős ember, a pedagógus. Az a legfontosabb, hogy nyomot hagyjon bennük a prédikáció, amire egy hétig készülök. Hozzáolvasok, elmélkedem, mennyire időszerű az evangélium a mai ember számára. Nem politizálok, hirdetem az igét, hogy az emberek meghallják Isten üzenetét, megérintse őket Isten sugallata.- Az egyház számára milyen jelentőséget hordoz az ezredforduló?- Kétezer éve született Jézus, ezer éve ajánlotta Szent István a Szűzanyának hazánkat. Tudta jól, kinek a kezébe kell ajánlani a népünket, hogy megőrizze magyarságát. Most rajtunk áll, müyen új alapot rakunk, és ezer év múlva is megleszünk-e.- Mit kíván magának az új évezred küszöbén?- Az Úristen a jókedvemet soha ne vegye el! Egészség és optimizmus, ez a legfontosabb, a többit úgyis megadja az élet. Ha az ember át tudja nevetni a dolgokat, akkor job- banátislép rajtuk, varga andrea Jöjj és segíts! Kifogyhatatlan a riporterek kíváncsisága. Fűtőifától kérdezik: „Mit álmodik?", „Mit szeretne?’’, „Mit kíván az új évben, ...században, ...ezredben?” Meghalt miniszterelnökünk, Antall József keresztény Magyarországot kívánt. Igaza volt. Tervezéskor először a célt kell látni és ez az ő feladata volt. A miénk viszont a végrehajtás, ami nem is olyan egyszerű. Vezényszóm ugyanis még senki sem változott meg. Még kormányhatározattal se lesz kutyából szalonna, avagy országunkból Isten országa. Hazánk szentistváni felajánlása a Boldogsá- gos Szűznek, a megoldás irányát jelzi. Ezt nem téveszthetjük össze valamiféle „mennyei bankbetéttel”, amiből örök időkre munka nélkül is megélünk. A teremtmény önmagától tehetetlen, a Teremtő pedig türelmes. Nem intézkedik a fejünk felett, nélkülünk. Jézus, látván apostolai csődjét, nem indított getszemáni csatát tizenkét ezred angyalával. Nem szállt le a keresztről. A Gonosszal való szembeszállást önmaga áldozatával kezdte, de ezt példának is szánta. Még saját édesanyját se mentette ki rögtön ebből az életből, amely tanúságtevések sorozata. A Szentlélek nem gyújtotta fel a bűnös Jeruzsálemet, később az Úr nem oltotta ki a vértanúk máglyáit, az angyalok soha nem hordták tenyerükön a misszionáriusokat, és a papok, ha szeretetük nincs, bizony csak zengő semmik. Isten csakis velünk és általunk akar új világot. Az „evangelizációt”, vagyis Isten hatalmas szeretetének szépséges közvetítését, majd az arra adandó szabad „igen” mondást, nem lehet sem összecsapni, sem másra bízni, és végképp nem lehet erőltetni. Mit kívánok most, minden újnak a küszöbén? Keresztény missziót! Gyönyörűszép és óriási munka hazánk újra evangelizálása. Ebből egyikünk se hiányozhat. Jöjj és segíts! BALÁS BÉLA KAPOSVÁRI MEGYÉSPÜSPÖK Keresztek kétezer éve Különleges olvasmányt kínál a Képírás Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent Kereszt című kötet, amit a tanítóképző Csokonai Galériájában megnyitott kiállítás alkalmával adtak ki. Pléhkrisztusok, bádogkorpuszok, vaslemezből kivágott, fára szegezett, megfeszített testek... Szenvedésmetaforák, áldozatj elképek, bűnbánatszimbólumok - olvashatjuk Tüskés Tibor írásábaft. - A kétezer éve lezajlott passió jelenetét idézitek elénk: kereszt, Golgota, epével vegyített bor, töviskorona, „Ez Jézus, a zsidók királya”, ecettel megtöltött spongya, siránkozó és jajgató asszonyok, jobb és bal lator; „Én Istenem! Miért hagytál el engem?”, lándzsával megnyitott mell... A Bátai Sándor tervezte, Kelemen Lajos szerkesztette - karcsú gerincű - kötetben a változó kereszt jelenik meg. Esz- szében, versben és a képzőművészetben. Grafikusok, festőművészek, szobrászok, írók, költők, papok, néprajzkutatók vallanak arról, hogy milyen kép él bennük a keresztről - Krisztus keresztjéről életük, életünk keresztjéről. S hogy mi a kereszt? Zsillé Gábor szerint mindössze egy-egy darab vízszintes és függőleges fa, mégis az egész világ koordinátarendszere. Nagy Gáspárnak a keresztanyja lett a kereszt, aki megtanította az imádságokra és be is vasalta rajta, aki ministrálni küldte és személyes agitációjával elérte, hogy egyházi középiskolában tanuljon. Gárdonyi Máté siófok-kiliti plébános Krisztus keresztjét mint az emberi szenvedés szimbólumát elemzi. Cs. Hegedűs Erika - akinek a rendezésében évekkel ezelőtt a kaposvári Vaszary képtárban láttunk egy fantasztikus kiállítást a korpuszokról - időutazásra hívja az olvasót, s a kereszt jelentőségéről értekezik, Winkler Ferenc pedig a falu keresztjét vette nagyító alá. Ott van tehát a kereszt mindenütt, hogy emlékeztessen és figyelmeztessen - Tüskés soraival - történelmi botrányra, fanatizmusra és emberi szenvedésre, a hivatali főnök önkényére, az oktalan gyereksírásra, s az öregek cso- szogó lépésére... ________lőrincz EG YHÁZA K ÉLETE Egyházmegyei statisztika Területe: 6764 négyzetkilométer Lakosai: 422 986 fő Plébániák száma: 156 Megüresedett plébániák: 76 Pap nélküli füiák: 234 Papok száma: 112 Aktív pap: 95 Nyugdíjas: 17
