Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-17 / 269. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap S O M O G Y I TÁJAK 2000. November 17., Péntek Kenyér kőkemény munkából Bolhó Szerencsés csil­lagzat alatt szü­letett a kis falu egyik meghatáro­zó vállalkozása, a Bolhó-kikötő kft. A Dráva a termelőterületük; így a kavics kot­rása húsz bolhói és környékbeli embernek ad biz­tos megélhetést. A Dráva med­réből termeli ki a vállalkozás a kavicsot, s úgy­nevezett natúr kavicsként érté­kesíti. A Bolhó- kikötő Kft ép­pen a legjobb időben alakult; Húszán dolgoznak a Bolhó-kikötő kft-nél, köztük Horváth Gábor és Gőbölös László is FOTÓ: BÉRESSÉ indulását követően nem sokkal megpezsdült a hazai építőipar. Gywrokovics Károly, a kft ügyvezetője állítja: az utóbbi három évre jellemző a föllendülés. - Vége a korábbi pangásnak; mára szemmel láthatóan feléledt az építőanyag-piac - mondta.- Három éve éreztük meg ennek az első szelét, amikor Barcson megkezdődött a tehermentesítő út építése. Azóta folyamatos az igény a drávai kavicsra; most például a kaposvári kerülőút munkálatai hoztak jelentős megrendelést. A bolhói kavicstermelők elsősorban a Pécs, Komló és Balaton-part határolta térségnek szál­lítanak. Még a Duna közeléből is inkább őket keresik az építkezők. - A dunai kavics egyre rosszabb minőségű, ezért inkább idáig eljön­nek, hogy jó drávai kavicsot kapjanak - ma­gyarázza a szakember ezt az érdeklődést. Hat éve vágott bele Gyurokovics Kálmán a vállalkozásába, a család erre tette föl mindenét. Mára nyilvánvaló, hogy megérte. - Sokat dolgo­ztunk érte, hogy jól működjön; hétfő reggeltől vasárnap estig nem volt megállás. A két kezünkkel tettük rendbe a parthoz vezető utat, még a tízéves fiam is ott dolgozott. Dolgukat azonban akkoriban az is nehezí­tette, hogy a vállalkozást a Dráva-Kavics Kft mellett kellett fölépíteni, az pedig a Dél-Dunán- túl meghatározó kavicstermelője.- Mára megtaláltuk mellette a helyünket, és békésen dolgozunk - mondta az ügyvezető. Hogy jól működik egy vállalkozás, az is jelzi: szívesen jönnek-e oda az emberek dol­gozni. A bolhói kotrónál ebben nincs hiba. Ha a tulajdonos egyszer úgy dönt, hogy tovább­fejleszti a cégét, munkaerőgondokkal biztosan nem kell számolnia. ■ Kizárták az alkalmi betörőket Dráva mente A vidéki bűnözők célpontjai több­nyire a falusi boltok, hiszen ezek­ben együtt van, ami vonzza a meg­élhetési bűnözőket és a messzebb­ről jövő profi betörőt. Az előbbiek­nek az áru, az utóbbiaknak in­kább a pénz kellene. A barcsi áfész megelégelte, hogy szinte mindennaposak voltak a betöré­sek, és 25 millió forintos beruhá­zással riasztórendszert szereltetett az üzleteibe. A dolog a vártnál job­ban sikerült: a védelmi rendszerek belépése óta két év alatt is csak pár esetben törtek be a boltjaikba. Takács László áfész-elnök el­mondta: 1998-tól két lépcsőben 47 üzletet láttak el védelmi beren­dezéssel. Ebből tíz volt a városi, a többi falusi üzlet. A nagyobbakba kamerákat is fölszereltek, s vala­mennyibe riasztót. A technika hosszú időre még a kísérletezés­től is elriasztotta a tolvajokat.- Korábban évente 15-17 betö­rés történt; különösen rossz volt a helyzet Lakócsán és a környező falvakban, illetve Csokonyavison- tán. A védelmi rendszerek fölsze­relése után tavaly az egész térség­ben mindössze két boltunkba tör­tek be. A kár addig évente elérte az öt-hét millió forintot, nem számol­va a forgalomkiesést. Ennek az összegnek csak egy részét fizette a biztosító. Jó néhány évnek kell el­telni, amíg a rendszer ára megté­rül. Ennek ellenére azt kell mon­danom: megérte, mert végre biz- tonságosan védi a boltjainkat. ■ Összetáncoltak tízezer forintot BOLHÓI PÁLYÁZATOK. Kü lönböző pályázatokon 2,9 millió forintot nyert az idén a bolhói önkormányzat. A pénzt egyebek közt útjavításokra, a művelődési ház rendbe tételére és rendezvé­nyek szervezésére költötték. MUNKATÁRS WALESBŐL. Brit munkatársa is van a Széché­nyi gimnáziumnak: David Ree­der a kéttannyelvű képzést se­gíti, ő az angol lektor. A walesi férfi szakterülete a környezetvé­delem, ez hozta két éve Magyar- országra. Ormánsági munkája során találták meg egymást a barcsi középiskolával. ÚJABB MUNKAPROGRAM. Homokszentgyörgyön szerdán újabb közmunkaprogram kez­dődött. A munkaügyi központ támogatásával 14 munkanélküli helybélit alkalmaz az önkor­mányzat. Ezzel együtt az idén már hatvan embernek teremtett rövidebb-hosszabb időre megél­hetést a település. ERDŐRENDEZŐ ROMÁK. A nemzeti park kezelőjének meg­rendelésére területrendezést és erdőtisztítást végeznek a dará­nyi romák a környező termé­szetvédelmi területeken. A mun­kát néhány napja kezdték. A ci­gányok által létrehozott erdő­rendező vállalkozásnak rend­szeres megrendelője a termé­szetvédelmi igazgatóság. PARKOLÓ A KÖZPONTBAN. Parkoló épül a 6-os főút két ol­dalán a barcsi városközpontban, a körforgalmi kereszteződés kö­zelében. Az eddig négysávos út ezzel kétsávossá szűkül. A kö­zelben levő vállalkozások igé­nyelték a beruházást, és vállal­ták a költségeit is. TÖBB A KAMION. A múlt hó napban több mint 3300 teher­autó jött át a barcsi határátke­lőn. A kamionterminál üzembe állítása óta lassan, de biztosan növekszik a határátkelő teher­forgalma, a korábbi évek átlaga 2000-2500 teherjármű volt, j* Oldalszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ Lakócsa Kézilabdameccsen csaptak össze a lakócsai és barcsi roma nők; a ta­lálkozó a városi Nőj Pántra Voj si­kerét hozta. Ezúttal azonban nem tétre, hanem pénzre ment a játék. A Dráva menti Roma Nők Egyesü­lete azért szervezte a bállal egybe­kötött rendezvényt, hogy működé­séhez, fenntartási költségeihez pénzt gyűjtsön. Mintegy százan jöttek el Lakócsára, nemcsak a kör­nyező településekről, hanem Ku­tasról és Inkéről is. A rendezvény tiszta bevétele több mint tízezer fo­rint. Vertkovcziné Bogdán Mária el­nök elmondta: évi ezerforintos tag­díjból és támogatásból gazdálkod­nak, s ötezer forinttal segítette őket a dél-somogyi cigány kisebbségi szervezet. Alig fél éve működik az egyesület, 25 tagja van. Vertkovcziné szerint a cigány nők mindig is elnyomottak voltak az élet minden területén. Ezért külö­nösen örül a szervezet megalaku­lásának, és annak, hogy családjuk mellett képesek egyre hatéko- nyabb együttműködésre. g.a. Vízdíj: mérsékelt emelés Csurgó Találkozóra hívta a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat a csurgói üzemvezetőségéhez tartozó fal­vak: Inke, Szenta, Somogycsicsó, Nagymarton, Belezna, Surd és Nemespátró polgármestereit, va­lamint a csurgói képviselő-testü­letet. A tájékoztatót Kovács Antal, a szolgáltató igazgatója azzal in­dokolta: ne évente egyszer, a költ­ségvetési tárgyalásokon jöjjenek felszínre a gondok. Jó hír a csur­góiaknak és a községek lakóinak is, hogy a vállalat fokozatosan át­tér az egységes szolgáltatási díjté­telekre. A legnagyobb fogyasztó, de eddig a legkisebb tételt fizető Nagykanizsára hárul majd a díj­emelés nagyobb hányada. A csur­góiak képtelenek tovább takaré­koskodni; a vízfogyasztás így is a tíz évvel ezelőtti 58 százalékról 42 százalékra csökkent. A szenny­víztelep még kihasználatlanabb. A tervek között a szennyvízte­lep rekonstrukciója áll az első he­lyen. A regionális komposztáló ki­alakításával a térség súlyos kör­nyezetvédelmi gondja, a szippan­tott szennyvíz elhelyezése is meg­oldódik. A résztvevők megismer­kedtek a kiépülő európai színvo­nalú műszaki információs rend­szer működésével is. horváth Apad az alapítványi forrás ISTVÁNDI Apad az alapítványi forrás. A segí­tők a korábbinak felére csökken­tették az istvándi kisiskolások ja­vára létrehozott alapítvány havi támogatását. A lépés nem volt vá­ratlan; mindvégig úgy tervezték, ha elég pénz gyűlik össze az alapít­vány bankszámláján, a havi juttatás csökken, később meg is szűnik. Amire eddig a rendsze­res támogatás érkezett, a jövőben pénzük ka­mataiból finanszíroz­zák. - Ez a feladat a gyerekek ét­keztetésének kiegészítése s a tan­szertámogatása. A mára össze­gyűlt milliós háttér ezt továbbra is lehetővé teszi - mondta Kozmáné Király Zuszsanna iskolaigazgató. Az alapítvány reggelit ad a gyere­keknek, és az önkormányzattal együtt fizeti az uzsonnájukat. Ezenkívül támogatja a tanszerek megvásárlását, és egy sor más for­mában is segítik a kisiskolásokat.- A kuratórium jól gazdálko­dott az eddigi támogatással. Azt a pénzt, amit nem kellett azonnal a gyerekekre költeni, bankban gya­rapította. Ennek ellené­re valamelyest megér­zik majd a kicsik a tá­mogatás csökkenését, mivel a kamatokból csak szűkösen fedez­hető mindaz a többlet, amit eddig megszoktak - mondta az igazgató. Jelenleg 35 diák jár az istvándi kisiskolába. Többségük szűkös körülmények között élő cigánygyerek, családjuknak sok­szor gondot okoz a napi rend­szeres étkezés is. Az alapítvány azonban az önkormányzattal együttműködve eddig enyhíteni tudott - s remélhetőleg ezután is tud - ezeken a gondokon. ■ Találkozások a múzeumban Barcs Az év legszínvonalasabb kiállítását nyitották meg a Dráva múzeumban. Gera Katalin szobrászművész munkáiból rendeztek tár­latot. A kaposvári mű­vésznek ez az első kiállí­tása Barcson, bár néhány alkotását már megismer­ték az itteniek: Gera Kata­linnak két köztéri szobra is áll a városban, Szent Istvánt augusztus 20-án avatták föl. Ez a munka szakmai elismerést ho­zott készítőjének; felkér­ték Szent László megfor- mázására, ezt Ópuszta­szeren állítják majd föl. A városközpontban ál­ló szobor kicsinyített mása is lát­ható ezen a tárlaton. A látogató, beljebb haladva megismerkedhet az alkotó romantikus nőalakjai­Gera Katalin és dr. Solti Pálné a múzeumi tárlaton val és a gyermekeiről készített alkotásaival is. Gera Katalin szo­brait december közepéig láthat­ják abarcsiak. ______________■ H ázigaléria Babócsán Babocsa Házigaléria nyílik a fiata­lon elhunyt, tehetséges ba- bócsai festő, Zombori Lajos munkáiból. Felesége ottho­nukban hozza létre az ál­landó emlékkiállítást. Zomboriné Gaál Borbála úgy ér­zi: ezzel tartozik a férjének, és a kisgaléria Babócsának is egyik színfoltja lesz. Több mint ezer kép - festmény, faragás - maradt a tehetséges alkotó után. Vala­mennyit természetesen nincs mód bemutatni. A galériában egyszerre ötven alkotását láthat­ják majd az érdeklődők.- Valami fontosat akart közöl­ni a képeivel, és nekem az a dol­gom, hogy ezt elősegítsem. Ezért találtam ki a kiállítást - mondta Zomboriné Gaál Borbála. - Min­den jó szándékú érdeklődőt sze­retettel látok, helybeliek és ide érkezők számára egyaránt nyitva áll, előzetes bejelentkezéssel. Természetesen ingyenes lesz a látogatás, hiszen ez nem lehet üzleti vállalkozás. Olyannyira nem üzlet, hogy az asszony a galéria létrehozásáért eladta a bútorait, és a lakás kis- szobájába költözött, hogy a töb­bit szabadon hagyhassa a látoga­tóknak. A terem egyik sarkát kis műteremmé alakítja ki, és úgy rendezi el a festőeszközöket, ahogyan a férje utolsó munkájá­nál maradtak. - A halála előtt nem sokkal azt mondta: ha el is megy, a képeiben itt marad mel­lettem. Most érzem, hogy ebben mennyire igaza volt. A babócsai házigaléria decem­berre kerül látogatható állapotba. Album is készül ehhez. A festmé­nyeket és a faragásokat ezekben a hetekben kezdték el fotózni. ■ Kerékpárút a fürdőhöz CSOKONYAVISONTA Elkészült a visontai fürdőhöz ve­zető kerékpárút. A 68-as főúttal párhuzamosan fut; biztonságos összeköttetést teremt a falu és az üdülőövezet között. Ötmillió fo­rintot nyertek rá pályázaton, így csak 2,5 millió forintot kellett köl­teni erre az önkormányzati kasz- szából. A fürdőhöz vezető bekö- tőútig tart a kerékpárút. A munka azonban ezzel még nem ért vé­get; parkosítják is a területet, fá­kat ültetnek és padokat állítanak oda, jelezve, hogy ez is része az üdülőövezetnek. Emellett terve­zik az építkezés folytatását is.- A teljes beruházásnak csak az első része ez az út - mondta Csík László polgármester -; a fő­úttól a fürdőig vezető szakasz építésével folytatjuk. Ehhez to- vábbi támogatást is remélünk. ■ Már birtokba vették a csokonyavisontaiak az új kerékpárutat fotó: béres ferencné Több millióval gyarapodtak Homokszentgyörgy A legjobb évét zárja a szentgyör- gyi önkormányzat. A lakosság is elismeréssel beszél a végzett munkáról, s a kritizálok sem ta­láltak hibát a számadásban. Si­kerév van mögöttünk - mondta Kulcsár Szilveszter polgármester, s azt is, hogy több mint tízmillió forint értékkel gyarapodott a fa­lu. Ennyit ér az építkezés, felújí­tás, amit elvégeztek. Rendbe tet­ték a művelődési ház nagyter­mét, újjáépítették az iskola régi épületszárnyát, három utcát le­burkoltak, vízvezeték épül a Kossuth utcában, s megszépült a református templom, parókia. A munkaprogramok révén a falu legnagyobb foglalkoztatójává lett az önkormányzat: 60 köz­hasznút alkalmazott. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents