Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-09 / 262. szám
Átalakuló gyermekotthonok A megyei önkormányzat mintegy 1300 védelembe vett, állami gondozott gyermekről gondoskodik. Többségük gyermekotthonokban, 45 százalékuk nevelőszülőknél él. A hátrányos helyzetű, védelemre szoruló gyerekek száma hosszú évek óta változatlan, de szociális összetételük folyamatosan romlik. Jellemzően kamaszkorú, problémás, fogyatékos, magatartási, tanulási zavarokkal küszködő gyermekek kerülnek az állami gondoskodás rendszerébe. Ez a tény fokozott követelmények elé állítja a gyermekvédelmi szakembereket és intézményfenntartókat egyaránt. Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény már ennek szellemében született és 2002 végéig elvégzendő feladatként írta elő a bentlakásos intézményrendszer átalakítását. A korszerűtlen, nagy befogadóképességű intézményeket fel kell váltania a humánus, ember- léptékű, 8-12 fős lakásotthonoknak. Ez a folyamat Somogy megyében már az évtized közepén megkezdődött és jó irányba halad, de a korszerű ellátórendszer átalakítása óriási anyagi terhet ró a megyei önkormányzatra. Számításaink szerint mintegy 400 millió forintra lenne szükség csak a gyermekotthoni és ezen belül a gyógypedagógiai intézmények törvény szerinti átalakításához. A minisztériumi pályázati rendszer támogatásának és a megyei ön- kormányzat erőfeszítéseinek köszönhetően megyénkben ma már 15 korszerű, megyei fenntartású lakásotthon működik, és kialakult a törvény által megengedett 40 férőhelyes gyermekotthonok hálózata is. Visszalévő feladat az öreglaki és a somogyvári gyógypedagógiai intézmények gyermekotthoni részlegeinek kialakítása és valamennyi gyermekotthon szakmai létszámfeltételeinek lényeges javítása. Az állami gondoskodásban nevelkedők szükségleteinek kielégítése érdekében számítunk a non-profit szektor ellátási kötelezettségvállalására, a települési önkormányzatok és a civil szféra együttműködésére. ■ Az oldalt készítették: Dr. Riez Ferenc, Dudák Lajos , Kiss Tibomé, Kovács Gézánéés Pécsi Oszkár. ÉRTÉKTEREMTŐ SOMOGY Szolgáltató önkormányzat A Somogy Megyei Önkormányzat kötelező feladatainak sorában a legfontosabbak közé soroljuk a humán közszolgáltatási feladatokat. Az intézményműködtetés, a „gondnoksági szolgáltató szerep", mint elsődleges feladat mellett döntőnek tartjuk, hogy az érintett települési önkormányzatokkal összefogva, stratégiailag megalapozott szolgáltatás-szervezési tevékenységet végezzünk. A térségi szolgáltatások szervezése során elsődlegesnek tekintjük a településeket segítő, helyzetbe hozó szerepünket, a szolgáltátó- segítő-gondoskodó, koordináló, szervező megyeszerepet. A megyei önkormányzat jelenleg 47 intézményt működtet. Ezek többsége közoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújt. Az intézmények olyan szaktevékenységet végeznek, amelyet helyileg, települési szinten nem lehet, vagy nem célszerű ellátni. A közoktatási intézmények középfokú oktatást, szakképzést, gyógypedagógiai oktatást illetve kollégiumi ellátást biztosítanak, a megyei kórházak teljes körű, befejezett, vagy speciális ellátást nyújtanak, a szociális otthonok bentlakásos formában szakgondozást, rehabilitációt végeznek. Az intézmények száma folyamatosan nő, a városi önkormányzatok, élve e lehetőségekkel, az elmúlt 10 évben 13 közoktatási intézményt adtak át működtetésre a megyei önkormányzatnak. Ezen az oldalon a megyei önkormányzat oktatási, szociális és közművelődési intézmény- hálózatát mutatjuk be. _____________________■ L ehetőségek ás elvárások A megyei közgyűlés elnöke, dr. Gyenesei István szerint az intézményfenntartás a térségi humánszolgáltatások működtetése ma már nem történhet a hagyományos szemlélettel és módszerekkel. A felduzzadt intézményrendszert a jelenlegi anyagi kondíciók mellett lehetetlen fenntartani. Ezért is döntött úgy a megyei közgyűlés, hogy korszerűsítési programot kell kidolgozni a hatékonyabb és célszerűbb működtetésére. A humánszolgáltatás fejlesztése az önkormányzat ciklusprogramjának is szerves része. „A változtatás nem cél, hanem eszköz" fogalmaz az értékmegőrzés és értékteremtés szellemében a középtávú megyeprogram. Tudomásul kell venni, hogy a térségi szolgáltatások szervezése során új követelményeknek kell eleget tenni, amely figyelembe veszi a központilag előírt működtetési követelményeket, illetve ezek többletterheit, de tekintettel van a települési és lakossági igényekre, elvárásokra is. A megye feladata és érdeke a kötelező térségi közszolgáltatások fenntartása mellett az is, hogy a települési önkormányzatokat segítse saját intézményeik fenntartásában, térségi kapcsolataik, együttműködésük megszervezésében. ___________■ K özoktatás: több érettségizettet Közoktatási feladatainkat 21 oktatási-nevelési és 3 szakszolgálatot végző intézménnyel látjuk el. A középfokú intézmények zöme a megye városaiban működik, de található néhány iskola községekben is. Ezeken a kistelepüléseken óriási szerepe van a „nagy megyei intézménynek”, mert adott esetben egyetlen munkáltatóként, szellemi központként is funkcionál. A szakágazat elsődleges célja az érettségizettek számának növelése és a szakképzési struktúra korszerűsítése. A szakmával és érettségivel is rendelkezők társadalmi mobilitása jobban biztosított, munkaerő-piaci mozgásuk rendezettebb. Az utóbbi 10 évben az érettségit adó képzések aránya 53 százalékról 69-re nőtt, a szakképzésben résztvevő érettségizettek aránya 32 százalékról 46-ra emelkedett.' A „demográfiai apály" következtében folyamatosan csökken a tanulólétszám. Ez arra késztette a középfokú iskolákat, hogy több új képzési, oktatási formát vezessenek be, így téve vonzóbbá intézményüket a továbbtanulni szándékozók számára. A képzési választék bővülése mellett jelentős tartalmi változások történtek az érettségit nem adó képzéseknél. A korábbi 3 éves képzési idő 2+2 évre nőtt, amelynek keretében az első két évben közismereti oktatás folyik, majd utána két évig csak szakmai képzést kapnak a tanulók. Az egyéb érettségihez kötött szakmák képzése pedig az érettségi után kezdődik, és szakmától függően tart egy- három évig Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi gimnáziumi struktúra kielégíti az igényeket, mennyiségi változtatásra nincs szükség, de a meglévők működési hatékonyságát, eredményességét növelni kell. A szakképzési struktúra párhuzamosságai miatt a profiltisztítás és az ésszerű gazdálkodás érdekében több intézkedést kellett megtenni. Ezek között szerepel a csurgói pedagógiai szakközépiskolai oktatás és az autóelektronikai műszerész megszüntetése. Ugyanakkor az agrárjellegű, kvalifikáltabb szakmai képzés bázisa Csurgó marad. Az egyes intézményeket és képzést szakterületeket érintő változásokat a közelmúltban elfogadott intézményracionalizálási terv tartalmazza. A gyógypedagógiai intézmény- hálózatot - amely a tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekek speciális általános iskolai oktatását végzi - abban kell erősíteni, hogy az oktatás tárgyi-személyi feltételei javuljanak, csökkenjen az ellátórendszeren belüli zsúfoltság. Önkormányzatunk szorgalmazza a fogyatékos gyermekek integrált oktatásának terjedését. Az ebben részt vállaló települési önkormányzatokra kiter- jeszti támogatási rendszerét. ■ Somogyi Hírlap — 2000. november 9. Megyenap 2001. Somogy Megye Közgyűlése értesíti Somogyország polgárait, hogy a hagyományoknak megfelelően 2001. január 6-án megrendezésre kerül a megyenap. Az ünnepi közgyűlésnek Siófok város lesz a helyszíne, amely 50 éve tartozik újra Somogyhoz. Ezen alkalomból rendezzük meg a II. régióbált a siófoki Ezüstpart Hotelban, amely egyben a somogyi megyebál és a polgármesterek bálja is. AIII. évezred első nagyszabású rendezvényére barátsággal invitáljuk mindazokat, akik együtt akarják tölteni ezt a vidám éjszakát. Meghívó igényelhető november 20-ig! Meghívó igényléssel és az eseménnyel kapcsolatban felvilágosítást nyújt Szabó Károly Attila programreferens (Kaposvár, Csokonai u. 3.1/105. Telefon: 82/429-975, 30/9398798-as telefonszámon. Barátsággal hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt. DR. GYENESEI ISTVÁN SOMOGY MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Közművelődés: változó igények Az elmúlt években bekövetkezett politikai, társadalmi változások a közművelődési intézmények tekintetében is új helyzetet teremtettek. Ezért a korábbi intézményi struktúra, a hozzájuk rendelt feladatellátás és a velük szemben támasztott elvárások átrendeződtek. A hálózati központként működő közművelődési intézményeink tevékenysége arra irányult, hogy szolgáltatásaikkal segítsék a megyében lévő intézmények, az amatőr művészeti közösségek, a köz- művelődési egyesületek és a civil szervezetek munkáját. Az elmúlt években átalakult a megyei múzeumi hálózat, önálló gyűjtőkörű múzeumi egységek, helytörténeti gyűjtemények, kiállítóhelyek és tájházak kerültek a települési önkormányzatokhoz. A volt Megyeházában elhelyezett múzeumi központ új külsőt kapott, közel félmilliárdos központi céltámogatással befejeződött az épület rekonstrukciójának első üteme, jelentősen javítva a munkafeltételeket és a gyűjtemények elhelyezését. A megyei múzeum „karcsúsított" szervezete a megnövekedett szakmai követelményeknek feszített, de igényes munkával eleget tudott tenni. Gondoskodott az épület újrahasznosításáról, a kiállítótér növeléséről. Megoldódott a kiadványozás, megújult a szakmai publikáció, rendeződött a gyűjtött anyag őrzésvédelme, raktározása. A könyvtári szolgáltatást a megyei, a városi és a volt szakszervezeti könyvtár összevonásával létrejött és Kaposvár Megyei Jogú Várossal közösen fenntartott intézmény végzi. Ez a szervezési forma országosan is egyedülálló, egységes, gazdaságosabban üzemeltethető ellátórendszert eredményezett. Az információ robbanásszerű növekedése és az adatfeldolgozás modem technikai lehetőségei új elvárásokat támasztottak a könyvtárakkal szemben. A megyei könyvtár kapcsolati pont, szakmai műhely, módszertani központ a kisebb könyvtárak számára. A megnövekedett feladatokat a megyei könyvtár jelenlegi épületi adottságai mellett már nem tudta megfelelő színvonalon ellátni, ezért jelentős központi és szerényebb önkormányzati támogatással megkezdődött a másfél évig tartó és mintegy 260 millió forintot kitevő beruházás eredményeként az épület teljes rekonstrukciója. Somogy Megyei Művelődési Központ többszöri átszervezés után, jelentős „karcsúsítás" árán nyerte el mai formáját. Az intézmény olyan közszolgáltatási feladatokat lát el, amelyek nélkül Somogy megye közművelődése színtelenebb, szegényebb lenne. Ezek közül kiemelésre érdemes az amatőr művészeti mozgalom felkarolása, a hagyományőrzés, a helytörténeti és honismereti mozgalom,-az alkotóművészet és előadóművészet számos ága, a gyermek- és ifjúsági korosztályon belüli tehetségkutatás, tehetséggondozás. De ide sorolható a közművelődés területén dolgozó, az amatőr művészeti szakvezetők képzése és továbbképzése is. Az SMK több évtizedes eredményei teszik ma lehetővé, hogy rájuk önszerveződésű, önigazgatású, közművelődési szervezetek épültek és tevékenykednek. Bebizonyosodott, hogy ott jöttek létre az első működőképes egyesületek, ahol korábban jól működő amatőr együttesek dolgoztak, illetve ahol erős volt a honismereti, helytörténeti munka. A Somogy Megyei Levéltár a megye legősibb közgyűjteményi intézménye. A levéltár arculatát ma a tudományos kutatási-szervezési, közművelődési és közigazgatási-közszolgáltatási teendők határozzák meg. Az intézményre kiegyensúlyozott, jó színvonalú folyamatos szakmai tevékenység jellemző. A megjelent kiadványaikról szolgálják mind a tudományos kutatást, mind pedig a történelem- tanítást. ■ Szociális intézmények: sürgős a fejlesztés A megyében jelentkező bentlakásos szociális intézményi igények mintegy 60 százalékát a Somogy Megyei Ön- kormányzat elégíti ki. A megye fenntartásában 9 szociális otthon működik, mintegy 1600 ággyal. Korábban az intézményhálózatra a mennyiségi bővülés volt jellemző, mára azonban a minőségi elhelyezés iránti igények kerültek előtérbe. A legutóbbi évek fejlesztése már ennek megfelelően történt: a szabási, mosdósi és berzen- cei részlegek férőhelyeinek többsége minden tekintetben képes a korszerű igényeket kielégíteni. Sajnos azonban szociális intézményeink többsége régi kastélyokban, volt uradalmi épületekben helyezkedik el. A szemre tetszetős, műemlékileg védett épületegyüttesek hatalmas ráfordítások mellett sem igazán alkalmasak a szociális otthoni funkció ellátására. A lakószobák mérete, a kiszolgáló létesítmények, helyiségek, liftek szűkössége vagy hiánya megoldhatatlan akadályokat állít a1 korszerű ellátás elé. Emiatt az intézmények többsége ma még csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Az ágazatban dolgozók anyagi megbecsültsége is elmarad a közszolgáltató szféra átlagától, bár az utóbbi években e tekintetben is történt előrelépés. A szociális tárca központi létszám- és bérfejlesztéssel igyekezett a személyi feltételeket javítani. Jelzésértékű a novemberben várható 14. havi egyszeri bérjuttatás odaítélése is. A szociális és az esélyegyenlőségi törvény jelentős anyagi kihatással járó kötelezettségeket ró a fenntartó ön- kormányzatokra. Az elkövetkező időszak feladata a hagyományos, nagy intézmények lebontása, a minőségi férőhelyek kínálatának bővítése. 2010-ig meg kell valósítani a fogyatékosokat ellátó szakosított otthonok kitagolását, lakóotthonok létesítését. Az esélyegyenlőségi törvény előírásainak eleget téve az évtized közepéig végre kell hajtani az „akadálymentesítési" programot. Ez nemcsak az intézmények megközelíthetőségét, a bejutási lehetőség megteremtését jelenti, hanem az intézmények teljes belső átalakítását, a mozgáskorlátozottak számára történő használhatóság megteremtését jelenti. A szociális intézményhálózat fejlesztése, átalakítása hosszú távú feladat, amelyben elsődlegesen kormányzati támogatásokra számítunk. Ezért továbbra sem mondunk le a se- gesdi intézmény kiváltásáról vagy korszerűsítéséről, de a minőségi, úgynevezett emeltszintű férőhelyek megteremtésében számítunk a tehetősebb idősek megtakarításainak bevonására is. Azt szeretnénk, ha mind több rászoruló idős ember tölthetné utolsó éveit korszerű, otthonos, minden igényt kielégítő intézményekben. ■ REFORMÁTUS TEMPLOMAVATÓ CSURGÓN. Orbán Viktor miniszterelnök, Kálmán Attila világi elnök, Szigetvári György építész, dr. Gyenesei István és dr. Gyenesei Istvánné FOTÓ: LANG RÓBERT
