Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-23 / 300. szám

Somogyi Hírlap 200(1 December 23., Szombat 2000 Karácsonya 11. OLDAL Karácsony: mérlegen a hétköznapok Balog Zoltán: a rossz közösség elbukik, még akkor is, ha malterra megvan a pénz Balog Zoltán református lelkész szerint a mai magyar közélet nem a reménység forrása. Karácsony aktualitását mindenkinek magá­nak kell megkeresnie, de ha el­töprengünk azon, hogy milyenek a hétköznapjaink, akkor már hasznos az ünnep.- Tanácsot adni vagy kapni köny- nyebb? - kérdeztük Balog Zoltántól, a miniszterelnök főtanácsadójától a ka­posvári református gyülekezeti házban, ahol az állam és az egyház kapcsolatá­ról tartott előadást.- A tanácstól függ; ha súlyos erkölcsi feladat elé állítja az embert, akkor nehéz elfogadni, de tanácsot adni is nehéz, ha úgy érzem: terhet rakok a másikra.- Hogyan lesz valaki főtanácsadó? Nyilván, ismerte korábban Orbán Vik­tort, ha nem is volt lelkivezetője.- Ez nem tartozik a nyilvánosságra, de nem tagadom: személyes hitbeli kap­csolatban voltam Orbán Viktorral, s fel­kért erre a posztra.- Előadásában arra is utalt: olykor ne­héz helyzetbe kerül, amikor kiderül: re­formátus lelkész a miniszterelnök főta­nácsadója.- Néha, ha nem is mutogatnak rám, de csodálkoznak rajta. Amikor a minisz­terelnök kíséretében fogadott a pápa, feloldozást kaptam. Megkérdezte, hogy protestáns vagyok-e, mondtam, hogy az, erre azt felelte, nem is olyan nagy baj. Egyébként pedig nem árt, ha szembesü­lök azzal, hogy másutt milyen a súlya ennek a pozíciónak.- Miben ad tanácsot Orbán Viktor­nak?- A miniszterelnök tevékenységének érdekes területe a szónoklat. Régen volt olyan polgári politikus, akinek ilyen fontos volt a jól felépített, retorikailag is hatásos beszéd. Nyilván, segítségre szo­rul a szövegek elkészítésében, de ami elhangzik, az mindig kiegészül valami­lyen személyes többlettel, így minden beszéde a saját szellemi tulajdona. Ha azt hallom vissza, amiről korábban szót váltottunk, akkor én is örülök.- Hogy véli: most, karácsonykor fegy­verszünet lesz kormánypárt és ellenzék között? Az advent valóban az ünnepvá- rást szolgálta, és kicsit lecsillapodtak a kedélyek a politikában?- Álságos dolog ez, mert csak az ün­nep kedvéért van átmeneti fegyverszü­net. Karácsonyt arra kellene használni, hogy elgondolkozzunk, milyenek a hét­köznapjaink. S ha erre szakítunk időt, akkor hasznos lesz az idei karácsony. A feltöltődés lehetőségét a hétköznapok­ban is meg lehet találni; az minősíti az embert, hogy milyen igényes magával szemben, és észreveszi-e azt, hogy egy ideje csak tüzelek és nem töltök. Vissza kell venni ebből a sebességből és meg kell keresni a családtagokat, a baráto­kat...- Talán a Bibliát is leveszi ilyenkor a családfő a polcról és leporolja. Mit ad a Szentírás a családoknak, a papnak, s a „mezítlábas” híveknek?- Ilyen szempontból nincs különbség a lelkész és a mezítlábas hívő között. A Bibliában az a csodálatos, hogy a lel­késznek is újat tud mondani - pedig ő már sokszor elolvasta, megtanulta, ne­tán az eredeti nyelven is tanulmányoz­ta, ha jól végezte az iskoláit -, és a hí­veknek is. A szöveg megszólal, mond valamit egy teljesen idegen égi világból. Hallatlan csoda, ha rádöbbenünk arra, hogy az adott szentírási rész különösen aktuális ma is, az hallatlan csoda.- Van-e kedvenc része a Bibliában?- A hegyi beszéd, mert az megvalósít­hatatlan: szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak. Ehhez kevés a törekvés. Csodálni kell azt az embert, aki Isten volt és ilyen dol­gokat merészelt mondani embertársai­nak. Mégis lettek követői, nemcsak ha­misak, hanem igazak is.- Soha annyi templomot nem építet­tek és nem újítottak fel, mint az utóbbi években. Ezzel együtt jár a lélek- és kö­zösségépítés is?- Ma sokkal nagyobb harmóniában van a belső és a külső építés, mint ko­rábban. Ma már nem lehet kivagyiság­ból templomot és közösséget építeni. A rendszerváltozás beindított terveket, ál­mokat, de bebizonyosodott, hogy a rossz közösség elbukik, még akkor is, ha a malterra megvan a pénz. Az sem le­het közömbös, hogy milyen diákok hagyják el az iskolát. A pedagógusok­nak nemcsak arra kell megtanítaniuk őket, hogy az informatikához értsenek, hanem arra is figyelniük kell, hogy lelki­leg is gazdagodjanak; mit jelent erkölcsi kérdésekben állást foglalni, döntést hozni. Ha ez nem így lesz, akkor súlyos évtizedek elé nézünk, még ha a gazda­ság fejlődik is.- Úgy tűnik, a történelmi egyházak papjai, lelkészei közül sokan tartanak a nyilvánosságtól. Olykor a fiatal papok is elutasítják az újságírót.- A nyilvánosság kegyetlen világ. Ha az ember elbukik, és megüti magát, ak­kor azt kiröhögik, ahelyett, hogy felse­gítenék. Meg kell tanulni bánni a nyilvá­nossággal. A mostani nyilvánosság nem szimpatikus, nem emberbarát. Inkább a gyilkos, vagy a rosszindulatú jelző illik rá, ezért nehezebb kilépni az egyháziak­nak, de ha megtanulják a módját, akkor könnyebb lesz.- Az emberhalászat is?- Ha az evangéliumi emberhalászatra gondol, akkor az is. Van nekünk is any- nyi mondanivalónk, amivel felvehetjük a versenyt Fábry Sándorral vagy Friderikusszal.- Az egyházak bevonják a világiakat is a hitoktatásba, a közösségépítésbe, de jó hittankönyvek még nemigen kerültek ki a nyomdából; jóllehet, sokan szorgal­mazzák, hogy a hit- és erkölcstan kötele­ző tantárgy legyen, mint egykor.- Mi még mindig annak a nemzedék­nek a tapasztalatából élünk, amely ama­tőrként, de hitvallóan, sokszor mártír­ként tanította a hittant, s még megvan­nak a könyveik. Itt az ideje, hogy meg­fogalmazzuk a hittan sajátos techniká­ját, stratégiáját. Nyugat-Európában nagy irodalma van ennek. Igaz, hogy a nyu­gat-európai fiatalokat másként kell meg­szólítani, mint a magyarokat. Sok közös pont van, de a jelenlegi magyar keresz­tény ifjak még tudják: mit jelentett akár szüleiknek is egzisztenciális kockázatot vállalni, hogy megtarthassák, gyakorol­hassák a hitüket. Nyugat-Európában ezt nem találjuk; mindenkinek a személyes ügye, hogy a síe­gyesületbe vagy a tűzoltózenekarba jár-e. A keresztény közösségeknek éb­ren kellene tartani azoknak a tanítóknak, nagymamáknak, papoknak, hitoktatóknak az emlékét, akik másként cselekedtek.- Somogybán is hagyomány az öku­menikus imahét. Hogyan hozhatják egy­máshoz közelebb az embereket ezek az ökumenikus imaórák?- A felekezetek közeledését tartom ökumenének. Egymás megismerése, se­gítése, elismerése legalább olyan fontos, mint az ember identitásának megerősí­tése, és a másikkal való kommunikáció. Ha viszont valaki csak kommunikál, és mindig csak a másikkal akar dialógust, akkor az előbb utóbb elveszítrszemélyi- ségének a lényegét. Erre az identitás nélküli kommunikációra sok példát lá­tunk, amikor azt sem tudjuk, hogy ki a másik. Gyökértelen, tartalmatlan életek Névjegy: Balog Zoltán relormátus lelkész 1958-ban született Nekézsenyben. Debrecenben érettségizett, majd betanított esztergályosként dolgozott, s elvégezte a teológiát. Falusi lelkész volt. majd ösztöndíjasként Németországban élt. 1998 óta személyes tanácsadója Orbán Viktor miniszterelnöknek. Nős. öt gyermeke van, a budapesti németajkú gyülekezet lelkésze, az ország- gyűlési képviselők reggeli áhítatának szervezője. sodródnak, de ellenpéldák is vannak, ami­kor az identi- tás-erősödés elutasít min­denféle kom­munikációt, és egyfajta fundamentalizmusba süllyed.- Karácsony központjában Jézus szü­letése áll. Az idei ünnepnek van-e vala­milyen különös aktualitása, vagy kará­csony misztériuma, üzenete mindig ugyanaz?- Karácsony aktualitását mindenkinek magának kell megkeresnie. Az igaz, hogy az ember reménységének nem a magyar közélet a forrása. Bennem egy erős kép él a császár karácsonyáról. Arról, hogy Augustus császárnak, a birodalom akko­ri törvényes urának milyen esélye volt arra, hogy eltaláljon Betlehembe. Úgy, mint messzi földről a napketetf'bülcsek.'a háromkirályok. A lelki és a világi hata­lom egymáshoz való viszonya, megmér- kőzése különösen izgalmas kérdés szá­momra. LŐRINCZ SÁNDOR Kántorhiány, hangszerhalál Az orgona varázslatos hangszer. Békét és nyugalmat áraszt magából, ami az embereknek egyre jobban hiányzik. A Balaton déli partján sajnos a hangsze­rek többsége tönkrement. Egynek-egy- nek a feltámasztása akár 10-20 millió forintot is igényelne, a nevesebb kon­certek előtti hangolásért is elkérnek 50- 100 ezer forintot. Már ahol futja erre a szegényes eklézsiából. E sorok íróját a balatonlellei plébános vagy tíz évvel ezelőtt majdhogynem kiátkozta, mert leírta, hogy a koncerten hiába játszott feno­menálisan a fiatal orgonaművésznő, a hang­szer bizony bántóan hamisan szólt. A későb­bi Lékai László bíboros prímás által épített modern kori templom homlokzata ugyanis részint beton, amely a nyári napokon felmele­gedett s lehangolta az orgonát. A siófoki orgonát tartják a legjobbnak Észak-Somogyban, Szakács Katalin azért tele­pítette a Balaton-parti városba a mesterkur­zust és a koncertsorozatot. A tanárok az or­szág legnevesebb művészei, például Lehotka Rudolf és Kárpáti József, a hallgatók főképp a szomszédos államok magyarlakta vidékeiről érkeztek, de csalogató híre van a rendezvény- sorozatnak Japánban is.- Szomorú a kép, haldokolnak a hangsze­rek, amelyek többségét az 1848-as szabadság- harc leverését követően 1930-ig az Angster cég építette - állapította meg Szakács Katalin. - Pedig az orgonának van jövője; országos át­tekintésem van arról, hogy az effajta muzsika tömegeket vonz. Örülök annak, hogy került pénz a siófoki orgona felújítására, s ugyan­csak a városban 1998-ban építettek egy új sí­pos orgonát is, amely a mesterkurzuson résztvevők gyakorlásait is szolgálhatja. Nem egy templomban használnak ugyan­akkor koncerten muszájból szintetizátort, mert olyan nagy mértékben leromlott a sípos orgona. Balatonföldváron is elektromos hang­szer működik, a látszat kedvéért vannak hoz­zá álsípok. Alapítvány gyűjtött erre a célra, de nagyrészt az önkormányzat pénze tette lehe­tővé a vásárlást. Az igazi sípos hangszert per­sze ez nem tudja pótolni, de arra jó, hogy ve­zesse a mise alatt az éneklő híveket. Kapusné Dojcsák Edit a balatonföldvári Kalapáti János kőröshegyi esperes a műemléktemplom orgonájánál Ránki György Ze­neiskola igazgató­ja. Régóta kán- torkodik, van erről is diplomája.- A falunkban a pap ösztönzésére lettem kántor. - El­hivatottság ez, mert- hogy ami pénzt ezért a ne­mes foglalatossá­gért fizetnek kevés a megélhetéshez. Igénybe veszi ugyanakkor az összes hétvégét, ünnepnapot. Nem egy napon öt miáét is végig kell zenél­ni. Egyre keveseb­ben vállalják azok közül is, akiknek van erre képzettsé­ge. Én szívesen csinálom.- Nekem nagy szerencsém van - ismerte el Kalapáti János kőröshegyi esperes. - Kar­nagynak tanul Pécsen a falunkból Bánjfy Atti­la, aki vasárnaponként remekül helyt áll kán­torként a miséken. Nyaranta pedig Dudás Fe­renc zenél a templomunkban rendszeresen; a családjának itt van nyaralója, ő pedig a bécsi egyetemen készül orgonaművésznek. Meg vagyok áldva Kapusné Dojcsák Edittel is, aki ha kell segít. Persze hogy örül az ember, ha körül van véve ilyen sok tehetséges fiatallal. Fontos azért is, hogy ki a kántor, mert ha jól kíséri az egyházi énekeket, akkor többen el­járnak a misékre. Az esperes beszélt arról is, hogy a kisebb fa­lukban bizony komoly problémákat okoz a kántorhiány; különösen alkalmas arra a kará­csony, hogy kiderüljön ez. Van persze, aki szí­vesen orgonái a miséken, de kevés hozzá a tu­dása. Aki pénzért csinálná az inkább előbb mint utóbb kiesik, mert azért nem érdemes. De van olyan, aki mindenre képes azért, még szerelgeti is állandóan a hangszert, hogy orgo­nája legyen, amin játszhat. Egyébként koncertekre a Balaton partján a leggyakrabban a kőröshegyi orgonát használ­FOTÓ: ESZES ANDREA ják. Elsősorban nem a hangszernek, hanem a műemlék templomnak köszönhetően a pazar akusztikát hatszáz év alatt sem sikerült elron­tani. Gond is ez, mert ez a hely könyörtelenül felerősíti a hibákat, a hamisságot. A mostani orgona 1968-ban készült el az 1905-ben épített hangszer felújításával; abban az évben hajtottak végre nagyobb rekonstruk­ciót a templomon is. Az akkoriban felhasznált, gyengébb minőségű anyagokat már megvisel­te az idő, elkoptak a hangszerben, ideje lenne egy nagyobb korszerűsítésnek. Az alkatrészek cseréjén kívül a kőröshegyi orgona a bővítésre is rászorul, mert jelenleg nem lehet rajta elját­szani minden zeneművet, pedig háromezer­nél is több síp szólal meg benne. A siófoki és a balatonlellei nagyobb tudású.- Több millió forintba kerülne a felújítás. Az egyháztól nem várható el, hogy kifizesse ezt a temérdek pénzt. Ami a misékhez kell hanganyag, azt az orgona tudja - mondta az esperes. Hozzátette: meglehet, hogy a jövő évtől már nem is lesznek orgonakoncertek Kőröshegyen, mert annak megszervezésére sem jut elég pénz. Ha csak nem lesz olyan szerencséjük, hogy majd valaki itt akar gya­korolni. CZENE ATTILA Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk üzleti partnereinknek és munkatársainknak! (29171) Minden kedves ügyfelünknek megköszönjük megtisztelő bizalmát, a jó együttműködést. Kellemes karácsonyi ünnepeket, boldog új évet kívánunk Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet (29202)

Next

/
Thumbnails
Contents