Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-15 / 12. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap VILÁG TÜKÖR 2001. Január 15., hétfő | £ Szükségállapotot vezettek be a katasztrófa sújtotta országban. A romok alatt további eltűnteket keresnek FOTÓ: EUROPRESS/EPA Földrengés Salvadorban Legalább 136 ember életét vesztette a szombati, 7,6 erősségű földrengés következtében a közép-amerikai ország­ban. A mentőalakulatok közlése szerint a sebesültek száma eléri az ötszázat. San Salvador A legtöbb halott és az 1200 eltűnt többsége San Salvador elővárosai környékén élt. Több száz lakóépület dőlt romba, de • a károkról még nincsenek pontos adatok. A mentők rendkívül nehéz körülmények között végzik munkájukat. Az országban szükségállapotot vezettek be. A szombat esti földmozgást Közép-Ame­rika minden országában észlelték, de Salva­doron kívül eddig csak Guatemalából érkez­tek adatok: ott ketten vesztették életüket, egyikük egy csecsemő volt. Érezhetők vol­tak a földmozgások Mexikóban, és az Egye­sült Államok délnyugati részén, Kaliforniá­ban is regisztráltak két enyhébb földrengést. Hétfőn a helyszínre ment volna a szé­kesfehérvári Magyar Speciális Mentők ti­zenkét főnyi alakulata, hogy négy mentő­kutyával bekapcsolódjon az áldozatok ke­resésébe, a katasztrófa romok alatt rekedt túlélőinek kiszabadításába. Pavelcze László, a szervezet vezetője tegnap közölte: szerencsére kedvezően alakulnak a dolgok, így nincs szükség magyar segítségére. Az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi mentőszolgálat jelezte a magyar hatóságok­nak, hogy Salvador egyelőre nem igényli a külföldi mentőalakulatok jelenlétét és segítségét, mert a sajtóban megjelent hírek­kel ellentétben a földrengés következmé­nyei nem olyan tragikusak, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Tegnap spanyol és tajvani mentőcsopor­tok utaztak a természeti katasztrófa szín­helyére, Svájc, Törökország és más álla­mok ugyancsak segélyeket indítottak út­nak. A salvadori kormány arra kéri a nem­zetközi közvéleményt, hogy pénzado­mányokkal és élelmiszer-küldeményekkel segítsék a földrengés kárvallottjait. ______■ Br üsszel lefaragná a támogatásokat Amerika gazdasági gyengülése nem érinti Európát Az agrárszférában lehetőleg el kell kerülni az átmeneti szabályozást az új EU-tagok felvétele nyomán - szögezte le az Európai Unió mezőgazdasági biztosa. Berlin Franz Fischler egy német lapnak adott interjúban rámutatott, hogy Brüsszel alapvetően a szubven­ciók lefaragására törekszik. Ezzel párhuzamosan viszont változtat­ni is akar az ártámogatások szer­kezetén. „Amit a közvetlen támo­gatásokon megtakarítunk, azt a vidéki térségek fejlesztésére kí­vánjuk fordítani” - mondta az osztrák EU-biztos. Az unió leendő tagjairól szólva Fischler megállapította, hogy azok nagy része még nem tesz eleget az EU-ban érvényes minőségi és környezeti követelményeknek. Brüsszel viszont lehetőleg ki akar­ja zárni az átmeneti szabályozáso­kat. Ezek ugyanis torzuláshoz ve­zetnének a versenyfeltételek te­rén. „Ráadásul az alacsonyabb mi­nőségű termékek potenciálisan újabb kockázatot jelentenének a közös európai piacon.” A leendő EU-tagoknak szerinte nagyon jó esélyeik vannak a bio­gazdálkodás támogatására. A bio­lógiai szempontokra ügyelő me­zőgazdasági termelés ugyanis fö­löttébb munkaerő-igényes, már­pedig keleten alacsonyabbak a bérköltségek. Emellett a leendő tagok hatalmas területi tartalé­kokkal rendelkeznek - mondta Fischler. A Németországot is elért kergemarhakór-járvány kapcsán emlékeztetett: a brüsszeli állat­egészségügyi hatóság soha nem állította, hogy Németország men­tes e kórtól, hanem úgy fogalma­zott, hogy „csekély értékű kocká­zat” áll fenn. A német kancellár kijelentésé­re célozva, miszerint át kell állni a nagyüzemi agrártermelésről a természetes állattartásra, Fischler megállapította: nem az a döntő, hogy egy gazdálkodó tíz vagy száz marhát nevel-e. A lényeg az, hogy véget kell vetni az intenzív állattenyésztésnek. Az Unióval kapcsolatos az a szakértői vélekedés is, misze­rint a közös pénznek, az euró- nak a dollárral szembeni erősö­dése exportfékező hatása miatt sem jelent veszélyt a gazdasági konjunktúrára. Hans Eichel né­met pénzügyminiszter szerint hazája gazdasági fejlődését el­sősorban az európai belső piac határozza meg, s nem az, mi- lyen erős az euró. ___________■ Vi zsgálat a NATO ellen? Hága Ha bebizonyosodik, hogy összefüggés van a szegényí- tett uránt tartalmazó löve­dékek és a rákos megbete­gedések között, a nemzet­közi törvényszék vizsgála­tot indíthat a NATO ellen. Carla Del Ponté úgy véli: jogi ala­pot erre az 1949. évi genfi jegyző­könyv 55. cikke nyújt. „Nem zá­rom ki annak a lehetőségét, hogy vizsgálatot indítsunk, egyelőre azonban a tudományos és az egészségügyi vizsgálatok eredmé­nyeit várjuk” - mondta a hágai törvényszék főügyésze. Hétfőn egyébként ülést tart Brüsszelben a NATO orvosi bi­zottsága a szegényített urániumot tartalmazó lövedékekkel kapcso­latos tapasztalatokról. Az egyna­pos ülésen részt vesznek a 19 tag­ország, köztük Magyarország ka­tonai orvosi szolgálatainak veze­tői, továbbá a NATO-vezérkar or­vos tisztje és a stratégiai parancs­nokság orvos tanácsadói. Az atlanti szövetség az elmúlt héten nyomatékosan leszögezte: semmilyen tudományos bizonyí­ték nem támasztja alá, hogy a sze­gényített uránnal bevont lövedé­kek használata árthatott a Boszniá­ban és Koszovóban szolgáló béke­fenntartó erők katonái egészségé­nek. A hét végén a belga szövetsé­gi nukleáris ellenőrző ügynökség jelentése szintén megállapította, hogy az úgynevezett Balkán­szindróma és a volt Jugoszlávia harcterein bevetett uránbevonatú töltetek közti okozati viszony telje­sen valószínűtlen. A NATO politikai vezetősége mégis jónak látta, hogy az aggo­dalmak lecsillapítására széles kö­rű felvilágosító kampányt indít­son. Létrehozott egy alkalmi bi­zottságot, amely kedden tartja el­ső ülését, s amelyre meghívták a koszovói és a boszniai békefenn­tartó erőkbe katonákat adó több mint másfél tucat NATO-n kívüli ország képviselőit is. Az észak-at­lanti szövetség felajánlotta közre­működését az ENSZ környezetvé­delmi programjának, ha az vizs­gálóbizottságot akar kiküldeni a boszniai harcterekre az ott beve­tett uránmagú lövedékek esetle­ges utóhatásának vizsgálatára. Rendelkezésre bocsátják azok­nak a boszniai térségeknek a tér­képét, ahol ilyen lőszert használ­tak. A múlt szerdai tanácsülésen Olaszország német és görög tá­mogatással javasolta a szegényí­tett urániumot tartalmazó pán­céltörő lövedékek használatának felfüggesztését. _____________■ Hír ek röviden Ausztria támogatja a bővítést Az osztrákok 75 százaléka támogatná Magyarország belépését az Európai Unióba, ha erről holnap szavaznának - mondták Bécsben vendéglátói Kövér Lászlónak, a Fidesz elnökének. Az Osztrák Nép­párt hét végi kongresszusa volt az első, amelyen a Fidesz az Európai Néppártba és az Európai Demokratikus Unióba történt felvétele után testvérpártként részt vehetett. Az osztrák politikusok tájékoztatták Kövér László pártelnököt arról, hogy Bécs stratégiai partnerséget szándékozik kiépíteni Csehországgal, Lengyelországgal, Magyar- országgal, Szlovákiával és Szlovéniával. Halálesetek a német seregben Egészségkárosító röntgensugárzás érte évtizedeken keresztül a Bundeswehr több katonáját - erről számolt be a német ZDF televízió műsora. Közülük 69-en betegedtek meg rákban és 24-en már nincsenek az élők sorában. A védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a hadsereg betartotta az érvényes határértékeket, amelyeket éppen a tu- dományos eredmények ismeretében azóta többször is módosítottak. ■ Ez évben is Önökkel, Önökért! A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet 40 éve a lakosság szolgálatában. Teljes körű szolgáltatásaink közül most kiemelten ajánljuk:- a Takarékszelvényt - 3 havi, sávosan kamatozó betét - éves hozama most 9,2%;- Kamatjegyet - 12 havi sávos kamatozású betét - (a kamat felvehető havonta, negyedévente) éves hozama elérheti a 10,52 %-ot. Keresse területi központjainkat: Nagyatád, Kossuth L u. 16.; Böhönye, Kossuth L. u. 2.; Kaposvári, Teleki u. 22. és egységeinket: Háromfa. Iharosberény, Lábod, Mesztegnyő, Nemesvid, Segesd, Somogszob, Tapsony. Játékkaszinó a „harctéren” A Palesztin Autonómia területén levő Jerikó határában működött az a játékkaszinó és ötcsillagos szálloda, amely a szerencsejátéknak hódoló izraeliek zarándokhelye volt. A közel-keleti válság éleződésével azonban bezárt a kedvelt szórakozóhely. Közel-Kelet Az Oasis becsukása nagy csapás a kaszinózóknak, hiszen Izrael­ben nem engedélyeznek ilyen in­tézményt. A zsidó állam polgárai eddig átjártak a szomszédba, ahol 1998 óta várta a vendégeket az osztrák-palesztin közös befek­tetéssel létrehozott játékbarlang. Napi háromezren keresték fel, köztük 2800-2900 izraeli. Évi 100-110 millió dollár volt a bevé­tel. A kaszinó személyzete egyéb­ként nemzetközi volt, magyarok is dolgoztak az asztalok mellett. A fegyverek között azonban nemcsak a múzsák hallgatnak, a rulettgolyó sem pörög. Azáltal, hogy az összetűzések miatt még a kaszinó megközelítése is kérdé­sessé vált, elmaradtak a vendé­gek, s tavaly októberben lehúzták a rolót. Az erőszakhullám következté­ben - s erre csak egy utalás a ka­szinó sorsa - Izrael és a Palesztin Autonómia gazdasága egyaránt súlyos veszteségeket könyvelhet el, jóllehet a kiszolgáltatottabb palesztin felet ez érzékenyebben érinti. Normális körülmények kö­zött a palesztin kivitel 96, a be­hozatal 77 százaléka Izraellel zaj­lott, ami most gyakorlatilag ki­esik. A szoros kapcsolatokra jel­lemző volt, hogy az izraeli vámo­sok szedték be az illetéket és utal­ták át a palesztinoknak. Napi csaknem három és fél millió dol­lár veszteséget jelent, hogy az a 125 ezer palesztin munkás, aki naponta Izraelbe ingázott, nem folytathatta munkáját. (A palesz­tin bérek háromszorosáért vállal­ták a munkát.) 2000-ben rekordturizmusra számítottak a térségben, a cso­portok viszont egymás után mondják le utazásukat, helyfog­lalásaikat, s ez mind a palesztin területeken, például Betlehem­ben, mind Izraelben nagy káro­kat okoz. Az 1999. évi derűlátó előrejel­zések még úgy szóltak, hogy több szűk esztendő után Izrael­ben 4,8 százalék lesz a millenni­um évében a nemzeti össztermék növekedése, az infláció pedig alig fél százalék. A jóslat nem teljese­dett be, s a kaszinó kiesett milliói is rontják a mérleget. réti ervih MAKACS SZIGETLAKOK. A britek képtelenek megszokni az unióban kötelezően alkalmazandó mér­tékegységeket. A képen látható sunderlandi zöldséges ma áll bíróság elé, mert kilók és grammok helyett továbbra is fontban és unciában méri portékáját. fotó: europress/epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents