Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-26 / 226. szám
ÉRTÉKTEREMTŐ SOMOGY Romagondok és megoldások Kenyeret adó Kht A megyei közgyűlés 3 millió forintos támogatásával jött létre nemrég a Somogyi Cigányságért Kht. Alapítói: a Somogy Megyei Cigányszövetség, a DCKSZ, a Somogy Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Társulása és a Lungro Drom megyei szervezete.- Célunk nem az érdekérvényesítés, hanem sikeres pályázatokkal forrásszerzés, hogy munkahelyek teremtésével kenyeret tudjunk adni a cigányságnak - mondta. Bogdán Péter, a vízvári cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, a kht ügyvezetője. Első lépésként csaknem 50 millió forintos beruházás kezdődött Babócsán, ahol a fűrészüzem és a biotéglagyár 50 családnak nyújt munkalehetőséget. Az induláshoz szükséges tőkét forráskoordinációval sikerült megszerezni: dr. Gyenesei István közreműködésével a megyei terület- fejlesztési tanács, a munkaügyi központ és az Országos Cigány Önkormányzat is támogatta a kezdeményezést. Minden pályázati lehetőséget megragadnak: legutóbb a környezetvédelmi tárcához adtak be pályázatot: Siker esetén 50 családnak tudnak ajánlani 3-6 hónapig munkát a Duna - Dráva mentén. A munkaügyi központ közreműködésével ismét gyógynövénytermelő, gyűjtő és feldolgozó tanfolyamot indít a kht. Az első ilyen jellegű tanfolyam eredményeként 20, Kürtöspusztán és környékén élő cigány tett eredményes vizsgát.- Jövőre szociális lakásépítési programba kezd a kht - számolt be a tervekről Bogdán Péter. - Sok család azért nem tudja igénybe venni a kedvezményeket, mert nem képes vállalni a szükséges önrészt. Ebben segítene a kht úgy, hogy megelőlegezi a kezdő tulajdonosoknak a kölcsönhöz szükséges saját erőt. Eddig 160 lakásépítési igényt nyújtottak be a kht-hez. Az elbírálásnál számítanak a megyében működő 83 cigányszervezetre is, hiszen ők tudják, kik élnek áldatlan körülmények között és kik felelnek meg a feltételeknek. Olyan családoknak tudnak csak segítséget nyújtani, ahol megvan a telek, tisztázottak a tulajdonviszonyok és 3 yagy több kiskorú gyermeket nevelnek. Ácsok, asztalosok, kőművesek, segédmunkások jutnak majd munkához az építkezéseken a falvakban. Újabb kapaszkodó az emberibb élethez, s. p. c. Ötvöskónyi példa Mikola Vilmos: Nem dughatjuk homokba a fejünket Szociális lakásépítés, óvoda, napközi otthon, felzárkóztatási program - mindezek csak kiragadott elemei annak a komplex tervnek, melyet Ötvöskónyi Önkormányzata dolgozott ki a sűrűsödő gondok megoldására. A példaértékű kezdeményezésről Mikola Vilmost, Ötvöskónyi polgármesterét kérdeztük.- Önállóságunk 1994-ben kezdődött és már akkor éreztük, hogy az önkormányzás gondjai között a cigánylakosság speciális gondjait is fel kell venni az „újszülött” testület intézendő feladatai közé. A faluban a cigánylakosság száma meghaladja a 35 %-ot. A gondok az idő haladtával évről évre tornyosultak: a munkanélküliség egyre nőtt és az ebből adódó életforma rontotta az emberi fegyelmet. A rendkívül rossz szociális támogatási rendszer a cigányságnál a lehető legrosszabb irányba vitte el a szokásaikat. Arra sarkallta a családokat, hogy minél nagyobb létszámúak legyenek, ezzel egyenes arányban rontotta az életkörülményeiket. Megjelent és növekedett a megélhetési bűnözésnek nevezett lopások száma. Mindezek a fegyelmezetlenséggel együtt növelték a magyar és cigány lakosság közötti ellentéteket is.- Az életkörülmények romlásából következett az elhanyagoló családi nevelés, a rendszertelen tisztálkodás - sorolja tovább a gondokat a polgármester. - A gyerekek ápolatlanul jelennek meg az intézményekben, éhesen, reggeli nélkül. Betegség esetén későn kerülnek orvoshoz, a gyógyszert nem váltják ki. Hét végén jó, ha száraz ételt esznek, abból is keveset. Hétfőn a gyerekek első étkezése a napközis tízórai és az iskolatej. Családon belül a durvaságot látják, amit el is játszanak az óvodában, iskolában. A szülők nem érdeklődnek a gyerekek iránt, ünnepségekre, fogadóórákra nem járnak, vagy ott is kirívóan viselkednek, gyermekeik előmeneteléről nem érdeklődnek, a tanszereket nem pótolják. A munkanélküliséget - behatárolt szűk keretek között - csak közhasznú munkalehetőséggel lehet enyhíteni, fegyelmet és a lopások csökkentését rendőrségi jelenlét nélkül - az pedig nincs - lehetetlen megoldani. Az életkörülményeket pénz nélkül nem lehet megváltoztatni. Nem dughatják homokba a fejüket, mert abból végképp nem születik megoldás.- A gondokat komplex tervekkel igyekszünk megoldani - hangsúlyozta Mikola Vilmos. - Az idősebb cigányembereket már nehéz megváltoztatni. Ezért az új generációnál kezdjük úgy, hogy a még meg nem született gyermek, illetve a szülő életkörülményeit próbáljuk javítani. Ehhez nyújt segítséget a szociálpolitikai kedvezmény igénybevétele a lakásépítésben. Elsőként találtuk meg azt a lehetőséget, hogy a cigány embereket ne terhelje az építkezéshez szükséges saját erő. Jutányosán biztosítunk telket, valamint 50 ezer forint szociális támogatást adunk az építkezőknek. Éreztük a kényszerét annak is, hogy minden hároméves gyermek kerüljön óvodába, ahol megtanulhatja a rendszeres tisztálkodást és az együttélés szabályait. Hatalmas erőfeszítés árán olyan óvodát építettünk az Országos Kisebbségi Hivatal anyagi segítségével, amelyet több város megirigyelhet. Mivel az otthoni tanulást és rendszeres étkezést nem tudták biztosítani a cigány családok, ezért a területfejlesztési tanács pályázatán nyert anyagi segítségével, a község szinte erőn felüli áldozattal példaértékű minőségi napköziotthonos konyhát épített. így minden gyermek járhat napközibe, tanulhat, étkezhet. Az alsó tagozatos iskolában cigány felzárkóztatási program segíti a gyermekeket.- Kikre számítanak a program megvalósításában?- A kedvező változások elérésében sokat tehetnek a képviselő-testületbe beválasztott cigány képviselők, a Regionális Cigány Érdekvédelmi Szervezet, a Roma Nők Egyesülete, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat, a Vöröskereszt, és nem utolsó sorban a pedagógusok. A cigány képviselő úgy, hogy rendszeresen felméri a cigánycsaládok gondjait, és segít a programok végrehajtásában is. Sajnos, a cigány érdekvédelmi szervezet csak egy réteg érdekét képviseli. A Roma Nők Szervezete sokat segíthet a családok rendszeres látogatásával és tájékoztatásával. A polgármester szerint a kisebbségi önkormányzatnak van a legnagyobb reformra szüksége: el kell fogadtatnia magát, legitimmé kell tenni magát a cigányemberek között és csak ezek után tud segítségére lenni a közösségnek. A Vöröskereszt és a Családsegítő Szolgálat eddig is jól beilleszkedett a falu életébe. Ők a magjai a programoknak. Ugyanez mondható el az óvoda és iskolapedagógusokról is, akiknek nem kis részük volt a program kidolgozásában. A legjobb program is csak akkor eredményes, ha a cigányok is magukénak érzik. Csak közös munkával tudjuk a cigányok és ezáltal az egész falu javát szolgálni. _______s. pap gitta Miko la Vilmos Somogyi Hírlap -2000.26., Kedd Partnerség a jövőért Egész napos körúton szerzett tapasztalatokat a somogyi cigányság helyzetéről dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke fotó: lang Róbert Somogy Megye Közgyűlése - önként vállalt feladatai körében - kiemelt figyelmet fordít a megyében élő kisebbségekre: 1990-ben és 1994-ben létrehozta kisebbségi és vallásügyi bizottságát, amely az egyházi feladatok ellátása mellett a megyében élő kisebbségek jogainak érvényesülését kísérte figyelemmel, segítette kulturális életük fejlődését, hagyományaik ápolását és a megye „legnagyobb” kisebbségének, a cigány lakosság helyzetének javítására irányuló tevékenységet. Az 1998-as önkormányzati választások után a megyei közgyűlés önálló kisebbségi bizottságot hozott létre. Emellett a közgyűlés több bizottságában helyet kaptak a cigányság képviselői. A megyei önkormányzat 1999- 2002. közötti ciklusprogramjában megfogalmazódott, hogy erősítem kell az együttműködést a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetekkel. Ennek elemeként került sor Somogy Megye Közgyűlése és a Somogy Megyei Cigányszövetség közötti Együttműködési megállapodás aláírására 2000. május 9-én. A megállapodás egyértelműen meghatározza a megyei közgyűlés, illetve a megyében működő cigányszervezetek képviseletében a cigányszövetség tevékenységének és feladatainak az együttműködésben meghatározó kapcsolódó pontjait. A megállapodásban egyrészt írásban rögzítve lettek a már működő kapcsolatok, másrészt új együttműködési formákat is szabályoztunk: a Somogy Megyei Cigányszövetség elnöke tanácskozási jogú meghívót kap a közgyűlés üléseire, és a közgyűlés kötelezettséget vállalt arra, hogy a mindenkori költségvetési rendeletben önálló „Cigányalapot” hoz létre. Erre a célra a 2000. évi költségvetés elfogadásakor 3 millió forintot különítettünk el, amely a Somogy Megyei Cigány Koordinációs Bizottság döntése alapján ebben az évben a Somogyi Cigányságért Kht megalakulását segítette elő. Ennek ellenére rendszeresen érkeznek az önkormányzathoz egyéni és csoportos kérelmek, amelyeket kénytelenek vagyunk elutasítani. 2001-ben ismét várható a cigányság támogatására szolgáló pénzösszeg elkülönítése, amelynek felhasználásakor figyelembe kívánjuk venni az idei év tapasztalatait. A munkaképes cigányság munkanélküliségének magas aránya, iskolai végzettségük alacsony színvonala Somogy megyében is komoly társadalmi problémát jelent, de ez senkit - sem az állampolgárokat, sem a hatóságokat - nem ment fel az alól, hogy egyénileg ne próbáljon meg mindent megtenni a közlekedés, az ellentétek csökkentése érdekében. A megyei önkormányzat fontosnak tekinti ezirányú tevékenységét a megye polgárai érdekébe, mert a kisebbségek nélkül Magyarország nem lenne olyan, mint ma. Ahogy Szent István fogalmazott Intelmeiben: "Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti..." DR. VARGA TÍMEA A MEGYEI KÖZGYŰLÉS KISEBBSÉGI Négyszázan a romaprogramban Ledöntendő gátak Más szemmel Cigány származású, magyar állampolgárnak vallja magát Kompák György, a megyei cigányszövetség elnöke, aki mint mondja, a cigány örökségből csak a kultúrát és a hagyományokat kívánja ápolni.- Kivívtuk, hogy egyenrangú partnerként fogadják el a cigány- szervezetek vezetőit nemcsak a települési polgármesterek, hanem a megyei, állami vezetők is, hiszen azonos a célunk: egy jobb élet feltételeinek megteremtése. Ezért nagy jelentőségű, hogy dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke közreműködésével sikerült anyagi bázist teremteni egy kht megalapításához, amely lehetőséget ad arra, hogy pályázatokat nyújtsunk be a minisztériumokhoz és a különböző alapítványokhoz. - Somogybán nem jellemző a zámolyi eset - hangsúlyozta Kompák György. - Az itteni romák nem az országhatárokon kívül próbálnak megoldást találni a cigányságról gondjaikra. A megyében három helyen, Kaposváron, Barcson és Nagyatádon működnek cigány jogvédő irodák. Sehol nem történt olyan atrocitás, ami miatt bírósághoz kellett volna fordulnunk. Azért itt sem rózsás a helyzet. A társadalom peremére szorított helyük, kulturális másságuk, s az ebből eredő alacsony iskolai végzettségük miatt a cigányok életfeltételei egyre romlanak.- A megoldáshoz a kormány elszánt és következetes politikai akarata szükséges - mondta Kompák György - Évszázados előítéleteket kell felszámolni, át kell formálni a lakosság körében élő hamis nézeteket. Ehhez a valós helyzetet figyelembe vevő, hatékony programokat kell megvalósítani. Központi programokra van szükség az oktatás, a munkahelyteremtés, a szociálpolitika és a kultúra - hagyományőrzés területén egyaránt. _________«.p.a Cs aknem 30 ezer roma származású lakos él a megyében. A városi cigányság munkaerő-piaci esélyei valamivel jobbak, addig az elszigetelten élő közösségek szinte kilátástalan helyzetben vannak a foglalkoztatás terén. A cigányság száma napjainkban csaknem 30 ezerre tehető, mely a megye lakosságának 10 százalékát teszi ki. A cigányságon belül a gaz- daságüag aktív népesség mindösz- sze 35 százaléknyi. Amíg tíz évvel ezelőtt a roma férfiak 60-80, a nők 40 százaléka dolgozott, addig 1998-ra ez az arány csaknem mindkét nem esetében 30 százalékkal csökkent. A cigány munka- nélküliek 38 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt, 45 százaléka is csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ők zömében tartósan munkanélküliek. Szellő János, a foglalkoztatási programok osztályvezetője szerint a roma munkanélküliség legfőbb gondjai az alacsony iskolázottságból, információ- és jövőképhiányból, a térségek gazdasági gondjaiból és az előítéletekből adódnak. Ezeket a súlyos problémákat munkahelyek teremtésével, a munkaerő-piachoz jobban igazodó képzési rendszerrel lehetne enyhíteni. A megyei munkaügyi központ az idén kétéves romaprogramot indított a munkaerő-piaci esélyek növelésére. Ez alatt 400 roma állástalant vonnának a foglalkoztatási programok körébe. Kutatás, roma humánerőforrás térkép és tanulmány készítés mellett roma munkaerő-piaci koordinátorok és közösségfejlesztő asszisztensek képzése valósulhat meg. Ezen kívül betanítás, szakképzések, közhasznú és közmunkát befejezők átképzése szerepel a tervben. A program során a négyszáz roma állástalan munkahelyhez is juthat. s. pap A romák tudatosan, vagy tudattalanul saját maguk építenek gátakat maguk köré - vallja Károlyi János, az Istvándi Cigány Közösségi Klub vezetője. Nem mindig a többségi társadalom a hibás, legtöbbet a romáknak kell tenniük önmagukért. Szemléletükre, tudatukra hatni csak társadalmi összefogással lehet. Az Istvándi Cigány Közösségi Klub 1994-ben alakult, elsősorban a cigányok érdekképviseletének segítésére. Károlyi János szerint a roma kérdés Magyarországon társadalmi probléma, ezért a megoldások érdekében társadalmi összefogásra lenne szükség. A Phare segítséggel létrehozott vitafórumok egyik célja éppen az összefogás kialakítása. Ez hosszú folyamat, sok időt, türelmet, egymás iránti toleranciát igényel. Óriási gond a munkanélküliség. Ahhoz hogy munkát kapjanak a cigányok, hozzá kell segíteni őket, hogy legalább általános iskolai végzettséget szerezzenek. Az istvándi kistérségben 88-110 embert lehetne bevonni a felnőttképzésbe. A cigányklub vállalja, hogy felkeresi őket, s úgy tűnik, a munkaügyi központ is partner a szervezésben. Alapítványi forrásokat is próbálnak felkutatni. Pályáznak a Soros Alapítványhoz és a Nemzeti, Etnikai Kisebbségekért Közalapítványhoz. Tervezik: alapítványt hoznak létre, amelynek segítségével olvasótáborokat, nyári táborokat rendeznének a gyermekeknek. Károlyi János szerint a cigányok gondolkodásmódjának megváltoztatásában hatalmas a cigányvezetők felelőssége. Úgy látja, nem mindenütt alakul ki közvetlen kapcsolat a cigányok és vezetőik között. A megyei és az országos roma vezetőknek térségi programokat kellene kidolgozni a foglalkoztatás bővítésére, és fel kellene karolniuk a helyi kezdeményezéseket. s.p.g.
