Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-19 / 220. szám
2. oldal -Somogyi Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Szeptember 19., Kedd fim Helmut Kohl a Millenniumi Emlékérmet vette át Mádl Ferenc jelenlétében Orbán Viktortól fotó: europress/diósi imre Helmut Kohl kitüntetése Budapest Európa torz marad, ha Magyarország nem válhat a részévé - jelentette ki Helmut Kohl volt német szövetségi kancellár. A német kereszténydemokrata politikust, aki 1982- től 16 éven át volt Németország első számú vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban Millenniumi Emlékéremmel tüntette ki. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint Áder János, az Országgyűlés elnöke. Orbán Viktor kiemelte: Helmut Kohl a német egység atyjaként vonul majd be a történelembe, s nagyrészt neki köszönhető az is, hogy a Nyugat 1990-ben nem hagyta magára Magyarországot. A vendég délelőtt találkozott Horn Gyulával, a korábbi szocialista miniszterelnökkel is. ■ A határidőnél is fontosabb a minőség Az Európai Unió tervezett intézményi reformja a bővítés előfeltétele A szankciók feloldása után Jacques Chirac francia államfő átveszi Manfred Kiepach osztrák nagykövet megbízólevelét FOTÓ: EUROPRESS/EPA Az Európai Unió székhelyén megkezdődött a tagországok külügyminisztereinek tanácskozása, amely elsősorban az intézményi reformokkal, a kormányközi konferencia állásával, valamint a délkelet-európai helyzettel foglalkozik. Ugyancsak a belga fővárosba érkezett Martonyi János, a budapesti diplomácia irányítója, hogy részt vegyen az EU-magyar társulási tanács hetedik ülésén. Brüsszel Az évente egyszer külügyminiszteri szinten sorra kerülő tanácsülést ma tartják, Martonyi János ezt megelőzően találkozott az Európai Bizottság több tagjával, Pascal Lamy kereskedelmi, Franz Fischler mező- gazdasági és Anna Diamantopulu foglalkoztatási és szociálisügyi biztossal. „Az Európai Unió intézményi reformjainak kidolgozására hivatott kormányközi konferencia nem ürügy a bővítés halogatására, hanem a bővítés előfeltétele” - szögezte le Michel Bamier, az Európai Bizottság regionális kérdésekért felelős tagja, aki az EU legfőbb végrehajtó testületé részéről egyben a konferencia felelőse is. Bamier, aki hétfőn hivatalában nyilatkozott keleteurópai újságíróknak a konferencia előrehaladásáról, a beszélgetés folyamán többször is hangsúlyozta: mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy decemberben Nizzában „minőségi” megállapodás szülessék, mert ez sokkal fontosabb, mint a határidőkhöz való ragaszkodás. „Ha a soros francia EU-elnökségi időszakot lezáró csúcstalálkozón rossz megállapodás születik, annak súlyos kihatásai lehetnek az Unió jövőjére nézve. Akár válsághelyzet is előállhat” - figyelmeztetett a francia bizottsági tag. Az idén februárban elkezdődött konferencia napirendjén négy fő kérdés szerepel: az Európai Bizottság létszáma és összetétele, a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítése, a miniszteri tanácsban az egyes országokra jutó szavazati súlyok átrendezése, valamint az úgynevezett szorosabb együttműködés ügye. Romano Prodi, az EU bizottságának elnöke nagyon határozottan az Unió bővítése mellett foglalt állást, és kijelentette, hogy az Ausztria elleni szankciókhoz hasonló eset nem következhet be. A politikus kijelentette: amennyiben nem sikerül megvalósítani a keleti bővítést, Európa szörnyű helyzetbe kerül, és újabb berlini fal szeli majd ketté. Mivel a politika a jövőről való gondoskodást jelenti, a tagállamoknak bátorságot kell meríteniük ahhoz, hogy motiválják az embereket a bővítés ügyében. Például azzal, hogy a jövendő, egyesített Európában a mostaninál sokkal jobban lehet majd ellenőrizni és irányítani a bevándorlást. Ha a jelölt államok bekerülnek az Unióba, rájuk is vonatkoznak majd az EU szabályai. Ausztriának különösen hátrányos lenne a bővítés elmaradása, mert ebben az esetben nyitott maradna a nyugtalan térség felé vezető határán. Általában a népszavazás lehetőségével kapcsolatban Prodi úgy vélekedett: a nép akarata nem csupán egy referendumon, hanem a képviseleti demokrácia, a parlamentek útján jut kifejezésre. A bizottság elnöke az Ausztria elleni szankciókról szólva hangsúlyozta: bármennyire aggódik is valaki, a választások eredményét tiszteletben kell tartani, hacsak nem sértették meg a demokratikus szabályokat. Ugyanakkor több szempontból is hasznos lenne az EU-szerződés 6. és 7. cikkelyének átdolgozása, mindenekelőtt azért, mert szükség van a megelőző intézkedések kidolgozására, a lehetséges eljárás szabályainak rögzítésére. „Hasonló eset, mint az Ausztria elleni szankciók, nem fog többet előfordulni” - szögezte le, bár véleménye szerint a szankciók hasznosak is voltak, mert a közös értékek pontosabb meghatározásának folyamatát indította el. Vádlottak és választások Bírósági per a NATO vezetői ellen Jugoszláviában Belgrad A jugoszláv választások előtt hat nappal, hétfőn büntetőper kezdődött több nagy NATO-tagállam és az atlanti szövetség vezetői ellen a tavalyi katonai akció elkövetett „háborús bűnök” vádjával. A jugoszláv főváros körzeti bíróságán 13 személy - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország állam- vagy kormányfői, védelmi és külügyminiszterei, valamint Javier Solana egykori NA- TO-főtitkár és Wesley Clark, a NATO európai erőinek volt fő- parancsnoka - ellen indult meg az eljárás. A per a vádlottak távollétében kezdődött, mert - mint a bíróság is elismerte - a jugoszláv állami szervek számára elérhetetlenek. Helyettük csupán a nevükkel ellátott egy-egy cédula „ül” a vádlottak padján. A hatóságok azonban hivatalból védőügyvédeket rendeltek ki a számukra. A körzeti államügyész Jugoszlávia alkotmányos berendezkedése és biztonsága veszélyeztetésével, illetve emberiség elleni bűnökkel vádolta a nyugati politikusokat. A többi között terhűkre rótta, hogy a polgári lakosság és települések elleni támadásokkal megsértették a nemzetközi jogot, tiltott harceszközöket vetettek be, és megkísérelték megölni Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, amikor a jugoszláv elnöki rezidenciát is találat érte. Veroljub Rakitics tanácsvezető bíró közölte, hogy tanúkat nem hallgatnak meg, mert csaknem minden jugoszláv polgárt beidézhetnének. Ehelyett videofelvételen mutatják be a halálos áldozatok tetemeit. Megfigyelők szerint a választások előtt elkezdett eljárás azoknak a baloldali kormánypártoknak a kampányát erősítheti, amelyek az ország megvédésének jelszavát tűzték zászlajukra, és gyakorta NATO-pártoknak nevezik a szerbiai ellenzéki erőket. Hírek röviden Bírálják a szlovák államfőt A hétfőn megjelent szlovák lapok rendkívül élesen bírálják Rudolf Schustert, amiért az államfő a német Süddeutsche Zeitungnak úgy nyilatkozott, hogy betegsége idején a miniszterelnök és a házelnök azért vették át olyan gyorsan az ő államfői jogköreit, mert szerették volna őt mielőbb félreállítani . Schuster tisztes kora ellenére is „éretlen az államfői posztra” - írja a liberális SME. Merényletek Észak-írországban Belfastban pokolgép robbant hétfő hajnalban. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár tetemes. A merénylet az északír főváros protestáns negyedében történt, célpontja egy olyan segélyszervezet irodája volt, amely két britbarát protestáns szervezet - az Ulsteri Szabadságharcosok és az Ulsteri Védelmi Szövetség - tagjait, illetve családjaikat támogatja anyagilag. Egy férfi megsebesült, amikor kevéssel ezt követően Bangor városában egy autóba rejtett bomba lépett működésbe. Vasút épül a két Korea között Kim De Dzsung dél-koreai elnök hétfőn ünnepélyesen megnyitotta a két Koreát összekötő vasútvonal építését. A munka keretében 2700 dél-koreai katona a világ talán legádázabb erődrendszerévé kiépített határán át nyit 12 kilométer hosszú utat tankcsapdák, betonfalak, drótakadályok lebontásával. A vasútvonal a kínai határig vagy a transzszibériai vasúiig való további kiépítésével fontos kereskedelmi tényezővé válhat. A pápa az ökumenikus párbeszéd híve Visszavonhatatlan a katolikus egyház elkötelezettsége az ökumenikus párbeszéd iránt - hangsúlyozta hétfőn II. János Pál, aki a katolikus és a református egyházak közötti párbeszéddel foglalkozó nemzetközi bizottság tagjait fogadta. A találkozóra a Vatikán Hittani kongregációja által kidolgozott, Dominus Iesus kezdetű nyilatkozat nyilvánosságra hozatala után néhány nappal került sor. A dokumentum felkavarta a kedélyeket nemcsak a protestáns egyházak körében, hanem más vallások intézményeiben is. Nincs haladás a békefolyamatban Az izraeli miniszterelnök hétfőn kizárta azt a lehetőséget, hogy a ke- let-jeruzsálemi Templomhegy fölötti szuverenitást az Iszlám Konferencia Szervezetére ruházzák át. Ehud Barak leszögezte: Izrael határozottan elutasítja azt az elgondolást is, hogy ez a szuverenitás bár- miféle iszlám szervezetre szálljon át. ___________________■ D ráma a szülészeten Világra jöttek az olasz nyolcas ikrek Milánó Tegnap életét vesztette Marieíla Mazzara két gyermeke. A 31 éves szicíliai asszony méhében egy meddőség elleni terápia eredményeként eredetileg nyolc embrió fogant meg. Az olasz nő a múlt héten spontán szüléssel életet adott egyik gyermekének. Margherita akkor 495 grammot nyomott. A továbbiakban azonban az orvosok minden erőfeszítése arra irányult, hogy minél hosszabb ideig az anyaméhben tartsák a többieket. Vasárnap reggel azonban újabb görcsök kezdődtek a terhesség 25. hetében járó kismamánál, és megszületett Michele. Nem sikerült azonban megállítani a szülési folyamatot, és az orvosok császármetszéssel világra segítették a többi hat babát is. Egy kisfiú a műtét után meghalt, majd hétfő délelőtt meghalt egy kislány, Cristina is. Az orvosok szerint a picinyeknek legalább a 27. hétig az anyaméhben kellett volna fejlődniük, hogy életben maradásukra remény legyen. Lapzártakor négy lányt és két fiút tartottak inkubátorban, súlyuk 450 és 520 gramm között van, állapotuk meglehetősen ingatag. Az igazi küzdelem a gyermekek életéért most kezdődik csak - mondják a milánói kórházban. A doktorok nem táplálnak illú- ziókat. Az asszony szicíliai kezelőorvosa az első hetekben azt javasolta, hogy néhány embriót tá- volítsanak el, ezzel növelve a többiek esélyét az életképességre, ám a család ezt elutasította. ■ SÖR ÉS ESŐ. Szomorúra sikeredtek az első napok a müncheni Oktoberfesten. A hagyományos sörünnepen a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál jóval kevesebben vesznek részt. Ráadásul már egy literes korsó is csaknem 13 márkába kerül. fotó: europress/epa Tengeralattjáró csempészeknek Egyesült Államok Új lendületet kapott a kolumbiai drogcsempészek elleni támadás az amerikai pénzügyi és „technológiai” segítségnek köszönhetően. Csempésztek - csempésznek - kokaint elaggott halászbárkákon és gyors motorcsónakokon, alacsonyan szálló repülőn, vagy nyalókába bélelten, ám még a tapasztalt amerikai drognyomozókat is meghökkentette, hogy a kolumbiai rendőrség orosz tervek alapján - orosz nyelvű utasítások pontos spanyol fordítása alapján - épülő „narkó-tengeralattjáróra” bukkant. Ha sikerült volna üzembe állítani, 11 tonnás szállítmányok továbbítására lett volna alkalmas anélkül, hogy a hatóságoknak a leghalványabb esélyük lett volna a különleges csempészútvonal lefülelésére. ■