Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000. október 1. ★ KÖZELRŐL ★ Ci Julianus barát nyomában Etelköz csücskében, Moldvában Járt a siófoki Bakos Péter. A magyar őstörténetet kutatja, ebben leginkább a földrajzi nevek voltak segítségére. Megtapasztalta a csángók életét; kínálták hallal, amit kráknak hívnak, mosott velük ruhát a patakban, s hurcolták bivaly vontatta szekéren. A kolozsvári a Bolyai tudományegyetemtől kapott ösztöndíjat Bakos Péter.- Két célom volt - mondta. - A szak- dolgozatomhoz anyagot gyűjtök, merthogy Moldva 9-14. század közötti helyneveivel foglalkozom, másrészt a csángók között akartam élni egy ideig. Úgy kellett csinálnom, hogy az ottani hatóságok ne tudjanak róla. Nem bántam a megpróbáltatásokat, mert arrafelé mindenütt történelmi emlékekre lehet rácsodálkozni; láttam például a lucernásban régi sírokat kirajzolódni, amelyek nyugat-keleti tájolásúak voltak, tizenöt fősek, magyar jellegűek. A régészet perdöntőbb lehetne, mint a nyelvészet, de kétséges, hogy mostanában engedélyez- nének-e arrafelé ilyen célú ásatásokat. Bakos Péter, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakos végzős hallgatója elméletet is felállított: feltételezhető, hogy a magyarság Etelközből a Kárpát-medencébe vándorlása közben maradtak le népcsoportok. Julianus barát a 13. század első negyedében megtalálta az őshazában a magyarokat. A magyar nevek fönnmaradhattak a sztyeppén elsősorban a nagy folyók vagy települések elnevezésében. Erősíthette ezt, hogy utánpótlást kaphattak Magyarországról a Kárpát-medence vérzivataros éveiben. Például a huszita üldözések során is létesültek magyar kolóniák Moldvában, amely az egykori őshaza, Etelköz délnyugati csücskében helyezkedik el. A csángó nép ötvözete egyrészt az etelközi magyarságnak és a Moldvába települt többi népnek. ■■■■■■■■■■■■■- Nagy fába vágtam a fejszémet - vallotta meg a fiatal kutató. - Sikerült azért bizonyos eredményeket elérni; van például egy Jászvásár nevű település Moldvában, amit 1412-ben említenek először a hivatalos okiratok, s ennek a városnak az egyik részét Kopou- nak hívják. Ez a magyar kapu szó 14. NÉVJEGY: Bakos Péter 1977-ben született Siófokon. Középiskolai tanulmányait a kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumban végezte. 1994- ben egy Ifjúsági pályázat nyerteseként két hetet töltött Kínában. Legjelentősebb tanulmánya: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig, ez megjelent a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyvében Is. Pálinkát is készítenek a csángók. Van erről egy történetük; eszerint az ördög főzte ki az effajta italt először. Azt mondta, hogy az ember maga ilyet nem tud készíteni, hiszen ahhoz három dolog kell: rókavér, farkasvér és medvevér. Az élet temérdek próbáját kiálló csángó azonban megtanulta a pálinkafőzést ördög módra; aki keveset iszik belőle az kergetőzik, játszadozik, mint a róka, de ha többet iszik, akkor verekszik, mint a farkas, ha pedig túl sokat nyakai belőle, akkor már csak hever, mint a medve. része lehetett Jászvásár. Szánok még időt ezekre a kutatásokra. Neveket keresek, és vizsgálom, hogy ezek az idők folyamán hogyan alakulhattak át. Bakos Péter tudós típus, az egész nyarat szobájába zárkózva, könyvek között töltötte. Az elméletek keletkezésénél nagyon fontos, hogy elmondja valakinek, mert ilyenkor alakulnak, összegződnek. Ha a hallgató nem is, a mesélő találhat benne hibát. A magyar őstörténetet és honfoglalást szeretné kutatni, a korábban tanult nyelvészet fontos segédtudománnyá válik.- A siófok-kiliti kálváriadombon csontokat, cserepeket találtam gyermekkoromban, az keltette föl figyelmemet a történelem iránt - emlékezett. - Nagy hatással volt rám középiskolás koromban László Gyula professzor előadása a kettős honfoglalásról, később pedig Bárdos Edit régész ásatását látogattam.- Nagy szegénységben élnek a csángók, bár vannak köztük jómódúak is - emlékezett Bakos Péter a látogatására. - Dolgos nép, s a maguk módján tisztán tartják a dolgaikat. Csak néhány evőeszközt és tányért használnak; az első nap kinéztem magamnak egy bögrét, de kisvártatva észrevettem, hogy már más eszik Szívélyesek, barátságosak, a nyelvújítás előtti magyar nyelvünket beszélik belőle. Akad már telefon, sőt hifitorony ott is; lehet, hogy mire legközelebb megyek, már betonút is lesz; a főút most maga a patak, azon járnak be a faluból, a szántásról. Bivalyokat fognak a taliga elé. Az apró házakban három generáció él. Mindennapi ételük a kukoricalisztből, sóval, vízzel készített puliszka. Kiválóan főznek, rengeteg fűszernövényük van; volt olyan, amit nem is ismertem, század közepe előtti alakjával függ össze, vagyis már három emberöltővel korábban az államhatárt védő gyepürendszer Moldvába a legrövidebb út Erdélyen át, a világszerte ismert Békás-szoroson át vezet. A Kárpátok túloldalán vadregényes tájon élnek még rokonok, akik a nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélik. Szívélyesek, barátságosak, felemelő élmény velük találkozni. A század elején még százezer főt számláltak; a román politika mind a mai napig tudatosan elnyomja őket, alig vannak már, aki magyarnak merik vallani magát. Jelenleg nincs arrafelé magyar nyelvű oktatás és szentmise. nemcsak névről, hanem ízről sem; ilyen például a lószurdzsi. A vegetáriánusok is megirigyelhetnék, amit fogyasztanak. A kráp halat például a Szeret folyóban fogják, de ettem bárányt és borjút is. A kedvencem a kacsatojás volt és a bivalytej. Kemencében sütik a kazanák nevű kalácsot. Egyébként bőrkiütéssel jöttem haza; az egyik orvos atka- és poloskacsípéssel kezelt, egy másik vegyszeres fertőzéssel. A tanulság: nem biztos, hogy mindent ki kell próbálni. Az asszonyok egyébként úgy mosnak, hogy kivisznek két liter vörös bort a patakhoz, abban hűsöl, amíg meg nem isszák; közben mossák a szekérnyi ruhát úgy, hogy lépkednek rajta. Persze mindenki a legjobb helyet igyekszik elfoglalni a patakban; a folyás felső részén még tisztább a víz. A kifacsart ruhát aztán kiteregetik a domboldalra, és ott szárítják meg. Ők maguk kútvízben fürdenek. Czene Attila Keresztárra Jön a Dalai Láma A 12 éves Tenzin Rabgye Rinpocse avatta fel a Tibeti kulturális központ templomát. Ő az 1986-ban elhunyt Rabten láma reinkarnációja. Rabten láma volt az első tibeti, aki Európába hozta népe kultúráját és 1974-ben Svájcban létesített központot. Nekünk, magyaroknak is jelentős szerepünk volt Tibet felfedezésében, Körösi Csorna Sándor volt az első európai, aki gyalog átkelt a Himaláján és a tibeti kultúrát tanulmányozta. Máig az ő tibeti-angol szótárát tartják a legteljesebbnek, ezt Gonsar Rinpocse mondta a tibeti kulturális központ ünnepi megnyitóján.. Körösi Csorna Sándor és Rabten láma fényképe díszítette a Balatonkeresztúron létesült tibeti kulturális központ hatalmas sátrát, amelyben a világ minden tájáról érkezett szponzorokat és a tibeti kultúra híveit vendégelték meg a szombati avatón. Október közepén érkezik a Dalai Láma Magyarországra, akit nagy tisztelettel várnak Keresztúron. Nem téríteni akarnak itt a szerzetesek, mondta Gonsar Rinpocse, ez távol áll a buddhizmustól. Buddha is csak akkor adott tanácsot, ha kérdezték, pedig rengeteg mondanivalója volt. A község lakói óvatos kíváncsisággal fogadták a tibeti szerzeteseket. Szabó János, a kertszomszéd azt mondta: kedves, barátságos emberek. Gáldonyi Az utolsó törtök Az utolsó fürtöket szedik a borvidék termelői, a megtermett szőlőnek csaknem 90-95 százaléka már a hordókban érlelődik. A BB továbbra is a legnagyobb felvásárló. Sokan visszapártoltak a céghez kedvező felvásárlási árai miatt. A BB Borgazdasági Rt a tervezettnél jóval több szőlőt vásárolt fel a borvidék termelőitől. Gádor Dénes a cég főborásza elmondta, hogy eredetileg 200 mázsa szőlő átvételére készültek, de jóval többen ajánlották fel a termésüket, várhatóan mintegy 245-250 mázsát vesznek át a szüret végére. Tavaly 175 ezer mázsa szőlőt vásárolt a cég. A termelők hűségesek maradtak és többen viszszapártoltak. A főborász ezt a kedvező árpolitikával magyarázza. Hiszen nemcsak a kilónkénti árak voltak esetenként 1025 százalékkal magasabbak, hanem a partnereiknek ingyen adták a szüretelő ládákat és a szállításért sem kellett fizetni. Idén tehát a tavalyinál jóval kevesebb szőlő hagyta el a borvidéket. Buzássy László leilei hegybíró a gazdákhoz hasonlóan elégedett a felvásárlási árakkal, most valóban megérte a szőlővel foglalkozni. Ilyen korai szüretre maga sem emlékszik. Van olyan fajtája amit október vége, november eleje táján szed, idén már két hete szüretelte. A szőlőtermesztők épphogy befejezték a nyári vendégek fogadását, állhatták neki a szőlőszedésnek már augusztus első napjaiban. A Kishegyen már valóban az utolsó fürtöket vágják le a tőkékről. Természetesen okozott némi fennakadást, hogy összetorlódtak a fajták szállításával. Azonban az időjárás kárpótolt mindenkit, mert csapadék nem zavarta a szürete- lőket. Épp csak annyi esett, hogy a nagy szárazság után felfrissüljenek a bogyók. így aztán a cukorfokok is meglepően magasak. Fajtánként 3-5 fokkal is többet mutatnak mint a korábbi években. G. M. Rekordok éve A Pécsi Kutatóintézet szakemberei állítják, hogy ilyen korán az elmúlt száz évben nem szüreteltek mint idén. Ráadásul a rekordok éve,az idei, mert nemcsak a termés mennyisége kiváló, hanem a szőlők minősége is az. Nem tartanak attól, hogy túltelített lesz a piac, mert láthatóan kiszorulnak a pancsolt borok, amelyek a korábbi évek becslései szerint mintegy egymillió hektolitert képviseltek a hazai borfogyasztásban. A jó minőséget tehát megveszik majd a vásárlók, akik legalább 10 százalékos áremelésre számíthatnak, hogy a borászoknak is megérje a fáradtság. A Szőlészek idén elégedettek a felvásárlási árakkal. [erőszak négyesben 1 Ha egy férfi egy nála jóval gyengébb nőt bánt - a legfinomabban szólva is elítélendő. Ha négy erős férfi teszi ugyanezt egy magatehetetlen, törékeny nővel - arra már szavak sincsenek... ■ ZU1 A falut, ahol a barbár jelenet lejátszódott, a sértett védelme érdekében nem nevezzük meg. Legyen elég annyi, hogy egy somogyi kistelepülésen történt. Egy helybéli asszony leányával a presszóban üldögélt. Odaült melléjük az asszony volt barátja és annak négy férfiismerőse. Beszélgetni kezdtek, a volt barát felajánlotta az asszonynak, hogy ő és az egyik barátja elviszik autóval a közeli faluba, egy rokonához. El is indultak hármasban. Alig több mint fél kilométert tettek meg, amikor az autó egy lápos, gazos területen megsüllyedt. A sofőr - a volt barát - megkérte utasait, hogy szálljanak ki és tolják meg az autót. Akkorra megérkezett a presszóból a másik három „asztaltárs” is. Kitolták az autót a sárból, annak vezetője pedig elhajtott a helyszínről. Az asszony kiszolgáltatottan ott maradt az elhagyatott területen a négy fiatalemberrel. Menekülni nem tudott. Az egyik támadója lefogta, lábát szétfeszítette és megerőszakolta. Aztán ugyanezt tette a másik három dalia is. Az asszony végül a rokonához menekült és csak másnap mert visszamenni a falujába. A négy fiatalember - közülük egy fiatalkorú - részben beismerte tettét. Ellenük a Somogy Megyei Főügyészség többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntette miatt emelt vádat. J. E. J A jelölt kódszáma.. Anita (Kaposvár) Névjegy .......................... É letkor: 29 Foglalkozás: üzletkötő Ü JiJtlüUi Vi! Pócz Szilvia Beatrix (Balatonlelle) Névjegy Életkor: 21 Foglalkozás: tanuló Családi állapot: hajadon Hobbi: tánc, zenehallgatás Kedvenc állat: zöld leguán Kedvenc étel: kijevi pulykamell Kedvenc ital: szamócalé Horváth Családi állapot: férjezett Hobbi: zenehallgatás Kedvenc állat: ló Kedvenc étel: Dubarie Kedvenc ital: Vodka naranccsal (A hívás díja: 99Ft+Áfa/perc) Küldje be fényképét, és kétszemélyes utat nyerhet! A versenyben résztvevő hölgyek közül olvasóink szavazata alapján az első három helyezett egy-egy kétszemélyes utazást nyer Prágába. A fényképeket négy héten át folyamatosan közöltük lapunkban, hétfőtől szombatig, azok megtekinthetőek az interneten is ( www.somogyihirlap.hu ). Olvasóink a lapból kivágott szelvényen, telefonon és interneten is szavazhatnak arra, kié is lesz a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között is gazdára talál egy kétszemélyes utazás! Címünk: Somogyi Hírlap, 7400 Kaposvár, Kontrássy u.2/a. A borítékra írják rá: „A nap mosolya!” A szavazó neve és pontos címe:.
