Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-27 / 277. szám
Somogyi Hírlap 2000. November 27., Hétfő Marcali Tükör / 7. OLDAL Folt a város ruháján Csereingatlanba költözne a mosoda A Centrál Mosoda elődjét még honvédségi mosodának építették, több mint 30 évvel ezelőtt. Külleme azóta bizony nem sokat változott. A közelmúltban több fórumon, legutóbb éppen az ön- kormányzati ülésen hangzott el: a mosodának mennie kell az egykori belső laktanyából. Dr. Ivanovics Iván, a Centrál Mosodák Rt igazgatója a Somogyi Hírlap kérdésére elmondta: megérti azt az álláspontot, hogy az alakuló városközpont képét rontja a mosoda és ezen változtatni kellene. Társaságuk költözni is hajlandó lenne, ha ehhez megfelelő önkormányzati segítség járna. Azt azonban nem tartja elégségesnek, hogy a város cseretelket adjon a költözéshez. A mosoda gépeinek megfelelő csarnok építése ugyanis - felmérték már - közel 200 millió forintba kerülne. Azt tehát, hogy az üzem eltűnjön jelenlegi helyéről, csak úgy tudja elképzelni, hogy ha az önkormányzat megfelelő épületet is kijelöl számukra. Dr. Ivanovics Iván elmondta: biztonságban van mind a 72 dolgozó munkahelye. Az üzem ugyanis mindenképpen Marcaliban marad, hiszen a részvény- társaság legeredményesebb mosodája, több mint 200 millió forintos éves árbevétellel. Itt mosnak például a budapesti Gellért szállóra, a bükfürdői, a ságvári és a több hévízi gyógyszállóra is. A vezérigazgató szerint, találnak majd olyan megoldást, ami az önkormányzatnak és a cégüknek is megfelel és a városképnek is előnyére válik. ■ Nyitva volt az iskola Az informatika volt a listavezető az idei nyíltnapon is Nyílt hetet rendeztek a marcali szakképző iskolában. A héten a diákok a hétvégén pedig a szüleik nézhették meg a választás előtt, belülről az intézményt. Bodrogi Csaba, az iskola igazgatója elmondta: hét szakmát lehet tanulni szeptembertől az intézményben. Az iskolában egy szakközépiskolai osztály indul: szoftverüzemeltetőnek tanulhat aki felvételt nyer. A legnagyobb érdeklődés idén is ez iránt a szakma iránt mutatkozik. A diákok és a szülők is a számítógépes labornak szentelték a legtöbb figyelmet. Az elmúlt években mezőgazdasági gépszerelőnek is sokan tanultak.- Van néhány szakma amit évek óta nem tudunk már beiskolázni - mondta Bodrogi Csaba. - Ez részben annak köszönhető, hogy nehéz munkával jár ezeknek a szakmáknak a művelése, részben pedig annak, hogy kereslet még csak akadna irántuk, de anyagi megbecsülésük igen csekély. Ez indított bennünket arra, hogy más irányba próbáljuk terelni az iskola arculatát. Az informatika nagyon népszerű. Ezen kívül hasonló most divatos szakmákat tervezünk indítani mint például a számítógépes szaktitkárnői és a biztonságtechnikus oktatás. Ezeket nem most szeptembertől, hanem az azt követő tanévtől iskoláznánk be és természetesen nyitottak vagyunk azok iránt az igények iránt is amikre kaphatóak a diákok. A nyílt hét után is nyitva áll az iskola minden érdeklődő előtt. Az intézmény szakemberei pedig pályaválasztási szülői értekezleteken is bemutatják a lehetőségeket. ■ Állatok helyett edények A fazekaslány „megsiratja” az eladott műveit Szenzáció a múzeumban A Bakócz-kápolna építőjének munkája díszíti a bejáratot Művészettörténeti szenzációnak számít az a sírkő, amit a marcali helytörténeti múzeumban állítottak fel. A város egykori birtokosainak a Forgách családnak a sírköve, amit Johannes Fiorenti-nus, a Bakócz-kápolna építője, a reneszánsz ismert mestere készített. A szenzációs emlék dr. Holler Miklós professzornak köszönhető, aki a magyar reneszánsz elkötelezett kutatója. Arra, hogy Marcaliban is fellelhető egy 16. századi értékes sírkő, a Bakócz-kápolna helyreállítása során derült fény. Az esztergomi kápolna épít- tetőjének Bakócz Tamásnak az alkalmazásában állt ugyanis a Forgách család. így kerültek kapcsolatba Johannes Fiorentinus- sal, akit a Bakócz-kápolna mestereként ismerünk. A két tonna súlyú vörös márvány sírkő 1514-ben készült és létezik olyan kép, ami 1955-ben még egészben és hibátlanul ábrázolja. A több mint négy évszázados emléket - amit sem az idő sem a háborúk nem tudtak tönkretenni - az ötvenes évek végén marcali emberek törték szét. A szenzációs művészettörténeti ritkaság így került egy parki út alapjába, ahol évtizedekig jártak rajta, amíg dr. Holler Miklós rátalált. A monumentális követ két centiméteres darabokból az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurátor Központ kőszobrászai rakták össze. A restaurálást vezető Faragó János elmondta: hazánk régészeti módszerekkel feltárt emlékei közül kiemelkedő a Fiorentinus-kő. Ilyen korú sírkő ugyanis mindössze három darab található a régi Magyarország területén és csak ez az egy a mai határokon belül. A sírkövet már felállították a helytörténeti múzeumban. A jövő év elején pedig egy részletes ismertető is készül hozzá, amiből tájékozódhatnak az érdeklődők a sírkő történetéről és fontosságáról is. ■ Hírek VERSMONDÓK TIZEDSZER. A Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola tizedik alkalommal szervezett prózamondó és anyanyelvi versenyt. A rendezvényen 10 környékbeli iskola, több mint 50 diákja vett részt. A felső tagozatos diákok helyesírásban, próza és vers mondásban mérkőztek. Az indulóknak szóbeli és írásbeli feladatokkal egyaránt meg kellett birkózniuk. FŐORVOST KERESNEK. Dr. József Imrét, a marcali kórház gyermekosztályának főorvosát Komáromban a városi kórház igazgatójának nevezték ki. A marcali kórház pályázattal keresi utódját. Nem csak osztályvezetőre egy szakorvosra is szükség lenne az osztályon. BEKÖLTÖZTEK AZ ÖTÖSÖK. Elkészült a marcali zeneiskola bővítése. Az intézmény egy próbateremmel és két tanteremmel bővült. Az átalakítás 15 millió forintba került és a munkákat a területfejlesztési tanács támogatta. Az új helyiségeket a rézfúvósok és az ütősök vették birtokba. EGÉSZSÉGHÓNAP NŐKNEK. Az Anyákért és Nőkért Alapítvány támogatásával egészséghónapot szerveznek a kultúrházban a marcali kórház szakorvosainak közreműködésével. Dr. Kiss György, a nőgyógyászat osztály- vezető főorvosa elmondta: a tinédzser és a változó korú lakosságnak szeretnének segítséget nyújtani. Az első előadás december 12-én lesz a nyugdíjas klubban. KUPÁT NYERTEK. A Mikszáth iskola csapata nyerte a keszthelyi Newton kupát. A matematika, fizika, számítástechnika versenyt nyolcadikosok számára rendezik. A három fős csapatból Csécsi Tibor volt a legeredményesebb: megnyerte a versenyt. A Mikszáthosok zalai és veszprémi csapatokat győztek le. CSALÁDI DÉLELŐTT. Sport délelőttöt szervezett a sportcsarnokban a Mikszáth iskola. Az ügyességi versenyen 22 csapat indult. Osztályonként hét gyerek és három felnőtt versenyzett. A versenyt végül a szülők kötélhúzással döntötték el. KÉT FÉRŐHELY PÉCSEN. Két kollégiumi férőhelyet vásárol meg Marcali a Pécsi Egyetemen. A lakhatási lehetőségekért egyenként 200 ezer forintot fizet a város. A vásárlást a megyei önkormányzat helyenként ugyanennyi pénzzel támogatja. _______■ H arangozó Rita mindig állatorvosnak készült. Amióta azonban belekóstolt a fazekas mesterségbe, egyfolytában az az érzése, megtalálta amit keresett. Két kezével alkotja meg bensőjéből fakadó mintákkal az edényeit és szerinte azok is érzik hogy nagy szeretettel dolgozik, akik használják ezeket. korongozás a kedvencem. Olyankor az ember szinte érzi, mit kell csinálni. Szó szerint születnek a keze alatt az edények. Ugyanilyen a díszítés is. Most már saját mintáim vannak. Amíg tanultam, görcsösen ragaszkodtam a régi hímzésekhez, a hagyományos népi motívumokhoz. Most meg már jön magától, belőlem. Öröm amikor látom készen.- Mi az igazi elismerés? Amikor megveszik, ha zsűrizteti a munkát, vagy elég az alkotás öröme?- Nem kell hogy megvegyék. Az is nagy öröm, ha látom hogy igény van arra a munkára amit én csinálok. Ha megnézik és tetszik. A piacon is sokan odajönnek hozzám, hogy csak megnézik, mert olyan szép. Nekem az elég. Sőt néha megszakad a szívem, ha elvisznek egy- egy kedvesebb darabot. Persze azért készül és akkor kezd el igazán élni az a tárgy, ha használják, ezért örülök is.- Szakmailag van-e valami álom?- Szeretném megszerezni a népi iparművész címet. Ezért dolgozom most és egyszer talán tanítani is szeretném ezt a mesterséget, ami ne- kem olyan sok örömet okoz. ■ Valamikor nagyon régen csak férfiemberből lehetett fazekas, a nők kizárólag díszítéssel foglalatoskodtak. Magyarherte- lend volt az egyetlen település hazánkban, ahol nők formázták a népi agyagedényeket. Harangozó Rita ma már érti, eleink miért osztották el ilyen okosan a munkát. A fazekas mesterség ugyanis komoly fizikai igénybevétel. Egyszerre kell hozzá erős és nagyon finom kéz.- Ebben a mesterségben is egyre több a nő, de kitartó elég kevés - mondta Harangozó Rita. - Legtöbben feladják a korongozást és csak díszítik az edényeket. Részben mert komoly erő kell a korongozáshoz, részben mert ettől a fizikai igénybevételtől gyakran eldurvul a kéz és nehezebben megy a festés. Én egyelőre biztosan úgy érzem, hogy nem szeretnék lemondani a korongozásról. Ákkor az enyém igazán egy edény ha mindent én csinálok rajta: az agyag begyúrásától a díszítésig. Egyébként éppen a Harangozó Hita la/B-oan született Marcaliban. Balatonkeresztúrról 1990-ben költözött Marcaliba. Fazekas oklevelét Zalaegerszegen szerezte. Jelenleg, miközben dolgozik. Budapesten az Országos Fazekas Központban tanul. Fazekas oktató szeretne lenni. Két év „alapjárat” a strand érdekében A marcali testület novemberi ülésén, a ciklus eddigi legkomolyabb döntését hozta meg. Amennyiben a város tervei sikerrel járnak, évtizedes igény valósul meg azzal, hogy elkészül a városi strand. Arról kérdeztük a marcaliakat mit szólnak a döntéshez? Mit szól hozzá? Szabó István: Közel van a hegyünk ahhoz a területhez, ezért én régóta drukkolok a strandnak és a gyógyszállónak is. Én elhiszem, hogy van elég víz és azt is hogy gyógyhatású. Szerintem, aki normális marcali lakos, az szeretné ha megvalósulna. Én lemondok a járdáról, meg a felújításokról. Kutor Gábor: Persze hogy támogatja az ember. A véleményem azonban az, hogy nem minden áron. Vannak ebben a városban és a városrészekben is fontos dolgok. Balogh Miklósné: Örülök, hogy olyan lehetőségben van a város, hogy komolyan foglalkozhat a gondolattal. Örvendetes, mert bővül a foglalkoztatás lehetősége és azért is fontos, mert sok embernek lehet újra bizalma ebben, akinek a hite az évtizedes ígérgetésben megingott, Magyar József: Olvastam, hogy ez lesz a testületi ülésen és ezért megnéztem a tévében az ülést. Szerintem ehhez nem kell gyógyszálló sem, meg garancia sem. Biztos hogy egy nagy beruházás és kockázattal jár, de aki nem kockáztat az nem is nyer. Meg kell próbálni, hibáztak ennél itt már nagyobbat is, mint ha abba törik bele a bicskájukat amit mindenki akar. Horváth Józsefné: Jövőre lesz akkora a gyerekem, hogy úszni küldöm Nagykanizsára. Annak, hogy egyszer itt egy uszoda legyen, talán egy strand az első lépése. Láttam a vitát a tévében és nem értem miért problémáznak az üzemeltetésen, amikor már régen ezt akarja mindenki. Szabadfi Csaba: Ha eddig megvoltunk strand nélkül, még 2 évig meglennénk. Inkább 2 évig takarékoskodni kellene és az mellett fejleszteni. Járdára, parkolóra, városszépítésre mindenképpen kellene fordítani főleg a belvárosban. Szerintem a sport terhére lehetne megtakarítani. Nem értek egyet azzal, hogy mindenről lemondjunk. Brunner István: Én örülök az elhatáro- - zásnak, de nem örülnék, ha az intézmények megsínylenék. Összébb húzzuk a nadrágszíjat ha kell, de nem mindenáron. Lassan-lassan évek alatt eljutottak az intézmények egy szintre, rossz volna ha lejjebb kéne emiatt adni és újra kezdeni a harcot. Vajda Imre: Strand is kéne meg fürdő is. Jobban ki kellene használni azt, hogy több százezer ember itt nyaral nem messze tőlünk. Már régen kellett volna és akkor nem kellene semmiről lemondani a városnak, mert lenne pénz. Ballér László: Néztem a tévén amikor megszavazták. Hallottam, hogy nehéz helyzetben van a kórház. Nálunk sok a beteg a családban, szerintem inkább oda kéne adni. Ha van hasznosabb, akkor inkább arra kell költeni és nem a szórakoztatásra. ■ A városi strand megépítése az előzetes számítások szerint 350-400 millió forintba kerülne. Ezt az összeget hosszú lejáratú hitelből, pályázati forrásból és saját erejéből kívánja előteremteni a város. Ennek fejében azonban legalább két évre befagyasztják a fejlesztéseket Marcaliban. Erre azért van szükség, hogy a város biztonsággal vissza tudja fizetni a hiteleket. A város képviselőinek fantáziáját éppen annyira megmozgatta a terv, mint a marcaliakét. Szinte senki nem mulasztotta el a hozzászólást. Az előnyöket ugyanis mindenki elismeri, de a működtetésből származó költségektől és a hitel részleteinek visszafizetésétől többen tartanak és akadt kételkedő arra vonatkozóan is, hogy 400 millió forintból megépülhet a létesítmény. Marcali történetében mindenesetre volt már ekkora vállalkozás. Harmad ekkora költségvetés mellett, sikeresen finanszírozták a városi sportcsarnok építését. Örvendeni vagy kárörvendeni persze egyelőre még korai lenne. Az állampapírjain sikeresen túl kell adni a városnak és a pályázati forráshoz is hozzá kellene jutni. Méghozzá egyszerre. Az azonban biztos: a lehetőség most megvan, így már „csak" egy kis szerencse kellene.
