Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

2000. október 29. ★ KÖZELRŐL ★ 3 A villámcsapta ember mobilja A különféle elektromos berende­zések erőterei manapság már be­hálózzák az egész bolygónkat, és gyakran okoznak károkat az em­beri szervezetben is. Az elektrosz­tatikai kutatások legújabb ered­ményeiről Kaposváron kérdeztük dr. Berta Istvánt, a Műszaki Egye­tem tanszékvezetőjét.- Hogyan kezdődtek a mágneses erőte­rek kutatásai?- Az elektrotechnika kezdete akkor volt, amikor megdörzsölték rókafarok­kal a borostyánkövet, s az magához ra­gadta a papiruszdarabkát. Mindez Krisztus előtt hatszáz körül a milétoszi Thalészban történt. A szakmában e század elejéig csak annyi történt, hogy a tankönyvek bevezetőjében olvashat­tuk: létezik elektrosztatikus feltöltő- dés. Aztán hirtelen változás követke­zett, mert megjelentek a műanyagok, egyre tisztább anyagokat, egyre na­gyobb tömegben mozgattunk, s ettől nagyon veszélyes helyzetek alakultak ki. Tüzek, robbanások az olajiparban, a malomiparban, a műanyag iparban mindenfelé. A hatvanas évek végén so­rozatos tartályhajó robbanások voltak, a hetvenes évek elején pedig a silórob­banások jöttek divatba, majd a nyolcva­nas években elindult az elektronikus elemek roncsolódása. Ezek azok a bi­zonyos soklábú jószágok, integrált áramkörök, amelyekben manapság egy négyzetmillimétemyi felületen 16-18 ezer alkatrészt helyeznek el. Elég egy műszálas köpeny, szigetelt talpú cipő, és tönkretesszük ezeket az eszközöket az emberi test feltöltődése és kisülése révén. Mivel erőterekkel is szennyez­hetjük a környezetünket, belesodród­tam a környezetvédelembe.- Mit jelent az „elektromágneses kör­nyezetvédelem”?- Az elektromágneses készülékek egymásra hatását. Azt hisszük, hogy a kilincs, vagy a vízcsap ráz, pedig mi rá­zunk. Feltöltődünk, megrázzuk, és megdöbbentően nagy, 20 ezer voltos szikra alakul ki. Ez bizony nagy áram - 50-60 amper lehet - csak az időtartalma kevés. Az elektromágneses berendezé­seknek működési feltétele az erőtér. A rádiótelefon például sugárzás nélkül nem működik. Keresztül-kasul behá­lóznak bennünket az erőterek. Rájuk szükségünk van, csak nem korlátlanul. A telefon esetében például ott a határ, ahol bajt csinálhat, mert megzavar a kórházi ágyon egy pacemakert, vagy leállít egy lélegeztetőkészüléket, eset­leg összekuszálja egy repülőgép navi­gációs rendszerét. Senki nem tagadja,, hogy a mágneses terek hatnak a sejtekre, a szövetekre, a szervekre, a WHO kutatásai például 2002-re ígérnek egy egészen konkrét hatástanulmányt a mobiltelefonokról. Nagyon sokan foglalkoznak ezzel, s a nemzetközi szabványok ezekhez az eredményekhez igazodnak. Mértékadó kutatóhely azonban rádiótelefonokra még nem bizonyított rákkeltő hatást, ha a szabvány szerint használják azo­kat.- A kutatások eredményéig mire ügyeljünk a mobiltelefonok használatá­nál?- Létezik egy svédországi vizsgálat, amelyet húszezer emberen végeztek. Eszerint, aki naponta több mint hatvan percet használja a mobiltelefonját, an­nak gyakrabban fáj a feje. Én nem ké­telkedem az eredményben, csak úgy gondolom, hogy aki több mint egy órát használja a telefont, annak más az élet­módja is, mint annak, aki csak napi öt percet. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell használni (nekem is van), de nem szabad túlzásba vinni a telefonálást. Persze, nem használom például autó­ban kihangosítás nélkül. Ez nagyon fontos dolog, s nem csak a kresz miatt. Ha a mobil árnyékolt helyen van, akkor a rossz kapcsolata miatt felszabályozza m agát. Tehát zárt helyen, kocsiban vagy liftben nagyobb sugárzás érhet, ráadásul még visszaverődések is van­nak.- A nagyobb kiterjedésű mágneses erőterek még nagyobb élettani károkat okozhatnak?- Az agresszív szakma úgy véli, hogy ne érdekelje a polgárokat, hogyan kap­ják az energiát. Pedig ezekkel a szolgál­tatásokkal tisztában kell lenni. Az em­bereknek joga van tudni, hogy az egészségükre tör-e valaki. Az erőterek is lehetnek károsak, de erőtér nélkül Dr. Berta István Debrecenben született 1949. augusztus 22-én. Középis­koláit itt végezte, maid a Műegyetemen szerzett diplomát. A nagyfe­szültségű technikai berendezések tanszéken kezdett dolgozni, ahol ma tanszékvezető. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület elektromágneses biológiai hatásokkal foglalkozó albizottságának elnöke. Az Európai Elektrosztatikai Bizottság titkára, az amerikai és a Japán elektrosztati­kai bizottság tagja, egyik szerzője az első angolul megjelent elektrosz­tatikai kézikönyvnek. Villámkutatással és mágneses erőterek élettani hatásaival foglalkozik. Felesége közgazdász, a fia végzős informatikus hallgató, a leánya építészhallgató. Hobbija a villámfényképezés. nincs élet. Nekem szakmám a villámvé­delem, tudom, hogy a természetes és a mesterséges erőtereket nem szabad szembe állítani, s kijelentem, hogy ami mesterséges, az rossz. Két ember megy a mezőn, az egyikbe belecsap a villám, míg a másik mentőt hív a mobiltelefon­ján. Ebben az esetben melyik volt a ká­ros? Tudom, hogy sarkí­tott a példa, de figyelmez­tet rá, hogy a természetes környezet káros hatásai ellen védekezni kell, a mesterségeset pedig meg­felelően kell kialakítani. Nem igaz, hogy egy autót utólag kell ellát­ni környezetvédelmi szűrővel. Ehelyett úgy kell már gyártani, hogy ne legyen olyan károsanyag kibocsátó tartalma. Ezért van, hogy a zöldekkel kart karba öltve dolgozunk egyazon célért, viszont a fölöslegesen pánikot keltőkkel örök harc­ban állunk. Takács Zoltán r" - j"" - - - 7~n Gepárd az autótohral rám ■H A I I Hi aft B IV B MM Hfl IV Ivl | Azt mondja a rendőrtiszt, bandák technológiai hogy 10 sz Papírba csomagolni a lábat, az­tán nejlonzacskóba dugni - állí­tólag ez a legbiztosabb megoldás az ujjak elfagyása ellen ha már tűzhely, konvektor nem akad a közelben. A hajléktalanok egy része a turisztikai utószezon leg­utolsó vendégeivel elköltözött a Balaton-partról, mások azonban maradtak; többnyire szélvédett bokrok aljában, építkezéseken húzzák meg éjszakánként ma­gukat. A siófoki önkormányzat például fenntart egy melegedőt, e helyt reggel nyolc és délután ti­zenhat óra között tartózkodhat­nak az elesett sorsúak. Más idő­ben azonban maguknak kell gondoskodniuk az életben tartá­sukról.- Ahhoz eddig még nem volt elég bőr a pofámon, hogy kére­gessek, de meglehet, lassan rá­kényszerülök - mondta a Bala­tonba nyúló mólón ülve Sándor. Borostás az arca, vizenyős sze­me valahová a semmibe mered. - Bár fúj a szél én már nem is ér­zem nappal a hideget. Az éjsza­ka, az éjszaka azonban kegyet­len tud lenni. Inni olyankor nem merek, mert észre sem venném, hogy fázok úgy forma bennem az alkohol, de közben megfagy­hatnék; tudom, számos társam járt már így. Ami van kis pén­zem azt cigarettára költőm, azt szívom hajnalig; az is ad némi meleget és fenntart; nem merek ilyenkor aludni, mert félek, soha nem ébredek fel. Nap közben szundikálok. Sándornak még tart a pénze, merthogy nyáron eldobált üve­geket gyűjtött s váltott vissza. Ennek az üz­letnek azonban az idei évre vége. Elárulta: nemrég felstoppolt Székesfehérvárra és az ottani Tesco előtt bevásárló kocsikat to­logatott, s volt vásárló, aki nála hagyta az aprót. A párocska középkorú, egy­más kezét szorongatva gubbasz­tanak Földváron egy pádon. Fáz­nak nágyon, látszik rajtuk; nem­rég kelt fel még csak a nap, a las­san felengedő zúzmara rájuk csöpög a fáról.- Ismertük egymást régebb­ről, de csak most jutott eszünk­be, hogy együtt próbáljuk átélni a telet - mondta Hona. - Remél­jük, későn esik le a hó, mert nincs rendes lábbelink. Számba Ha jönnek az éjszakai fagyok, életveszélyes a szabadban fotó: török anett vettük a vagyonkánkat; nem volt nehéz, mert mindenünk elfér a zsebeinkben, csak Ferinek van egy használt rezsója eldugva fönn, a Kilátónál. De semmire nem megyünk vele, mert nincs hely, ahová bedughatnánk a konnektor végét. Majdnem sze­rencsénk lett egyébként két nap­pal ezelőtt; találtunk egy félbe maradt építkezést, ahol meg­húzhattuk magunkat. Már rajta van a tető is a házon! Egy kis zugban, gondolom az lesz majd a fürdőszoba összebújtunk, csakhogy estére kelve nagy gar- ral bezúdult négy férfi s elzavar­tak bennünket. Mint kiderült ők Valószínűleg az idén december 15-től üzemel­tet majd hajléktalan szállást éjszakánként a siófoki önkormányzat. Nem kevés pénzbe ke­rül ez, ráadásul hírét hallva bizonyára az egész Balaton-partról ide sereglenek majd a hajléktalanok. Közöttük sok a csendes, a bo­garakat sem bántó ember, sorstársaik között azonban vannak, akik erőszakosak s betörés­ből, alkalmi lopásból tartják fenn magukat. már hamarabb elfoglalták a he­lyet, s nem egyeztek bele, hogy maradjunk. Ekkor félve Ferire nézett a nő, s koszos nadrágját simogatva még hozzá tette: - Röhögve fel­ajánlották, hogy ha lefekszem velük is, akkor maradhatunk. De inkább eljöttünk onnan. Főúri tele volt korábban an­nak a hajléktalannak, aki vette a bátorságot; nyaraló hátsó fertá­lyán jutott az épületbe, amelyre a tulajdonosa a legközelebb csak tavasszal nézett rá. A spájz- ban akadt enni és innivaló, lehe­tett még tévét nézni is s megve­tett ágyban aludni. Ennek az időnek azonban lassan vége: a sok betörés miatt a gazdák gyak­rabban felkeresik ingatlanukat vagy megbíznak ezzel valakit. S az elhagyott üdülőterületre job­ban figyelnek a rendőrök s a pol­gárőrség is. Hozzáértők mondják: a haj­léktalanok között kisebb-na- gyobb harc dúl azon szálláshe­lyek megszerzése érdekében, amelyek jobb esélyt nyújtanak a téli hidegek túlélésére. A vasút­állomások, buszpályaudvarok várótermeit sorra be­zárják éjszakánként a Balaton-partón; ezek ugyanis a hajléktala­nok, csavargók gyűj­tőhelyévé váltak. A nyilvános vécé amúgy is kevés, ami van, azt is csak nap­pal tartják üzemben. Régebben élt ugyan egyfajta szokásjog, hogy aki régóta meg­húzódott már egy kuckóban, azt békén hagyták, de ez meg­szűnőben van; a fiatalabb, erő­sebb, vagyis aki később maradt fedél nélkül, egyre kevésbé van tekintettel másokra. Harc ez az életért: a Balaton-parton rend­szeresen történik telente fagy­halál, amelyet hajléktalan szen­ved el. A siófoki rendőrkapi­tányság ügyeletese, Rázsi Nor­bert tegnap azt mondta: ilyen eset az idén - egyelőre - még nem történt. Czene Attila Azt mondja a rendőrtiszt, hogy a legbiztonságosabb autóvétel a futószalagról le­gurult kocsi. Persze már hiva­talból is biztonságosnak mondja a használt kocsi vá­sárlást. S az autók törzs­könyvéhez kacsolódó eredet- vizsgálat megfelelő garancia, hogy nem lopott autóügybe keveredik a gyanútlan vevő. Annak ellenére, hogy a zárt eu­rópai határok miatt áttevődött az autótolvaj bandák tevékeny­sége Magyarországra, a nem­zetközi összehasonlításban nincs szégyenkezni valónk. Ez egy balatonőszödi nemzetközi rendőr-konferencián hangzott el. Az autólopásokat tekintve a középmezőnyben vagyunk, és a rendőrségi munka eredmé­nyessége, vagyis a felderítés megfelel a nyugat-európai sta­tisztikáknak. Dr. Bállá Béla ez­redes, a BRFK nyomozó főosz­tályának vezetője cáfolja, hogy nem bírnák a versenyt a tolvaj­bandák technológiai ségével. Bár hozzátette, hogy az Audi gyár menedzserei is eléggé meglepődtek, amikor megmutattak nekik egy lefog­lalt műszert. Nyílt titok, hogy manapság az Audik elkötése a divat, éppen erre van kereslet orrgazdakörökben. A rendőrsé­gi szakemberek felkészültsége ugyanolyan profi mint a rosz- szabbik oldalon lévőké. A kül­földnek is tudunk újat mutatni: elsősorban a különböző ellen­őrző rendszerek összekapcso­lásában. A magyar Gepárdok legalább olyan szemfülesek mint a len­gyel Moszkitók. Két olyan gyorsmozgású rendőri egység­ről van ugyanis szó, amelyek a szervezett autótolvaj bűnözői csoportokkal szálltak harcba. Nem köti őket a rendőrség ber­keiben is dívó túlzott adminiszt­ráció, tehát a gepárdra jellemző gyorsasággal és rugalmasan dol­goznak. Pál József alezredes, a Gepárdok vezetője elmondta, hogy 10 szervezett bűnözői cso­portot ismernek, az más kérdés, hogy bizonyítani tudják-e tevé­kenységüket, de erre sem kell túlzottan sokáig várni. Ma 117 embert köröznek autólopás mi­att. Egyre több olyan szervizt fülelnek le, amelyekben példás gyorsasággal kapják szét a lo­pott autókat. Nagy György siófoki rendőr őrnagy elmondta, hogy a térsé­gükben nem tudnak ilyen tevé­kenységet folytató szervizről. Amíg korábban előfordulhatott, hogy akaratlanul is a rendőri szervek legalizálták a lopott jár­művet az eredetigazolás kiadá­sával, ma változott a helyzet. Komoly szakértői munkává vált, és csak megbízható szervizek végezhetik. Az pedig már a rendőrségen és a' vámosokon múlik, hogy minél kevesebb au­tót lopjanak el, és semmiképpen se tudják kivinni a határon, ahol a legkorszerűbb műszerek és nyilvántartási rendszer műkö­dik. G.M. Fogda helyett - fuvar Nem elég jó a bűnözőknek a barcsi fogda. Mivel a létesít­mény nem EU-konform, ezért a használatát megtiltotta az az uniós bizottság, amely a rács mögé kerültek körülményeit vizsgálta Magyarországon. Emi­att az őrizeteseket Barcsról min­den alkalommal át kell szállíta­niuk a rendőröknek a nagyatádi fogdába.- Amikor a fogda épült, bizo­nyos helyiségek nem készültek el hozzá - mondta Svégei László alezredes, a barcsi kapitányság helyettes vezetője. - Hiányzik a orvosi szoba, ügyvédi s ezek megléte nélkül beszélő, beszélő, ma már nem zárhatók el a bűnö­zők, mivel sérülnének a jogaik. A szükséges helyiségek kialakítá­sára ezután sem lesz pénze a rendőrségnek, így az egyetlen le­hetséges megoldás továbbra is az őrizetesek fuvarozása marad. A fogda-kérdés a legutóbbi képviselőtestületi ülésen is szóba került. A képviselők csodálkozva tették fel a kérdést: miért épp a fogdának kell EU-konformnak lennie, amikor az ország sem az? A barcsi rendőrök minden­esetre nem hiányolják túlságo­san a létesítményt. Igaz ugyan, hogy a Nagyatádra szállítás költ­séges, de a fogda fenntartása is pénzbe kerülne. Ráadásul a mű­ködtetése az utcákról vonná el a rendőröket, pedig ott sincs elég: idén épp hét rendőrrel vannak kevesebben az előírtnál. Azért wion néha el-el gondolkodnak: mi lehet az oka annak, hogy amíg az elfogott bűnözők körül­ményeit bizottságok vizsgálják, addig a rendőrök munkakörül­ményeinek javítása mindeddig süket fülekre talált. N. L. FUlritá SM\ß»W Blä Protézist, készpénzzel teli bukszát és szinte „arany­áron” vásárolt zsáknyi paprikát is találtak már a ka­posvári piacon. A tömegközlekedési járműveken sem okoz meglepetést az elhagyott igazolvány vagy az értékes karóra. A „termés” időjárásfüggő: most az esernyők szezonja van. A piacon vagy öt kilónyi kulcsot, tucatnyi szem­üveget és erszényt tárolnak. A kereskedők és az áru­sok zöme becsületesen leadja a talált holmit, ame­lyek között időnként meglepő dolgokat lehet látni. A legértékesebb zsákmány az a pénztárca volt, amely­ben több mint 50 ezer forint lapult, de a minap megkönnyebült az a gépkocsivezető is, aki vissza­kapta a speciális indítókulcsot. A piac vezetői szinte naponta kapnak bejelentést, akik hozzászoktak a gyors segítségért esedező vásárlókhoz. A legcifrább eset az volt, amikor egy idős asszony protézisét hagyta el. A zöldséges standon vásárolt, amikor a nejlonzacskóba csomagolt fogsort elvesztette. A pro­tézis ugyanis akkor még új volt, s az asszony nehe­zen szokta meg, ezért időnként kivette. Mivel kénye­sen ügyelt a tisztaságra, zacskóba rejtette, csakhogy a vásári forgatagban az árus asztalán hagyta. Kelle­metlen perceket élhetett át, amíg a több tízezer forin­tos fogsort visszakapta... így járt az a vadász is, aki fegyverviselési engedélyétől vált meg időlegesen. A napokban hússal és gyümölccsel tömött szatyrot találtak, s annak rendje-módja szerint hangosbemondón keresték a feledékeny vásárlót. Középkorú férfi jelentkezett, ám össze-vissza be­szélt és egyértelműen látszott: a szatyor nem az övé. Az erszényt is csak akkor adják vissza, amikor a jelentkező tételesen felsorolta a tartalmát. Ügy tű­nik, hogy a tömegközlekedési járműveken óvato­sabbak az utasok. Legalábbis Kaposváron, hiszen itt főként iratokat találnak: havonta nem ritkán 20- 30 igazolványt, jogosítvány és diákigazolványt szednek össze. Az utóbbi időben legértékesebb egy közel 20 ezer forintos óra volt, amit egy fiatal­ember hagyott el. Harsányi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents