Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-18 / 270. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap TÜKÖR 2000. November 18., Szombat BOGLÁR I Segítik egy diák iskoláztatását Egy hete tartotta hagyományos jótékonysági bálját a Lions Club. A bevételből egy tehetséges to­vábbtanuló általános iskolás ta­nulmányait támogatják. Kiváló zene, hangulat, finom vacsora és jótékony vendégek - ez jellemezte a Lions múlt heti bálját. A több mint 130 résztve­vő bőkezűen adakozott, mert a költségek elszámolása után 315 ezer forint gyűlt össze a klub céljainak megvalósítására. A Lions tagjai úgy döntöttek, hogy egy nehéz anyagi körülmények között élő nyolcadikos diákot választanak a pedagógusok se­gítségével, és mindvégig támo­gatják a középiskolai tanulmá­nyait. Ne legyen a tehetséges fi­atal pályájának akadálya a pénz­hiány! Az idén 500 ezer forintot tudtak elsősorban a gyerekek tá­mogatására fordítani. A klub forrásait kiegészítette a magyar- országi kormányzóság. A bogiári Lions klub alapítvá­nya továbbra is a betegeket és rászorulókat segíti. December­ben ismét megrendezik a hagyo­mányosan kedvezményes kará­csonyi vásárt, és a németországi bebra-rotenburgi testvérklub közreműködésével az óvodának és a bölcsődének szereznek meglepetést._______■ Emléktábla Török Sándornak A város kiváló orvosának tiszte­letére emléktáblát helyeztek el a Török Sándor egészségház fa­lán. A tiszteletadást a Lengyel- Magyar Baráti Egyesület kezde­ményezte, és összefogott a Bog­lárka Hagyományőrző Egyesü­lettel, valamint a Megértés Nyugdíjas-egyesülettel. ______■ Pr ogramajánló Zene és képzőművészet. A ka­posvári Zichy Mihály Iparművé­szeti és Ruhaipari Szakkép­zőiskola és Kollégium bemutató tárlatát nyitják meg november 25-én délután 5 órakor a műve­lődési házban. Utána este 8-kor dzsesszklub, a Pege kvartett koncertje kezdődik. ________■ Hi rdetőink A Bogiári Tükör következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/528-148-as faxszámon. A Bogiári Tükör legközelebb december 16-án _____jelenik meg._____■ S zövetkezet családi birtokon Kevesebb barnás víz A bogiári borvidék egyik legjelentő­sebb borháza a Buj­dosó Szőlőbirtok és Pincészet. Apa, anya és a két fiú dolgozik a közös szövetkezetben a legnagyobb egyetér­tésben. Bujdosó Ferepcnét és férjét annak idején a bor hozta össze FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Sikertörténet az övék. A legnehe­zebb pillanatban sem törtek meg, és meg tudták ragad­ni a kínálkozó le­hetőségeket. Nem lehet nehéz egy családnak közösen gazdálkodni, ha ennyire munkál a megértés és a szere­tet. Bujdosó Ferencet és a feleségét, mi tagadás, a bor hozta össze. A Békés megyei gazdálkodó fiának útja egyenesen vezetett az egyetemre. A felesége, pesti lány lévén, tett egy kis kitérőt, bár a nagyapja állatorvos, apja orvos volt, tőlük örökölte a természettudományok iránti vonzó­dást. Egy évre vidékre küldték, a bogiári gazda­ságba. Olyan próbaév volt ez, itt dőlt el: ki az, aki bírja a kemény munkát. Bírta, és ma is sze­rencsésnek mondja magát, hogy a pincészetbe került segédmunkásnak. Megfogta a gazdaság­ban uralkodó légkör és a Balaton közelsége. Az első vizsga után találkoztak, Ferenc akkor har­madéves volt. Ő érkezett elsőként Boglárra, s Klárika számára ma is egyértelmű, hogy meg­várta. A családfő fiatal diplomásként fontos fel­adatot kapott: telepvezető lett. Csaknem ezer hektárról kellett gondoskodnia; volt abban sző­lő, gyümölcs, dió, s még állatokat is tartott a gazdaság. Ma is nagy szeretettel gondolnak az Hajdú nemesek első szolgálati lakásra. Berencsén egy kastély­ban laktak többedmagukkal, s ott volt az iroda is. Három gyermekük számára is ideális hely­nek bizonyult, amíg nem kellett az iskolába já­ráson gondolkodniuk. Akkor költöztek Boglár­ra, családi segítséggel és kölcsönnel építették az Attila utcai házat. Ferenc mindig gazdasági szemlélettel végez­te a munkáját, mondta Klárika; mindig azt szá­molta, hogy lehet a leggazdaságosabban a leg­többet kihozni a termelésből. Ma is jó szívvel emlékszik Mihályi Józsefre, Spett Ernőre és La­katos Andrásra. Klárika laborvezető volt a BB- nél, ő kezdte a mikrobiológiát, szakmérnöki diplomát is szerzett belőle. Aztán tanárképző szakon is diplomázott, mert hívták a középis­kolába; biológiát tanított, s vezette a gyakorló­kertet is. Innen ment nyugdíjba. Ferencet 1992- ben egyik napról a másikra létszámleépítésre hivatkozva kitették a cégtől. A szaporítóanyag­üzemet vezette akkor, s ahelyett, hogy a saját sorsával törődött volna, még végigvitt egy jó üzletet a BB-nek. Akkor fájt ez az elbánás, ma azt mondja, hála Istennek, bár csak előbb tet­ték volna. Először kft-t alakítottak, de talán so­sem békültek meg vele, az elmúlt évek gazda­sági viharaiban nem csengett jól ennek a cég­formának az elnevezése. Ezért megalakították saját szövetkezetüket. Néhány hektárnyi szőlőből épült föl a csalá­di birtok. Ahogyan Bujdosó Ferenc emlékszik: a cégnél összefogott két társaság, és szőlőt vett a környéken. Azonban akkor mentek neki La­katos Andrásnak a hivatalos szervek; erre jó alapot adott ez a szőlővásárlás is, miután tagja volt az egyik társaságnak. Bujdosó Ferencéket felszólították a pártemberek, hogy adják el a szerzeményüket. Egy darab mégis megmaradt Kislakon. Ezt a szülők támogatásával vették egy bika árán. Az első pincéjüket Boglártól tá­volabb, Holládon a Bari-hegyen vásárolták 3 hektár szőlővel. Aztán szépen gyarapodott a szőlészet, ahogy egy vállalkozásnak illik: elő­ször megtermeltek évi 100 hektolitert, aztán ez­ret, kétezret, ma négyezer hektoliter bort tud­nak előállítani. A családi szövetkezet 66 hektár saját szőlőt művel, és bérelnek is területeket. Lei- lén, a volt tsz-majorban van a feldolgo­zójuk. Szemesen nemrég vették meg a 250 éves pincét, ami a dél-balatoni borút minősített állomása. Hogy szé­pen berendezték, beindították, most Rádpusztáról álmodoznak. Az övék az egykori irodaépület. Az ódon ház lesz a szőlőbirtok központja, borbemutató­ja és az idős házaspár otthona. A kastély múlt­ját kutatják, erőt gyűjtenek. Egyébként a család minden tagjának megvan a testre szabott fel­adata. Idősebb Ferenc a szőlészetért felel, Fe­renc fiuk a borász, Zsigmond a borkereskedő, Klárika az ügyvezető. A lányuk, Orsolya Szent­endrén él, s természetesen szereti a jó balatoni borokat. A Bujdosó-borokat elsősorban a hazai fo­gyasztók ismerik, a Balaton-parton kívül meg­találják Kaposváron, Nagykanizsán és Buda­pesten is. Ferenc ma a legsikeresebbnek az 1998-as barique érlelésű merlot-jukat tartja, de nem hisz a divathullámokban, szerinte a fehér boroknak is van jövőjük. Lám Légii Ottó siker­re vitte a souvignont. Bizonyára sokan vannak így, hogy jó a köze­lükben lenni, mert árad belőlük a tettre kész­ség s a derű. Van irigylésre méltó abban, hogy megalapozták egy családi vállalkozás jövőjét, munkát és megélhetést teremtettek a gyerme­keiknek, s ezt élvezheti majd a nyolc unoka is.- Ez a történet már nem rólunk szól - mondta Klárika -, hanem a gyerekeinkről. Nincs ben­nünk szorongás, mert amit mi nem tudunk meg- csinálni, a gyerekeink képesek lesznek rá. ■ A családfát a Rákóczi szabadságharc utáni időkig vezetik vissza. Akkor a hajdú nemeseket menesztették, és Békés megyében bujdokoltak. Több Bujdosó család él ma is ar­rafelé. Ferenc ott született Kötegyán, a román határszé­len. Semmi okuk, hogy ne legyenek büszkék a nevükre. Elkészült Balatonbogláron az újabb csatorna. A lengyeltóti székhelyű Észak-somogyi Vízi­társulat ugyanis a közelmúltban befejezte a munkát, a Nyárfa ut­cától délre húzódó, belvízelve­zető csatorna építését. Ezt a mintegy hatvanmillió forintos beruházást a társulat saját erő­ből és állami támogatással való­sította meg. Ezzel várhatóan megszűnik a mélyebb fekvésű Szükséges a Készül a város költségveté­se. Adóemeléssel nem szá­mol a polgármester, de erő­síti a gazdasági szemléletet, és az intézményeket ver­senypályára állítaná.- Egyre több feladat finanszíro­zási igénye jelenik meg az ön- kormányzatok költségvetésé­ben. A kilencvenes évek elején ehhez az állam a város költség- vetésének a kétharmadával já­rult hozzá. Mára megváltoztak az arányok - mondta Sós Zoltán polgármester. - A vagyonértéke­sítésből eddig nem kellett a vá­ros működtetésére költeni, jövő­re valószínűleg kell. A minimál­bér vagy a pedagógusbérek eme­lésére egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre. Átrendeződtek a beruházások, a fejlesztések for­rásai is, versenyhelyzet alakult ki a pályázati pénzek elnyerésé­ben. Ettől függ a közszektor fej­lődése. Boglárnak az idén mintegy 70 millió forint pályázati pénzt si­került elnyerni a fejlesztésekre, s ehhez ugyanennyit tett hozzá az önkormányzat. A polgármes­ter meggyőződése, hogy az in­tézményeket is át kell állítani a versenypályára. Gazdasági me­nedzser típusú vezetésre van szükség.- Nálunk, Bogláron az lenne az egészséges, ha a bevételek 30 százalékát felújításokra, fejlesz­tésekre lehetne fordítani - mond­ta. - Ezt megtakarítással vagy többletforrással érhetjük el. Megtakarításra alig van mód a je­lenlegi intézményi struktúrában. Előbb-utóbb sokkterápiára lesz szükség. Adóemeléssel azonban nem számol a koncepció. Javult az adók beszedésének hatékonysága. Várhatóan a ter­vezett 220 millió forintnál mint­egy 20 millióval több lesz a vá­ros bevétele. A képviselő-testü­let úgy döntött, hogy a vagyon­értékesítés helyett hosszú távú bérbeadással igyekszik szert tenni tartós bevételekre. S a tu­risztikai szolgáltatások - mint a parkolók vagy a strandok hasz­nálata - továbbra is ingyenesek. A polgármester szerint legalább 30-40 millió forintot félre kell tenni a pályázatokhoz saját erő­területeken a telkek elárasztása, mert a csatorna elvezeti a felhal­mozódott talajvizet. Korábban az itteni telektulajdonosok állan­dóan panaszolták, hogy a kiadós csapadék után felázott ingatla­nuk. A szakemberek szerint ke­vesebb barnás színezetű víz jut ezután a Balatonba is, ez ugyan­is a nyáron zavarta a fürdőzőket. Holott csak esztétikai kellemet- lenségről volt szó. ___________■ s okkterápia Sós Zoltán polgármester: Mindenütt gaz­dasági menedzser típusú vezetésre van szükség, csak ez hatékony fotó: kovács forrásra. Ez a folyamat már elin­dult: az idén erre a célra 14,5 millió forintot különített el a tes­tület. Sós Zoltán úgy látja: több lesz a pályázatok előkészítésé­nek a költsége. Ugyanakkor leg­alább 30 millió forintot tesz ki az a korábbi kötelezettségvállalás, ami áthúzódik a következő évre. A városfejlesztési bizottság ja­vaslatára támogatják azokat, akik tatarozzák városképi jelen­tőségű ingatlanukat. Készül a város belterületi vízrendezési programja, s dönteni kell a Gaál Gaszton utcai sporttelep haszno­sításáról. Folytatódik a város- központ beépítése is, a Platán tér átalakítása, és elhelyezésre vár az élelmiszerpiac. Sós Zoltán elmondta: a kom­munális ellátószervezet béreit szeretné javítani és eszközeit, technológiáját korszerűsíteni. A Balaton-törvény életbe lépésével csaknem 300 lakás kialakítására alkalmas területtel számolhat­nak. Ez azt is jelenti, hogy mint­egy 6-700 emberrel nő a város lakossága, amely az utóbbi évti­zedekben megkétszereződött. Ez nagyon fontos a költségvetés koncepciójának kialakításában, mert a közszolgáltatások a vá- roslakók igényeit elégítik ki. ■ Járda, út együtt a lakókkal Boglár idei költségvetésében több olyan beruházás is szerepel, amit a lakossággal közösen igyekszik megvalósítani az ön- kormányzat. Némi késedelem után megindult a közös fejleszté­sek szervezése is. Vanya László, akit a közelmúltban ne­veztek ki a polgármes­teri hivatal beruházási referensévé, szervezi az Erzsébet utcai járda építését. Bár az itteniek régóta szorgalmazzák, ez a közös beruházás egyelőre nem nyerte el tetszésüket. A tervek szerint a Tűzoltó és a Jankovich ABC közötti szakaszon, az utca déli oldalán építenék meg a járdát 869 méter hosszan. Ha aszfaltozzák, akkor 9,2 millió forint az ára, térburko­lattal 8,8 millió. A tervezett épít­kezés 135 ingatlantulajdonost érint. A költségek számítása sze­rint 30 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulás terhelne egy-egy in- gaüant. Az önkormányzat ötmil­lió forintot tett félre erre a célra. A lakosok egyébként a befize­tett hozzájárulás 15 százalékát visszaigényelhetik, s az önkormányzat kész­pénzben utalja ki. A he­lyi adórendelet szerint a fennmaradó rész öt­ven százalékát pedig le­írhatják az adójukból. A beruházás részletes leírását minden érde­kelt kézhez kapta, de nagyon kevesen nyilat­koztak, és igent még alig mondtak. Pedig hasonló konstrukcióban számítanak az üdülőtulajdonosok részvételére a Margaréta és a Lejtő utca között építendő három méter széles asz­faltos út beruházásában is. ■ A kultúra dombjai A három szomszédos város - Lelle, Boglár, Fonyód - művelődési házai közösen mutatkoztak be a Kultúra és turizmus 2000 nemzetközi konferencián és szakmai vá­sáron. Úriási sikert arattak a bogiári borvidék borai és a Dombok fesztiválja. Eredetileg a fonyódi művelődési ház kapott meghívást a konferen­ciára, de Erdélyi Ernő igazgató ja­vasolta, hogy a három intézmény közösen mutatkozzon be. A kö­zösen vett stand költségeit saját költségvetésükből gazdálkodták ki. Nemcsak bemutatkozni men­tek a háromnapos találkozóra, hanem sok ötletet és tapasztalatot is szereztek - tudtuk meg Szalai Tündétől, a bogiári városi kultu­rális központ igazgatójától. A mű­vészetek völgye rendezvénysoro­zat beszámolója például megerő- szakmai vásár látogatói á három sítette őket abban, hogy a Bala- nap során. Több százan megfor- ton-parti települések csak együtt- dúltak a balatoni standnál, működve képesek hatékony Szalai Tünde elmondta, hogy munkát végezni. Ezt a három kul- több olyan ismeretségre szert tet- turális intézmény már évek- - tek, amely hozzájárul a nyári kel ezelőtt fölismerte, s a ^ TLr w rendezvények sikeréhez, városok vendégei ér- A debreceni dzsessz­tékelik a közös V n Cr fesztivál rendezőivel programszerve- C/ például megálla­zést és a rendez- m^ // ^podtak, hogy köl­vények kölcsönös /S 4? & csönösen népsze­népszerűsítését. ^Ag* rűsítik egymás AjövőéviDom- ^ programjait s bök fesztiválja is egyeztetik az idő­közös program, egy w w fi pontokat. A prospektusban hirde- Jf Hunguest Hotels Servi­tik a bogiári borvidék bo- ce képviselője ajánlja a vá­rászaival együttműködve. A rosok programjait, egy cseh tu- nyolcvan stand közül a három ba- risídikai szakember szintén ér- latoni városé volt a legnépsze- deklődött, nyilván ide utazó hon- rűbb, s ez a kiváló boroknak is fitársainak kínálja a sokszínű köszönhető. Hét borász hetven li- programot a három, dombok kö- ter borát kóstolgatták végig a zött megbúvó városban. ■ A kőgáton nem lesz kikötő A Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság kötelezte a várost, hogy tegye rendbe és esztétikusán ala­kítsa ki azt a kőgátat, amit koráb­ban a szigetstrandnál telepítettek a tóba. Ha nem is a várt tavaszi határidőre, de elkészültek a mun­kával. Az építmény a homokos, fövenyes strand a védelmét szol­gálja. S a tapasztalatok szerint megfelel az igényeknek, mert nem mosta el a víz a homokos partszakaszt. A bogiáriak és az üdülőtulajdonosok tiltakoztak a kőgát ellen, s a mostani tevékeny­séget sem nézték jó szemmel. A Szigetstrand Egyesület hevesen tiltakozott, képviselői szóváltásba is keveredtek az építőkkel. Attól tartottak az egyesület tagjai, hogy kikötőt akar itt építtetni az önkor­mányzat. Ilyen terv nincs a városi fejlesztési programokban, holott a horgászok örömmel fogadnák. ■

Next

/
Thumbnails
Contents