Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-23 / 300. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap GAZDASÁG 2000. December 23., Szombat FKGP: az üzletrésztörvény állja a próbát Az FKGP megyei vezetői megerő­sítették a párt elnökét, dr. Torgyán Józsefet abban, hogy egyszemélyben lássa el a párt ve­zető tisztségét és az FVM minisz­teri posztját. Barkóczy Gellért, a párt megyei elnöke, országgyűlé­si képviselő tegnapi sajtótájékoz­tatóján ezzel kapcsolatban el­mondta: a párt történelmi hagyo­mányai is ezt kívánják, hiszen a kisgazdák képviselik legmarkán­sabban a falvakban élő, mezőgaz­dasággal foglalkozó embereket. A képviselő kiemelte: Torgyánnak kényelmesebb lett volna más tár­cát vezetnie, de ennek ellenére vállalta a súlyos gondokkal küz­dő magyar agrárium ügyét. A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvénnyel kapcsolatban a képviselő hangsú­lyozta: a jogszabály a tulajdon vé­delmében született.- Ez a törvény nem szüntet meg munkahelyeket a szövetke­zetekben - állította Barkóczy Gel­lért. - A munkahelyek már meg­szűntek, amikor sok szövetkezet leállt az állattenyésztéssel, a munkaigényes növények ter­mesztésével, és gépekkel művel­hető kultúrákkal kezdtek foglal­kozni. A munka nélkül maradt embereknek el kellett hagyni a tulajdonukat. Ezért - az eddig el­veszett tulajdonért - szállt síkra most a kormány. Ha a szövetke­zet nem tudja saját forrásból kifi­zetni az üzletrészt, az állam erre még kölcsönt is biztosít. A képviselő elmondta: a szö­vetkezeteknek ez nem jelenthet gondot. A legfrissebb statiszti­kákra hivatkozva kijelentette: a szövetkezeteknek 2000-ben 350 milliárd forint a tiszta bevételük. Kifejtette azt is: a kifizetendő ösz- szeg pedig - előzetes becslések szerint - az első lépcsőben mint­egy 12 milliárdra, a másodikban pedig körülbelül 8 milliárd forint­ra rúg. t. V. Kioktató tájékoztató Le akarta vizsgáztatni a Somogyi Hírlap munkatársát Barkóczy Gel­lért, a kisgazdapárt megyei elnöke, országgyűlési képviselő és Kis-Bóli Tibor, a párt alelnöke, a megyei közgyűlés alelnöke azon a sajtótá­jékoztatón, amelyet a szövetkezeti üzletrészek kiadásáról szóló tör­vény kapcsán hívtak össze. A sajtó- tájékoztatón egyébként egyedül a Somogyi Hírlap munkatársa jelent meg, s föltette a következő kérdést:- Az új törvény a bankszövetség véleménye szerint alkotmányelle­nes. Mi erről a véleményük? (A következő párbeszédet az új­ságíró magnetofonja rögzítette. A helyzet megítélése érdekében be­tűhíven közöljük.) Kis-Bóli Tibor fogta vallatóra elő­ször az újságírót imigyen: K-B.T.: - Mi köze van ehhez a bankoknak? Majd létrehozunk egy új pénzügyi banktörvényt, meg egy új sajtótörvényt, ezt kell csinál­ni. Maga paraszt? Vidéki? Somogyi Hírlap: - Igen. K-B.T.: Melyik község? S. H.: - Csokonyavisonta. K-B.T.: - Nézzen oda, az őse. (A falon függő Nagyatádi Szabó István képre mutatott.) S. H.: -Tudom. K-B.T.: - Akkor miért? Ne hara­gudjon, nem akarok vitatkozni, de kicseng az ön megnyilatkozásából, amit megérnünk, amit úgy neve­zünk: a kommunikáció, az érzelmi motivációja. Mit végzett? Szabad kérdeznem? S. H. : - Újságíró iskolát. K-B.T.: - Ilyen diploma nincs. Hol végezte? S. H.: -A Kaposvári Egyetemen. K-B.T.: - A tanítóképzőn? S. H.: - A Kaposvári Egyetemen. K-B.T.: - Az Pannon Agrártudo­mányi Egyetem. S. H.: - Az már Kaposvári Egye­tem. K-B.T.: - Most Kaposvári Egye­tem, most január 1-jétől. S. H.: - Igen. Egyetemi diplomát kaptam. K-B.T.: - Én szoktam kiosztani. Nézze. Nem látott ott engem? S. H.:-Nem. K-B.T.: - Csodálkozom. Állam­polgárrá fogadtam 190-200 hallga­tót. Én a megyei közgyűlés alelnö­ke vagyok. De ne haragudjon: esz­mei-szellemi vonatkozásban le va­gyok döbbenve. Ne haragudjon. Agrártudományi egyetemi diplo­mája van önnek vagy humán? S. H.:-Humán K-B.T.: - Hol érettségizett? Na­gyatádon? S. H.: - Barcson, a Széchenyi gimnáziumban. K-B.T.: - Történelem-magyar sza­kos diplomám van. Ismerem a sajtó- törvényt, amiről most beszéltem. S. H.: - Olvastam többször ezt a módosítást. Tettem fel pár kérdést, és önök válaszoltak is erre. Nem ér­tem, mi a gond. Barkóczy Gellért veszi át a szót így: B. G.: - Azt mondta, nem humá­nus ez a törvény? S. H.: - Én nem mondtam, hogy nem humánus. Azt kérdeztem: ho­gyan kapják meg azok a külső üzletrésztulajdonosok a pénzüket, ahol átalakultak a szövetkezetek? B. G.: - Átjátszották. Hát nem látja, most már én is azt mondom, hogy nem látják önök aZtat, hogy ezek sundám-bundám módon gyorsan még január 31. és átalakul­nak? Ők csapják be a saját fajtáju­kat. Ők csapták be. Most erre az a válasz, hogy sundám-bundám erre lehet, hogy egy következő törvény kell hozzá. B. G.: - Ezt le kell írni. Hogy a képviselőt megkérdezte, és sun­dám-bundám kijátszották az em­bereket. írja le! Le kell írni! ... Én, mint a kormány tagja, állítom aztat, hogy itt sundám-bundám a rende­let előtt átjátszák, sértik a jogokat. Ezt kell megérteni... K-B. T. (vizsgáztat): - Najgyatádi Szabó István tudja-e, hol született? S. H.: - Csokonyavisontán. B. G.: - Tanították maguknak? S. H.: - Persze. Történelemből. B. G.: - Mikor? K-B. T.: - 90-től biztos. Nem ta­nították, mert én történelem szakos vagyok. És én mikor szereztem a diplomát? 53-ban. B. G. (háborog): - Azt mondják, de hogyan lehet ilyet mondani, jogá­szok, hogy alkotmányellenes?! A tu­lajdon világában vagyunk... Higgye el - nem hogy higgye el, maguknak tudni kell, hogy a sajtó ennek a kor­mánynak teljesen ellentéte. K-B. T.: - A népbutító. Tisztelet a kivételnek. A kommunizmus idejé­ben próbálta volna a kormánnyal szemben. B. G.: - Nem igazságtalanságot követelünk, csak a tulajdont. Ezt senki nem írta le. Csak azt írta le a Hemer is - nemtom maga csinálta a Hernerrel? - hogy müyen rossz. (Hemer Endre a mezőgazdasá­gi termelők érdekvédelmi szövetsé­gének megyei titkára a közeli na­pokban nyilatkozott lapunknak) K-B. T.: - A Hemer nem azt félti, csak a saját gázsiját. A meglehetősen egyoldalú pár­beszédet követően elhangzottak még olyan kijelentések is, amelye­ket jóérzésű ember nem ír le. •k -k -k Szerkesztőségünk tegnap este megkérdezte Barkóczy Gellértet a történtekről. Azt felelte:- Sokalltam a Tibortól, hogy így beszélt vele (mármint mun­katársnőnkkel - a szerk.). Azt senki nem kérdezte meg, az új­ság sem, hogy van ez a szövetke­zeti üzletrész? Ennyi. Ennyi? KERCZA IMRE FŐSZERKESZTŐ Farmerra váltott a közgazdász Dr. Baranyai Ákos az édesapja tanácsára lett közgazdász. Úgy tartja: ez volt az egyik leg­jobb tanács, amit életében kapott. A német Mustang marcali gyárának igazgatója büszke arra, hogy az ország legjobb ruházati üzemét vezeti. A mindig kimért gazdasági szakem­berre amúgy a város is számíthat: igazgatósá­gok helyett, Marcali gazdasági bizottságában dolgozik a városért. Nehezen barátkozik, de segítségére és bizalmára minden jó ügyben számítani lehet. Rendkívül jó a humora, amit erényei közé sorol, akárcsak a kompromisz- szumkészségét, ami szerinte az egyik legfon­tosabb vezetői tulajdonság. Szabadidejében amúgy bridzselni szokott, a kártya, de első­sorban a barátok kedvéért. Ők ugyanolyan fontosak, mint a család, akikkel hét éve csak hét végén találkozhat. Büszke a fiaira és, hogy mi volt számukra az eddigi legjobb tanácsa? Hát az, hogy legyenek közgazdászok.- Ez egy olyan végzettség, amivel bármi lehet az em­berből - mondta dr. Baranyai Ákos. - Diplomata épp­úgy, mint kórházigazgató. Én szerencsésnek tartom magam azért a döntésért, amikor megfogadtam édes­apám tanácsát és ugyanezt a szerencsét kívántam a fi­aimnak is, ezért tanácsoltam ugyanezt.- így marad fenn egy közgazdász dinasztia- Nem. így alakul. Én vagyok az első a családban. Édesapám vendéglősként dolgozott.- Azt most már tudjuk, miért lett közgazdász, de azt még nem hogyan került Mamáiba?- Amikor a Mustang cég úgy döntött, hogy Magyar- országon tartósan megtelepszik, megkeresett egy fej­vadász cég. Elmentem egy beszélgetésre, aztán még egyre és végül én maradtam a pályázók közül.- A Mustang az európai farmergyártók közül a leg­eredményesebb. Akkor, amikor felkeresték már régóta a textiUpar csúcsán dolgozott. Mit szólt egy ilyen neves kérőhöz?- Ha tudtam volna, hogy ilyen neves a kérő, bizto­san megilletődtem volna. Az igazság azonban az, hogy nem tudtam pontosan ki is, mi is az a Mustang. Nem nagyon hordtam farmert. De azóta már tudom, és azóta csak farmert hordok. Aztán abban, sem vol­tam biztos, hogy nekem ezt a munkát el kell vállal­nom. Az akkori cégem, a Hungarotex, éppen válság­ban volt. Én pedig úgy gondoltam, tartozom annyival, hogy a végsőkig segítek abban, hogy talpra állhasson a cég.- Végül, talpra állt ön nélkül?- Nem, és úgy gondolom velem sem állt volna, de mégis az ember hűséges ahhoz a céghez, ahol ledol­gozta fél életét. Sajnáltam, hogy így búcsúztunk egy­mástól.- Mit gondoü, miért pont önre esett a választás? Gondolom, ugyanannyit tudtak magáról, mint ön a Mustangról.- Talán a szakmai előéletem is az miatt alakult így, hogy már dolgoztam külföldön. Amiből talán arra kö­vetkeztettek, könnyebben tudom a gondolkodásukat követni.- Mindenesetre jól sikerült a bemutatkozás. A ruha­ipar évek óta tartó, lehet mondani válságának ellené­re a marcali Mustang minden évben felülmúlja öruna- gá. Elégedettek önnel?- Azt hiszem igen. A legjelentősebb beruházásait Marcaliban hajtotta végre a vállalat. Ehhez bizonyíta­ni kellett mindenkinek a maga részét. Nekem ez azért is fontos, mert vezetőként persze elsők az eredmé­nyek, de az is sokat számít, hogy biztonságban tud­jam az üzem 400 dolgozójának a munkahelyét. Azt pedig tudni kell, minden beruházással biztosabb ala­pokon áll egy üzem.- EmUtette az imént a szakmm előéletét. Azt ismer­ve: nem túl képzett ehhez a feladathoz, nem kispálya önnek egy üzemet vezetni? Baranyai Ákos 1943. április 2-án született Bu­dapesten. Diplomáját 1966-ban a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerezte, külkereske­delmi szakon, amit 1976-ban nemzetközi gaz­dasági szakértő oklevéllel. 1979-ben pedig doktori címmel egészített ki. Diploma után a Hungarotex külkereskedelmi üzletkötője lett. A vállalattól 1992-ben informatikai igazgatóként távozott. Közben Stockholmban öt évig keres­kedelmi titkár, a német tulajdonú KBC Kelme­nyomó Rt-nél pedig gazdasági igazgató volt. 1993-tól a Mustang Marcali ügyvezető igazga­tója. Svédül, oroszul, angolul és németül be­szél. Nős, két felnőtt korú fiúgyermeke van.- A Hungaro- texnél tanultam meg a szakmát, de korlátlanul alkal­mazni csak kevés lehetőségem volt. Az elmúlt rend­szerben egy külke­reskedelmi válla­latnál dolgozni azt jelentette, hogy ki­rakatban tevé­kenykedtünk. Na­gyon meg volt köt­ve az én kezem is. A saját elképzelé­sek nehezen jut­hattak érvényre. Itt úgy mű­ködik a do­log, hogy a közgyűlés elfogadja a fő számo­kat az évre és azt telje­síteni kell. Azt, hogy hogyan, rám bízzák. Egy év múl­va pedig el­számolok az eredmé­nyekkel. A részvényeseknek csak az az érdeke, hogy eredményes legyen az üzem. Ez felelősség és lehetőség is. A japá­nokról üzleti körökben azt tartják, hogy nem szeret­nek nemet mondani, a németekről meg azt, hogy nem szeretnek nemet hallani. Ez a feladat tehát nem ki­sebb, hanem nagyobb és nagyon örülök, hogy lehető­ségem volt ennek a szakmai kihívásnak is megfelelni.- Elégedett?- Igen. Amit közgazdászként kívánhat magának az ember, azt megkaptam. Talán mondhatom, hogy tel­jes a kép. A külkereskedelmi alapoktól a külföldi mun­káig, a gazdasági diplomácián keresztül az egyetemi oktatásig szerencsém volt mindent kipróbálni.- Mamáin kívül, hol kamatoztatja ezt a tudást?- Csak itt, és nem a lehetőségek hiányoznak. Én úgy gondolom, a Mustanghoz hasonló cégek azért becsü­lik meg olyan szinten a vezetőiket ahogyan megbecsü­lik, mert azt várják, hogy a menedzsereik a nap 24 órá­jában energiájúikkal, ötleteikkel, kreativitásukkal nekik dolgozzanak. Szerintem ez így is tisztességes. Csak a marcali önkormányzat egyik bizottságával tettem kivé­telt. Nem lakom Marcaliban, de szeretném hogyha éreznék, ettől még fontos nekem ez a város, hiszen a legtöbb időmet hét éve itt töltöm el.- Nem csak hazánkban, Európában is válságban van a ruhaipar. Somogybán is küszködnek a varrodák. Mü gondol, hogyan lehet ebből a helyzetből kilábalni?- Talán le kell másolni a Mustang sikerét. Persze azért mégsem ennyire egyszerű. Először is kell hozzá egy komoly szakmai befektető, aki az anya­gi és szakmai hátterét biztosítja egy varrodának. Ilyen befektető még most is csak külföldről érkez­het. A betelepülő cégek azonban már nem kapnak adókedvezményt. Ezért az is kéne, hogy a ruha­iparra továbbra is érvényben maradjon ez azok számára, akik komoly szándékkal most érkezné­nek. Magyarországon nagy tradíciója van a ruha­iparnak. Jól képzett és fegyelmezett munkaerő dol­gozik a hazai varrodákban, alkalmas a minőségi termelésre. Kár lenne ezt a tőkét elveszíteni. Kér­dés, hogy van-e a döntéshozóknak közgazdász gondolkodása? _____________________fábos erika Ú jra kell tanulni enni a balatoni halat Nyolcvankilenc tavon gazdálkodnak - A fogas a horgászoké - Népszerűbb a fagyasztott Óriási az igény a fagyasztott halak iránt, karácsony előtt a multinacio­nális üzletláncok olyan nagy tételt rendelnek, hogy az irmapusztai fel­dolgozó üzemben alig győzik a munkát. Tőig László, a Balatoni Halászati Rt megbízott vezérigaz­gatója a Somogyi Hírlapnak azt mondta: a kisgyerekeket is meg kell tanítani arra, hogy hogyan eszik a keszeget. A Balatoni Halászati Rt a ma­gyarországi élővizek felén, mintegy hatvanezer hektáron gazdálkodik. A vízminőséget és az élővilágot óvó, a horgászturizmust kiszolgáló gazdálkodást folytatnak.- Nem halászattal, hanem hal­gazdálkodással foglalkozunk - mondta Tőig László. - Fő célunk most a busák gyérítése. Képesek vagyunk ezt megoldani, hiszen például a következetes munka eredményeként az angolna állo­mány a negyedére esett vissza az utóbbi kilenc évben. Tizenhárom centiméter széles egy lyuk a hálón: ebből az öt kilós fogas is ki tud me­nekülni. Ilyen módszerrel rajtunk kívül csak Afrikában halásznak. Szelektíven fogjuk ki a busát. A fo­gas, a ponty és a harcsa a horgá­szoké. Az éves fogásunk 95 száza­léka busa, keszeg és angolna, fo­gasból évente mindössze öt-hat tonnát hozunk a partra. A cég a következő tizenöt évre is megpályázta a balatoni halásza­ti jog megszerzését és nincs kétség azt illetően, hogy megfogja-e kap­ni. Terveik szerint figyelni kell arra is, hogy a dévérkeszegek ne szapo­rodjanak túl a Balatonban; ennek érdekében új technológiát dolgoz­nak ki. Hat telephelyen 1400 hektárnyi- Kétszázötven tonna kétnyaras pontyot nevelünk a tavakban, egy­re nagyobb hányaduk lesz a kö­vetkező években a sudárponty: a horgászok kedvence - mondta Tőig László. - A sudárponty Tóig László 31 éves, két leány édesapja. Ag­rármérnök, angolul Is beszél. Hobbija az ol­vasás. 1997 óta dolgozik a Balatoni Halásza­ti Rt-nél, öt éven át a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi limnológiai kutatóintézet­ének munkatársa volt. 1999-taen nevezték ki termelési vezérigazgató-helyettesnek. Meg­bízott vezérigazgatóként dolgozik amióta Gönczi Jánost a miniszterelnök tiszai kor­mánybiztossá nevezte ki. területen gazdálkodnak még, ugyanis „vadállat”: izgalmasabb nyolcvannyolc kisebb-nagyobb ta- kifogni, de nehezebb is és költsé- von. Ennek a rendszernek a fel- gesebb előállítani, felnevelni mint adata kiszolgálni a Balatont. a kultúrfajtákat. Kerül egyébként egymillió öt centi hosszú süllő is a Balatonba, amelyeknek darabját egy forintért telepítjük. A piaci ér­téke egyébként ennek a hússzoro­sa. Ha ki akarnánk fizettetni a költ­ségét a horgászokkal, akkor a hor­gászjegyek, a bérletek ára kétsze­resére növekedne. Megváltoztak a vásárlói szoká­sok is; amíg korábban a kisebbeket keresték, mostanában a 1.5-2 kilós pontyokra van nagy igény. Ráadá­sul egyre kevésbé igényli a zsíros halat a fogyasztó. Az ikrából há­rom év alatt lesz hal. A cég az idén meg tud már felelni az új fogyasz­tói követelményeknek.- Tizenöt vagon halat viszünk a piacra karácsonyig, más élelmisze­rekhez képest nagyon alacsony áron - mondta Tőig László. - A pi­aci árusok valószínűleg ráteszik majd a nagyobb hasznukat az árakra, mert néhány hét alatt sze­retnének sok pénzt keresni, de a nagy üzletházakban olcsón hozzá lehet jutni. Sok háziasszony nem szereti, ha a konyhájába élő halat visznek be, ezért egyre nagyobb részét feldolgozva hozzuk forga­lomba. Fejlesztési terv készült az irmapusztai üzemre is: másfél-két év múlva képes lesz a jelenleginél jóval nagyobb mennyiség feldolgo­zására. A fagyasztott áruk után óri­ásira növekedett a kereslet; négy éve számítunk erre, de az idén vált ez valósággá. Van tennivaló a hal­fogyasztási szokásokat illetően is; sajnos, a kisgyermekeket de még a mai harmincéves korosztályt is meg kell tanítani arra, hogyan kell balatoni halat, keszeget enni a szálkamentes hekk helyett. Állí­tom, hogy a balatoni halnál nincs finomabb a piacon! czene attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents