Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap G A Z D A S Á G 2000. November 14., Kedd )ɧ RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 13.) Borsodchenn 7 545 Ft ű Fotex 299 Ft ű Matáv 1231 Ft 8 Mól 4 600 Ft ű OTP 13 690 Ft ű Rába 2415 Ft O BUX: 7656,81- 0,53 % eltérés az előző záróértékhez képest BU 8100 8000. X INDEX XI. 7-13-IG . J7775.7Í ; _____; : 7 900 731,65 ; 7688,74 [ j ! 7800 7700 _ r_ f j — |----* 7 697,72 * 7656$1 1^111%. í i s t i 8 Tra| Kedd Szerda Csütörtök é Péntek Hétfő 1 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.45. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107 Emelkedő Ingadozó FOB francia kSíötő Kukorica 90-94 Erősödő Emelkedő FOB Mexik&öböl Tak.-árpa 104 Tartott Erős FOB európai kikötő Napraforgó 360 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 208 Emelkedő Ingadozó 46 %CF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 438,41 Cseh korona 7,61 Euró 264,18 Német márka 135,07 Osztrák schilling 19,20 Lengyel zloty 66,74 USA-dollár 306,30 Szekszárd, Széchenyi u. 37-39. sz. Otthon Áruház emeletén 115 m2 alapterületű eladótér és raktár Romlottak az agrárium mutatói Egységben az áfész-erő Évek óta csökken a mező- gazdaság nemzetgazdasá­gon belüli aránya. A muta­tók az elmúlt egy év alatt jelentősen romlottak, álla­pítja meg az agrárgazda­ság múlt évi helyzetéről szóló FVM-jelentés. A dokumentum elkészítését az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény írja elő, de tete­mes késéssel kerül az Ország- gyűlés elé. A jelentés szerint alig található olyan terület, amelynek pozíciója jelentősen ne romlott volna. Tavaly 4,8 százalék volt az agrárium része­sedése a GDP-ből, egy százalék­kal kevesebb, mint az előző esz­tendőben. A gazdálkodók jöve­delempozíciója is romlott, az alacsony jövedelmezőség miatt a mezőgazdaság kevésbé von­zotta a befektetőket. A szélsőséges időjárás követ­keztében a korábbinál kevesebb kalászos gabona termett az or­szágban, kukoricából viszont rekordtermést takarítottak be a gazdálkodók. Az állattenyésztés jövedelmezősége az értékesítési gondok, a dráguló takarmány­árak miatt az 1998. évihez ké­pest lényegesen rosszabb volt. A felvásárolt mezőgazdasági ter­mékek volumene 6,3 százalék­kal meghaladta az egy évvel ko­rábbit. Az összes felvásárláson belül lényeges szerkezeti válto­zás azonban nem történt: a nö­vényi termékek aránya 43, az élő állatoké, s állati termékeké 57 százalékot tett ki. Úgy tűnik, az ágazat egyre kevésbé tud szerepet vállalni a külkereskedelmi mérleg javítá­sában. Az agrár- és élelmiszer- export tavaly 2,3 millió dollár volt, 16,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. _____■ K ivárnak a kukoricaexportőrök A kukoricát időben elszál­lítottuk, ugyanis már hosszabb ideje számítani lehetett az export szigo­rítására. Amint lehet, újból megindítjuk a kivitelt, hiszen van kereslet. Ezt Hanyecz Imre, a kaposvári MG Produkt Kft ügyvezető igazgatója mondta tegnap. Hanyecz Imre, mint mondta, különösen nem lepődött meg a kivitel szigorításával kap­csolatos bejelentésen, mivel a szakmabeliek már hetek óta számoltak ezzel a lehető­séggel. A cégvezető szerint vis maiornak számít az exportstop, míg az en gedélyeztetési eljárás más kategória. Fontos­nak tartja az egyértelmű helyzetet, ám a jogi csűrcsavar helyett legalább ilyen lényeges, Kereslet-kínálat Hanyecz Imre FOTÓ:LANG Kukorica-ügyben lényeges árcsökkenés nem várható, ám az árakat célszerű volna az állattenyésztéssel kapcsolatos költségekhez igazítani. Ezt Mészáros József, a megyei agrárkamara titkára hangsúlyozta. Úgy véli: a termésről és az átlaghozamról több adat is napvilágra került az elmúlt időszakban, a tervezést megkönnyítené a pontos informá­ciósbázis. Feil József, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének megyei vezetője sem döbbent meg a kivitelezést korlátozó rendelkezésen. Gyakorló szakemberként egyébként úgy tartja: aki időben felkészült, a termés nagy részét már eladta. A Dél-dunán­túli Gabona Rt-t áttételesen érinti a rendelkezés, a kukori­ca nagy részét belföldön értékesítik. hogy a már meglévő üzleti kapcsolatokban ne okozzon kárt a rendelkezés. A gazda­sági életben ugyanis alapkö­vetelmény a bizalom és a pontosság. Eddig is eszerint dolgoztak az idén mintegy 2,5 milliárd forint árbevételű vállalkozásnál, ahol egyéb­ként már elhatározták: enge­délyt kérnek az exportra. Igé­nyüket benyújtották, választ 30 napon belül várnak.- Az utóbbi években egyre több kukoricát adtunk el­mondta az ügyvezető igazga­tó. Hozzátette: a cég szep­tember és november között mintegy 25 ezer tonna tenge­rit szállított külföldre, amelynek csaknem fe­lét a koperi kikötőbe vitték, a többit Szlovéni­ába. Az év elején csaknem 40 ezer tonna tava­lyi termést is eladtak. A szakember kiemelte: az értékes, jól működő gazdasági kapcsolatokat meg akarják őrizni, s az új helyzetben is piacot keresnek az árura. Arra a kérdésre, hogy mi­ként változik a kukorica belföldi ára, azt mondta: pénteken és tegnap ös­szesen mintegy 1000 forinttal csök­kent a tőzsdei ár, a decemberi jegy­zésen 32 ezer forintba kerül tonnája. A telephelyen most közel 30 ezer fo­rintot adnak tíz mázsáért. Nem zár­ható ki a további csökkenés, ám a piacon vélhetően átértékelődik a ke­reslet-kínálat, amely új helyzethez vezethet. HARSÁNYI MIKLÓS Teveli Lászlót vá­lasztotta megyei elnöknek nyolc so­mogyi fogyasztási szövetkezet, illetve a három áfész gaz­dasági társasága által alapított So­mogy Coop Egye­sület. Az érdek- képviseleti szerv munkáját társadal­mi tisztségviselő­ként irányítja. Huszonöt éve dolgo­zik Teveli László a lengyeltóti áfész-nál; számviteli osztályve­zetőként kezdte, majd főkönyvelő lett. 1982-től az igazgató­ság elnöke. A megyé­ben a nyolcvanas években még műkö­dő szövetség felügyelőbi­zottsági elnöké­nek is megválasz­tották, néhány évvel később a megyei szövetség társadalmi elnö­ke lett. Ezt a tiszt­séget töltötte be az egyesület megszűnéséig. Munkájának elis­merése, hogy már másodszor választották meg az áfészek orszá­gos szövetsége tagjának Somogy megye képviselőjeként. Jól isme­ri a fogyasztási szövetkezeti moz­galmat, sajátosságait és problé­máit is.- Ezért éreztem úgy, hogy a megyei fogyasztási szövetkeze­teknek és az általuk alakított gaz­dasági társaságoknak a jelenlegi körülmények között szükségük van a véleménycserére, szakmai vitákra - mondta az új egyesület elnöke. - Érdekeinket leginkább egyesületi formában érvényesít­hetjük. így dönthetünk a közös vagyonról is, hiszen az áfészek tagjai és részvényesei a Coop Hungarynak, illetve mi üzemel­tetjük a coop-üzletláncot. A szö­vetkezeti törvénykezés is új hely­Névjegy: Teveli László 1948. jú­nius 25-én született Szölűs- györökben. Közgazdasági tech­nikumot. majd munka mellett felsőfokú kereskedelmi iskolát végzett. A szakképzettsége: mérlegképes könyvelő. Nős, a felesége takarékszövetkezeti dolgozó. Két lányuk van. mind­kettő joghallgató a pécsi egye­temen. A Balaton szerelmese, kedvenc időtöltése a kertészke­dés. zetet hozhat az áfészek életében; ezért is fontos az együttgondolko­dás és cselekvés, egymás helyzeté­nek részletes is­merete. Teveli László szerint a legfon­tosabb feladata az lesz, hogy ösz- szegyűjtse azo­kat a problémákat, amelyek a fo­gyasztási szövetkezeteket, gazda­sági társaságaikat leginkább fog­lalkoztatják. Ezeket az országos fórumhoz továbbítja, illetve an­nak döntéseit, a határozatokat és állásfoglalásokat a megyében adaptálni próbálja. És igyekszik mindenki kedvére tenni, ami nem könnyű.- Nemegyszer szükség van kompromisszumra, mert nem biztos, hogy az általam képviselt megye véleménye mindenben egyezik azzal, ami mint áfész- elnöknek a saját véleményem. De mindig első a többségi véle­mény; azt kell képviselnem, en­nek kívánok eleget tenni. KRUTEK JÓZSEF A TŐZSDE VILÁGA Befutóra várva A héten az áüagostól elmaradó forgalom mellett zajlott a keres­kedés a BÉT-en. Elsősorban a Nasdaq gyengélkedése és a telekom papírok nem túl kedve­ző megítélése miatt egy-egy na­pon látványos mélységekbe zu­hant a M a t á v részvé­nyek ára, de zárás­ra min­dig sike­rült csök­kenteni a vesztesé­geket. A hét második felétől szinte vala­mennyi részvény ára csökke­nésnek indult,a külföldi befek­tetők tartózkodása miatt. Kissé ellentmondásos hely­zet alakult ki a világ tőkepiaca­in, mivel annak ellenére, hogy a vállalatok mostanában teszik közzé eddigi gazdálkodásukról szóló harmadik negyedéves be­számolóikat, a piacokat vissza­fogott kereskedés és többnyire csökkenő árak jellemzik. Az amerikai elnökválasztás elhúzó­dására a börzék idegesen rea­gálnak. Ez is azt bizonyítja, hogy a tőzsde semmitől sem ir­tózik jobban, mint a bizonyta­lanságtól. A világpiacokat uraló nagy amerikai befektetőknek nem a jelöltek személyével van kifo­gásuk, hanem azzal, hogy nem tudni ki is lesz valójában az el­nök. Egyes piaci elemzők sze­rint a tőzsdének Bush lenne a megfele- 1 ő b b , mert pél­dául az amerikai egész­ségügyi rend­szerrel kapcso- latos programja esetleg előnyösebb helyzetbe hozhatja a gyógy­szergyárakat. Magasabb mér­tékű adócsökkentést ígért mint az ellenfele, ami kedvező az összes vállalat számára. Gore elnökké választása esetén sem kellene attól tartani hogy gyö­keres változások lennének a gazdaság irányításában. A végeredmény után min­den valószínűség szerint visz- szatér az élet a megszokott ke­rékvágásba, újra a technikai és fundamentális mutatók kerül­nének a figyelem középpontjá­ba és a részvényárak vélhetően ismét növekedésnek indulhat­nának. (Szepesy László CA IB) Forrás: Bank Austria Creditanstalt csoport 7400 Kaposvár, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 82/529-370 Csökkenhetnek a telefontarifák Nem érdemes elsietni a jogszabályalkotást a hírközlési piacon Optimális esetben 2002. január elsején nyitható meg a hazai távközlési piac. Ekkor léphet ugyanis hatályba az egységes hírközlési törvény és az azt kiegészítő végre­hajtási rendeletcsomag. A törvény kilencedik szövegválto­zata a Miniszterelnöki Hivatalban van, ahonnan a kodifi­kálás és a tárcaegyeztetés után kerül a kormány elé. így tavaszra megszülethet a törvény. Budapest A magyar hírközlési piacon eddig körülbelül ezermilliárd forint érté­kű tőkét fektettek be a nemzetközi és a hazai társaságok. A piaci szereplők éves árbevétele csaknem 800 milliárd forint. A liberalizációnak tehát komoly tétje van. Árcsökkenés várható A volt hírközlési miniszter, Katona Kálmán többször emlegette, hogy fél évvel a Matáv monopoljogainak megszűnése, vagyis 2001. december vége előtt is meg lehetne nyitni a piacot. A törvényalkotók KÖZCÉLÚ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT Hálózat 1990 1997 1998 1999 Mobil rádiótelefon-készülékek száma, ezer db 706,2 1 034,0 1 620,3 Távbeszélő-fővonalak száma, ezer db 995,8 3095,3 3 385,2 3605,0* Ebből: egyéni 704,7 2 627,2 2 889,1 3 051,5 közületi 265,4 403,4 428,3 451,1 nyilvános 25,7 42,3 43,9 43,2 Távhívásba bekapcsolt fő­állomások aránya, % 87,4 99,9 100,0 100,0 Lakásfővonal bekapcsolására várakozók száma, ezer db készülékek száma 7,0 10,2 16,1 A száz lakosra jutó fővonalak száma 9,61 30,54 33,52 35,89 szerint viszont az időpontokkal nem szabad dobálózni, nem érde­mes elsietni a jogszabályalkotást a hírközlési piacon sem, mert az megbosszulhatja magát. Maga a törvény, illetve annak tervezete mintegy húsz felhatalma­zást ad, tehát ennyi helyen kell kiegészíteni a keretrendszert a kiegé­szítő jogszabályokkal. Ezek határozzák majd meg például a piac fel­szabadításával bevezetendő egyetemes szolgáltatást, az ehhez kötődő pályázati rendszer feltételeit, a kapcsolódó támogatások nagyságát, pénzügyi forrásait. Az új egységes hírközlési törvény nemzetgazdasági jelentőségét elemezte nemrégiben a GKI Gazdaságkutató Rt. is. A makrogazdasá­gi hatásvizsgálatot végző társaság úgy véli, a törvény elfogadása, a piaci versenyt erősítő végrehajtási jogszabályok kialakítása és gya­korlati érvényesítése esetén a bruttó nemzeti termék, a GDP növeke­dése érezhetően gyorsulhat, és a távközlés fogyasztói árainak évi 6-8 százalékos mérséklődése is valószínűsíthető. Mobilpiaci küzdelem A Vodafone egy évvel ezelőtti indulása a konkurens mobilszolgálta­tók szerint is jelentősen hozzájárult a piac robbanásszerű növekedé­séhez. Az új cég megjelenése erőteljesen megnövelte a hazai mobil­telefon-felhasználók táborát. A Vodafone jelenlegi piaci részesedése 6 százalék körüli, így az eredetileg egy éven belül kitűzött 10 száza­lékos részesedés elérése reálisnak látszik. A Pannon GSM és a Westel helyzeti előnyben volt, mert az új cég piacra lépésekor több százezer előfizetővel rendelkezett. Hónapok távlatából nézve úgy tűnik, hogy az új szolgáltató megjelenése a Westelnek tett a leginkább jót, hiszen ügyfelei számát és piaci része­sedését ez a szolgáltató tudta legjobban növelni. Míg decemberben 769 ezer ügyfelük volt, mostanra ez a szám megközelíü az 1,5 milli­ót. A Vodafone megjelenése a Pannon GSM ügyfélkörét is jelentősen megnövelte. Egy szaklap szerint a Vodafone erőteljes reklámkampá­nya még jobban felhívta a figyelmet mobiltelefóniára. A Pannon ügy­feleinek száma így tavaly év vége óta több százezerrel növekedett, és ők is elérték a bűvös egymilliót. A teljes piac - a Westel 0660 száz­ezer ügyfelét is számítva - akár hárommillió mobiltelefon-felhaszná­lót jelent az év végére. A robbanásszerűen növekvő piacnak azonban szakemberek szerint újabb szabályozásra volna szüksége. sts

Next

/
Thumbnails
Contents