Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-27 / 252. szám
Somogyi Hírlap 2000. Október 27., Péntek A somogyi erdőkért £ _________________w J_______________________SEFAom: Hí rek ORSZÁGJÁRÓ FAKERESKEDŐK. Az Országos Erdészeti Egyesület kereskedelmi szakosztálya, amelynek a Sefag Rt dolgozói is tagjai, október 12-13-án Szentgotthárd-Szombathely térségében tartotta soros ülését. A rendezvény vendéglátói a Falco Rt és a Szombathelyi Erdészeti Rt voltak. Az aktuális kereskedelmi kérdések megbeszélésén túl a szakosztály tagjai megtekintették az épülő őrségi vasútvonalat. JÓL HALAD A KITERMELÉS. A Sefag Rt 2000. évi terve szerint 390 ezer köbméter fát termel ki, s ezt részben értékesíti, illetve feldolgozza. A fakitermelés szempontjából kedvező időjárásnak köszönhetően az év utolsó három hónapjában már csak 70 ezer köbméter van hátra, s az évi mennyiségből több mint százezer köbméter a nagyobb értékű, fűrészipari felhasználásra alkalmas faanyag. Ebből a szántódi fűrészüzem és a Csurgói Faipari Kft csaknem 40 ezer köbmétert dolgoz fel, a többit alapanyagként értékesítik. Az eladott nyersanyag egyharmada külföldön talál vevőre. NÖVEKVŐ FELADATOK AZ ERDŐSÍTÉSBEN. A tavalyi őszi ta vaszi erdősítési szezonban az őszi mostoha időjárás miatt a munkák zöme tavaszra tolódott át. Az éves terv 92 százalékát, 1071 hektár erdőfelújítást - erdősítés, pótlás - már akkor végrehajtották a szakemberek. Bár az idei őszre az alaptervben kevés a feladat, az őszi-tavaszi 40-60 százalékos ideális erdőfelújítási arány és egyensúly fenntartása érdekében azonban mintegy 500 hektár erdő felújítását tervezi az erdőművelési ágazat. A rendkívüli aszály miatt jelentősen megnőttek a 2001. évi erdőfelújítási feladatok. Az erdősítések pótlásának területe az idei 460 hektárról 780 hektárra emelkedik. PRIVATIZÁLT ANYAGMOZGATÁS. A részvénytársaság gazdálkodási stratégiájába illeszkedően a Marcali Erdészetnél is megkezdődött az anyagmozgatási tevékenység privatizációja! Jelenleg a közelítési, szállítási tevékenység átalakítása zajlik. Az anyagmozgatási feladat megoldásában, a munkák elvégzésében elsősorban az eddigi saját dolgozókra, mint vállalkozókra számít az erdészet. A privatizációs folyamat a jövő tavaszig befejeződik. TERMÉSZETKÖZELI ISKOLA. Befejeződött a „tanév” a sziágyi erdei iskolában. Április közepe óta 33 csoport járt a lábodi erdészet kezelésében levő, oktatásra és bentlakásra is alkalmas táborban. A mintegy 900 óvodás, általános és középiskolás elsősorban az erdészet működési területéről érkezett: Lábodról, Nagyatádról, Görgetegről, de voltak kaposvári, taranyi, háromfai, kadarkúti, homokszent- györgyi, somogyudvarhelyi, jutái, sőt kiskunhalasi vendégek is. A csoportokat az idén Göndöcs Rudolf kerületvezető erdész kalauzolta a 4,5 kilométer hosszú tanösvényen. Az 1995 óta működő erdei iskola népszerűségére jellemző, hogy a jövő május elejétől június közepéig tartó időszakra már nincs szabad időpont. FAHASZNÁLÓK FÓRUMA. A fahasználati osztály és a kereskedelmi osztály október 11-én, a termelési vezérigazgató-helyettes vezetésével termelési értekezletet tartott. Ezen részt vett az erdészetek fa- használati ágazatának vezetői mellett több erdészet igazgatója is. Értékelték az idei munkát, s megtárgyalták az ágazat éves eredménytervének megvalósulása érdekében végrehajtandó további feladatokat. TAPASZTALATGYÜJTÖK NAGYATÁDON. Több szakember és diák is megtekintette a nagyatádi erdészet kiemelkedő tevékenységét. Az Állami Erdészeti Szolgálat szakembereinek csoportjai, többek között a budapesti és a miskolci igazgatóság dolgozói is tanulmányozták az itt folyó síkvidéki tölgygazdálkodást, és elismerően nyilatkoztak a látottakról. A szegedi szakközépiskolások tanulmányújának is egyik kiemelt állomása volt a nagyatádi erdészet, az eredményes erdőgazdálkodás követendő példájának megismerése. KIRÁNDULTAK AZ ERDÉSZEK. A lábodi erdészet dolgozói és családtagjaik budapesti kiránduláson vettek részt. Az OMÉK megtekintése után dr. Francz Rezső somogyi országgyűlési képviselő (MSZP) kalauzolásával meglátogatták a Parlamentet, megnézték a magyar koronát és a koronázási ereklyéket. Ellátogattak a mezőgazdasági múzeumba is, az erdészeti kiállításra. CSÚCSTECHNIKA A FAGAZDÁLKODÁSBAN. Gépbemutatón vett részt az OEE gépesítési szakosztálya szervezésében néhány dolgozónk Németországban. A kiállításon az erdőgazdálkodás egészét, a gépeket, eszközöket, kiegészítő berendezéseket tanulmányozhatták a szakemberek. ■ Kincsek a somogyi rengetegben Néhány év múlva az erdővel borított területek aránya a 30 százalékot is meghaladhatja Somogybán. A további erdősítések már nem csupán a fatömeg növelését, hanem az egészséges környezet megteremtését is szolgálják - mondta dr. Geleta Ferenc, a somogyi erdők titkainak egyik legjobb ismerője, aki a mai jubileumi ünnepségen a somogyi erdőgazdálkodás történetéről tart előadást.- Miként változott az elmúlt évtizedekben s milyen ma a somogyi erdők rangja?- Több mint fél évszázada ismerem a somogyi erdőket, s különösen a Zselic áll közel a szívemhez - mondta dr. Geleta Ferenc. - A somogyi erdők jelentősége mindig meghatározó volt országosan is, sőt a korábbi századokban ez volt a legnagyobb erdőterületű térség. Az ötödik században még 80 százaléknyi volt az erdővel borított terület, azután ez 1916-ra 19 százalékra csökkent. Az 1935-ös - már térség jó, ám még tovább javítható. Erre törekszenek is az erdők gazdái, elsősorban a csaknem 80 ezer hektárnyi erdőterülettel bíró Sefag Rt. Annál is inkább, mert a megyében még vannak egyéb mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan parlagföldek. A további erdősítés célja már nem kizárólag a fatömeg növelése, hanem az egészségesebb környezet megteremtése is.- Milyen természeti kuriózumokat rejtenek a somogyi erdők?- A Zselic első és kevéssé közismert különlegessége, hogy a megye mai területét tekintve az emberi élet első nyomait ebben a térségben fedezték fel. Itt telepedtek le a kelták és az avarok is, sőt már jóval korábban, a bronzkorban is éltek itt emberek. Ennek a nyitja pedig a nagy erdőség és a Kapos völgyi víz volt. A megye mai fafaj-összetétele is különleges. Országosan is egyedülállóak a Zselic őshonos bükkös társulásai és ezüsthársasai. Kizárólag ez utóbbi adta korábban a magyar ceruzagyártás alapanyagát. Az iharösi erdők kitűnő, mediterrán jellegű klímája remek bükkösöket nevel, s ott még adva van a fenyvesítés lehetősége is. Figyelemre méltóak a kaszói tölgyesek, s persze a Baláta tó csodálatos növény- és madárvilága.- A most folyó telepítéseket látva milyen lesz 20 vagy 30 év múlva a somogyi erdőség?- Jó kezekben van a telepítések szakmai irányítása. mészetvédelmi követelményeket is megfogalmazó - erdőtörvény az erdőterület növelését is előírta, ám a második világháború végéig így is csak 20 százalék volt az arány. Az azóta eltelt évek erdőgazdálkodásának eredményeként mára az erdők aránya meghaladja a 27 százalékot, s az erdőterület nagysága alapján Somogy a harmadik az országban. A jelenlegi erdősültNálunk kivágott erdőterület nem marad telepítet- lenül, sőt több helyen ennél nagyobb mértékben is telepítenek új erdőt. Ha ez a munka töretlen marad, néhány éven belül a somogyi erdőterületek nagysága meghaladhatja a 30 százalékot. (A jelenlegi országos átlag 19 százalék. A szerk.) Tapasztalataim szerint ma elsősorban az őshonos fajokat - elsősorban a tölgyet - telepítik azokon a területeken is, ahol a korábbi évtizedekben a gyorsabGeleta Ferenc 1927-ben született egy tét- vidéki faluban. Érsekújvár közelében. A háborút követően családjával együtt Magyarországra. Böszénfára telepítették. Favágóként dolgozott, majd az ország első erdészeti szakmunkásképzőjében, Vörsön tanult. A soproni erdészeti és faipari egyetemen 1960-ban szerzett diplomát. A megye több erdészetében dolgozott, majd nyugdíjazásáig, 1987-ig volt - 15 éven át - a csurgói fafeldolgozó üzem igazgatója. Már nyugdíjasként 1993-ban szerzett doktori címet, az erdőtüzek megelőzésével kapcsolatos disszertációjával. 43 éve erdészeti igazságügyi szakértő, s egyben az ország egyetlen erdőtűzkár- szakértője. ban növekedő nyárral vagy akáccal erdősítettek.- Melyik az az erőrész, ahol a legszívesebben és leggyakrabban sétál? Mivel Bőszénfáról, a Zselic szívéből indultam el az erdészpályán, ezek a területek állnak hozzám a legközelebb. A kardosfai erdőt tartom a legszebbnek, fafajösszetételében a legváltozatosabbnak, és vadan is különösen gazdagnak a megyében. Amúgy a Zselic erdőterületeinek az aránya már most is meg- Őszi pihenő a tokaji erdőben fotó, török anett haladja a 30 százalékot. Ha tehát az okszerű tele- olyan lehet, mint ma a Zselic. pítések folytatódnak, néhány év- Legalábbis az erdők aránya alaptized múlva az egész megye ján. b. f. Országosan 19, Somogybán 27 százaléknyi az erdővel borított terület FOTÓ: LANG Kötetbe gyűjtött emlékek Csaknem kétszáz oldalon, száznál több fotóval illusztrálva, 23 szerző írásából öten állították össze azt a könyvet, amelyet ma mutatnak be az olvasóknak. A Három évtized a somogyi erdőkben című kötet a Sefag története kapcsán áttekintést ad az erdő- gazdálkodás egész történetéről. A részvénytársaságtól nem idegen a kiadványok támogatása - tudtuk meg Detrich Miklóstól, a könyv egyik szerkesztőjétől, akinek több ezer fotójából választották ki a képanyag túlnyomó részét -, hiszen 29 éve negyedévente újságot jelentetnek meg, videofilmeket, ismeretterjesztő füzeteket s gyönyörű természetfotós naptárakat készítenek.- Ez a könyv mégis más, nagyobb vállalkozás - mondta -, melyben a vállalat elismert szakembereire támaszkodtunk. Minden fejezetnek két szerzője volt, az egyes szakterületek egykori és mai vezetői, akik személyes tapasztalataik alapján dolgozták fel az erdőgazdálkodás adott részterületét. Most derült ki, milyen sok feljegyzés, adat gyűlt össze. Szerencsére semmi sem tűnt el a feledés homályában, úgy őrizték őket, mintha érezték volna, hogy szükség lesz rá. Többnyire a somogyival egyidőben alakultak az országban az erdőgazdaságok jogelődjei, tehát minden megyében hasonló jubileumot ünnepelnek az idén. Könyv ösz- szeállítására azonban csak kevesen vállalkoztak. A kötet végigkalauzolja az olvasót a somogyi rengetegben, amely négy évszázaddal ezelőtt még a megye háromnegyedét borította, ám a területe azóta jelentősen visszaszorult: még így is az ország erdőkben leggazdagabb megyéi közé tartozik. A képzeletbeli erdei séta elvezet az ezüsthársas, szúrós csodabogyós Külső-Somogyba - ott ejtették el azt a szarvasbikát, amelynek agancsa a világkiállításon második helyezést kapott -, a szelídgesztenyés, tölgyes Déli-Pannonhátra, a cseres-tölgyes somogyi homokvidékre, ahol a mitológiai túlvilági rétek virága, a genyőte nyílik, és a vadakban bővelkedő szépséges Zselicbe. Hosszú ideig a fa adta a házak építőanyagát, a meleget az otthonokba, bútorokat és szerszámokat készítettek belőle. Használták egyebek között az üveggyárak és a salétromgyártók is. A könyvből megtudjuk azt is: évszázadokig a hamuzsír és a szóda szolgáltatta a szappanfőzés legfontosabb segédanyagát, ám minden mázsa tiszta hamuzsírhoz egy holdnyi erdőt kellett kivágni. Napjaink erdő- gazdálkodására azonban már egészen más a jellemző: törekszik az ésszerű egyensúlyra. Az egyenként is bemutatkozó erdészetek után külön fejezetet szántak a szerkesztők a kötetben az erdőgazdálkodás legfontosabb területeinek a csemetekertektől a fafeldolgozásig, a vadászattól a vagyonvédelemig. Az írások segítségével ellátogatunk a sziágyi erdei iskolába, ahol nyaranta diákok százai ismerkednek a növény- és állatvilággal, s képzeletben felülhetünk a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben csaknem tíz kilométer hosszan kanyargó mesztegnyői kisvasútra. A szép kiállítású kötetet száznál több kép gazdagítja. Az archív felvételek a gazdaság múltjáról, eseményeiről tudósítanak, a színes képek pedig a természet egyszerű csodáit hozzák az olvasó otthonába. i. é.
