Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-21 / 248. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap 2000. Október 21., Szombat (HUH NEMZETKÖZ T APASZTALATOK Az ír csoda titka Skótok és a segítő szándék A magyar fiatalok Írországot a világ három legnépszerűbb or­szága közé sorolták egy felmé­rés szerint. Nem véletlen hát, hogy a kaposvári Polgári Casino legutóbbi rendezvényé­re Jim Flavint, Írország buda­pesti nagykövetét hívták meg. «- Előadásának ez volt a címe: az ír csoda. Mi a titka?- Nincs titok, csak rengeteg tudatos munka van. Aki meg akarja érteni ezeket a folyamato­kat, annak kicsit vissza kell néz­nie az ír nép történetébe. A múlt század közepén még nyolcmil- lióan voltunk, míg a kilencve­nes évek közepére ötmillió alá csökkent a népesség száma. Mindez a gazdasági ellehetetle­nülés, a megfelelő minőségű földek hiánya miatt következett be. Megindult a kivándorlás, nagyon hosszú ideig élelmi­szert, iparcikket, majd embert is importál­nunk kellett. Az ország vezetői idővel rájöt­tek, hogy vonzóvá kell tehni a zöld szigetet. Ezzel egy időben kérvényeztük az uniós fel­vételt. Mindez 1958-ban történt, de végül csak 1973-ban lettünk tagok. Akkor azt hit­tük, hogy minden rendben, elértük amit akartunk. Tizenöt évnek kellett eltelnie, hogy rájöjjünk: semmi sincs ingyen, s amíg nem tesszük sorrendbe a szűkös pénzügyi lehető­ségeink felhasználását, addig nem várhatunk eredményeket.- Milyen területeken kezdődött az áttörés?- A legnagyobb befektetésünk az oktatás fejlesztése volt, a legfontosabb szervezési fel­adat pedig az ír közigazgatás és a gazdaság összehangolása a pártokkal és a gazdasági szervezetekkel. Emellett szorosabbra vettük a kapcsolatot Nagy Britanniával, az USA-val, de Japánnal és Koreával is, így hamarosan jöttek a befektetőik. Írországban kiszámítha­tóságot, szervezettséget és kedvező adórend­szert találtak. Ennek eredményeként a nyolc­vanas években még kétszámjegyű infláció ta­valy 1,7 százalékosra csökkent, míg a hatal­mas munkanélküliség jelenleg mindössze 4 százalékos. Nyugodtan mondható, hogy Íror­szág az elektronika, a gyógyszeripar és a szá­mítástechnika nagyhatalmai közé emelke­dett. Jelenleg a világ egyik kiemelkedő szoft­Flavin Írország budapesti nagykövete. Har­mincöt éve dolgozik az ir diplomáciában. Az ENSZ- nél. majd a kanadai ir nagykövetségen, később New Yorkban tevékenykedett. A kilencvenes évek elején az EU nagykövete volt, majd mielőtt hazánk­ba Jött, Indiában, Bangladesben, Sri Lankán és Szingapúrban dolgozott. Hat gyermeke és négy unokája van, hobbija a zene és a golf. ver exportáló országa va­gyunk, a legnagyobb számítástechnikai cé­gek egytől-egyig nálunk székelnek. A válto­zásokból a mezőgazdaság is profitált, hiszen a szarvasmarha és a juhtenyésztés jelentős, valamint a tejtermékeink is nívósak. Fontos megemlíteni, hogy az esős időjárás ellenére a turizmus is fellendült, mintegy 9 százalékban járul hozzá a költségvetéshez. Mindezek alapján állítható, hogy az ír csoda mára való­sággá lett.- Magyarország most hasonló helyzetben van, mint az ír Köztársaság az uniós csatla­kozás előtti években. A magyarok számára melyek lehetnek azok a területek, ahol lehet keresnivalójuk?- Tizenöt hónapja vagyok Magyarorszá­gon, és úgy tapasztalom, hogy itt is adottak a lehetőségek, ám a realitással kell mindig fog­lalkozni. Az pedig az, hogy húsz milliárd dol­lár külföldi tőke áramlott be az elmúlt idő­szakban Magyarországra. Tulajdonképpen ez a hatalmas befektetés mozgatja ma a folya­matokat. Mindezzel együtt korai lenne még megnevezni azokat az ágazatokat, amelyek majd húzhatják a magyar gazdaságot. A je­lenlegi eredményekre kell építeni, s egy ru­galmas megközelítést kell alkalmazni, mert a gazdasági élet rendkívül gyorsan változik. A közigazgatás rugalmassága is fontos, s ezt egy ilyen kisebb országban nem is olyan nehéz összehangolni. A formalitást az informalitásnak kell felváltania, s ha az új rend­szer a magyarok intellektusával párosul, akkor soha nem látott ütemben fejlődhetnek. Írország jól alkalmazkodott a megválto­zott körülményekhez, és biztos vagyok benne, hogy ez így lesz Magyarországon is.- Hogyan látja az ír-magyar kapcsolatok jelenlegi állapotát?- Ebben a pillanatban megle­hetősen alacsony szinten áll, de ez nem lesz mindig így. Rengeteg közös pont van a két nép történetében, és az emberi vonások­ban is sok a hason­lóság. Persze na­gyon fontos a ma­gyar emberek szemléletváltása, ami fokozatosan észlelhető. A kapcsolatok kiszélesítésnek egyik legjobb útja a kulturális élet közeledé­se, amely maga után vonja a politikai, gazda­sági kapcsolatokat is. Ehhez most egy na­gyon kedvező időszak következik. Az utóbbi években öt ír beruházás is beindul Magyaror­szágon, de az uniós csatlakozást követően még szorosabb lesz az együttműködés.- Milyen benyomást keltett önben Somogy megye és Kaposvár?- Csak személyes benyomásaimról tudok beszélni. Az emberektől el vagyok ragadtat­va, nagyon jól tájékozott és jól képzett szak­emberekkel, helyi politikusokkal találkoz­tam, akiknek nagyon tiszta elképzelésük van arról, hogy mit is kell csinálni. Ráadásul az alapvető eszközeik meg is vannak ehhez.-Az a hír járja, hogy a polgármesteri hiva­talban zajlott egy titkos tárgyalás Szita Károly polgármesterrel egy bizonyos ír kocsmáról...- Ó, igen. De nem arról van szó, hogy kö­zösen pubot nyírnánk, hanem csak felvető­dött, hogy ennek a városnak még nincs ilyen jellegű szórakozóhelye. Mivel Budapesten és a vidéki nagyvárosokban már nem is egy mű­ködik, remélem, hogy idővel itt is nyitnak majd egy ír vendéglátóhelyet. Ha ez megvaló­sul, akkor majd legközelebb ott tárgyalunk. TAKÁCS ZOLTÁN A megyei önkormányzatok szö­vetsége tanulmányutat szervezett Portugáliába. Dr. Spiegl József, a megyei közgyűlés alelnöke a Ma­gyarországon is felhasználható ta­pasztalatokról beszélt.- Cél országnak ideális volt Por­tugália, mert méreteiben, lakosai számában hasonlít hazánkra. 1986-ban csatlakoztak az Európai Unióhoz, láthattuk, hogy mit tet­tek ezalatt a közel másfél évtized alatt. A Vidékfejlesztési és Kör­nyezetvédelmi, valamint a Kül­ügyminisztérium fogadta a dele­gációt, néhány helyi önkormány­zatnál is látogatást tettünk, többek közt Lisszabonban és Portóban - mondta dr. Spiegl József.- Hogyan alakították át Alibi régiók Portugáliában közigazgatási rendszerüket?- A portugálok a csatlakozás után is meghagyták a régi köz- igazgatási rendszerüket. Az egész országban 345 önkormányzat működik, tehát nem településen­ként egy. Kétkamarás rendszer­ben irányítanak, az alsó házban negyven, a felsőben tizenegy vá­lasztott képviselővel. Tizenkét körzet fogja át az önkormányzati kamarákat. Ezek felelnek meg a mi megyéinknek. Itt már nincs vá­lasztott vezetőség. Az uniós csat­lakozás előtt a parlament népsza­vazást írt ki, a régiókat a lakosság egyértelműen elutasította. Erre statisztikai régiókat hoztak létre, ötöt a szárazföldön, egy pedig Ma­deira és az Azovi szigetek. Ide semmilyen hatalmat nem kon­centráltak. Elmaradtak a régión belüli és a régiók közötti rivalizá­lások, ellenségeskedések. Az Unió ezeket az alibi régiókat elfogadta, és nagymértékben támogatja.- Az ország lakóinak huszonöt százaléka bevándorló. Nem élnek ideális körülmények között.- A bevándorlók ügyének keze­lése is példa értékű. A nagyvára- s- ok nyomornegyedeit, a bevándor­lók kalyibáit elkezdték felszámol­ni. Szociális integrációs program keretében új lakótelepeket építe­nek, korábban elhanyagolt külte­rületeken. Nem csak a lakáskér­dést oldják meg, hanem munka­helyeket teremtenek, iskolákat, óvodákat építenek. Megoldják a felnőtt oktatást és teljes a közbiz­tonság. Szociális munkás is segíti a beilleszkedést. Ezek nem gettók, mert a helybeli lakosok is vásárol­hatnak, vagy bérelhetnek itt lakást. Mindehhez kiemelt támo­gatást kapnak az uniótól.- Nálunk kevés a bevándorló.- Ezeket a tapasztalatokat a cigánykérdés megoldásában, és a felzárkóztatásban lehetne hasz­nosítani, bár Portugáliában közel sincs ekkora előítélet a bevándor­lókkal szemben, mint nálunk. A lakosság mintegy negyede ebből a körből kerül ki. A módszert lehetne adoptálni, alapos tanul­mányozás után a helyi viszonyok­nak megfelelően átalakítani, mag­yarítani. SZARKA ÁGNES Skóciában a postásokat olyan mobiltelefonnal sze­relték föl, amelynek köz­vetlen kapcsolata van a rendőrséggel. Mindez nemcsak a biztonságuk érdekében történt, hanem azért is, hogy jelezzék a polgárokat veszélyeztető helyzeteket.- A somogyi intelligens me­gyeprogramnak is része lehet­ne a postások személyiségfej­lesztése, nálunk is jobban kel­lene számítani az emberek se­gítőkészségére - mondta skó­ciai tapasztalatai nyomán Nagyné Czanka Valéria, a Bá­nyai Panoráma Egyesület el­nöke. A brit kormány finanszí­rozta annak a tíztagú magyar csoportnak az útját, amely a skót önkormányzatok és civü közösségek működését tanul­mányozta. Nagyné Czanka Valéria a zselici kis falu, Bánya felélesztésével hívta fel magára a CAF jótékonysági alapítvány fi­gyelmét. A Nagy-Britanniában hetven éve, Magyarországon két éve működő segélyszervezet poli­tikusokat, önkormányzatok és ci­vil szervezetek képviselőit vitte el Skóciába.- A négyszázezer lakosú Aberdeen az önkormányzati gya­korlat miatt volt rendkívül érde­kes. Nekünk igazán furcsa, hogy egész Skóciában mindössze 32 önkormányzat működik, egy-egy több települést is ellát, de mind­egyik mellett működik az önkén­tesek tanácsa. Nagy hagyománya van a civü szervezetekkel kötött stratégiai szövetségnek, amely se­gíti a szociális gondok megoldását. Valamennyi településen rendkívül szervezett és jól koordinált a civü hálózat, szolgáltatásaik jó részét az önkéntes társadalmi szervező­désekkel végeztetik el az önkor­mányzatok. Anyagüag is segítik őket, mégpedig úgy, hogy fizetik az adminisztrációs költségeket és egy-két ember munkabérét. For­ráselosztó ügynökség gondosko­dik arról, hogy a pénz a megfelelő szervezethez jusson, a megoldan­dó feladatra.- Milyen célra szerveződnek a skótoknál a civilek?- Rendkívül érzékeny a lakos­ság. Alulról épülnek fel azok az egyesületek, amelyeket valame­lyik réteg, például a fogyatékosok hoznak létre erőik egyesítésére, ér­dekképviseletre. Felülről induló kezdeményezés azonban a társa­dalom perifériáján élők, a fiatalok, a hajléktalanok szerveződése, amikor az áüam kér fel önkéntese­ket az eüátásukra.- Hogyan oldják meg a rászorul­tak, a hajléktalanok ellátását?- Ott is sok a hajlék nélküli, de a skótoknál az ember áü minden tevékenység központjában. Na­gyon jól szervezett és színvonalas a gondoskodás: a hajléktalanszál­Nagyné Czanka Valéria FOTÓ: LANG RÓBERT lókban egyágyas, tiszta, rende­zett szobákban élnek. A lakó fizet az ellátásért, ám ehhez az önkor­mányzattól kapja a pénzt. Jár­tunk szegénynegyedben is, amely a magyar kultúrált lakóte­leppel van egy szinten: emberhez méltó életet élhetnek itt a lakók. Mindez nem a gazdagság jele, ha­nem a hihetetlen szervezettségé. Mindenre figyelnek, és senkit nem hagynak magára a gondjá­val. Jó érzékkel építenek az em­berek segítő szándékára. Termé­szetes számukra az önkéntes munka, erre fontos intézmények épülnek, fenntartásukban pedig szerepet kap a váüalkozás. Van otthona a veszélyben levő nők­nek, központja az iskolában ne­hezen teljesítő gyerekeknek, mű­szaki műhely a fiataloknak, drá­mapedagógiai közösség a nehe­zen kezelhető személyiségeknek. Nincs olyan probléma, amelyre ne találnának valamilyen közös­ségi megoldást.- Egy évtizede dolgozik itthon egyesületben. Talált a magyar vi­szonyokra is átültethető a skót példa?- Szükség lenne itt is a stratégi­ai szövetségre, de ehhez a politiká­tól várnék sokkal nagyobb bizal­mat az önkéntesek szerveződése kánt. A hálózatépítést mi is meg­kezdtük, ebben tehát megerősítet­tek a látottak. Nálunk egyelőre a megszáüottak viszik előre a civü szervezeteket, amelyeket az ered­ményeikhez képest csak nagyon gyéren támogatnak. Könnyebben oldanánk meg a feladatainkat, ha mi is kapnánk némi forrást a mű­ködéshez, hogy teljes erővel azzal foglalkozhassunk, amüyen célra szerveződtünk. Jó lenne, ha ná­lunk is megvalósulhatna az önkor­mányzatok, a gazdaság és a civüek szoros kapcsolata: ma ugyanis még nem használják ki eléggé az önkéntes szerveződésekben rejlő erőt. IZMÉNYI ÉVA a Somogyi Hírlap új szolgáltatásai: 80/200-434 MMI A Siklós és Vidéke Ta ka rékszövetkezet &gy bisztos pont! ÓBA által biztosított betét ajánlatunk BETÉT AKCIÓNK! OKTÓBER 31-ig Takarékszelvény 3 hónapos lekötéssel fix kamattal munkáidőrrkívül üzenetrögzítő fogadja hívását . "S'íísi - : |j| V S 10,50% Bonus betét: lejárati idő 1 év kamat évi 10% Kaposvár, Rákóczi tér 2. • Tel.: 82/410-316 Bares, Bajcsy-Zs. u. 71. • Tel.: 82/463-880 TAPOS Ksma pályázatot hirdet beszállítói szerződés megkötésére, 3 éves időtartamra. A munkaruhát a társaság karbantartói munkakörében dolgozó (autószerelő, karosszéria-lakatos, autóvillamossági-szerelő) munkavállalói részére kell biztosítani. A pályázatról részletes felvilágosítás kérhető Horváth Károly humánpolitikai és minőségügyi Igazgatótól, személyesen Kaposvár, Füredi u. 180., vagy telefonon: 82/506-174.

Next

/
Thumbnails
Contents