Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-12 / 290. szám

ÉRTÉKTEREMTŐ SOMOGY A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÓJA Partnerség a jövőben is Mindannyiunknak ott van a munkája az ön­kormányzatiság épületében. Abban az épület­ben, amely már lakható ugyan, de még nincs kész és különösen messze van attól, hogy komfortosnak mondhassuk. A komfortérzet megteremtésén munkálkodók közül egyaránt fontosak a választott vezetők és a hivatali dol­gozók, a legfontosabbak, azonban akikért a harang szól, a somogyi emberek. Mint tiszt­ségviselők, és mint testületi tagok, egyszerre vagyunk szolgálói a köznek, de családtagja­inkkal együtt egyszerre vagyunk a szolgálta­tásokat igénybe vevő állampolgárok is. Vala­mennyien azért végezzük munkánkat, hogy senki ne legyen kiszolgáltatottja a közjónak nevezett intézményrendszernek. Életképes sorvezető Lassan tizenkét éve, hogy elkezdődött az önkormányzaü törvény előkészítése. Abban a szerencsében lehetett részem, hogy tagja voltam a törvényelőkészítő bizott­ságnak. Részese lehettem a vajúdásnak. Ala­kíthattam a formálódó törvénytervezetet. De belülről érzékelhettem azt is, hogy a jónak látszó szerkezet és tartalom miként recseg-ro- pog az átalakuló társadalmi rendszer politikai szereplőinek hangulata szerint. Állítom, hogy a parlamentnek átadott változat jobb volt, mint ami végül törvényként megszületett. Az új törvény a pártpolitikai alkuk eredménye­ként ezer sebből vérzett, de mint az eltelt idő mutatja, mégis életképesnek bizonyult. A központi hatalom nem volt, és mind a mai napig nem érdekelt egy erős önkormányzati rendszer létrejöttében. Ezt mutatja, hogy a jogszabályba nem került bele a legfontosabb garanciális elem: az önkormányzatiság gaz­dasági alapja. Mi somogyiak, mert mindig mertünk egy kicsit előregondolni, büszkék lehetünk arra, hogy számos példaértékű, és nálunk megva­lósított kezdeményezéssel járultunk hozzá az önkormányzati rendszer működőképességé­nek megteremtéséhez. Az elmúlt 10 évben - miközben ha volt bizonytalan pontja az ön- kormányzati rendszernek, akkor a megye az volt - nos ebben a 10 évben sikeresen oldot­tuk meg a feladatainkat. Működőképes és eredményes önkormányzati rendszer alakult ki megyénkben. A természetes viták soha nem torkolltak ellenségeskedésbe. Nyugodt lelkiismerettel, mi több büszkén vállalhatjuk döntéseinket, döntéshozóinkat és partnereinket egyaránt. Köszönet mindenki­nek, aki ebben részt vett. Az 1990. december 21-e óta működő, mindhárom megyei testület tagjait, a települések polgármestereit, képvise­lőit és jegyzőit, sőt a mindezt megalapozó ta­nácsi időszakban munkájukat tisztességgel végző elődeinket is köszönet illeti. Politikai viharok nélkül Tevékenységünk három nagy csoportba sorolható. Egyrészt középfokú közszolgálta­tást végzünk. Másrészt végezzük azokat a közfeladatokat, amit a települési önkormány­zatok nem tudnak vállalni. Harmadrészt az oly sokszor megkritizált, de igényelt, országo­san is figyelemre méltó önként vállalt felada­tainkat látjuk el, amelyek haszonélvezői a te­lepülési önkormányzatok és a civü szerveze­tek. Leginkább a ránk bízott intézményháló­zat változott e tíz év során. Jelenleg 47 intéz­ményt működtetünk, amelyből 19 (negyven százaléka) a tanácsi rendszer után került hozzánk. Ezt egyéb­ként úgy fogom fel, hogy minden átvett in­tézmény részünkről az érintett települések anyagi támogatását je­lenti. Ezen belül is