Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-02 / 282. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. december 3. ARRA NEM VÁLLALKOZIK SENKI, HOGY A HALÁLBA SEGÍTSE A PÁCIENSÉT, DE... ÉS EUŐ A KEGYES HALÁL? A hollandok megtörték a jeget Európában, amikor engedélyezték az eutanáziát, vagyis a kegyes halált abban az esetben, ha a beteg már menthetetlen. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint Németországhoz vagy Oroszországhoz hasonlóan nálunk ez elképzelhetetlen. Az orvosok viszont másképp látják. Nem segítik át a halálba a betegeket, de a haláltusát nem hosszabbítják meg. Európában általános megdöbbenést keltett, hogy a holland parlament - bizonyos feltételek megléte esetén - engedélyezte az eutanáziát, bár az ottani honatyákat is megosztotta a kérdés. A törvény szerint a kilátástalan helyzetbe került és elviselhetetlen fájdalmat át- élők esetében lehetőség van arra, hogy az orvos kegyes halálban részesítse a beteget. Valójában arról van szó, hogy az orvosok titokban eddig is alkalmazták ezt a módszert, a jogszabály hatálybalépése után azonban - ehhez még a szenátusnak is rá kell bólintani - nem lehet őket ezért megbüntetni. A német igazságügy-miniszter úgy fogalmazott, hazájában elképzelhetetlen, hogy ilyen szabályozást bevezessenek, súlyos tabusértésnek nevezi a holland precedenst, és azt mondja, az orvosi hitvallás elsődleges célja a segítség és a gyógyítás, nem pedig az élet kioltása. Hasonlóan nyilatkoztak az orosz és a szlovák egészségügyi politikusok is. Az oroszok azzal érveltek, hogy az orvosok nem ismerik teljesen a szervezet ellenállóképességét, így nem dönthetik el, mikor kell valakinek meghalnia. A belga törvény- hozás már egy éve próbálja előkészíteni zárt üléseken politikai ellentétek közepette a kegyes halál valamilyen törvényi elismerését. Ami nem is csoda, hiszen nyilvánosságra került, hogy az ottani orvosok 38 százaléka már végzett eutanáziát, egy- harmaduk pedig módosítaná az erről szóló törvényt. Nálunk az Alkotmánybíróság is foglalkozik az eutanáziával. A taláros testület azonban még nem foglalt állást. Az ismert újságíró, Kende Péter szerint az időhúzásnak az lehet az oka, hogy a bírák idegenkednek dönteni, a hitleri „eutanázia” járhat a fejükben, ahol a gyógyíthatalan betegeket megölték. Dr. Ádám György szerint azonban nincs szükség arra, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozzon a kérdéssel. Á jogászprofesszor-ügyvéd lapunknak azt mondta, a hatályos egészségügyi törvény pontosan szabályozza a helyzetet. Eszerint az állampolgárnak jogában áll visz- szautasítani a kezelést, ha az kilátástalan és a halálhoz vezető út visszafordíthatatlan. Amennyiben pedig erre az állapota miatt nincs lehetősége, akkor az ügyvédje, barátja tehet - korábban született felhatalmazás alapján - ilyen nyilatkozatot. Azaz az orvos a beteg ellenére nem kezelheti páciensét, s jelenleg is ez történik a gyógyítóintézményekben. Ádám professzor szerint az eutanázia - a jó halál - egyébként is már rég elavult fogalom, a modern korban egyszerűen már nem létezik. Manapság ugyanis bárkit évekig életben lehet tartani, annak esélye nélkül, hogy a beteg valaha is visz- szatér a normális életbe. Ilyen esetben viszont a kezelés fenntartása egyszerűen értelmetlen. Vizi E. Szilveszter úgy véli, a kegyes halál ügye erkölcsi, etikai szempontból hazánkban is rendkívül nehéz kérdés. Az Egészségügyi Tudományos Tanács tudományos és kutatásetikai bizottságának elnöke lapunknak úgy fogalmazott, az eutanáziának az a formája, amelyet most a holland parlament elfogadott, az Európai Unió tagállamaiban nem engedélyezett. S miután mi az EU-hoz szeretnénk csatlakozni, kizárt, hogy ilyen jellegű szabályozást léptessünk életbe, és semmifajta előterjesztés nem született ez ügyben. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a magyar társadalom is ellenzi - a történelmi egyházak például határozottan fellépnek ellene -, de az orvosok többsége sem támogatná a bevezetését. Egy neve eltitkolását kérő orvos azonban lapunknak azt állította, azok a gyógyító szakemberek, akik rendszeresen találkoznak iszonyú fájdalmakat átélő, menthetetlen emberekkel, kissé másként látják ezt a problémát. Többségük úgy ítéli meg, elsősorban a beteg, de a hozzátartozók érdeke is, hogy a gyógyíthatatlanok szenvedését ne hosszabbítsák meg. Arra persze nemigen vállalkozik senki, hogy a halálba segíti a páciensét, de az a hazai kórházakban is előfordul, hogy a haláltusáját vívó betegeknek nem adnak olyan, abban a helyzetben már teljesen felesleges kezelést, amelynek eredményeképp esetleg még néhány órával, nappal tovább tartana a kínlódás. Monspart: kizárnám a sandaságot Monspait Sarolta egy kullancsfertőzés miatt kapott agyhártyagyulladást, és volt súlyos beteg, a szüleit is eltemette, akik rákos betegek voltak. Tehát a szenvedésről van némi fogalma, de ezek a tapasztalások is azt erősítették meg benne, hogy mindenkinek joga van dönteni a saját életéről és haláláról. „Racionális öregasszony vagyok. Ha van egy háromtagú független orvosbizottság, s ők úgy döntenek, hogy nincs értelme tovább a szenvedésnek, akkor a hollandok elveit vallom. Viszont szigorúan vagyok racionális, tehát kizárnék minden sandaságot, se rokon, se örökös ne dönthessen. Lehet, hogy első hallásra megdöbbentő, de még egy súlyosan beteg gyermek esetében is az eutanázia mellett lennék. Igaz, néhány hónapig szörnyű az anyának, de megkíméli magát többévi szenvedéstől...” Kepes: az élet addig élet, amíg minőségi Kepes András, aki nemrég épült fel súlyos betegségéből, egyetért a passzív eutanáziával, mert véleménye szerint ha eljön az idő, senkit se tartsanak mesterségesen életben.- Az élet addig élet, amíg minőségi. Mindenkinek magának kell eldöntenie, mikor érzi úgy, hogy az már neki nem öröm. Az öngyilkosságnak nem vagyok híve, de annak, ha valaki halálos beteg, szenved, a gyógyítására már nincs többé mód, és nem szeretne tovább szenvedni, akkor, ha úgy érzi, nincs tovább, megadható neki az a gesztus, hogy a saját döntése alapján befejezhesse az életét. Egyetértek a hollandokkal, az orvostudomány sajnos olyan irányban fejlődik, hogy ki tudja tolni az emberi életet, de nem tudja megmenteni azokat, csak elhúzza a szenvedést. Az én édesanyám a táskájában hord egy papírt, ami arról szól, ha ő olyan állapotba kerülne, akkor nagyon kéri, ne tegyék gépre, és semmilyen erőszakos módon ne próbálják életben tartani. Mert úgy gondolja, hogy ő tisztességben leélte az életét. Ha eljön az ideje, akkor mesterségesen ne tartsák életben. Ez az úgynevezett passzív eutanázia. Én ezzel értek egyet. Ő megbeszélte ezt velem, s ez az ő saját döntése. Én magam is így gondolkodom. Számlát is hozhat a Mikulás Az ugye természetes, hogy a Mikulás a kéményen keresztül érkezik. De vajon hol képezik ki, tud-e gitározni és ad-e számlát? Manapság, amikor házhoz rendelhető télapók serege veszi nyakába a várost, ezek bizony korántsem mellékes kérdések. (í?4k 1 Mikulás-tarifák áfrjsélilB rf Mikulás Alapítvány Bái-Na Produkció J> / Kéményen*kere'szt érkeztm" il Mikulás Szolgálat C^JJwkíilások SE szama 30-35 9 10 3-4 Alapszolgáltatás ára 6000 Ft 3400-7200 Ft (1-3 gyerekre) 5000 Ft 4000-5000 Ft Jelmezes, zenés műsor +5000 Ft nincs +6000 Ft nincs A házhoz rendelhető Mikulások száma a fővárosban évről évre gyarapszik. Többségük persze csak egy-egy adott kerületre szakosodott műkedvelő apuka, aki ily módon szeretné kiegészíteni a családi költségvetést, ám a piacról nem hiányoznak a „nagyágyúk” sem. A legnépesebb Télapó-parkkal a Mikulás Alapítvány dicsekedhet: december 6-án este, csúcsidőben 30-35 piros ruhás emberük rója az utcákat. Az alapszolgáltatás lényegében mindenhol azonos. A Mikulás autóval vagy tömegközlekedési eszközzel elutazik a megbeszélt címre - természetesen már jelmezben, hiszen az követelmény, hogy ne a helyszínen öltözzön át. Becsönget, az előre megkapott információkat felhasználva elbeszélget a gyerekekkel, rövid mesét vagy verset mond, majd átadja a már korábban átvett, a szülők által vásárolt csomagot. Mindez általában 15-30 perc alatt zajlik le. Az alaptarifa többnyire független a gyerekek számától, 3000- 6000 forint között mozog. Ezen felül lehet még kérni pluszprodukciót is - természetesen felárért. A Mikulás Alapítványnál egy kísérő - hótündér, krampusz vagy Mikulás-inas - mindig van, ez szerepel az alapárban. Drágább mulatság előadóművészt vagy bohócot kérni: előbbi általában 20 ezer forintot kér, de a bohóc ritkán adja 50 ezernél alább. Számlát általában mindegyik vállalkozás ad, ám jó, ha a megrendelő ezt az igényét előre jelzi. A Mikulás puttonyában ugyanis a legritkább esetben lapul számlatömb - kivétel ez alól a Mikulás Alapítvány, ahol a kísérő krampusz, hótündér vagy Mikulás-inas rendezi a formaságokat, természetesen úgy, hogy a gyerekek azt ne vegyék észre. A piros köpeny, vatta- szakáll és számlatömb azonban még nem minden: Mikulásnak ugyanis nem mindenki alkalmas. Évről évre sok rémtörténet kering a hópiheként hulló szakádban, farmernadrágban, edzőcipőben, vagy netán - ad absurdum - részegen kopogtató Télapókról. Éppen ezért a Mikulás Alapítvány több éve már csak személyes ajánlás, illetve különleges „kiképzés” után alkalmazza embereit. A három hétvégét felölelő Télapó-tanfolyamon a jelölteket - többségében nyugdíjas pedagógusokat és egyetemistákat - először leinformálják, majd a pszichológia, mozgáskultúra, szociológia és beszédoktatás területeiről összeválogatva a tudnivalókat, megtanítják nekik mindazt, amire egy profi Mikulásnak szüksége lehet.- Sokan azt hiszik, hogy Mikulásnak lenni könnyű feladat - mondja Németh Gábor hivatásos Télapó. - Holott ez egy nehéz szakma. Mivel a Mikulást mindenki nagyon várja, a látogatás során valamennyi szónak vagy apró mozdulatnak különleges jelentősége lehet. Bármennyire is rosszcsont például az adott csemete, semmiképp sem szabad őt negatívan szembesíteni saját viselkedésével. A Mikulás ugyanis évente csak egyszer jön, nevelésre ott az esztendő további 364 napja. Hasonlóan problémás helyzet lehet a gyanakvó gyerekek leszerelése. Szerencsére nekem igazi szakállam van, s ha azt befújom műhóval, felőlem akár meg is húzhatják... A tapasztalat azt mutatja, hogy az átlagosnál jobban élő famíliák teszik ki a megrendelők többségét. Ám egyre általánosabb az a gyakorlat is, hogy a Mikulást több család közösen rendeli - csökkentve ezzel a költségeket, hiszen a látogatás díja, mint már említettük, többnyire független a gyerekek számától. D. T.
