Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

Úi lapot nyitottunk Helyből minden Megújult formában, 24 órás, állandó hírszolgálattal, az eddiginél jóval több szolgáltatással XII. Évfolyam, 9. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Január 11., Csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Hadüzenet a fájdalomnak 3. oldal SOMOGYI TÁJAK Több pénz jut az iskoláknak 6. oldal NYUGDÍJASOK Somogy Polgáraiért Díj a szövetségnek 8. oldal Hírek ZÁKÁNY. Csaknem 100 ezer fo­rint bevétele volt a zákányi kato­likus templom jótékonysági koncertjének. A két hete tartott hangversenyen a Zrínyi Miklós Általános Iskola énekkara és ze­nei tagozatának növendékei lép­tek fel, s a rendezvény bevételét a zákányi papiak építési munká­lataihoz ajánlották fel. (bm) CSURGÓ. Egyszemélyes alapí­tóként Gazdaképző Közalapít- -ványt hozott létre a csurgói kép­viselő-testület, és támogatta az alapítvány közhasznú szerve­zetként való nyilvántartásba vé­telét. Az alapítvány a Nagyváthy János Középiskolában indult mezőgazdasági szakemberkép­zés feltételeit igyekszik ezentúl segíteni, (ni) KADARKÚT. Három utca re­konstrukciója lesz a kadarkúti önkormányzat költségvetés­ének egyik meghatározó tétele. A Fő utca eleje, az Óvoda utca és a Béke utca vége is javításra szorul. Az útszakaszok burko­latának felújítására összesen 30 millió forintra lesz szükség, amelynek nagyobbik hányadát pályázati pénzekből kívánják fedezni, (tz) BALATON. A kiemelt turiszti­kai termékek fejlesztésével is foglalkozik a jövőben a Gazda­sági minisztériumban újonnan létrehozott Széchenyi főosztály. A legerőteljesebben a gyógy- és termálturizmus fogadási feltéte­lein igyekeznek javítani. Ez a határozott állásfoglalás pályáza­ton elnyerhető pénzeidre! ke­csegtethet számos észak-somo- gyi települést, (ca) __________■ Fe le telet már megette a kutya A januári tavaszt felemás érzésekkel fogadják a megyében Az év első tíz napjában akadt olyan nap, amikor 13,8 Celsius fokot mutattak a hőmérők és amikor a leghidegebb volt akkor is csak egy fokot mér- . tek. Zsikla Ágota, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki állomásának munkatársa el­mondta: legalább öt-hat fokkal illene hidegebb­nek lenni a nappaloknak ilyenkor és általában de­cember végére már a Balaton is be szokott fagyni. Az enyhe idő, bár szokatlan, mégsem rendkívü- li. Négy évvel ezelőtt is csak január végére tudott meghízni a jég és arra is volt példa, hogy 16,3 fokot mértek ilyenkor. Ezt Győrben mutatta a hőmérő, 1994-ben. A legtöbb pozitív rekordot Pécsett mér­ték januárban: 14,7 és 13,6 fokot. Hazánkban a leg­hidegebb eddig Kecskeméten volt, 1954-ben, mínusz 25 fok. Az utóbbi évek közül egyéb­ként 1995-ben volt a leghidegebb és 1997-ben a leg­enyhébb a tél. Hivatal Nán­dor, a Somogy Természetvédel­mi Szervezet munkatársa el­mondta: a télen vonuló madárfa­jok közül még Tavaly ilyenkor már korcsolyázni lehetett a Balatonon és a szánkózást is megunhatták a nebulók. Most nagyobb havazásra kilátás sincs és arra is legalább egy hetet kell várni hogy befagyhasson a tó. A szokatlanul enyhe tél a pszichológus szerint jót tesz a lelkűnk­nek és szakemberek szerint a Balatonnak kedvez, a gázszolgáltatók ellenben ugyanúgy várnak az igazi téli fagyra, mint a jégvágók. Megyei körkép Hivatal Nándor fotó: kovács tibor egy sem jelent meg a somogyi erdőkben, a vadál­lománynak pedig kifejezetten kedvező az enyhe idő. A növényekben sem tehet kárt a meleg, csak akkor lesz baj, ha tavasszal nagy fagyok jönnek. Egyedül a túlfejlett vetéseknek jönne jól a hótaka­ró és arra is szükség lenne, hogy a csapadék leg­alább eső formájában öntözze a földeket. Szakái Tamás, a Balatoni Halászati Rt. igaz­gatójától megtudtuk: a társaság a meleg és a na­gyon hideg télből egyaránt profitálhat. (Folytatás a 3. oldalon) Újabb vendégmunkások Barcs __ Úja bb horvát vendégmunkás cso­port várható Barcsra. Mint arról már beszámoltunk, nyolc verőcei dolgozó nemrég munkához jutott a barcsi cipőüzemben. Beváltak, s a tulajdonos most újabb mun­kaerőt alkalmaz a határon túlról. A cég annak ellenére kényszerül munkás-importra, hogy Somogy­bán Barcs és térsége vezet a mun­kanélküliségi statisztikákban. A cipőüzemben elmondták: az utóbbi öt évben krónikus munka­erőhiánnyal küzdenek, ugyanak­kor naponta 1200 pár cipőt kell megvarrniuk német megrende­lésre. A létszámhiány számukra is érthetetlen, hiszen itt a becsü­lettel dolgozó betanított munká­sok nettó 30-40 ezer forintot ke­resnek, ami barcsi viszonylatban nem kevés. A jogszabályok lehe­tővé teszik, hogy ha helyben nincs elegendő dolgozó, akkor külföldivel pótolják a hiányzó munkaerőt. Mivel Verőcén bezárt a cipőgyár, és jó szakemberek maradtak munka nélkül, nem volt kérdéses,- hogy ezeket alkal­Késésben a mázzák. A munkaügyi adatok szerint Barcson és környékén több mint hatszáz olyan állásta­lan él, aki alkalmas lenne a cipő­üzembeli munkára.- Éppen ennyi embernek aján­lottuk fel, hogy beiskolázzuk őket a megfelelő tanfolyamra. Eddig csupán négyet tudtunk rávenni erre - mondta Demanecz József- né kirendeltségvezető. Hangsú­lyozta, hogy a horvátok nem a magyarok elől veszik el a helyet, az üzemben továbbra is elsőbbsé­get élveznek a hazai munkaválla­lók. - Mivel a horvátokkal együtt sincs meg közel sem a szükséges létszám, így a barcsi munkanél­küliek számára az ajánlat tovább­ra is áll: várjuk a lányok, asszo­nyok jelentkezését a cipőfelső­rész-készítői tanfolyamra és utá­na biztos munkahelyhez juttatjuk őket. Egyébként most is, mint ed­dig mindig, az üzem először a he­lyi munkanélküliek között kere­sett dolgozókat. Azonban most sem tudtuk a munkaerőigényét kielégíteni, ezért nyúlt módja a külföldi vendégmunkások alkal­mazására. NAGY LÁSZLÓ földhivatal Nagyatád Naponta átlagosan 70 ügyirat ér­kezik a nagyatádi körzeti földhi­vatalhoz, mintegy 17-18 százalék­kal gyarapodott az ügyiratforga­lom a múlt évben. A többletmun­kát tovább gyarapította a Nagya­tád és Csurgó térségéhez tartozó 35 település kötelező földhaszná­lati nyilvántartásának elkészítése, miközben változatlanul 20 köz- tisztviselő, köztük 15 ügyintéző látta el a feladatokat. A bel- és külterületi mezőgaz­dasági művelés alatt álló földek valósághű nyilvántartására alig fél évet kapott a hivatal, s sikere­sen be is fejezték szeptember vé­gére ezt az óriási munkát. Dr. Trefeli Katalin hivatalvezető sze­rint azonban emiatt torlódtak a többi ügyek intézésével, s nem is tudják tartani a 30 napos hivatali határidőt. A földhasználati nyil­vántartással kapcsolatos teendők se szűntek még meg, mert folya­matosan nyomon kell követni a változásokat is. A mezőgazdasági területek ötödéről a kötelező be­jelentés elmulasztása miatt még hiányos a nyilvántartás, s ennek pótlása és a szükség szerinti bír­ságolás az idei év nagy feladata lesz. Ez azonban a tavalyihoz ké­pest jóval kevesebb munkát je­lent, így napról napra csökkentik a lemaradást az egyéb ügyek in­tézésében. Változatlanul sok a hi­bás és hiányos beadvány, s ilyen­kor újabb késésre számíthatnak az ügyfelek. b. m. Gyógyfürdő lesz az igali ___ IGAL Gy ógyfürdővé kívánják nyilvá­nítani az igali fürdőt. A minő­sítést végző szakemberek két héten belül a helyszínen vizs­gálják meg ennek lehetőségét Dr. Pozsár Sándor, az Igái Fürdő Kft kisebbségi tulajdonosa, a Nap­fény Termál Kft ügyvezető igazga­tója elmondta: a minősítés elnye­réséhez .rendelkezésükre áll a megfelelő gyógyászat, s dr. Kudlák Katalin reumatológus szakorvos személyében a fürdő­orvos is. Az 52 Celsius fokos vizet pedig már 1979 óta gyógyvízzé nyilvánították. Az ásványi anya­gokban, de leginkább kalciumban gazdag termálvíz elsősorban a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógykezelésére al­kalmas. Dr. Pozsár Sándor hang­súlyozta: a gyógyfürdővé válás le­hetőséget ad arra is, hogy na­gyobb eséllyel pályázzanak, hi­szen a gyógyászati rész további fejlesztésre szorul. Jó hír: a vízforgató rendszer teljes kiépítéséhez adott 2002-es határidőt a fürdőket sújtó tőkehi­ány miatt előreláthatóan 2006-ig meghosszabbítják. Ezt, vélhető­en az igaliak gondját is enyhíti majd, hiszen ennek kialakítására mintegy 30 millió forintra lenne szükségük. Az erre a célra orszá­gos pályázati keretből adható pénz ugyanakkor nagyon kevés­nek bizonyult, így Igainak sem jutott belőle. A területfejlesztési tanácshoz kútfelújításra beadott pályázatuk viszont célba ért; 2,5 millió forintot kapnak az 1964 óta üzemelő kút rendbetételére. A szűrőrendszer tisztítása és az egyéb munkálatok előrelátható­an mintegy 5 millió forintot igé­nyelnek. ___ _________ VÁRNAI Hú sz új kollégiumi hely egyetemistáknak Húsz pécsi kollégiumi férőhely vásárlásáról írt alá megállapodást tegnap a megyeháza címertermében Tóth József professzor, a Pé­csi Tudományegyetem rektora és dr. Gyene- sei István, a megyei közgyűlés elnöke. A 25 ezer hallgatót tömörítő pécsi egyetemi város­ban így már 147 férőhellyel segíti a megye a somogyi egyetemisták tanulmányait.- A kilencvenes évek egyik legjobb döntése volt az egyetem és a megyei önkormányzatok közötti kapcsolat fejlesztése - hangsúlyozta dr. Gyenesei István. - Az érintett önkormányzatok új kollégiu­mi férőhelyek vásárlásával járultak hozzá szakem­ber utánpótlásukhoz és az egyetemi hallgatói lét­számok növeléséhez. Dr. Gyenesei István hozzátette: Somogynak és a régiónak szüksége van képzett emberekre, de azokat a családokat is segíteni kell, akik nehéz kö­rülmények között élnek és esetleg kevésbé tudják gyermeküket a továbbtanulásukban segíteni. Az elmúlt hét évben több mint ezer hallgatónak, ez­által közel ennyi családnak sikerült biztosítani a kollégiumi férőhellyel a nyugodt felkészülést ta­nulmányaihoz. (Folytatás a 3. oldalon) Tóth József és dr. Gyenesei István az egyetemisták érdekeit tartják szem előtt FOTÓ: LÁNG RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents