Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-18 / 270. szám

°:s!t ”” ^ M___________________________________________________________________________________________ _____________________________________2000. november 19. * ARCKÉP * 7 B ölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azon kevés főpapok egyike (ha nem az egyetlen), akinek saját honlapja van az interneten. Egyéniségét, új Iránti fogékonyságát azonban nemcsak ez a körülmény Jelzi szemléletesen, hanem rendkívüli karriere is az egyházában: viszonylag fiatalon, 44 évesen választot­ták — négyszáztizennégy egyházközség szavazatával — a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé, majd egy évvel később a Magyarországi Református Egyház fejévé, a zsinat lelkészi elnökévé. Névjegy SZÜLETETT: Szamoskér, 1952 CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős; gyermekei: Gusztáv (1981), Erzsébet (1982) PÁLYÁJA: hallgató a Debreceni Református Teológiai Akadémián (1971-76), tanul a tübingeni egyetemen (1977-78), gyülekezeti lel- kipásztorTégláson, Hajdúhadházon (1978-84), a debreceni reformá­tus kollégium tanára (1979-), főigazgatója (1995-), a Debreceni Re­formátus Teológiai Akadémia etikai és szociológiai tanszékén tan­székvezető (1988-), egyetemi tanár (1999-), dékán (1992-93, 1996-97), a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke (1996-),' a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke (1997-)- Négy évvel ezelőtt, 1996-ban választották püspökké. Mi­lyen változásoknak volt része­se és alakítója püspök úr az elmúlt négy év alatt? Mennyi­ben változott meg püspökként az élete?- Túlzás nélkül mondhatom, hogy püspökké választásom és a püspökséggel járó feladatok, amelyek csaknem húsz eszten­dei rendszeres tanítás után há­rultak rám, nagy változást hoz­tak az életemben. A teológián ugyan megtartottam a lehetősé­gét annak, hogy tanítsak, de gya­korlatilag erre már nem jut időm. Ez hiányérzetet okoz. Bármilyen sokat beszélek, hozzászólok ugyanis püspökként, az a fajta el­mélyült teológiai munka, amit a diákok elé való kiállás kíván vagy a velük folytatott rendszeres pár­beszéd egy-egy kérdésről, na­gyon ritkán adatik meg. Amikor lehetőségem nyílik rá, azért meg­próbálok lecsípni az időmből.- Milyennek látja belülről az egyház átalakulását?- A gyülekezeti élet változása 1989-90 óta folyamatosan ta­pasztalható. Akkor kezdett az egyház láthatóvá válni, attól kezdve jelenhetett meg olyan te­rületeken is, ahol korábban erre nem volt lehetősége. Nemrég jelent meg egy könyv az elmúlt tíz évben épült refor­mátus templomokról, ami doku­mentálja, hogy több mint száz ilyen templom van az országban. Ezek többnyire nagyvárosi lakó­telepeken vagy olyan települése­ken épültek, ahol a reformátu­soknak nem volt templomuk, sem önálló istentiszteleti helyük. De nem csak új épületekben ölt alakot a változás. Az egyház a helyi közösségnek olyan érte­lemben is részévé vált, hogy nem tekintenek már rá idegen test­ként. Egy községi vagy városi rendezvényen szerepet kap már az egyház is. A millenniumi zászlóátadások sorozata az idén jó példa erre. Az ünnepségeket általában templomban tartották, egyrészt azért, mert a legtöbb te­lepülésen még mindig a temp­lom az a hely, amelyik alkalmas kerete egy fontos eseménynek, másfelől mert az ilyen évfordu­lón arról is illik beszélni, hogy sokkal többről van szó, mint amit az ember egy vagy néhány nemzedékben át tud élni.- A láthatóbbá válás segítő­je a média: az újságok, a rá­dió, a televízió, az internet, ahol az egyházak ma már Ma­gyarországon is teljesebben, folyamatosabban vannak je­len, mint régebben. Hogyan viselik, hogy ha történik vala­mi, az újságírók azonnal meg­jelennek...- Még meg sem történik, már ott vannak! De kétélű a dolog. Amikor arról panaszkodtunk, hogy nem tudunk a nyilvános­sághoz szólni, mert nincsenek meg a csatornák, talán nem is gondoltunk bele, hogy ez való­ban állandó készenlétet igényel, és nem is biztos, hogy a modern média alkalmas eszköz a gondo­latok elmélyültebb kifejtésére. Itt a gyorsaság, az azonnali ítéletal­kotás a kívánalom. ,„Mi a véle­ménye?” „Fogalmazza meg rövi­den!” Ez más műfaj, mint ami­hez az egyház hozzászokott. Mi ugyanis azt, amibe belekezdünk, szeretjük hosszabban kifejteni. Hozzá vagyunk szokva egy olyan gondolkodáshoz, amely mond­juk, egy prédikáció hosszát felté­telezi. Ugyanakkor vannak hely­zetek, amikor nem lehet hallgat­ni. Ezt tanulni kell, ehhez szok­tatni kell magunkat.- Hogy látja, a másik olda­lon is tanulnak?- A médiában is van fejlődés, ott is egyre több az egyházakhoz valamelyest értő szakember. Nem biztos ugyanis, hogy az egyházakat csak felületesen is­merők jól tudnak kérdezni, a hangsúlyokat elhelyezni. Olyan lehetőség tehát számunkra a mé­dia, amellyel mi akkor tudunk megfelelően élni, ha nekünk is vannak megfelelő szakembere­ink, megjelentethető programja­ink. E bekábelezett világban, amikor Magyarországon is rob­banásszerűen terjed a komputer- technika, az internet és minden egyéb, amik lehetővé teszik, hogy az otthon ülő ember is min­denütt ott lehessen, alapvető kér­dés, hogy mi fut a kábeleken - mi a tartalom. És ez már nem tech­nikai kérdés.- Mit lehet tenni az elsilányosodás ellen, a minő­ség érdekében?- Elő kell állnunk olyan prog­ramokkal, amelyek nem az em­berben lévő alantas ösztönöket keltik fel, hanem segítenek neki jobban megismerni a világot, benne önmagát és a többi em­bert. Nemrég olvastam az inter­net sajátos kettősségéről: össze­kötő és elmagányosító szerepé­ről. Azok, akik nagyon sok időt töltenek ilyen programok hasz­nálatával, egyrészt borzasztóan magányosak lesznek. A virtuális világ sokkal valóságosabb lesz számukra, mint a valóságos. Vagyis egy hazug, hamis világ veszi őket körül. De nem csak magányosak lesznek, hanem szorongók és agresszívek is. Mi viszont nem akarjuk a gyerekein­ket, unokáinkat magányos, szo­rongó emberekké nevelni.- Püspök úr, hogyan viszo­nyul a technikához? Elsajátí­totta, szereti használni?- Olyan mértékben elsajátítot­tam, hogy komputeren írok és tudok imélezni. Reggel, amikor lejövök az irodába, sokszor ott olvasom el a sajtószemlét, hi­szen valóban sok minden van, amihez az ember így gyorsabban hozzáfér. Szinte hozzám nőtt a mobiltelefon is. Sokszor vagyok úton, ezért jó, hogy a segítségé­vel útközben el tudok intézni ezt-azt a hivatallal, meg tudom kérdezni, mi van a postában, sőt az se baj, hogy utol tudnak érni.- Nem tréfálták még meg az eszközök?- Dehogynem! Okozott kelle­metlen perceket a számítógép. Augusztus 20-án, amikor a Par­lament előtt a református egyház nevében köszöntőt kellett mon­danom. Flopin vittem magam­mal Pestre a beszédet, ami nyolcvan százalékban volt kész. Bementem a zsinatirodába, be­tettem a lemezt a gépbe, mire az kiírta, hogy hibás a lemezmeg­hajtó, és semmit sem volt hajlan­dó megjeleníteni. Az embernek ilyenkor semmi nem jut eszébe abból, amit leírt. Űj szöveget kel­lett fogalmaznom. Ilyenek elő­fordulnak, és néha megijed az ember, ha belegondol, hogy mindarra, amit évtizedekkel ez­előtt még ráérősen csinálhatott, most nincs idő.- A környezete lépést tud tartani a követelményekkel?- Arra törekszünk, hogy min­den esperesi hivatalban legyen komputer, s ezek legyenek ösz- szekötve a püspöki hivatallal. A fiatalabb lelkészgeneráció szá­mára a számítógép használata már magától értetődik, aminek megvan a nagy előnye, hiszen az internet révén rögtön megtalál­ják a testre szabott pályázati le­hetőségeket. Úgy vélem tehát, hogy kell és lehet is ezeket az eszközöket használni, noha to­vábbra sem alaptalan a kérdés, hogy mennyire tudjuk megtölte­ni tartalommal az információs csatornákat.- A családját hogyan érinti a hivatalával járó életforma?- A családom számára az a legnehezebben feldolgozható, hogy sokkal kevesebbet vagyunk együtt, mert rengeteget vagyok távol. Sokszor fordul elő, hogy hirtelen el kell mennem. Különö­sebb zavart vagy nehézséget mindez nem jelent, bár én tu­dom, hogy nem egyszerű püs­pök gyerekének lenni annak, aki egyházi intézménybe jár.- Ezt személyes tapasztala­tai alapján is mondja, hiszen püspök úr is lelkész gyereke.- Az egészen más helyzet volt. Akkor a Református Gimná­ziumban lelkész gyerekének len­ni nem volt hátrány, sőt előny­nek számított. A hátrányt akkor lehetett érezni, amikor az illető kikerült onnan. A gyerekeim azért még azokra az időkre is emlékeznek, amikor lelkész vol­tam és gyülekezetben éltünk, és emlékeznek azokra az időkre is, amikor tanár koromban a diákok közt a kollégiumban telt az éle­tünk. A gyerekeimnek ez soha nem okozott konfliktust, őket na­gyon szerették a diákok, vitték ide-oda, vigyáztak rájuk. Kicsi koruk óta itt laktunk benn a kol­légiumban, ahol biztonság vett körül bennünket.- A világi életben a felesége­ket nem egy esetben a férjük ol­dalán látjuk még politikai pá­lyán is. Mennyiben lehet táma­sza a püspöknek a gyógypeda­gógus feleség?- Mindketten lelkészcsaládból származunk, a feleségem is tisz­tában van azzal, mi az egyház, a gyülekezet, a lelkészi életforma, e tartalmakat, minőségeket ő is születésénél fogva hozta magá­val. A feleségem gyógypedagó­gus, kiváló szakember a maga te­rületén, munkája egy egészen egyedülálló intézmény, a nagy- templomi gyülekezethez tartozó Imánuel Otthon Mozgássérült Gyerekek Napköziotthona létre­hozásához és felvirágoztatásá­hoz vezetett. Az a véleményem, hogy az ő hivatása jóval több egy lelkész- vagy püspökfeleség sze­repkörénél: a lehető legnagyobb mértékű hozzájárulás az egyházi élet és az egyházi szó hitelesíté­séhez. Gulyás Imre Azt mondják róla... DR. HARMATI BÉLA püspök, az evangélikus egyház orszá­gos elnökségének elnöke: - Bölcskei püspök urat a tu­dós egyházvezetők közé sorolhatjuk. Professzori műkö­désének tapasztalatai, tudományos tevékenysége, ered­ményei segítséget jelentenek az egyházközi dialógusok­ban és a mai magyar társadalomban szükséges tájékozó­dásban. A régi tradíciókat őrző debreceni református püspöki székből ökumenikus nyitottsággal ápolja az egy­házközi és nemzetközi kapcsolatokat. DR. FEKETE KÁROLY, a Debreceni Református Hittudomá­nyi Egyetem rektora: - Bölcskei Gusztávról a legkülönbö­zőbb helyzetekben, egészen közelről derült ki számomra, hogy mennyire tud figyelni az átfogó gondolatívekre és az apró részletekre, Isten ügyének komolyságára és diákjai ki­csiny gondjaira. Ezek még a prédikálásábói is kiérződnek, amikor beszédesek számára az árnyalt kifejezések, és eze­ken keresztül nagy üzenetek állnak elő új nézőpontot adva. Tud összpontosítani és szeret viccet mesélni. Idegesíti a mellébeszélés, mert ő maga is a „gyökeres szavak embere”. Tudatosan kerüli a mesterkélt­séget, s igyekszik maga körül is természetességet teremteni. Azt hiszem, közösen örülnénk, ha a „megszentelt természetességű” egyháziak köre nö­vekedne és örvendeztetne meg sokakat. GYULAY ENDRE Szeged-csanádi megyés püspök: - Bölcskei Gusztáv püspök úr meghatározó egyénisége a református egyháznak. Az első, ami feltűnik, a teológiai és humán műveltsége. Válaszai, előadásai, a felvetett témával kapcsolatos megjegyzései komoly tudományos felkészült­ségről tanúskodnak. A másik, ami feltűnik, hogy igazán ba­rátságos és közvetlen. Tud kapcsolatot teremteni, figyeli a körülötte lévő eseményeket, nem vonja ki magát a véle­ménynyilvánítás alól. Igen komolyan tudom értékelni benne az ökumenikus nyitottságát. Egyházak közötti tárgyalásban, közös imádkozásokon, isten­tiszteleteken szívesen vesz részt, s ezzel a lelkülettel előmozdítja egymás megbecsülését és az egységért való munkálkodást. Gondolhattuk volna, ekkora hely nem lesz elég, hogy minden telefonunkat megmutass A legolcsóbb Westel mobil Alcatel OTC/SL* 6 900 Ft**’ * A készülékek csak Westel előfizetői kártyával használhatók. " Csak új Westel előfizetéssel, kétéves szerződéssel, amíg a készlet tart. Az összeg a kezdő részlet, amelynek befizetése utáni készülék elvihető. Az árakhoz 24 havi törlesztőrészlet és ennek megfelelően 24x1375 Ft havi forgalmidíj-kedvezmény tartozik. További feltételek és Információ: 1230 (a Westel hálózatából díjmentesen hívható), 265-9210, az üzletekben, illetve a Westel partnereknél, www.westel.hu Nestel [ a Kapcsolat

Next

/
Thumbnails
Contents