a szociális gondoskodás és a középfokú oktatás jelent vállalt, de nagy anyagi terhet és embe­ri felelősséget. Örömmel mondha­tom, hogy több más megyéhez képest So­mogybán e bővülés nem járt politikai viha­rokkal, sorozatos in­tézmény bezárásokkal. Viszonylag új elem a munkánkban a terü­letfejlesztés. Nem kevés sikerrel igyekszünk segítséget adni a települések számára és a le­hető legkövethetőbb rendszert alakítottuk ki. A pályázati rendszer néha mégis már- már átláthatatlan, csupán a pénzszerzés esz­közévé válik. Defektes demokrácia! Az elmúlt két évben különösen felértéke­lődött a megyei önkormányzat és a települé­sek közös munkája, együttműködésünk. A kistérségi társulások, a polgármesteri gyűlé­sek, a közösen rendezett és átélt falunapok, zászlóátadások és címercserék, az önbecsü­lésnek új értékrendszerét alakították ki. A megye és a települések közötti, valamint a település és település közötti egymásrautalt­ság látványos felismerése a mögöttünk ha­gyott két esztendő egyik legnagyobb hoza- déka. Tudatosult, hogy rossz irányba visz, ha szembeállítjuk a falut a várossal, a telepü­léseket a megyével, vagy akár a vidéket a fő­várossal, a megyét a régióval. Ha az önkormányzatok fejlődését, tevé­kenységét nézzük, az évtized legfőbb ta­pasztalata, hogy bár megvan a helyi önál­lósághoz a jog, de az esetek többségében nincsenek meg ennek gazdasági előfeltéte­lei. Közösen igényeljük hát a finanszírozá­si rendszer kiszámíhatóságát. Meg kell szüntetni az ökormányzatok kiszolgálta­tottságát, az ilyen mérvű függést az állami elosztástól és a pályázatoktól. A társada­lom minden szereplőjének fel kell ismer­nie, hogy az épülő demokrácia minőségét az önkormányzatok működési feltételeinek megléte dönti el. Ha az országnak házában nem a 3200 önkormányzat helyzetbe hozá­sán munkálkodnak, akkor az nem csak sé­rülékennyé, hanem egyenesen defektessé is teheti a demokráciát. Elhúzódó döntések Bár az önkormányzati rendszerünk, a sok kritikával illetett közigazgatás legerősebb al­rendszere, mégis van három olyan területe, ahol az arra hivatottak elodázták a döntést, így a feladat- és hatáskör megosztásához nél­külözhetetlen finanszírozás ha­tékonyságvizsgálatát ez ideig senki nem merte felvállalni. Nem alakult ki a települések közötti erőteljesebb gazdasági és jogi ösztönzésen alapuló társulásos rendszer. El kellene már végre dönteni azt is, hogy milyen végleges struktúrája le­het a magyar önkormányzati rendszernek. E gondok egyike az önkor­mányzati középszintet jelentő megye sorsának rendezése. Addig is azonban amíg ez meg nem történik, el kell, hogy lás­sunk vagy 900 feladatot és ha­táskört, amit a törvény ír elő és ezt egészíti ki a nem kevés ön­ként vállalt feladat. A jövőt illetően több vari­áció is elképzelhető. Például marad az önkor­mányzati megye, és a régió statisztikai, terve­zési egységként működik, vagy önkormány­zati régió jön létre, esetleg a megyék önálló­ságának megtartása mellett a megyék szabad társulása töltenék be a régió szerepét. Szabadságot, rendet A munkánkat a múltban és a jövőben is csak hittel lehet vállalni. Még ez is kevés, mi­vel eleve kudarcra ítéltettünk, ha meg sem próbáljuk megvalósítani, amiben hiszünk. Kell a szabad döntések lehetősége, de a meg­kapott szabadság mellé rendre és fegyelemre is szükség lenne, amelybe az adott szó betar­tása éppen úgy beletartozik, mint az önfegye­lem, vagy a másik eredményének az elisme­rése. Néha azt is jó lenne felismerni, hogy az irigységtől még senki nem lett gazdagabb, de betegebb igen. Társadalmi konszenzusra van hát szükség az alapvető kérdésekben sző­kébb hazánkban, Somogybán is. Bár az eh­hez vezető párbeszéd feltételeit néhányan megpróbálják akadályozni, közös erővel azonban felülemelkedhetünk ezen is. Ismerjük fel és fogadjuk el a kihívásokat, de segítsük egymást a megvalósítás folyama­tában. Hála Istennek van még feladatunk jócskán. Örüljünk ennek és legyen hozzá életkedvünk, egészségünk, de ne tapossuk össze a sarjadó, tápláló rétet, mielőtt az meg­érik a betakarításra. Ehhez ígérek személyes partnerséget a következő időszakban is me­gyénk lakóinak. __________________________________PR QYÉHggE ISTVÁN A megyei közgyűlés elnökének beszéde az önkor­mányzatok megalakulásának 10. évfordulójára ren­dezett megyei ünnepségen hangzott el. Somogyi Hírlap - 2000. december 12. Intelligens megyeprogram Ma egyre gyakrabban beszélünk egy új társadalmi kép kialakulásá­ról, az információs társadalomról, amely a XX. század végétől kiépü­lő tudásalapú világ modellje. Az in­formációs társadalom a társadalmi - gazdasági együttélésnek egy új módja, mindenek előtt új tartalmú emberi teljesítőképesség kialakulá­sát, versenyhelyzetet jelent. A ver­senyképesség kulcsa az informá­ció birtoklása. Az Európa Tanács 2000. márciusában ambiciózus célként határozta meg, hogy tuda­tosan kell tervezni és kialakítani tagállamai, régiói részéről az infor­mációs társadalmat. Minden tagál­lamnak - így a leendő tagállamok­nak is - késznek kell lenni e terüle­ten egy fontossági sorrend felállítá­sára, az akadályok elhárítása, illet­ve a siker érdekében új megoldá­sok kialakítására. Fel kell hívni a polgárok figyelmét az információs, digitális technológiák használatá­ra. Az unió számára fontos, hogy a hátrányos helyzetű területek is tel­jes mértékben részt vegyenek az információs társadalomban, mert az e területek információs struktú­rájába történő befektetések ki­egyenlíthetik az eddigi hátrányo­kat. Az így kialakított nagysebessé­gű hálózatok új lehetőségeket tár­nak fel a szervezetek, emberek, gazdaságok együttműködésének lehetősége terén. A hálózatok, az elérés gyors biztosítása, új tartal­mú, felhasználóbarát softverek, az intelligens kártyák használata lét- fontosságú eleme a felhasználói bi­zalom építésének. Elvárás, hogy a tagállamok és a leendő tagállamok is biztosítsák az iskolákban az internethez és a multimédiás forrásokhoz történő hozzáférést, azt, hogy a tanárok jártasak legyenek a fentiek haszná­latában és nagy hatásfokkal taníta­ni is tudják azt. Cél egy új munka- és tudásalapú gazdaság megterem­tése. Az első kihívás e téren is az oktatás és a képzés ügye, az infor­mációs technológiai lehetőségek megismerése, használata. A digitá­lis írástudás meghatározó eleme a munkaerő alkalmazkodási képes­ségének és a polgárok alkalmazha­tóságának. A második kihívás a munka vonzóvá tétele, sokkal ked­vezőbb és elérhetőbb, rugalmas munkakörülmények megteremté­se, többek között új távoktatási le­hetőségek bővítésével. A harmadik kihívás a munkaszervezés moder­nizálásában rejlik, amely nagyobb rugalmasságot, változatosabb idő­beosztást és új típusú munkahe­lyek kialakítását jelenti. A jövőben kiemelt teret kell szentelni a közigazgatási szolgálta­tások modernizálásának, mert fon­tos, hogy a közérdekű információk közvetlenebbül váljanak elérhető­vé. A közigazgatási