Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

t XII. Évfolyam, 11. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Január 13., Szombat LELLEI TÜKÖR Európai kultúra az iskolában 7-8. oldal HÉTVÉGE A gulyás­főzés technikája 9-10. oldal FIATALOK Vizsgadrukkban az elsősök 11. oldal Hírek BARCS. Német polgárok gyűjte­nek a barcsi gyerekeknek. A Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat he­lyi szervezete révén 92 kisgye­rekhez jutnak el a Németország­ból, Freiburgból érkező adomá­nyok. A csomagok tartalma zsák­bamacska, mindegyikben más ajándékot találnak a kicsik, (ni) KUTAS. Kopjafát avattak Kuta­son a világháború polgári áldo­zatainak tiszteletére. A Doni üt­közet évfordulóján a Hősök em­lékművénél tartott ünnepségen Tamás László ünnepi beszéde, valamint egyházi megemléke­zés után műsort adtak az iskolá­sok és az asszonykórus is. Kutas 46 katona-halottja mellett teg­nap a falu polgári áldozatainak is emléket állítottak a világhábo­rús emlékmű mellett felállított faragott kopjafával, (bm) SOMOGYCSICSÓ. Három bor jút loptak el ismeretlenek Somogycsicsóban, Batéban pe­dig a varrodából vittek el 14 lámpabúrát. A Fonyódi Rendőr- kapitányság betörőket keres; egy balatonfenyvesi nyaralóból 1 millió forint értékű műszaki cikket és berendezési tárgyakat lovasítottak meg, Balatonmárián pedig 350 ezer forintnyi ruhát, műszaki cikket és dísztárgyakat vittek el. (sv) KAPOSVÁR. Lélegeztetőgépet, perfúziós pumpát és az életmen­téshez szükséges kiegészítő esz­közöket, felszereléseket sikerült már beszerezni az 1991-ben léte­sített Kaposvári Mentőalapítvány révén. Á Varga Csaba nevével fémjelzett alapítvány Kaposvár és vonzáskörzetének betegellátá­sához nyújt segítséget, (vá) BALATON. Az utóbbi tíz évben alig telepítettek szőlőt a Balaton tér­ségében. Ezt Lasztovicza Jenő bo­rász, országgyűlési képviselő (Fi- desz-MPP), az Országos Idegenfor­galmi Bizottság elnöke nyilatkozta. Egy hektárnyi szőlő telepítése kö­zel 4 millió forintba kerül, (ca) Égbekiáltó légi tarifák Közel tíz százalékkal drágul a légi növényvé­delem, ezzel egy hektár költsége eléri, sőt, egyes esetekben túllépi a „bű­vös” kétezer forintot A túlélésért küzdő terme­lők hüledeznek az ár­emelésen, miközben a légi vállalkozók elkerül­hetetlen lépésnek tart­ják, amit az üzemanyag és alkatrész drágulással indokolnak. KAPOSÚJLAK- Egy liter üzemanyag 360-380 forint, egy tel­jes garnitúra helikop­terlapát mintegy 10 millióba kerül - mond­ta tegnap Reichert Ti­bor, a Heli-Coop Kft ügyvezető igazgatója. Az alkatrészárak meredeken nőttek, a repülős ta­rifák csak inflációközeli mértékben emelkedtek. A helikoptert üzemeltető vállalkozásban a tavalyi csapnivaló év után legalább 10-12 ezer hektárnyi ' munkával számolnak. Somogybán öt légi csapat működik, s információnk szerint a termelők átla­gosan mintegy 10 százalékos költségnövekedésre számíthatnak. Reichert Tibor szerint aki eddig megrendelte a légi munkát, ez­után is összegyűjti az ehhez szükséges forintokat. Bár az égi beavatkozás nem olcsó, kétség­kívül gyors. Ugrósdy Péter, a he- tesi Vikár Béla szövetkezet elnö­ke ezért döntött úgy, hogy idén is megszóratják a gabonatáblát.- Egy hét helyett egy nap alatt végzünk - indokolta a döntést az elnök. Tisztában van azzal, hogy az idén vastagabban fog a repü­lősök ceruzája, hiszen tavaly még 1600-1800 forintért művel­tek meg egy hektárt, most várha­tóan mintegy kétezer forintot kémek. A számla azért is több lesz, mivel a korábbi 260 helyett 360 hektáron dolgoztatnak. Az őszi árpa, a búza és a repce vé­delmén nem érdemes takarékoskodni, hiszen ed­dig úgy tapasztalták: a jó minőségért kapott ma­gasabb összeg fedezi az égi költségeket. Ráadásul kevesebb kínlódással ússzák meg a télvégi, első növényvédős munkát, hiszen a felázott szántón sokszor tehetetlenül csúszkálnak az erőgépek. Torma Sándor, az agrárkamara tanácsosa el­mondta: Somogybán csaknem 30-35 ezer hektárnyi szántóföldet kezelnek légi úton. Számos vállalkozás­ban nem csak pénzkérdés az égi munka. Szí- lágyi Istvántól, a gyékényesi Csokonai mezőgazdasági szövetkezet elnökétől megtudtuk: a gabona fejtrá­gyázását saját dolgozóik, hagyo­mányos gépekkel végzik el. Leg­feljebb később, a repce érésgyor­sításához kémek légi segítséget. Egyelőre nem ismerik a pontos áraikat, de ők is hallottak a 7-10 százalékos munkadíjemelésről. A helikopterek, repülőgépek téli nagy javítása még tart. Akár­csak a repülés, a szerelés sem számít nagy üzletnek. Bihary Géza, a kaposújlaki Autó-Rep Kft ügyvezető igazgatója azt mondta: decembertől februárig 12 repülőgépet vizsgálnak át. A legolcsóbb az ápolás, amely tí­pustól függően 2-300 ezer forint­ba kerül, egy AN-2-es nagyjaví­tása viszont könnyen eléri a 3,5 millió forintot. Első hallásra nagy összegnek tűnik, ám az üzemi eredmény né­hány százalékot tesz ki, miközben a szereléshez nélkülözhetetlen alkatrész és műszerek ára több­szörösére nőtt az utóbbi években. harsAnyi Tovább tisztulhat a Deseda A tórendszer a fejlesztési terveknek is jót tesz Kaposvár-Somogyjád Ha kiépül a Deseda-patak felső szakaszából táplálko­zó tórendszer, az olyan szű­rést eredményezhet, ami­nek hatására a nagy Deseda-tó vízminősége ug­rásszerűen javulhat. A ter­vezők tegnap járták be a le­endő helyszíneket. A Deseda-tó körüli fejlesztések­nek egyik akadálya, hogy bizony­talan a tározó vizének minősége. Ez a bemházók kedvének sem tesz jót, ezért mindenképpen üd­vözlendő az a terv, amit a Kaposvár-Somogyjád Kistérség kht dédelget. A kht tavaly pályá­zott a Sapard-programhoz a Deseda vízminőség-védelmére, és a pályázata sikeres is volt. Az el­képzelés szerint a Deseda-patak felső ágán egy olyan tórendszert építenének tó, amely lehetővé te­szi a vízminőség állandó figyelé­sét, javítását, és a nagy Deseda tó vizének állapotát állandósítani tudja. Somogyaszalóban, Polányban és Gamáson épülne egy vízminő­ségi tározó, ami a somogygeszti és az aszalói tavakkal egy összefüggő vízminőség-védelmi rendszert al­kotna -mondta Jáger János, a kht ügyvezetője. Hozzátette: minden helyszínen lesz meteorológiai állo­más, vízhozammérő és néhány helyen vízminőség mérő is. Mind­ezek adatait számítógépek rögzí­tik, illetve elemzik, és így bármi­lyen esetleges változásra fel tud­nak készülni a szakemberek.- A Deseda-tó körüli nagyobb beruházások egyik akadálya a víz­minőség ingadozása - tette hozzá a szakember. - Ezzel a monitor­ing-rendszerrel ez az ingadozás a minimálisra csökkenhet, a patak felső ágán létesülő tavak pedig szinte teljesen megszűrnek min­den szennyezést. Vagyis a terv egyaránt sokat jelent környezet­védelmi és területfejlesztés szem­pontból. A szakemberek tegnap járták be a tervezett helyszíneket. Ezen Stadler József építész is részt vett, aki nem csak a Deseda, de több környező település fejlesztési ter­vét is készíti. Így a falvak fejleszté­si koncepcióiba is bekerülhet a terv. VARGA OTTÓ Exportra gyűjtenek a romák Gyógynövényekkel a munkanélküliség ellen Dél-Somogy- Somogy területi adottságai, és az, hogy a megye mintegy har­minc százaléka erdő, lehetővé te­szik, hogy először az országban megalakuljon egy gyógynövény gyűjtő és -termesztő szövetkezés, amely enyhíthet a romák szociális gondjain - tudtuk meg Balogh Im­rétől, a Dél-somogyi Cigányképvi­selők Szervezetének elnökétől. A munkahelyteremtés szem­pontjából nagyon fontos mozga­lom egyelőre csak harminc em­bert érintene a szövetkezés góc­pontjain: Lakócsán, Barcson, Babócsán, Csurgón, Taranyban és Ötvöskónyiban, de a szerve­zők remélik, hogy később az érintett falvak vonzáskörzetében is népszerűvé válik az akció. A gyógynövények tárolására hely­ségeket bérelnek majd, s a feldol­gozásra is szeretnének pár épüle­tet létesíteni. Balogh Imre el­mondta még, hogy a romák kö­tődnek a természethez, ezért is velük kezdik el a munkát. Isme­reteik kiegészítésére speciális képzést szeretnének indítani, amelyet a Somogy Megyei Mun­kaügyi Központ támogatásával indítanak el, várhatóan már feb­ruárban. Az Autonómia és Ökotás Alapítvány anyagi segít­séget nyújt a kezdeményezés­nek, a Földművelési és Vidékfej­lesztési Minisztériummal is tár­gyalnak. A szövetkezés lehetősé­get ad arra, hogy a magánszemé­lyek, akik eddig is foglalkoztak gyógynövénygyűjtéssel, össze­fogjanak és ezzel kikerüljék azo­kat a felvásárlókat, akik nagy hasznot zsebelnek be a gyűjtők kárára. Az előrehaladott egyezte­tések nyomán már tavasztól megindulhat a gyűjtés valamint a termelés. Ha sikeres lesz a vállal­kozás, a romák közvetlen kap­csolatba kerülhetnek a nyugati piaccal, ami újabb távlatokat nyithat a környezetvédő akció­ban résztvevő kisebbségek előtt. ________________________ NEMES GÁBOR Úi lapot nyitottunk. Megújult formában, 24 órás, állandó hírszolgálattal, az eddiginél jóval több szolgáltatással. www.somogyitiir1ap.hu K\. Helyből minden. Feltérképezték a mellékvonalakat Somogy: egy fejlesztés, két szinten tartás, egy megszüntetés Megyei körkép Elkészült a Dél-Dunántúl vas­úti mellékvonalainak felméré­se, amelyet több szervezet ösz- szefogásával a dán COWI cég szakemberei végeztek el. A 28 milliós költségből 20 milliót Phare támogatásból szereztek. A felmérés célja az volt, hogy a ré­gió tizenöt vasúti mellékvonal-há­lózatáról készüljön egy alapos ta­nulmány, amely a forgalom és a közlekedés feltérképezése mellett a térség gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásaira is rávüá- gít, tudtuk meg Pókay Lászlótól, a MÁV Rt Pécsi Területi Igazgatósá­gának kabinetvezetőjétől. A fel­mérés a vasúttársaság, a dél-du­nántúli megyei területfejlesztési tanácsok és civil szervezetek kez­Partfaljavítók Balaton A Jókai motoros nyár óta sze­retne felúszni a Dunáról a Bala­tonra, de erre nincs lehetőség, mert kevés a víz a Sió-csatorná­ban. Nem szabad ereszteni a tóból, amelynek vízállása na­gyon alacsony; ennek egy elő­nye van, hogy most könnyebb kijavítani a partfalak hibáit. 1800 millió köbméter víznek kellene lennie a Balatonban, de ennek hatoda, háromszáz mil­lió köbméter hiányzik a tartós szárazság miatt. A Sió-csatorna zsilipjeit lényegében tavaly ta­vasz óta nem nyitották ki. A tó vízszintje áprilisban még a nor­mális 110 centiméter volt, szep­tember végére azonban 59(!) centiméterre csökkent. Az ala­csony vízállás viszont köny- nyebbé tette, hogy kijavítsák a partfalak hibáit. ________ ■ fejles ztési lehetőség lenne legjobb választás a térség dinamikus fejlő­dése miatt. A Kaposvár-Fonyód, Kaposvár-Siófok, valamint a Szigetvár-Barcs-Gyékényes mel­lékvonalakon a szintentartás és infrastrukturális beruházás lehet­ne a fejlődés útja. A fel­mérés csak egyetlen vonal megszüntetését sugallja: a balatonfenyvesi gazda­sági vasútét, amely ide­genforgalmi célokat szol­gálna a továbbiakban. Pókay László hozzátette: a felmérés kimutatta: a fejlesztés és szinten tartás milliárdokba kerülne a vasúttársaságnak, az objektív köz­reműködő tanulmánya azonban mérvadó lehet a döntéshozóknak ez egyes pályaszakaszok fejleszté­seihez. SZELLŐ GÁBOR deményezésére valósulhatott meg a Phare 20 millió forintos támoga­tásában. A projekt kivitelezését a dán COWI cég nyerte el. A szak­emberek hazai statisztikai adatok felhasználásával, kérdőíves felmé­résekkel, fórumokon és beiáráso- kon tájékozódtak a ré­gió mellékvonalairól.- A szakértők min­den vonalra háromféle alternatívát dolgoztak tó. Az elsőben fejleszté­si, a másodikban szin­ten tartási, a harmadik­ban pedig megszünteté­si stratégiákat dolgoztak tó az egyes szakaszokra, majd ezek közül választották tó a legmegfelelőbb lehetőségeket. Pókay László elmondta: a ta­nulmány szerint a Somogyszob- Balatonszentgyörgy szakaszon a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents