Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-30 / 304. szám

Somogyi Hírlap 2000. December 30., Szombat Hétvége 9. OLDAL A kéjnő esete a cselédkönywel és egyéb történetek A téma az utcán hever - kezdi Rácséi Balázs levéltáros, aki szá­mos érdekes publikáció mellett nemrégiben egy olyan tanul­mánnyal rukkolt elő, amely a so­mogyi kéjelgésügy izgalmas múlt­jába enged betekintést. Azóta nemcsak a történelem iránt érdek­lődők, hanem rendőrök is felkere­sik ismeretgyűjtés céljából, hiszen nincsen új a nap alatt. Rácséi Balázs úgy véli, hogy a történe­lemtudomány gyakorlóinak nem ele­fántcsont toronyban a helyük, hanem kötelességük összefüggéseket keresni a jelenkor történéseivel is. Ez az egyik in­doka a tanulmány elkészítésének. A má­sik ok prózaibb: Németh István polgár- mester után kutatva a dualizmus első fe­lének egyik legkacifántosabb problémá­jával, a prostitúcióval is szembesült az ifjú kutató.- Méltatlanul kevés szó esik Németh Istvánnak, a századelő meghatározó ka­posvári polgármesterének elődjéről, akit perrel állítottak fel a székéből. A perira­tot tanulmányozva kiderül: az egyik vádpont a kuplerájok ügyének megol­datlansága volt. A helyzet eléggé hason­latos a mai állapotokhoz, hiszen akkor is egy polgárosodási folyamat kezdő­dött, és nemigen tudtak mit kezdeni a legősibb mesterség űzőivel. A kérdés persze nemcsak annyi volt, hogy a város szélén vagy a közepén legyen a kupi, hanem egy bizonyos szabályrendeletet, azaz statútumot is életre kellett hívniuk. 1867-ben egyfajta kiegyezés volt ez is Pesten, hiszen a társadalomnak ki kel­lett egyeznie a prostitúció egyre burján- zóbb és nyíltabb formáival, hogy esélye legyen azt leszabályozni. A szabályren­deletet kiadó vármegyék sorában So­mogy az elsők között volt 1882. évi sta­tútumával.- Hol voltak akkoriban a megye bor­délyházai, s ezekben hány hölgy elégítet­te ki a férfinép vágyait?- Mivel a második világháború ideje alatt rengeteg irat megsemmisült, nehéz erre pontos választ adni. A belügymi­nisztériumi, alispáni és főispáni iratok­ból, valamint a szomszédos megyék polgári kori irataiból kiderül, hogy So­mogybán a nagyobb településeken min­denhol voltak kuplerájok, ahol gyakran cserélődtek a lányok a „frissítő csereke­reskedelem” jegyében. Kaposváron a mai Berzsenyi utcában és a Toponári A téma az utcán hever úton voltak a bordélyok, majd a Fő utcá­ban és a századelőn a Vár utcába költöz­tek át. Egyébiránt Somogybán nem volt nagyobb mérvű kereskedelem és a kato­naság sem, ezért a megye még a vissza­fogottabb régiók közé tartozott a bor­délyházi kéjelgés és a sokkal nehezeb­ben megfogható utcai prostitúció terén. A fő ok természetesen az örömlányok „pályaválasztásában” akkor is gazdasági volt. A kerítésből egészen jól meg lehe­tett élni, a prostitúcióból kevésbé. A kéj­nők egy részét egészen fiatalon, kifino­mult vagy: brutáöfcmódszerekkel vették rá testük áruba bocsátására. Az úgyne­vezett „kujtorgók” vagy „szabad szemé­lyek” java része viszont munka mellett, a szegénység elől menekülve járta éj­szakánként az utcákat.- Melyik volt a legmegdöbbentőbb történet, amellyel a kutatásai közben ta­lálkozott?- Több is akadt. Az egyik a somogyi betyárvilág nevezetes Gelencsér-bandá­jának elfogásához kapcsolódik. Ez olyan szempontból érdekes, hogy a bandata­FOTÓ: ARCHIV gok kéjhölgyeit is elfogták, s kettőt ki is végeztek. Még a jelentést tevő is felje­gyezte, hogy aránytalanul súlyos bünte­tésnek tartja a kéjhölgyek felakasztását a rablókkal való „kedvtöltés” miatt. Job­ban végződött az a történet, amikor 1881-ben a nagyatádi járás szolgabírája 50 forint pénzbírságra ítélte Berta Gábor nagyatádi kocsmárost iparkihágásért.'A Rácséi Balázs levéltáros, tudományos titkár. 1966-ban született Kaposváron, az érettségit a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskolában tette le. Elvégezte a Janus Pannonius Tudományegyetem művelődésszervező szakát, majd a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem szakát. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem történelem kiegészítő képzését végzi. Főbb munkái: Ré­vai Új Lexikon XX. századi sorozatában a megye telepü­léseit dolgozta fel, jövőre fog megjelenni a Zala község­ről készített monográfiája. Jelenleg Kaposvár millenniu­mi kiadványának egy fejezetét szerkeszti. kihágás abból állt, hogy a kocsmáros az üzletében engedély nélkül űzte az ipart egy Orloff Lina nevezetű hölgy. A má­sodfokon eljáró alispán is helybenhagy­ta a súlyos összegű büntetést, ám a kocsmáros egészen a belügyminisztériu­mig vitte az ügyet. Mivel Somogy megye nem tudott 1881 júniusában Prónay ál­lamtitkár felszólítására bordély- vagy ké- jelgésügyi szabályrendeletet bemutatni, így a derék kocsmárosnak adtak igazat. Később ugyan a hivatal tekintélye végett 25 forintot kiszabtak a cselédkönyv hiá­nya miatt, ám voltaképpen ezzel az ügy­gyei kezdődött a somogyi bordélyügy szabályozásának folyamata.- Milyenek voltak az egykori szalonok és azok vendégkörei?- Errefelé nem igazán voltak jellem­zőek a szalonok. A kocsmákban és ká­véházakban való ismerkedés után diszk­réten vonultak a bordélyszobákba a lá­nyok a kuncsaftokkal. Főleg katonákból állt a közönség, de Roboz István, a So­mogy című hetilap főszerkesztője szem­léletes stílusban ír a civilekről is: Jön a fiatal és ez igen természetes (a virágnak megtiltani nem lehet...), aztán jön a kö­zépkorú, s jön olyan öreg ember is, hogy krispinje végén hordja a koporsót, mint selyemhernyó a gubóját.” Roboz arról a problémáról is említést tesz, hogy a bordély relatív drágasága miatt a dorbézolók esetleg családi kasszájuk utolsó krajcárjait mulatják el néhány ön­feledt óra alatt: „Az öreg hernyó (tí. az idős kuncsaft) borízű hangon belekont­ráz a dalba, míg otthon - meglehet - családja azon gondolkodik, hogy alvó boldogsága és szerencséjének tüzénél hogyan főzze meg a holnapi reggelit?...” Mindenesetre dr. Szigeti János, a me­gyei kórház igazgató-főorvosa nyújtotta be a legsikeresebb szabályrendeleti ja­vaslatot, amelyben a fiatalemberek nemi ösztöneiről is értekezik. Ha rendeltetés­szerűen használja a bordélyházat egy fiatal férfi, abban semmi ki­vetnivalót nem tálál. Ám ha társa­ságban, tivornyával egybekötve te­szi ezt, úgy messzemenően elítéli: „A közösülés fontos actus, általa a test összes izom- és idegereje igénybevétetik, ezért lép fel utána lankadtság. A testnek ezen actus után pihenésre van szüksége. A táncz és a tivornya nem nyuga­lom. Az ily mulatság büzhödt le­vegőben, lankadt testtel, melynek izomerejét csak a szeszes italok mesterséges ingere ösztökéli, még a vas­nál erősebb szervezetet is képes aláásni. Nem is szólva a helyzet demoralizáló hatásáról, midőn a könnyelműségre amúgy is hajló fiatalság mámoros fejjel, szívében hamis szerelemmel a festett szempillák alól intő csábításnak nem tud ellenállni, s odadobja utolsó garasát - néha a becsület árán is!”- Mi volt a helyzet a közerkölcsök te­rén a századfordulót követően? Telj**»» ártehMtiai. AaiUepLku» 4« bypieaikai Hölgy-óvszer. Teljt» bixto» hkitual, buxofttttbaa kimét«»«* é* nem kelíeaek iíbbő »emnoioemtl gyöngédteleo ét áriáim** gummi- ipoatyi-ctikkck. 1 do­boz (12 drb) I írt &0 kr. pon'.o* ha»- oálátí uUaUíttal j írt 75 kr. előleg«! békáidé«« után binnen Itc. KaphatO • feltalálónál LÁSZLÓ JÓZSEF jyéfyueréuoél Maró«-Újvár. (Erdély . Búd» pesti fóraklár: TOrSk Jáxaef gyógyaaereax, Kerpel, Fahérta* fyOnaaerUr Lipói-körut 18. a*. Bárhová diaerét atétköldéa. (Telefon J6l7.) 9-3O Cxélaterfl é* kímélete*. ÖvtvtrntíZm a SOMOGY tm. június 19. lalmUum- A Somogy vármegyei szabályrende­let 1882-es életbe lépése után sem csök­kentek a helyi katonaság panaszai, főleg Kaposvár „szabad szerelmi” viszonyait illetően. Egyes források szerint: „nem­csak Somogy megye, de a nagy Magyar- ország legtávolabbi vidékei is itt Kapos­váron rakták le a salakjukat." Bár ekko­riban „poros és erkölcstelen” jelzőkkel illették Somogyország fővárosát, valószí­nűleg ez nem fedte a valóságot. Minden­estre a későbbi korszakról a város 1913. statútumának feldolgozása 41 tán lehet majd érdemleges adatokkal szolgálni. Szerencsére az első tanulmány fogadta­tása olyan jól sikerült, hogy a Tudomá­nyos Életért Alapítvány pályázati segít­ségével folytathatjuk a kutatást. A törté­nelem ezen szakaszának vizsgálata az adott témakörben már csak azért is ér­dekes, mert a ma törvényi szabályozás­nak voltaképpen ugyanazokra az alap­pillérekre kell épülnie, mint az akkori statútumoknak. Az alapképlet ugyanaz, ezt bizonyítja, hogy a rendőrség is nagy érdeklődést tanúsít a kéjügy múltja iránt. Már nem egy rendőrtiszti főisko­lás keresett fel azzal, hogy anyagot gyűj- tene a szakdolgozatához, takács zoltán BOLDOG U J Várjuk Önöket jovore is! M A <• Y A K r I I I V I * I ö Leslie, a könyvmilliomos www.mtv.hu Lőrincz L. László, alias Leslie L. Lawrence 18 éves koráig Kaposváron élt, és mindig szívesen tér vissza ide. A népszerű író legutóbb a Fókusz könyvesboltban dedikálta új kötetét. Élet­művében tudományos, tudo­mányos népszerűsítő mun­kák éppúgy vannak, mint if­júsági regények és sci-fik. Könyvei több mint ötmillió példányban jelentek meg. Az amerikai lelkű szerző - aki soha nem néz hátra - most két hónapra Barbados- ra készül feleségével. Nem­csak pihenni megy a karib térségbe, hanem anyagot gyűjteni a 62. könyvéhez.- íróként vagy Kelet-kutatóként ért-e . el nagyobb sikerekä?- íróként, de nehéz meghatároz­ni, hogy mi a siker. Nekem sikert je­lentett, amikor kutatóként megír­tam a mongol mesék katalógusát. Ez még ma is unikum. A magyar mesekatalógust hatvan éve írják, én öt év alatt megcsináltam a mongolt. Nagy teljesítmény volt. Jóllehet ezt nem lehet hasonlítani a jóval gazda­gabb magyar népmesekincshez. Megírtam Mongólia történetét is, ez franciául is megjelent, de csak ne­kem volt nagy teljesítmény és kitün­tetés. Sehol nem keltett különösebb visszhangot, mert jó, ha tizenöt embert érdekel ez a világon. Azok viszont megrázták a kezemet, és azt mondták: szép munka volt. S hogy íróként sikeres vagyok-e? Minden bizonnyal, hiszen a könyveim álta­lában nyolcvanezer példányban je­lentek meg, s így negyedmillió olva­sóm van kötetenként. í ’- Hogyan fémek meg egymás mel­lett a krimik, a sd-fik és a tudomá­nyos művek?- Remekül. Általában meg is kérdezik tőlem: nem jelent-e vala­miféle skizofréniát, hogy egyszer­re több műfajban dolgozom? Sze­rintem nem, ugyanis a három mű­fajnak párhuzamos a pályája. Mindegyikben van egy probléma, egy rejtély, amit meg kell oldani. A fantasztikus és a kalandregények­ben is a megfejtés a lényeg.- Az izgalmas, érdekes történetek érdeklik, s kalandregényeiben és fan­tasztikus könyveiben a néprajzi, tör­ténelmi háttérrel szemben túlsúlyba kerül a mese. Az élet vagy a tudo­mány van-e tele jobb történetekkel? Inkább a tudomány. Kelet ma is megoldásra váró rejtélyekkel teli kincsesbánya. A keleti emberek tu­dásáról a materializmus korszaká­ban hosszú időn át azt mondtuk: hülyeség vagy csalás. Most azon­ban kiderül: nem.jjiztos, hogy az, csak utána kell .járni. A különböző gyógymódokra, a kézrátételre, a sámánok tevékenységére gondo­lok, a pszichoszomatikus betegsé­gek gyógyítására, az olyan fiziológiás képességeikre, ame­lyekkel mi nem rendelkezünk. (Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents