Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

^VRuu •/CAPOS#* A Vigyázz, elment a komp! Valamit nem tud pontosan? WWW. S OITIO gy íh I rtmJUD . ' Í.:::í?iiv Megújult fonnábart, 24 órás, állandó hírszolgálattal, az eddiginél jóval több szolgáltatással vs, Helybőr minden. XII. Évfolyam, 20. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Január 24., Szerda MEGYEI KÖRKÉP A könyvtárról a kultúra napján 3. oldal SPORT A diáksport szolgálatában 8. oldal Hírek NAGYATÁD. Az influenza-szerű megbetegedések miatt a Babay általános iskola diákjainak több, mint 60 százaléka hiányzik és a tantestület jó része is beteg. Boros Bálint igazgató elrendelte a tanítási szünetet a hét hátralévő napjaira, de étkezést és ügyeletet biztosítanak azok számára, akik kérik. Hétfőtől folytatódik a ren­des tanítás a Babay iskolában. Ugyancsak a bezárás mellett döntött az Éltes Mátyás Általános Iskola igazgatója is. (bm) KAPOSVÁR. Két autót loptak el tegnap Kaposvárról. Egy régi Tra­bantot az egyik lakótelepről, és egy öreg Volkswagen Golfot, a Fü­redi útról. Feltehetően nem ugyanaz a társaság vagy tolvaj kö­vette el a bűncselekményeket. A Volkswagent ugyanis később megtalálták a rendőrök. Ismeret­len tettesek ellen lopás bűntett alapos gyanúja miatt indult nyo­mozás. Szintén lopással gyanúsít­ják azokat az ismeretlen tettese­ket, akik egy Egyenesi út végén le­vő építőipari kft telepére törtek be. Álumínium állványt loptak el, több százezer forint értékben, (je) BALATON. A balatoni főépítész irodája kerüljön Somogy me­gyébe, Siófokra. Ennek érde­kében mindent igyekszik megten­ni a város önkormányzata. A kor­mányzat elképzelése szerint egy főiroda és két aliroda működik majd a Balatonon, ezek helye Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen lesz. A szereposztás azonban még kétséges. A siófoki képviselő-testület már döntött arról, hogy ha a főiroda Siófokra kerül, abban az esetben ingyen biztosít helyet számára, (ca) m Ünnepelt a megyeszékhely Ritkán előforduló történelmi pillanat és különösen felemelő az ezredfordulón ünnepelni és köszönteni a XXI. századba lé­pett várost. Ezen szavakkal kezdte beszédét Szita Károly Kaposvár polgármestere teg­nap a Város Napján. Az esten - a szokásoknak megfelelően - új díszpolgárt avattak, és ki­tüntető díjakat adtak át. Kaposvár Az ünnepség emléktábla ava­tással kezdődött. Bereczk Sán­dor 40 évig volt a megyeszék­hely főépítésze, tiszteletére ál­líttatott a Kaposvárért Közala­pítvány Kuratóriuma emlék­táblát. Az ünnepélyes zászló- felvonás után kezdődött az ünnepi közgyűlés.-128 év, emberléptékkel mérve matuzsálemi kor, egy város életében vi­szont szinte még gyermekkornak számít - mondta Szita Károly e jeles alkalomból. - Ka­posvár története a magyar államalapításig nyú­lik vissza. Az eltelt csaknem ezer év során a vá­ros történetében hullámhegyek és völgyek vál­tották egymást, de egy valami nem változott: az itt élők tenni akarása, jobb sorsra törekvése, mely ma is jellemzi az ittenieket. Ez a város si­kerének titka. Kaposvár mindig is tenni akart, mindig is A megyeszékhely múltja Kaposvár 1873. január 23-án ismét rendezett tanácsú, polgármesteri irányítású város lett, ezért emlékeznek meg minden évben a Város Napjáról ezen a napon. A város 1719-ben vívta ki magának a megyeszékhely rangot. 1835-ben avattak először díszpolgárt: gróf Széchenyi Ist­vánt. Az „Új Kaposvár'’ képviselő-testületének élén Bá­rány Gusztáv állt, akit számos kiváló férfi követett a tiszt­ségben. Ilyen volt többek között Németh István, dr. Ko­vács Sebestyén Gyula vagy dr. Kaposváry Vétek György. rendelkezett egy nagyszerű képességgel, az itt élők mindig többet és jobbat akartak attól kezd­ve, hogy lakosai 1712. december 2-án letelepü­lési engedélyt kaptak Eszterházi Páltól - hang­súlyozta a polgármester. Majd hozzátette: ma­napság Kaposvár ezer éves történetének talán legizgalmasabb korszakát éli. Végül megkö­szönte a kitüntetetteknek, amit eddig tettek a városért, követendő példát állítva mások elé. Mert tennivaló akad még bőven. Kaposvár Város Díszpolgára dr. Bellyei Árpád, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egész­ségtudományi Centrumának elnöke lett. A város legnagyobb elismerését az kaphatja, aki a gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életében maradandót alkotott, egyúttal hozzájámlt a város tekintélyének, jó hírnevének növeléséhez. Három magánsze­mély és egy vállalat vehette át a Kaposvár vá­rosért elismerő címet, tizenöt kaposvári pedig a város szolgálatáért kitüntetésben részesült. Részletes beszámolónk és interjúnk a dísz- polgárral az 5. oldalon ___________szabó kiwoa A járványért felelős neve: influenza A-H1N1 Kaposvár-Bupapest A Somogyvárról az Orszá­gos Epidemiológiai Köz­pontba küldött 20 vizsgálati anyagból kilencnél sikerült tegnap délutánra kimutatni az influenza AH1N1 altí­pusát. A karádi mintákból mára várják az eredményt. Dr. Berencsi György, a központ vi­rológiái osztályvezetője szerint azonban a vizsgálati mintát adó többi gyereknél is ez a vírus okozhatta a megbetegedést, csak esetükben még, vagy már nem lehetett kimutatni a kórokozót. Találtak még két Chlamydia pneumoniea baktériumot és egy parainfluenza vírust is. Megtud­tuk: az influenza A törzs ezen al­típusa a 1970-es évektől visszatér hazánkba, ezért az idősebb gene­rációban már kialakult vele szemben egyfajta védettség. An­nál is inkább, mert. az alkalma­zott vakcinák is ez ellen a vírus ellen adnak védelmet. Ezzel ma­gyarázható az is, hogy leginkább a 14 éven aluli, még védtelen kor­osztályt betegíti meg. Tünetei: magas láz, elesettség, fejfájás és ritkán hányinger, izomfájdalom. Az influenzát komolyan kell ven­ni, mert a legyengült szervezet a fertőző agyhártyagyulladás me­legágya lehet. Somogybán leg­utóbb decemberben halt meg egy ember a pneumococcus okozta agyhártyagyulladásban. Ugyancsak mintegy ötven éve fertőz hazánkban a Chlamydia pneumoniae baktérium, mely fel­ső légúti, lázas megbetegedést, hörghurutot, tüdőgyulladást okoz. A köhögés, tüsszentés útján terje­dő kórokozó jól kezelhető antibio­tikumokkal. A parainfluenza pe­dig, mely igazából se nem vírus, se nem baktérium, az influenzához hasonló tüneteket okoz. Megtud­tuk: a nagyarányú megbetegedés ellenére sem rendeltek el látogatási tilalmat a somogyi kórházakban. Évente egyébként 10 felnőttből egy, 10 gyermekből 3 lesz influen­zás. Az A típus a leggyakrabban előforduló törzs; ez okozta a leg­veszélyesebb helyi-és világjárvá­nyokat. Az influenza A törzsek olyan változáson is áteshetnek - antigén eltolódás - ami önmagá­ban is képessé teszi őket arra, hogy járványt okozzanak. Az 1918-as spanyol járványért, mely 20 millió ember halálát okozta, ugyancsak egy ilyen változáson átesett A-H1N1 altípusú influenza vírus volt a felelős. Hazánkban ma már a védőoltások mellett több más megelőző gyógyszerrel védekezhetünk a betegség kifej­lődése ellen. várnai ágnes Elhunyt István József Elhunyt István József kisgazda or­szággyűlési képviselő. Az elhunyt honatyát az FKGP és parlamenti képviselőcsoportja saját halottjá­nak tekinti. István József 1934. december 7- én született Bárdudvarnokon. Dip­lomát a budapesti Református Te­ológiai Akadémián és a Testneve­lési Főiskolán szerzett. 1989. ápri­lis 15-én lépett be a Független Kis­gazdapártba. Az 1990-es ország- gyűlési választásokon Somogy megye 5. számú választókerületé­ben szerzett mandátumot. 1992. szeptemberéig a párt frakciójának tagjaként, majd független képvi­selőként politizált. 1994-ben az FKGP országos listájáról, 1998-ban a párt Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei területi listájáról jutott be a parlamentbe. 1994 és 1998 között frakcióvezető-helyettes, 1998-tól az emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottság, a társadalmi szervezetek bizottság tagja volt. ■ Telefonok, vonal nélkül Hencse Szóljon be, amikor nincs vonal! Ezt az érdekes, de kivitelezhetet­len tanácsot kapják a hencseiek mindannyiszor, mikor a telefo­nok gyakori hibáiról panaszkod­nak a hibabejelentőnek. Négy éve nyolcvan lelkes hen- csei is csatlakozott a Matáv RLL tí­pusú telefonhálózatra. Eleinte nem is volt különösebb gond a rendszerrel. Fél év óta azonban egyre gyakoribb a telefon némasá­ga; sem ők nem tudnak telefonál­ni, sem a hozzájuk befutó híváso­kat nem fogadja a készülék. A hi­ba időpontja naponta változik: hpl délelőtt, hol délután, néha pedig egész este nem tudják használni készülékeiket. Mi több, még a nyilvános készülékek is süketek.- Az önkormányzattól kapott mobiltelefonon hívom ki a szere­lőt, de mire kiér, már újra van vo­nal. így a szerelő is fölöslegesen utazik ki, s azért meg ő is panasz­kodik - mondta Palka Sándor polgármester. Sokáig a panaszra azt a választ kapták, hogy a bázisállomásban van a hiba, s mivel az nem a Matáv tulajdona, ezért nem is javítják meg. így tovább mérgesedik a helyzet, ugyanis sürgős esetben sem orvost, sem mentőt, sem tűz­oltót nem tudnak hívni a falu lako­sai. A hencseiek nem tudnak pénzt fölvenni a kártyájukról, és csak késve tudják fizetni a nyugdí­jakat is. Mindeközben a tavalyi kétezer forint alapdíjat megemelte a szolgáltató, éppen a negyedével. Patona Győző, a Matáv kaposvári centrumának vezetője azt mondta: szerinte egyedi gon­dok vannak a készülékekkel. Hozzátette: ha bejelentik a hibát a központba, azonnal orvosolják NEMES GÁBOR Templomalapozás, tűzszerészekkel Lábod Földalatti robbantással hatástalaní­tottak egy második világháborús ak­navető gránátot tegnap a tűzszeré­szek Rinyabesenyő és Lábod határá­ban. Horváth József, a lábodi erdészet igazga­tója elmondta, hogy szilveszter előtt né­hány nappal a fakitermelő munkások ta­láltak rá a fel nem robbant világháborús harceszközre. Azóta folyamatosan őrizték a területet egészen tegnapig, amikor meg­érkeztek az I. Honvéd tűzszerész és akna­kutató zászlóalj szakemberei. A Rinyabesenyő és Lábod határán lévő erdő- részletben egy 81 milliméteres magyar aknavető gránátot találtak, amely ha fel­robban, mintegy 200 méter sugarú körben szórná szét a repeszeit - tudtuk meg Berente Péter tűzszerész járőrparancsnok­tól. Ez persze nem így történt, mert a ve­szélyes gránátot földalatti robbantással hatástalanították tegnap a tűzszerészek. Munkájuk ezzel nem szűnt meg Lábodon, mert a falu központjában is keresniük kellett feltételezett robbanó­testeket. Új plébániát építenek ugyanis a faluban, s ezzel együtt lebontották a ré­git, amelyet a háború idején német lő­szerraktárként is használtak. Az új épü­let a régi udvar helyén fog állni, ahol a még élő emlékezet szerint hadianyago­kat ástak el a háború idején. Tegnap fémkereső detektorral pásztázták át ala­posan az egész udvart, amely tele van fémhulladékkal, épület- és téglamaradvá­nyokkal. Ezek között nem talált Berente Péter robbanótest-maradványokat, de nem is zárta ki ennek eshetőségét a terü­leten. A plébánia alapozási munkáit min­denesetre megkezdhetik Lábodon ta­vasszal, de a biztonság kedvéért tűzsze­rész felügyeletet kérnek erre az időre is. bíró Mária Tűzszerészek vizsgálják az építkezés területét

Next

/
Thumbnails
Contents