Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-28 / 228. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap ÉLETE 2000. SájEMBER 28., Csütörtök E G YHAZA K Egyházi hírek EGYHÁZI ZENE. Egyházi ze­nét is játszik a Balatonnál turné­zó német Bramfeld ifjúsági szimfonikus zenekar. A Ham­burg elővárosából érkezett fiata­lok kedden Balatonföldváron koncerteztek, ma este hat órától pedig a siófoki református temp­lomban lépnek föl. (fi) TEMETIK A TEMPLOMÉPÍTŐT. Szombaton Siófokon temetik el a templomépítő Józsa Mártont. A vasárnap elhunyt evangélikus lelkész szívügye volt a Makovecz Imre által tervezett, jelentős finn segítséggel felépült siófoki evangélikus templom, amit éppen tíz éve szenteltek föl. A nyugdíjas lelkész az utób­bi időben a fővárosban, a nyug­állományú egyházi alkalmazot­tak otthonában élt. (fi) ENGESZTELŐ IMAFŰZÉR. A mernyei plébániatemplomban nemzeti-engesztelési rendez­vényt tartottak a falunap alkal­mából, amit ezután minden hó­napban tovább folytatnak. A programban rózsafűzér imádko­zás és keresztúti imádság szere­pelt. A rendezvény este szentmi­sével zárult, s körmenetet tartot­tak. A misét dr. Takács Gyula te­ológiai professzor, rábagyarmati plébános celebrálta, amin csak­nem 200-an vettek részt, (hm) MEGÚJUL A TEMPLOM. Két százéves a szuloki templom, amely leromlott állapota miatt már régóta renoválásra szorult. Az idén végre megkezdhették a felújítását; a templomtorony és a homlokzat renoválásával már végeztek, még hátra van a belső felújítás és a parkosítás a temp­lom körül. Október 28-ára, a fa­lu búcsújára azonban ezzel is el­készülnek. A felújítás 4,2 millió forintba kerül, ebből 2,4 millió a hívek adománya, (rig) REFORMÁTUS TALÁLKOZÓ. Szombaton református egyház- megyei találkozó lesz Kaposmé- rőben. A megye minden részé­ből érkeznek majd a 6-14 éves hittanos gyerekek és az őket kí­sérő hitoktatók, lelkészek. A kis­diákokat közös bábozás, játékok és külön csoportokban beszélge­tések várják, (ng) ÚJ EVANGÉLIKUS PÜSPÖK. Beiktatták az 1952-ben pártálla­mi befolyásra megszűnt és önál­lóságát most visszanyert Nyu­gat-dunántúli Evangélikus Egy­házkerület püspöki tisztségébe Ittzés Jánost Győrött az evangé­likus öregtemplomban. Az ige­hirdetést végző Szebbik Imre püspök történelmi jelentőségű­nek minősítette az eseményt: a csaknem fél évszázada meg­szüntetett Dunántúli Egyházke­rület jogutódjának létrehozását s elnökségének beiktatását. ■ A lelkészt látni... Bellái Zoltán református lelkész a Somogyi Hírlap 2000. augusztus 17-i számában meg­jelent nyilatkozatához szeretném a követke­zőket hozzáfűzni: A genfi kivételes alkalmon részt venni s a Kálviniz- mus bölcsőjénél zsoltárt énekelni valóban meg­tisztelő feladat. Én szívesen ott lettem volna, ahogy ezt Lestyán Ferenc tette s felemelő szavakkal ecse­telte érzelmeit. Ez nem „műfaj” kérdése, ahogy Ön mondja. Ha nem lett volna.Kálvin, református gyü­lekezet sem lehetne. Amikor viszont Amerikában járt, az eseményekről a hívek írásos beszámolót kaptak. De leginkább az egyház múltjáról tett nyi­latkozatához szeretnék pár mondatot fűzni. Ikafalvy Farkas Béla nagytiszteletű úr megenged­hette magának, hogy csak a lelkek építésével fog­lalkozzon és törődjön. Ezek is az Ön szavai. Ő va­lóban törődött ezzel, úgyannyira, hogy 1953-ban az akkori hatalom száműzte falura, nyomorúságos életre ítélve őt és családját. Az ő idejében mindig tele volt a templom, a karzatok is, így nem tudom az 1500-as lélekszám mikorra datálható. Most ahogy Ön mondja, 3200-an vagyunk, de a temp­lomban a családi Istentiszteletet kivéve inkább az idősek vannak jelen. Még visszatérve a