honlapokhoz, Web-oldalakhoz való hozzáférés biztosítása ugyanolyan fontossá válik, mint a közintézményekbe való bejutás. Az Internet terminá­lok hozzáférhetőségét és elérhető­ségét a közterületeken, könyvtá­rakban, munkaügyi hivatalokban, iskolákban stb., a helyi képzéssel egybekötve biztosítani kell min­denki számára. A fogyasztói bizalomnak e téren meg kell erősödnie. A magánszek­tor már ma is többféle kezdemé­nyezést fejlesztett ki a bizalomépí­tés, az adatbiztonság és az üzletpo­litika terén. Döntő jelentőségű az elektronikus hozzáférés lehetősé­gének tervszerű biztosítása és fej­lesztése a közszolgáltatásokhoz. A kiépülő elektronikus közigaz­gatás átalakítja közszektor szerve­zetét és gyorsan, könnyebben irá­nyítható szolgáltatásokat biztosít. Ez megnöveli a hatékonyságot, csökkenti a költségeket, felgyorsít­ja az adminisztrációs folyamato­kat. Fontos, hogy a közérdekű ada­tok közvetlen elérhetősége biztosí­tott legyen az állampolgár számá­ra, különösen a jogi, igazgatási, kulturális, környezetvédelmi, köz­lekedési, egészségügyi területe­ken. Az egészségügy minden tag­államnak az adminisztráció nagy, drága és komplex szektorát jelenti. Ezért különösen fontos az, hogy egy felhasználóbarát, hiteles és egymás között működő rendszer infrastruktúrája épüljön ki. E rend­szer magában foglalja az egészség- ügyi oktatás, a betegségmegelőzés és az orvosi ellátás területét is. Az Európai Unió programjával egy új, tudásalapú gazdaság felé történő haladás feltételeit indította el. Ehhez kapcsolódnak a nemzeti terveink, például a Széchenyi-terv, a nemzeti információs stratégiánk. A Széchenyi-terv azt fogalmazza meg, hogy a XXI. század elején a gazdaság fejlődését egyre inkább egy új erőforrás, az információ ha­tározza meg. A megyei önkor­mányzat közgyűlése a fenti célok­hoz, irányokhoz csatlakozott ak­kor, amikor kezdeményezte So­mogy megye - Tudásalapú Intelli­gens Stratégiai Programjának ki­dolgozását. Ennek megvalósításá­ra a HÉA Stratégiai Kutató Intézet eredményesen pályázott a megyei területfejlesztési tanácshoz a stra­tégia terv elkészítésére, amely a tervezés, a megvalósítás fázisában van. Az intézet szakemberei mel­lett 14 somogyi szakértői csoport vett és vesz részt az előkészítés­ben, feldolgozva, megvalósítva azokat a hatásokat, melyek - a fen­tiekből - az információs társadalom kiépülése időszakában a megyén­ket, településeinket, intézményein­ket, illetve lakosságunkat érinti. A stratégiai terv első változata ez év december végéig készül el, szolgálva a szakmai vita folytatá­sát, a terv végleges kialakításának lehetőségét. Az operatív - megva­lósítási - programok időszaka 2001-ben kezdődik. A megyei köz­gyűlés 2001. áprilisában tárgyalja a stratégiai tervet, ezzel lehetőséget teremtve megyénk átfogó informá­ciós-, kommunikációs fejlesztésé­hez, elősegítve a konkrét forrás- szerzés biztosítását, intézménye­ink, vállalkozóink, polgáraink tájé­kozódását, felkészítését, közös jö­vőnk kialakításához, dr Németh jenö Mosdóson már látják az alagút végét A mosdósi Somogy Megyei Tüdő és Szívkórház nagy lépé­sekkel közeledik gazdasági problémáinak megoldásához. Várhatóan 2001 első felében rendeződnek az intézmény fenntartásával kapcsolatos kérdések, ez az az időszak, mely alatt a mosdósi és a Református Egyház Bethesda kórháza közötti együttműködés részletei konkretizálásra kerülnek. A kórház válságkezelő programjá­ról kérdeztük dr. Gyurkovits Kál­mán főigazgató főorvost, aki hang­súlyozta: csak olyan koncepció ke­rülhet elfogadásra, amely a betegek érdekeit szolgálja. Az egészségügy területe nem sikerágazat, de meg­alapozott szakmai és pénzügyi ösz- szefogással Mosdós a „lehetőségek kórházává” válhat. Az együttmű­ködés első lépéseként a kórház át­adja igali üdülőjét a Bethesdának, ezzel biztosítják a mozgáskorláto­zott gyermekek rehabilitációs ke­zelését. Az így felszabaduló ösz­szegből a Tüdő- és Szívkórház nyá­ron elkezdett - összesen 40 millió forint értékű - gázrekonstrukciója befejeződik; a jelenleg működő, az intézmény energiaszükségletének 40 százalékát biztosító kazán mel­lé még két kazánt tudnak átállítani gázüzemelésűre. A válságkezelő program részeként nyár elején vég­rehajtott létszámleépítés ugyan­csak hosszú távon hoz anyagi hasznot: mivel a felmondások az év végén esedékesek, erre az idő­szakra koncentrálódnak a végkielé­gítések is. Ebből adódóan az amor­tizációs pótlások és az esedékes fel­újítások is elmaradnak 2000-ben. Problémákat jelent tavasszal a ker­tészet, a vágóhíd és az uszoda mű­ködtetése is. Nem végleges megoldás, de szembetűnő az az összefogás, me­lyet az uszoda megmentéséért a környék önkományzatai és lakos­sága tanúsítottak azzal a 4 héttel ezelőtt szervezett jótékonysági bál­lal, melynek bevételét annak finan­szírozására ajánlottak fel. Az akció további sikere, hogy az így befolyt 500 ezer forintot a megyei közgyű­lés ugyanennyivel kiegészítette, ezért a betegellátásból nem finan­szírozható, évi 6 millió forintos működési költségű uszoda így leg­alább két hónappal hamarabb ki tud majd nyitni. A mosdósi kórház vezetősége a környék önkormány­zatainak, sport- és ifjúsági egyesü­leteinek segítségét is várja, mivel a létesítményt csupán 20 százalék­ban használják a betegek, a fenn­maradó kapacitás a vendégek sporttevékenységét, illetve kikap­csolódását szolgálja. Az uszoda fenntartása a Bethesda Kórházzal való együttműködésben is fontos; Mosdós éppen azokat a krónikus - gépi lélegeztetésre szoruló, moz­gáskorlátozott - betegeket veszi át, akiknek a rehabilitációs kezelésére országban egyedülálló módon csak a mi intézményünkben nyílik lehe­tőség, mert az aktív kórházak nem tudják biztosítani a gyermek bete­gek óvodai, iskolai képzését. Ná­lunk a feltételek biztosítottak. A program megvalósulását segítette az az egyeztető tanácskozás, ame­lyen Gyenesei István, a megyei közgyűlésének elnöke vendégül látta Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyar Református Egyház Zsina­ta lelkész elnökét, Kálmán Attilát, a Magyar Református Egyház Zsina­ta világi elnökét és Márkus Mi­hályt, a Dunántúli Egyházkerület püspökét. A megbeszélésen a jövőt ületően teljes összhang alakult ki a két fenntartó között. Dr. Gyur­kovits Kálmán elmondta: nagy szakmai és emberi tartalékokat rejt magában a Református Egyház Bethesda Kórházával kialakult együttműködés. A jelenleg folyó orvos-szakmai egyeztetések után december közepén kerül sor a gaz­dasági vezetők és a jogi szakértők elképzeléseinek összehangolására. Egy dologban biztos a konszenzus: működésünkbe külső forrásokat kívánunk bevonni, mégpedig első­Dr. Gyurkovits Kálmán sorban nem szakmai partnerek, hanem támogatók formájában, ezért ellenszolgáltatásként uszoda­használatot, vagy intézmények ré­szére ingyenes tüdőszűrést tudunk felajánlani. sámoly emília

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents