Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-05 / 208. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Szeptember 5., Kedd Az orosz-japán béke kerékkötője A moszkvai belügyminiszter szerint nem merénylet volt az újabb két robbanás Az orosz elnököt fogadta Akihito japán császár Nem közeledtek az álláspontok Vla­gyimir Putyin orosz elnök és Móri Josiro japán miniszterelnök csúcs- találkozóján a Kuril-szigetek sorsával kapcsolatban. Az orosz államfő há­romnapos útjának hivatalos célja a gazdasági kapcsolatok fellendítése. Tokió A japán tárgyalóküldöttség soraiból kiszi­várgott értesülések szerint a két politikus abban állapodott meg, hogy a kérdés továb­bi megbeszélések tárgya lesz. Megfigyelők szerint ugyanakkor nem sikerült egyezségre jutni a két ország viszonyát rendező, a má­sodik világháborút végleg lezáró békeszer­ződéssel kapcsolatban, mivel annak aláírá­sát Tokió a szigetek visszaadásához köti. A mostani találkozó egyébként az idén már a harmadik volt a két politikus között. A másfél órán át tartó tárgyalás során Móri megismételte azt az 1998-ban született ja­pán kompromisszumos javaslatot, amely szerint országa hajlandó lenne tudomásul venni a szigetek orosz fennhatóságát, amennyiben Moszkva elismeri Tokió terü­leti igényeit. Ebben az esetben Japán előse­gítené a szigetek gazdasági fellendítését. * Két robbanás történt hétfőn Oroszország­ban. A Moszkvától 200 kilométerre délke­letre fekvő iparváros, Rjazany piacterén be­következett detonáció két emberéletet kö­vetelt, két másik személy megsebesült. Ugyancsak robbanás volt egy szentpétervá­ri butikban is; itt egy eladónő könnyebb égési sérüléseket szenvedett. Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter mindkét esetben kizárta a merénylet lehetőségét. Ugyan­FOTÓ: EUROPRESS/EPA akkor megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy tavaly szeptember óta több mint háromszáz áldozatot követeltek a csecsen szeparatisták által Oroszország-szerte el­követett terrortámadások. GYULAY ZOLTÁN A Kuril-szigetek ügye A Kuril-szigetcsoport négy déli tagja a második világháború után került a Szovjetunióhoz, Japán azonban ezt nem ismeri el, az ország északi ré­szének tekinti és visszaköveteli. 1956-ban Nyi- kita Hruscsov akkori pártfőtitkár hajlandó lett vol­na visszaadni két szigetet, később Borisz Jelcin is tett hasonló értelmű, bizonytalan ígéreteket. Putyin nem tartja időszerűnek a követelést, mert úgy látja, egy esetleges precedens lavinát indíta­na el: a második világháború után Kalinyingrád is hasonlóképp került a Szovjetunióhoz, s ha a Kuril-szigeteket vissza lehet követelni, akkor azt is. A második ok stratégiai: az orosz atom-tenger- alattjárók a Kuril-szigetek között képesek kijutni kikötőikből a Csendes-óceánra. A harmadik gaz­dasági: a szigetek térségében hallatlanul értékes halfajták vannak. Aki birtokolja a szigeteket, azé az 500 kilométeres gazdasági zóna is, ahol egyedül van joga halászni, s ez dollármilliárdokat jelent. ______ ____________ ■ K osztunica választási esélyei A jugoszláviai választások mindenképpen változást hoznak a szerb demokráciában „Azért indulok az elnökválasztáson, mert változások kez­dődnek Szerbiában. Ha az ellenzék bojkottálná a választá­sokat, ez belső konfliktusokhoz és akár háborúhoz vezet­hetne” - jelentette ki Vojiszlav Kosztunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke. Belgrad A Los Angeles Times belgrádi tu­dósítója szerint a jugoszláv ellen­zék politikusai közül - a közvéle­mény-kutatások szerint is - egye­dül Vojiszlav Kosztunicának van esélye a szeptember 24-i elnökvá­lasztásokon Szlobodan Milosevics jelenlegi jugoszláv elnökkel szemben. A politikus azonban azt fejtegette az amerikai újság­írónak, hogy minden olyan erőfe­szítés, amelyet Washington Milosevics ellenfeleinek megsegí­tésére tesz, épp a visszájára for­dul, és magát az elnököt erősíti. „A Clinton-kormány azonban téved - fejtegette az 56 éves Kosztunica -, ha azt hiszi, hogy például a Budapesten megnyitott koordinációs iroda a jugoszláv el­lenzék javát szolgálná. Ellenkező­leg: ezt az intézményt akár a halál csókjának is nevezhetném”. Egy másik csók, tudniillik az, hogy Vak Draskovics kezet csó­kolt Albright amerikai külügymi­niszter asszonynak, az ellenzéki vezér tekintélyét ásta alá. Draskovics egyébként, ha nem is éppen az erről készült felvétel mi­att, önkéntes száműzetésbe vo­nult Montenegróba, ám maka­csul visszautasítja Kosz- tunica támogatását, ami növeli Milosevics esé­lyeit. Kosztunica az ellen­zék választási szövetsé­gének lehetőségét ború­látóan ítéli meg. A vár­ható manipulációkkal kapcsolatban az elnökjelölt úgy vélte: ha az ellenzék be tudja bi­zonyítani, hogy Milosevicsék esetleges győzelme csalásnak kö­szönhető, tiltakozásokkal fog rea­gálni. Ez azonban már nem a pár­tok, hanem a nép tiltakozása lesz. Ezzel együtt nem úgy zajlanak majd le a megmozdulások, mint 1996-ban, mert most mélyebb az apátia. A másik eltérést a négy évvel ezelőtti helyzethez képest Kosztunica abban látja, hogy akkor a helyi közigaz­gatási választásokról mindenki tudta, nem hozhatnak fordulatot; most azonban változá­sok kezdődnek Szerbi­ában, s ez megmozgat­ja az embereket. A bé­csi Die Presse című na­pilapnak nyilatkozva Kosztu­nica utalt arra, hogy a magyarok és a muzulmánok is őt támo­gatják. A szerbiai közállapotokra jel­lemző, hogy Belgrádban tegnap rendőrök szállták meg az Otpor nevű ellenzéki mozgalom köz­pontját. Semmilyen hivatalos okmányt sem mutattak fel, és teherkocsikra kezdték felpakol­ni a szervezet berendezéseit, iratait. • EUROPRESS Verheugen vihart kavart Brüsszel Nem várt vihart kavart mind az Európai Uni­ón belül, mind Német­országban, mind pe­dig a tagjelöltek sorá­ban Günter Verheugen bővítési biztos vasár­napi nyilatkozata. A politikus - a Süddeutsche Zei­tungnak nyilatkozva - annak a véle- . ményének adott hangot, hogy az Európai Unió bővítése előtt népsza­vazáson kellene kikérni a német polgárok véleményét. Indokolta ezt azzal, hogy Brüsszel az euró beve­zetéséről is a polgárok „feje fölött” döntött, márpedig az új tagországok csatlakozása évszázados jelentősé­gű. Verheugen kijelentésétől az el­sők között határolta el magát- Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve: reméli, hogy a német politikus magánvélemény­ének adott hangot. A kijelentésről egyébként hétfőn, telefonon kért magyarázatot. Joschka Fischer német külügymi­niszter, aki a hét végén Evianban tanácskozott uniós kollégáival az in­tézményi reformokról, úgy vélekedett: a bővítési biztos nem gondolta vé­gig kijelentését és annak- hatásait. „Kollégáim ag­gódó kérdéseket tettek föl nekem” - jelentette ki Fischer, s hozzáfűzte: ,A keleti bővítés Németország ré­szére kifejezetten történelmi és gaz­dasági esélyekkel szolgál”. Egyúttal cáfolta, hogy kezdeményezését a brüsszeli biztos a német kormány­nyal egyeztette volna, s hogy Berlin egyetértését bírná. „Verheugen úr nem a bizottság álláspontját fejtette ki” - hangsúlyozta az Európai Unió egyik szóvivője is. Ezzel válaszolt azokra az aggodalmakra, amelye­ket a külügyminiszterek és delegá­cióik fogalmaztak meg. Egy diplo­mata egyébként az interjút úgy ér­tékelte, hogy az „földrengéshez” ve­zethet. (GYULAY) Bírálják a Vatikánt Róma „Mélységes sajnálkozását” fejezte ki a zsidó diaszpóra ügyeivel meg­bízott izraeli miniszter amiatt, hogy II. János Pál vasárnap egy „vi­tatott történelmi szerepű” pápát emelt a boldogok sorába. Miháel Malhior utalt arra, hogy IX. Pius gettókban különítette el a zsi­dókat, s elraboltatott a szüleitől egy erőszakkal megkeresztelt zsi­dó kisfiút, Edgardo Mortarát, aki később katolikus pap lett. A mi­niszter szerint ezt a boldoggá ava­tást a zsidó közösség úgy értel­mezheti, mintha a katolikus egy­ház elfogadná az erőszakos hittérí­tés gyakorlatát. Az olasz sajtó vatikáni forráso­kat idézve azt írja, hogy a Szent­szék nem tulajdonít különösebb jelentőséget ennek az állásfoglalás­nak, mivel az szerinte nem tükrözi az izraeli kormány hivatalos véle­ményét, s a rabbi-miniszter önké­nyes értelmezést ad a boldoggá avatásnak. A Corriere della Sera az eset kapcsán emlékeztet arra, hogy két évvel ezelőtt Izrael azt kérte: a Vatikán halassza el ötven évre XU. Pius boldoggá avatásának proce­dúráját. A kérést Izrael szentszéki nagykövetsége terjesztette elő, te­hát hivatalosnak volt tekinthető. Ezúttal azonban egy „másodvonal­beli” miniszter szólalt meg. A Vati­kán úgy tartja, hogy az utóbbi idő­ben érezhetően javultak a kapcso­latai Izraellel és a zsidó világgal, különösen II. János Pál március­ban tett szentföldi látogatása óta. Ezért a Bronzkapu mögött az a vé­lemény alakult ki, hogy ezt a vi­szonyt nem csorbíthatja egy izrae­li politikus „alkalmi nyilatkozata”. Csakhogy a Szentszék mostani lé­pését rosszallóan vette tudomásul az olaszországi zsidó közösség is, amelynek elnöke, Amos Luzzato a sajtónak kijelentette: IX. Pius bol­doggá avatása akadályokat gördít­het a zsidó-keresztény párbeszéd útjába._____________________■ SOŐS & ‘dé&llACS Irodánk eladásra kínálja a következő ingatlanokat: Szekszárdi lakások: Honvéd utca téglaépület 72 m' 7.350.000,­Cséby Fiúk u. sorházi lakás 60 m + tetőtér 4.550.000,­Mészáros L u. panel 51 m' 4.350.000,­Béri B. Á. u. panel + garázs, 57 m' + 18 m 5.000.000 +1.500.000,­Alisca u. panel 62 m 4.700.000,­Cseri János u. sorház + garázs 160 m 12.000.000,­Vldékl családi ház: Zomba 1670 m telek, 100 m' ház + szántó 5.500.000,- Bátaszék 400 m telek, 175 m ház, új épület 12.000.000,- Decs 300 női telek, 204 m + 84 m szuterén 8.500.000, Egyéb Ingatlanok: Építési telek Szd., Présház u. 1127 6.762.000,­Telephely Szd., Keselyűsi út 2700 m’ telephely 500 m’ üzemmel 15 M Ft + áfa Soós & Kovács Consulting Kft. Szekszárd, Augusz Imre u. 1-3. 2. emelet 215. iroda Tel./fax: 74/415-869, Harsányi Erzsébet Hírek röviden Pénzügyminiszteri találkozó Az Európai Unió keleti bővítése mellett foglalt állást az osztrák pénzügyminiszter a magyar és szlovén kollégájával tartott találkozóján. Magyarországot Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke képviselte Mariborban. Nemzetközi hadgyakorlat Cooperative Key-2000 elnevezéssel légi békefenn­tartó hadgyakorlat kezdődött a Románia déli részén fekvő Mihail Kogalniceanu légi támaszponton. A szeptember 15-ig tartó műveletben hat NATO-tagál- lam - köztük Magyarország - és a Partnerség a bé­kéért program további ijyolc országa gyakorolja, hogy a légierő miként tud részt venni egy olyan bé­kefenntartó akcióban, amelyet az ENSZ felkérésére hajtanának végre egy nyílt összecsapássá fajult válságban. Médiatanácskozás Budapesten A szabad véleménynyilvánításról tanácskozott ne­ves szakemberek részvételével az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének bizottsága Budapesten. Megvitatták a médiakoncentráció helyzetét, vala­mint a Törökországban bebörtönzött és a Csecsenföldön eltűnt újságírók problémáját. Kiadványok az Unióról Bemutatták tegnap a Magyarország európai integrá­ciójáról és a csatlakozás jelenlegi állásáról áttekin­tést nyújtó „Engem is érint” sorozat friss informáci­ókkal kibővített brosúráit. Megjelent továbbá Euró­páról módszeresen címmel egy középiskolai taná­roknak szóló módszertani segédkönyv is. Havel bírálja a cseheket Nagyobb megértéssel kellene kezelnie Prágának a temelíni atomerőművel kapcsolatos osztrák aggo­dalmakat - jelentette ki Václav Havel cseh elnök. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár közölte: Ausztria akadályozni fogja Prága felvételét az Euró­pai Unióba, ha megnyílik az atomerőmű. Magyarázat a katasztrófára Egy DCIO-esről származó fémlemez idézhette elő a 113 ember életét kioltó Concorde-balesetet. Az amerikai gépről hiányzik ugyanis egy olyan fémlemezdarab, amilyen felhasította a július 25-én szerencsétlenül járt francia szuperszonikus repülő- gép futóművének egyik kerékabroncsát. ________■ B ENZINBLOKÁD. Az elviselhetetlenül magas dízelárak miatt a fuvarozók és a termelő parasztok elzárták a külvilágtól Franciaország legfontosabb olajfinomítóit és üzemanyagraktárait. Érdekképviselőik szerint a drágulás az elmúlt 12 hónapban 40 százalékos volt._____________________fotó; europress/epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents