Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

4 ★ RIPORT ★ 2000. november 5. AUTÓTOLVAJ ÖTVENEZERÉRT • KOCSIT VITT, KÁRTYÁT KAPOTT • MIÉRT VITTÉK EL A MINI LOKÁTORT, HA JÓ VOLT? Magyarországon évente tízezerszám lopják az autókat. A lopott kocsik többsége külföldre kerül, megrendelésre szállítják a csempészbandák. A célország többnyire Jugoszlávia, Illetve kisebb hányaduk Ukrajnába és Lengyelországba kerül. A titkos konvojokat jól szervezett bűnszövetkezetek Irányítják a célországokba. A határok sem jelentenek akadályt.- Autócsempészet Ma­gyarország szinte min­den határátkelőhelyén előfordul, de a legmar­kánsabb mégis a ma- gyar-jugoszláv zöldha­tár. Itt ugyanis még a terepviszonyok is a csempészeknek ked­veznek, különösebb gond nélkül átjuttat­hatják gépjárműveiket a szomszédos ország­ba - nyilatkozta a Va­sárnap Reggel újságíró­jának Krisán Attila ez­redes, a határőrség or­szágos sajtószóvivője. Nemrégiben Kiskun­halason két héten át tesztelték azt az éjszaka is használható terület­vizsgáló radarkészülé­ket, amely akár 24 kilo­méteres körzetből is ki­szűri a mozgást. A minilokátor már jól be­vált a holland parti őr­ségnél és az izraeli had­seregnél is. A ma- gyar-jugoszláv zöldha­táron is jól vizsgázott: a rövid tesztelés során se­gítségével füleltek le egy autócsempész-kon­vojt. A csodakészüléket azonban elszállították, s nem tudni, mikor lesz hasonló segítsége a déli határőröknek. Addig is azokkal a Nivákkal ül­dözik a csempészeket, amiket az orosz állam- adósság fejében kaptak. Legalább újak, és még bírják a strapát. A zöld­határon gyakran meg­forduló tíz-húsz millió forintos, vadonatúj te­repjárókkal persze nem bírják a tempót. Státus- szimbólum odaát most a terepjáró. Lássuk csak, ho­gyan jut el a célba egy ilyen autócsoda. A ju­goszláv megrendelő le­adja az itteni „kereszt­apának” az adatokat: a kocsi márkája, évjára­ta, színe, esetleg az extrák, s a legfonto­sabb, a határidő percre pontosan. A főnök itt­hon gondoskodik az autó azonnali „beszer­zéséről”. A tolvaj a leg­rafináltabb riasztóval és lopásgátlóval felsze­relt kocsit is képes meglovasítani. A leg­gyorsabb és bevált módszer mostanság a zárkihúzás, a riasztót pedig a kocsitól nem messze egy parkoló au­tóból komputeres kikó­dolással némítják el. Mindenre és minden esetre megvannak az eszközök. A tolvajnak más dolga nincs is, mint elkötni az autót, s a megbeszélt helyre vinni. Ez lehet egy bel­városi zárt garázs, egy belső udvar vagy kiet­len vidéki tanya mar­haistállója. Megbotlani pedig egy szalmaszá­lon is lehet. Vagy pél­dául azon, hogy a lo­pott kocsival hajtó tag megelőz egy lassú au­tót. A megelőzött ko­csiból a sofőrje észre­veszi, hogy annak az autónak, ami megelőz­te, buheráltak az ajtó­zárjával. A mobilján felhívja a zsarukat, s máris bukta van. Egy- egy tolvaj a kocsik ello­pásáért mindössze 50- 100 ezer forintot kap. Ha az autó értéke hu­szonötmillió forint, ak­kor is. A továbbiakban az autót eljuttatják az országhatár közelébe. Ez a szállító dolga, öt- venezres tarifáért. Fel­veszi a lopott kocsit például Balatonaligán, s lefurikázik vele Tom­pa közelébe. A távot két felvezetővel teszi meg. Az egyik jócskán előrébb halad, a másik csak egy kilométerrel. Bárhol látnak egy zsa­rut, tesznek egy kerü­lőt. A déli határ műsza­ki árokrendszerét az autócsempészek úgy ismerik, mint a tenye­rüket. Persze ez sem megy mindig simán. A csempész elindul a sö­tétségben, gyakorta itt is felvezető kocsi megy elöl. Előfordult, hogy egy konvoj élén olyan kocsi gurult, aminek egyedi világítást eszkábáltak. A foszforzöld folyadék csak pár óráig ad ki fényt magából. Egy ilyet ragasztottak a konvoj élén haladó ko­csi hátuljára, egyszerű szigetelőszalaggal mintegy haladási irányt mutató fényként szolgált. Vesztükre a határőrök voltak az éberebbek, de a trükk figyelemreméltó. Talá­lékony ember a ma­gyar. Főként, ha autó- csempész. Az autó kivitele után az érte járó pénzt (általában az eredeti érték 40-50 százaléka) a főnökök egymás kö­zött osztják szét. Csak­is a befejezett és hibát­lan akció után követ­kezhet az itthoni pénz­osztás. Berki Erika Budapesten ellopott személygépkocsik (1999; db) A csempész magánya Ha iskolában oktatnák az autócsempészetet, riportalanyunk cum laude végezhetett volna ebben az iskolában. Felkutatásában segítsé­günkre volt Hortobágyi István, a megyei rend­őr-főkapitányság sajtosa. A riportalany kéré­sére - bár viselt dolgait már rács mögött le- vezekeHe - az interjú során nem használhat­tunk diktafont vagy jegyzetfüzetet.- Mélykút az autócsempészek fellegvára. Bár én nem ott la­kom, az összes szállítót vagy becenévről vagy hallomásból is­merem. Nekem is egy ottani haverom szólt, ismer valakit aki nagy bulikban dolgozik. Munkám nem volt, csak útlevelem. Azt mondták, egy bácsalmási garázsból kell kivinnem egy au­tót Jugóba éjszaka, a zöldhatáron. A csomagtartóban lesz két palló, azzal hidaljam át az amúgy sem mély műszaki árkot Ne aggódjak, egy kilométer után le kell térnem a földútról, de jár­ható a terep. A határőrök erre nemigen járnak, mivel út sincs. Még aznap délelőtt bejártam az utat. Tiszta sor volt. Éjszaka a túloldalon márvártaka jugók. Fontos volt átadnom a kocsit, amiért a jugó egy kártyát adott nekem. Olyan kártyát, amivel mondjuk pókerezni szoktak. Persze előre megbeszélték, hogy milyen lapot küldenek, ha minden rendben, én ezt sosem tudtam. Itthon a kártyával igazoltam, préda volt az első fuvar. A tarifát a kártya átadásakor kaptam, kerek ötvenezer forin­tot Az egész nem tartott tovább fél óránál. Ez így ment fél évig. Csak szállítottam, hetente egy-két alkalommal. Aztán felgyorsult minden. Volt, hogy egy éjszaka 17 autót vittem át, persze nem egyedül. Egyszer egy Audival voltam, két Golf előttem, haladtunk az éjszakában, világítás nélkül. Az első Golf hirtelen megfordult de elakadt. Rögtön tudtuk, hogy ha­tárőrökbe botlottunk. Kiugráltunk a kocsikból és futottunk, ki merre látott Egyik társam átment a zöldhatáron, ott bújt el a susnyásban. Én berohantam a fenyvesbe, ott dekkoltam este tíztől pirkadatig. A mobiiomat nem használhattam, mert tud­tam, egy ismerősöm azon bukott le, hogy később bemérték a hívásait, s ezzel megdőlt az alibije. Mivel november volt úgy megfáztam, hogy hetekig nyomtam az ágyat A főnök ilyen esetben nem tud mit kezdeni a fuvarosával. Ottmaradt a ko­csi és kész. Ha bántódásom lett volna, tudják, hogy köpök. Ezért a fő szabály: helyzet esetén meglógni!- Hogyan jött haza, miután átadta az autót?- Mivel a kocsit a határtól alig pár száz méterre adtuk át, így visszaballagtam, ott meg várt egy kocsi. Egy ötezrest ad­tam neki pár kilométeres fuvarért, így jutottam vissza Mada­rasra, Bácsalmásra vagy esetleg Mélykútra. Olyan is volt, amikor továbbmentem a jugókkal, akik egy szesszel feltan­kolt magyar rendszámú kocsit tettek alám, s azzal fordultam rögvest vissza. Ez persze külön pénzért ment- Mibe fektette a pénzt?- Elköltöttem. Amikor lebuktam, egy hónap alatt másfél millió forintot fizettem az ügyvédnek. Nem beszélve az előze­tes letartóztatás egyéb élményeiről. Amikor kijöttem, volt olyan, aki előre köszönt. Meg kell tanulnom új életet kezdeni. Az emberek szemében aki megjárta a börtönt, mindegy, hogy gyilkos vagy autócsempész. Egy kalap alá veszik.- Most miből él?- Munkanélküli vagyok, de feketén dolgozom. Elvállalok mindent, fizikai munkát is, csak ne üljek otthon, és ne járjon az agyam a történteken. KÁR A BENZINÉRT? UKRAJNÁBA 250 KILOMÉTERRŐL IS ÉRDEMES ÁTRÁNDULNI AZ OLCSÓ ÜZEMANYAGÉRT Az égbe szökő benzinárak egyre több autóst késztetnek arra, hogy nekivágjon a határnak, hiszen a hazánkat körülvevő országokban - Ausztriát kivéve - sokkal olcsóbb az üzem­anyag, mint nálunk (Jugoszláviában még nem konszolidáló­dott a helyzet, általában bezárt benzinkutakat talál a turista). Van, ahol komoly üzletággá fejlődött a benzincsempészet, s akadnak helyek, ahol pusztán spórolásból járnak a szom­szédba tankolni. Persze az adott országok viszonyaitól is sok minden függ. Szlovákiába minden különösebb procedúra nélkül átjuthat az ember, míg Ukrajnában igencsak pó­rul járhat, aki nem ismeri a viszonyokat. A határ túloldalán levő kutaknál általá­ban forinttal is lehet fizetni, sőt apró­pénzt is vissza tudnak adni. Az átszámo- lásnál azért tanácsos odafigyelni, hiszen a személyzet hamar kiszúrja, ha rutínta­lan „újonc" a kuncsaft. A románok az út­levélbe pecsételnek, és a sofőr okmá­nyába beírják a gépkocsi rendszámát. Aki túl sűrűn jár, attól pluszadót szedhet­nek (általában saját zsebre), de a pe- csételési procedúra is elkerülhető egy jó helyen „felejtett” kétszáz forintossal. A legolcsóbb üzemanyaghoz Ukraj­nában juthat a magyar autós. Ezen a ha­társzakaszon a vámtiszteknek is komoly fejtörést okozott az iparág fejlődése, hi­szen a vámosok közül is sokan otthagy­ták állásukat és beszálltak a benzin­bizniszbe. Alábbi táblázatunkban a kör­nyező országok üzemanyagárait ismer­tetjük forintra átszámolva, illetve meg­tudhatják, hogy az adott ország benzin­áraival (7 literes országúti fogyasztással számolva) mennyibe kerül egy kilométer megtétele. Végül pedig megláthatják, hogy elvben milyen távolságról lenne ér­demes nekivágni a határnak úgy, hogy legalább ötszáz forint haszon maradjon a túra végén. B. A Ar Spórolás Költség Milyen távolról (95-ös benzin) (451 esetén) (1 km-re) érdemes utazni ^»"Szlovákia 210 Ft 1665 Ft 14,7 Ft 40 km ár Ukrajna 131 Ft 5220 Ft 9,17 Ft 257 km •** Románia 175 Ft 3240 Ft 12,25 Ft 112 km Horvátország 230 Ft 765 Ft 16,1 Ft 8 km Szlovénia 192 Ft 2475 Ft 13,4 Ft 73 km 3 'O I

Next

/
Thumbnails
Contents