Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-04 / 258. szám
2000. november 5. * ARCKÉP ★ 7 Moldova György még mindig optimista. Európa hátsó udvara című könyvében ugyan a fekete vonatnál is sötótebb színekkel festi le Kelet-Magyarországot, azt írja, hogy néhány faluban még lopni is elfelejtettek, mert nincs mit, az előszó végén mégis egy régi bölcseletét idéz, miszerint Keletről jön a fény. Az író, aki az utóbbi évtizedekben bestsellerekben énekelte meg a magyar ugarokat, mit sem törődik a közízléssel vagy a divattal, még azt is fennen hangoztatja, hogy ő Kádár Jánost a maga bűneivel együtt nagy politikusnak tartja. Egyébként 1989-ben saját bevallása szerint peresztrojka-betegsége volt, vagyis azt hitte, hogy most a tisztakezűek jönnek, s elveszik a legélesebb fegyverét, a szatírát. Kiderült, hogy nagyot tévedett. És bár most már azt mondogatja, hogy épp az a kettő van fogytán nála, ami egy jó riportkönyvhöz kell, vagyis a bokszoló erőnléte, s a szerzetes megszállottsága, most mégis Buenos Airesba váltott átszállót, mert feltaláló hőse ott kötött ki a vérzivataros esztendőkben.---------------------------------------------------------------------------N évjegy Született Budapest, 1934. március 12. Végzettsége: Színház- és Filmművészeti Főiskola, dramaturgia szak (1952-1957) Pályája: fűtésszerelő, konzervgyári és építőipari munkás, 1964-től szabad foglalkozású, 1983-tól a Ludas Matyi, 1984-től pedig a Magyar Nemzet munkatársa, 1955-től irodalmi folyóiratokban elbeszélései elennek meg. Elismerései: József Attila-dij (1973,1978), Kossuth-díj (1983), Karinthy-gyűrű, Nagy Lajos-díj (1993), Maecenas-díj (1994), MSOS (1994), Demény Pál-emlékérem (1995)- Az egyik kritikus szerint az Európa hátsó udvara a hallgatások, az elhallgatások könyve.- Én nem bánom, ha ilyeneket írnak. Jól is hangzik, de én nem nyomozó vagyok, s ahogy már sokszor elmondtam, nem szeretném, ha a könyveim útja levágott fejekkel lenne kikövezve. S bár arrafelé is élnek kiskirályok, azok mégsem hasonlítanak a szicíliai klánokhoz. Mint ahogy a Nyírség, Szabolcs és Szatmár vidéke sem hasonlít Szicíliához, hiszen nincs tengere, nem járnak arra turisták. Viszont kevés a munkahely és a legkisebb béreket ott adják az országban. És túl sokba került volna nekik ez a könyv, ha néhány szavuk miatt kiveszem a kezükből a kenyeret, vagy épp e miatt nem kapnak meg valami támogatást. Amúgy a 25 ezer példányból négy hét alatt 20 ezret elvittek, így a könyv önmagát adja el. Egyébként pedig egy ideje szembemenetelek a sajtóval. Amikor megírtam az Ég a Dunát, komoly lapok első oldalán az jelent meg, hogy a bősi betonból kilopták a vasat és fát tettek be helyette. Fogalmuk sem volt az egészről, a vízlépcső ugyanis műszaki probléma és nem eszmei. Sok hibám van, erről a feleségem tudna mesélni, de borzasztóan értelmes vagyok. A Dunával is másfél évig éltem együtt, 15 tudományágba tanultam bele. Jakus Gyuri győri vízügyes azt mondta, hogy megérdemelném a „vizes” oklevelet is, márpedig ő a vízen született. Kétszer buktatott kormányt Bős, ’90-ben és ’98-ban, de a legrosszabbul épp a Duna járt. Két éve semmi sem történt, ki beszél itt már vízpótlásról, vagy hajózhatóságról, és lehet, hogy 2002-ig sem történik semmi. Nem volt nekem semmi bajom velük, csak máig is azt hiszem, hogy nem ezen a világon élnek. Egyszer egyikük azt mondta, hogy a XX. század két legnagyobb csapása a mosógép és az angol vécé. És ezt az embert még becsülöm is a naivsá- gáért. Ám akik a vízlépcsőt fúrták, már nem voltak ilyen ártatlanok. Jobbról rohamoztak, s kétszer is kikaparták a gesztenyét a jobboldali pártoknak. Ez persze ízlés dolga, de nem is az a legnagyobb baj, hogy kormányokat buktattak, hanem hogy rossz ügy mellé álltak. Rólam mindenki tudja, hogy hol állok, de amikor az Ég a Dunát írtam, sose gondoltam a politikával. Az író csak a tények mellé állhat, a többi költészet vagy politika.- Ha amerikai vagy nyugat-európai kiadója lenne, biztosan megtiltanák, hogy például Kádárról nyilatkozzon, hiszen emiatt akár több ezerrel kevesebb könyv fogy el a piacon.- No azért ebben se lennék olyan biztos. A legutóbbi népi választáson, vagyis közvélemény-kutatáson Szent István és Széchenyi után Kádár a harmadik helyre került. Ha meghívnak vagy megkérdeznek, mindig elmondom a magamét Kádárról, a bűneiről és a politikusi nagyságáról is. Amúgy pedig nem érdekel, hogy jobbról milyen szemetet hordanak rá. A múltkor még a saját lányom is kioktatott, hogy apu, te nem tudod, ki volt a Kádár. Majd megkérdezem tőled, mondtam neki.- Miért nem írja meg a Kádár-könyvét?- Nincs már erőm, ez egy élet lenne. Ha 20 évet garantálnának nekem, akkor belekezdenék...- Hajdan nem szállt fel a fekete vonatra, most miért lett kíváncsi a keleti végekre?- Az Ég a Duna után nem volt kedvem riportkönyvet írni, a véletlenek játszottak össze. A város hercege címmel írtam egy krimit, s az ott játszódott keleten. Leutaztam, hogy körülnézzek, s Zilahi Jóska, az akkori megyei elnök ott marasztalt, kaptam egy szobát a sóstói pedagógusüdülőben. Ám még ebből sem született volna könyv, mindennap jött értem hajnalban egy tsz-elnök, rendőr, tanár vagy más, s vittek magukkal. Sose volt még ennyi anyagom, akár három könyvet is írhattam volna. Amikor a végén rendeztem egy bulit, százhúsz embert hívtam meg, akik mind segítettek abban, hogy ez a könyv létrejött.- Még annak is túl sötétnek tűnik az ön által festett kép, akinek nem idegen az a táj.- Másfél évem ment rá, hogy bejárjam a vidéket, és láttam, hogy néhol még a nejlonszatyrot is kimossák. Már nem is lopnak, mert nincs mit, s a legnagyobb munkáltató a megyei kórház. Elköltözhetnének, de hova? A házáért nem kap többet 500 ezernél, azért másutt sufnit sem tud venni. Egyébként a fekete vonatok is azért jártak, mert nem voltak hajlandóak elköltözni, inkább ingáztak. Az állam meg azt támogatja, ami jól megy. Úgy segítenek az embereken, hogy több zabot adnak a lovaknak. Ha nem épül meg odáig az M3-as, akkor sosem jut oda el a befektető sem, ígérhetnek neki fűt-fát. Hogyne, amikor New York 6 órára van Budapesttől, és onnan még 6 óra Vásáros- namény. A Butler cég például úgy telepedett meg Nyíregyházán, hogy mindkétszer helikopterrel voltak lenn terepszemlén. Legendák keringenek a füstbement tervekről. Állítólag egy japán cég képviselőjét hívták egyszer tárgyalni, de már Nyíregyházáig se jött el, útközben visz- szafordult. Megunta, hogy füstölgő teherautók között húsz kilométeres sebességgel tudtak csak haladni. A záhonyi vámmentes övezet is egyelőre csak álom, a befektetők elfordultak, s ez többek között annak köszönhető, hogy Ukrajna nem fogadóképes, ahogy egyik riportalanyom mondta, ott a korrupció államforma. Jártam természetesen ott is, de néha az út is kiment alólunk. Mondta is az egyik vízügyes, hogy mi járnánk rosszul, ha visszaállítanák a trianoni határokat. A teljes nemzeti jövedelmünk rámenne, hogy helyrehozzuk azokat az utakat, sőt még el is adósod- nánk. S néha magam is úgy éreztem, mintha cári díszletek között járnánk. A salétrom átütött a házak falán, a tetők hullámpaláit benőtte a fű.- És Szabolcs titkos fegyvere, az alma is megkukacoso- dott már?- Nem volna annak semmi baja, csak hát mit tehet a szabolcsi paraszt a narancstermésről. Szabó Tibor almatudós Újfehértón kiokosított engem is, hogy az almáskertek sorsa nem ott dől el, hanem a narancsültetvényeken. Ha ugyanis jó a narancstermés, akkor olcsón veszik az almát. Idén nem adnak érte többet 14-16 forintnál. Kína különben is dömpingáron árulja az almát. Ott évente újabb fél- vagy egymillió hektár almáskert fordul termőre. Három év alatt több mint 60 százalékkal nyomták le az almasűrítmény árát. Sok országban a jó magyar almalével javítják fel a gyengébb ízű kínai sűrítményt. Az első számú üdítőital viszont továbbra is a narancs- dzsúsz. Ha nincs narancs vagy túl kevés, akkor az alma is fontossá, drágává válik. Tavaly világszerte gyenge volt a narancstermés, hát 42 forintot is megadtak az alma kilójáért. A gazdák még a hűtőházból is kivették, hiszen nem érdemes drágán tárolni, ha már szedés után jó árat kapnak érte.- Állítólag elszegődött iparosnak, rendelésre ír...- A hír félig igaz. Egy cég jövőre lesz 50 éves, s megkértek rá, hogy írjak egy könyvet két magyar feltalálóról. A cég neve még le sem lesz írva, s egyébként sem befolyásoltak semmiben. Illetve egyben mégis, kértek, hogy szenteljek egy fejezetet a műszaki tudományok magyar nagyjainak, vagyis meséljem el, miért volt annyi magyar Nobel-díjas.- Azí hittem, ezt a titkot már megfejtették, ugyanis mindnyájan az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jártak.- Ez is igaz, de a történet korábban kezdődik, még a századelőn, amikor Neumann János atyja nem szerette volna a fiát angol iskolába küldeni. A gazdag bankárnak ugyanis nem tetszett, hogy nem tudja otthon a fiát, vagyis Oxford vagy Eton helyett Pesten építsenek egy jó gimnáziumot. Fel is épült a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium, de nem csak a Neumann papa adott rá pénzt. Természetesen egyetemi tanárokat hívtak előadónak. Ezek a gyerekek ezüstkanállal a szájukban születtek, s akár a szüleik, ők is lenézték a politikusokat. Csak abban hittek, ami mérhető. Többségük zsidó volt, így nem volt sok maradásuk 1920 után, kivándoroltak Amerikába, s így az ország elvesztette a zsenijeit. Az MTESZ- székház falán ott van az egész névsor, de egy kalappal letakarhatjuk az időt és a helyet, vagyis hogy hol tanultak.- Bíró Lászlóról viszont jóval kevesebbet tudunk, mint Neumann Jánosról vagy Szilárd Leóról.- A cég, amelyet most sem nevezek meg, épp ezért gondolta, hogy érdemes volna megénekelni. Bíró László pedig zseni volt, csoda dolgokat talált ki. A golyóstollon kívül az ő találmánya volt a sebváltó, a napalmbomba és a nikotinmentes szipka is. A sebváltót eladta a General Motorsnak, de azok elfektették. Az első nikotinmentes szipkát Juan Peron elnök kapta, aki még az argentin atombizottságba is betette Bírót. Nagyon rossz újságíró volt, olvastam a cikkeit, mert hát azzal is foglalkozott. Viszont minden máshoz nagyszerűen értett, autóversenyeket nyert, és festőnek is ragyogó volt. A Műszaki Múzeumban láttam a képeiről készült reprókat. Egyébként nem járta ki az egyetemet, két féléve volt csak az orvosin. A leghíresebb Bíró-találmány, a golyóstoll miatt majdnem perre mentek Goy Andorral. Goy ugyanis 25 ezer pengővel szállt be hajdan a cégbe. Az első golyóstoliakat egyébként az amerikai hadsereg légiereje kapta meg 1944-ben. Ők a térképeken tudtak vele rajzolni, hiszen nem mosódott el, mint a töltőtollal írott szöveg. Sosem gazdagodott meg igazán, pedig azok a cégek, amelyek az ő találmányait futtatták, mind nagyon jól jártak. Argentínában egyébként ma is szeptember 24. a feltalálók napja, ami Bíró születésnapja. Egyébként 1940-től élt a dél-amerikai országban 1985-ig, vagyis haláláig. Mindössze egyszer járt közben itthon, halála előtt négy évvel. A lánya ma is Buenos Airesben él, hozzá utazom ki, hogy még anyagot gyűjtsék a könyvhöz. Szerencsére az ottani nagykövetünk segített, hogy fogadjon. Dalia László