múltba, az említett lelkészúrral az utolsó időben párszor be­szélgettem s megadatott nekem, hogy halálos ágyánál is ott lehettem. Azt mindenki elismeri, hogy az iskoláért sokat fáradozik, de én is azok közé tartozom, aki a lelkészt szeretné látni Önben. Az is figyelemre méltó, hogy lesz „Öregek Ottho­na” bár az lehetne az „Időseké” is. Az is hozzá tar­tozik a krónikához, hogy ha nincsen rendszervál­tozás, valószínű egyházi iskolák sem lennének, minthogy a hívek száma is ez időben gyarapodott. Kívánom, hogy a sok fáradozásának meglegyen a gyümölcse, hogy az Ön által vezetett iskolában az ott tanuló diákok hitben megerősödve, erkölcsi­leg tisztán indulhassanak az élet kihívásai elé, s lássék meg életükön az a szellem, amiért Ön olyan sokat fáradozik. Ehhez kívánom Istenünk áldását, erőt, egészséget, türelmet, példamutatást. Egy egyszerű egyháztag aki a Bibliáját sohasem cserélte fel piros könyvre. özv. Kurucz Józsefné Kaposvár, Honvéd u. 30. Megváltozott a szolgálat Kedves Testvérem! 1. Nekünk, reformátusoknak nincsenek zarándok- helyeink, Genf sem az! Egy ilyen „zarándoklat” el­len valószínűleg éppen Kálvin tiltakozott volna leg­hangosabban. O ugyanis kikötötte végrendelet­ében, hogy jeltelen suba temessék el, nyilvánvaló­an így akarva elejét venni annak, hogy temetkezé­si helye zarándokhellyé változzék. Abban termé­szetesen tökéletesen egyetértünk, hogy Kálvin nél­kül nem volna reformátusság, sőt a katolikus Illyés Gyula még ennél is tovább megy: „Hiszed, hogy volna olyan, amilyen magyarság, ha nem lett vol­na Kálvin?! Nem hiszem!” 2. A kaposvári reformátusság alig több műit száz­éves történetében ez idáig két nagy korszak volt: Csertán Márton szolgálata idején a külső megépü­lés ment végbe (1908-ban templom és lelkészla­kás, 1928-ban pedig gyülekezeti ház épült), Ikafalvy Farkas Béla szolgálata idején (1938-53) pedig a lelki-hitbeli felemelkedés nagyszerű évei következtek. Azt természetesen fenntartom, hogy Farkas Béla nagytiszteletű úrnak nem kellett a kül­ső feltételek megteremtésével foglalkozni, ezért koncentrálhatott azokra a szolgálatokra, amelyeket nagy odaadással végzett! 3. Kaposváron 1986-ban 1500 reformátust tartottak nyüván, ez a szám mára mintegy 3200 lett. Az egyház-statisztikai adatok azt mutatják, hogy a számbeli növekedés már a rendszerváltozás előtt megkezdődött, és azóta is egyenletesen folytató­dik. Azt természetesen én is úgy gondolom, hogy egy gyülekezet erejét nem az ott nyilvántartották száma mutatja, hanem sokká inkább az, hogy mennyire eleven a gyülekezeti élet. Nos, a megele- venedésnek lehetnek látványos mozzanatá (pél­dád a családi istentiszteletek), egészében véve azonban másoknak is, nekem is tudomásul kell vennünk, hogy a mi nemzedékünknek a gyüleke­zetépítés egyátáán nem látványos feladata jutott, és ha jól végezzük, akkor az eredménye majd a következő generációik) éltében lesz látható! 4. Hol vannak istentiszteleteinkről a fiatáok?! Sze­rintem sokká többen vannak ott, mint korábban, sokká többen élnek „gyülekezet-közeiben”, annak meg különösen örülök, hogy egyre több csáádot látok az istentiszteleteinken. Tény azonban, hogy istentiszteleti alkalmainkon az idősebbek jelentik a többséget! Persze a kérdést úgy is fel lehetne ten­ni, hogy hol vannak az ottlévő idősebbek gyerme­kei és unokái? A két világháború közti időszak­ban azért volt tele a kaposvári templom, mert ak­kor a csáádok (két, de inkább háom generáció együtt!) látogatták az istentiszteleteket. Ugyan ki nevelte a templom(ok)ból hiányzó generációkat? Az egyház biztosan nem, hiszen évtizedekig a kö­zelükbe sem mehetett! 5. Valamennyire kapcsolódik az előzőhöz, hogy az idősebb (tradicionális) gyülekezetnek van egy ki- áakult lelkész-képe, ugyanakkor a születő új egy­házi környezetben - különösen a mostani kialaku- ló-átáakuló stádiumban - áapjában megvátozott a lelkészi szolgáat tartalma. A hagyományos felfo­gás szerint a lelkészi szolgáat igehirdetői és lelkigondozói szolgáat, a mi korunkban azonban a lelkész kötetlen munkádejű „gyülekezeti minde­nes” lett! Ez természetesen nem mehet rovásáa az áapfeladatok elvégzésének, és tessék elhinni: magam is szenvedek attól, hogy nem tudtam el­menni váakihez, nem volt elég időm váakire... Nem mentségként, de hátha váaki(k) előtt nem ismert: a kaposvári református gyülekezetben és a városkörnyéken négyen szolgálunk. Lelkésztársa- immá havonként mintegy 70 igeszolgálatot vég­zünk, kétszázná több hittanórát tartunk, csaknem 1500 kilométert autózunk a körzetünkhöz tartozó gyülekezetek között. Kolléganőim közül ketten ta­nulnak, a harmadik ellátja a református iskola vá­lástanári teendőit, magam országos egyházi mun­kát is végzek. Ami még efölött van: iskola, építke­zés, ifjúsági otthon Zseliskisfáudon - szintén a mi szolgálatunk része. Más korokban más volt a ka­posvári lelkészi szolgáat, ma ilyen! így fogadjuk el, így szeretjük, így végezzük! 6. Végül hadd reflektájak a református iskolává kapcsolatos mondataira is! Váó igaz, hogy az egy­házi iskolák újbóli megjelenésének lehetőségét a rendszervátozás hozta el, azonban a Dunántúlon mégiscsak Kaposvár az egyetlen olyan település, ahol nem egy nagymultú iskola született újjá, ha­nem a semmiből jött létre a ma mintegy 320 diá­kot befogadó oktatási intézmény. A kaposvári re­formátus gyülekezet úgy lett tevékeny részese a rendszerváltozásnak, hogy iskolát áapított! Más gyülekezetek is megtehették volna, de nem tették meg, miközben a kaposvári élt az Úristentől ka­pott lehetőséggel. így az egykori munkásőrbázis homlokzatán ma a győztes krisztust jelképező zászlós báány hirdetheti azt, hogy Magyarország­nak ezen a kicsi pontján váami tényleg megváto­zott! Ami meg kívülről nem látható: a fáak között gyülekezetnyi gyermek és felnőtt éli Istenre figyel­ve, imádkozva az életét. Én egészen biztos vagyok abban, hogy ők a holnap kaposvári református gyülekezete, és értük élni, dolgozni: a legnagysze­rűbb, legszentebb lelkészi szolgáat! Tisztelettel és ádáskívánássá: Bellái Zoltán református lelkipásztor Hittel a gyermekekért Balatonboglár lébános díszpolgára Somogy kitüntetettje, Bala­tonboglár díszpolgára. Nem szereti az ünneplést, nem szereti ha hálásak a tetteiért. A megye sok templomán végzett kétkezi munkát. Azt mondta családi adottság, hogy sok mindenhez ért.- Ha azt kérdezi, mikor határoz- tam úgy, hogy a papi hivatást vá­lasztom, táán furcsa amit mon­dok - mondta Szőllősi Ferenc plé­bános. - Apám legkedvesebb gyermeke voltam a tíz közül. S min­dig magává vitt má kicsi korom­ban a templom­ba. Felültetett a kórus mellvédjé­re, amely nagyon széles volt, így a leesésemtől nem kellett tartani. Akkor említettem, úgy mondják, hogy meg ne halnának addig azok az emberek, míg meg nem taníta­nak engem is azon a nyelven be­szélni. Az énekes misén hálott la­tin szövegre gondoltam, és ez a vá­gyam soha nem háványodott el. Bá az egyik bátyám kereskedelmi iskolába íratott, titokban vissza­kértem a bizonyítványom és je­lentkeztem a gimnáziumba, ahol a könyveket ingyen kaptam a segé­lyező egyesület révén.- Mikor szentelték pappá?- 1944. december 7-én Mind- szenty József püspök a Veszprém megyei börtönben szentelt pappá, majd a sopronkőhidai fegyház után Fűzfőgyártelepre kerültem segédlelkésznek. 7-ben tanítot­tam, s a teremben kint voltak Marx, Engels, Sztálin, Rákosi ké­pei. Egyszer azt mondtam a gyere­keknek: Látjátok így fejlődnek a szentek. Az egyik kislány elmond­ta az igazgatónak és kitiltottak az ország összes iskolájából. így ke­rültem Iharosberénybe, ahol egy istállóból volt a kápolna és a mel­lette levő szobában éltem 20 évig. A környék fávában tanítottam hittant. Egy pénteki napon elmen­tem Veszprémbe, hogy kérjek egy autót. Azt mondták nem kell az autó, menjek Boglárra. Augusztus 1-jén volt 30 éve, hogy ide kerül­tem: az istállóból a páotába.- A város díszpolgári címmel tüntette ki. Ezt nehezen élte meg.- Kértem, hogy tekintsenek el tőle, nem bírom a kitüntetéseket. Nem szeretem az ünnepeket ve­lem kapcsolatban. Én teszem a .dolgomat.- Hol táborozott a nyáron a Gaál Gaston cserkészcsapat?- Bakonybélben kirándultunk. S jövőre Miskolc környékére me­gyünk. Mindig a legjobb helyeket keresem. 67 éve cserkész vagyok, tudom, hol kell tábort verni. Gróf Teleki Páltól tanultam a cserkész életet. Azt mondta: Egy cserkész 1921. február 6-án született a v polcán, tizedik gyermekként. A veszprémi gimnáziumban érettsév zett, majd itt szerzett teológiai dip lomét. 1944. december 7-én szen­telték pappá. Harminc éve a bolgár! katolikus templom plébánosa. minden nehéz kérdést szépen, cserkész módra old meg. S ezek a -----------------1 gyerekek számá­ba nemcsak ki­rándulások, hamm komoly pró­batételek. Legutótb vittem egy 20- 25 méteres hajókötlet. Tartottak a gyerekek tőle, végmén mentem át rajta. Muszáj volt, h«gy néznének rám, ha nem tudnán megcsinál­ni? Büszke vagyok az ifjúsági moz­galomra, a Gaál Gastoa Cserkész- csapat fogalom Magyarországon.- Önnek is megadatottá temp­lomépítés öröme. A kislaki a lélek egyik legszebb háza.- A püspök úr a szentelésen azt mondta, ilyen korban nem temp­lomot szoktak építeni, hanem a nyugdíjon gondolkodnak, de hoz­zátette: az Isten áldjon meg érte. Valóban szép kis templom, és öröm benne misézni. Három-négy éve még lefestettem a nagytemp­lom tetejét. Valaki arra jött, sopán­kodott: Jaj plébános úr! Leszól­tam: ha szédül ne nézzen fel. Csar ládi adottság lehet, hogy sok min­denhez értek. Dolgoztam a fo- nyódligeti, nagycsepelyi, szárszói, szemesi, őszödi templomon is. Zsindelyeztem, falaztam, festet­tem. Volt idő, amikor hittanóra után jöttek az emberek, hogy raj­zoljam meg a házukat. Háromféle stílusban terveztem, s amit én raj­zoltam, azt a technikus elfogadta. Hegedülni, zongorázni is tanul­tam. Szenvedek, amikor hamisan énekelnek a hívek, mit csináljon az ember ha abszolút hallása van?- Töretlen a munkabírása, fia­talsága.- Már nyugdíjas vagyok. Tu­dom, hirtelen fogok elmenni. Megvan a kriptám a temetőben, erre sem lesz gondja az egyház- községnek. Most tárgyaltunk a bogiári gyermekjóléti és családse­gítő szolgálattal, hogy szívesen be­kapcsolódom a munkájukba. Úgy érzem, nem bántam meg, hogy el­fogadtam Isten meghívását az ő szolgálatára és megköszönöm ne­ki, hogy elfogadta gyarló és elégte­len munkám felajánlását, melyet szeretettel és szívesen végeztem és végzek mindig. gAldonyi MAGDOLNA Szeretettel tanítják a A katolikus gimnáziumban is ugyan­úgy ki- és becsöngetnek, mint a vilá­giakban, tanárok tanítanak diákokat itt is tanórákon, a légkör - mondják avatottak - mégis más. Ezt az odake­rülök többsége már a második napon megérzi. Otthonos, családias, baráti környezetbe kerülnek, vallják. Mindezt Nagy Vendeltől, a Nagyboldogasz- szony gimnázium vezető hittanárától tu­dom, aki arról vallott: a katolikus oktatás, ne­velés fontos alapja minden más tárgy peda­gógiai sikerének. Ebben hat pap és négy hit­oktató segíti a középiskola 410 diákját.- Gyerekeink lelki élete arra a személyes Istenkapcsolatra épül, amit családi örökség­ként hoznak, s ami tulajdonképpen feltétele a felvételüknek - mondta Nagy Vendel. - Az adott egyházközösség vezetői, plébánosai ajánlást írnak a gyerekekhez, s így előfordult, hogy kitűnő tanulót sem tudtunk felvenni. De ehhez hozzátartozik, hogy mindig túlje­lentkezés van az intézményünkbe.- Mi motiválja az ide jelentkezőket: a ke­resztény hitű oktatás vagy az, hogy erős gim­náziumba érkeznek?- Mindkettő. Mint mondtam, a személyes Istenkapcsolat meglévő adottság, amit 4, 8 vagy 12 év alatt csiszolunk, szinten tartunk. Nyolc év alatt nemcsak az épületet, hanem a lelki életet is építettük. Minden nap imával kezdünk, heti két hittanórát és egy-egy szentmisét tartunk órarendi keretek között.- Hittanból feleltetés, osztályozás is van?- Természetesen, sőt, érettségi tárgy is, ami pontszámot emel a katolikus felsőokta­tásban. Több hittanból érettségizett diákom már nálunk tanít, s minden évben van né­hány fiatal, aki a papi hivatást választja.- Mi a katolikus oktatás legfőbb értéke?- Az, hogy a diákok szeretnek ide járni. Öveges professzor mondta: a gyerek nem vö­dör, akit tele kell pakolni fizikával, hanem fáklya, amit a szeretet melegével lángra kell lobbantam. Valljuk: a szeretet pedagógiájá­nál nincs erősebb. Ehhez legfeljebb a szemé­lyes példamutatás mérhető. Tanáraink pon­Nagy Vendel 1959-ben született Nemeshany községben. Eszter­gomban a ferenceseknél, majd Szegeden a teológiai főiskolán ta­nult. 1986-ban szentelték pappá, 90-ig Sümegen, attól kezdve zselici falvakban szolgált. 1996-tól a Szt. Margit, Szt. József plé­bánia az otthona. Autószerelőként is végzett régebben Ajkán: a kerékcsere ma sem okoz neki gondot Hobbija az autósport és időnként a sportos vezetés. Ezért csak egyszer kellett gyónnia. kell köszörülni a csorbát.- Gyóntatás­kor hallani olyat is: Atya, én puskáztam ma­tosak, a tananyaggal legjobb tudásuk szerint foglalkoznak, rendezetten élnek. Együtt imádkoznak a diákokkal, együtt állnak sorba a gyóntatószék előtt vagy az áldozásnál. A lelki élet az alapja az eredményes munká­nak. Szorgalmazzuk, hogy vegyenek részt a diákjaink egyházközösségeik életében. Évente két lelkigyakorlatot tartunk. Egy ilyen alkalommal mondták 2 éve a 9/a új diákjai: már a második napon megérezték, más ez az iskola.- A diák itt is diák. A csí­nyek meddig bocsánatosak?- Sok lehe­tőség van ad­dig a ritka szélsőségig, amíg valaki el- tanácsoltatik az intézményből - ez minde­nütt előfordul. Lényeg a csíny vállalása, a be­látás, hogy ezért bocsánatot kell kérni, s a pluszmunka, amit ezután nyújtani kell. Ki tekból?- Erre nem válaszolhatok. Titoktartás kö­telez. B.T. diákokat A hitéletet gazdagító forintok Szentmisén köszöni meg és in­tézményei fejlesztésére fordítja a Magyar Katolikus Egyház azt a 995 millió forintot, amelyet az el­múlt évben az adófizetők aján­lottak fel számára. A Pénzügymi­nisztérium már hivatalosan is ér­tesítette az egyházat arról, hogy az idén összesen 333 ezer 383 adózó utaltatta át a katolikus egyház javára az említett össze­get, személyi jövedelemadója 1 százalékát. A tavalyihoz képest az idén 7,4 százalékkal nőtt azok száma, akik adóhányadukkal tá­mogatták a négy történelmi egy­házat. Ezen belül a katolikus egyház részére felajánlók száma az átlagnál kissé dinamikusab­ban: 7,7 százalékkal, összesen 23 ezer 842-vel emelkedett. Az összes felajánló 63,7 százaléka a katolikus egyházat jelölte meg kedvezményezettként. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents