Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-16 / 218. szám
2000. szeptember 17. ★ GAZDASÁG ★ 5 HÁROM NAP AZ ÉLET Léteznek hazánkban kistelepülések - mint például Fertőrákos, Mogyoród, Szilvásvárad -, amelyek egy esemény miatt nemzetközi hírre tettek szert. A program idején, néhány napig, sokat hallani róluk, aztán jönnek megint a szürke hétköznapok gondjai. ták fel a hegytetőn a Millenniumi kilátót, s egy büfét is terveznek ide. A korábban létesített tanösvény, mely a Bükk élővilágát és a környék történelmét mutatja be, vonzónak bizonyult, iskolák is előszeretettel keresik fel. A következő lépcső egy felvonó építése lenne, s egy sí- és szánkópálya létesítése a hegy északi oldalán. A rendezvények híre és az ön- kormányzat erőfeszítése meghozta a gyümölcsét, olyankor is sokan jönnek Szilvásváradra, amikor „semmi nem történik”. A húsvéti háromnapos ünnep idején például 10-12 ezren érkeztek. - Nekünk négy és fél, ötmillió forintba kerül az idegenforgalom, s hárommilliót hoz - állapítja meg Egri Zoltán polgármester. - S ehhez jön még a két és fél milliót felemésztő szemétszállítás, mely nálunk ingyenes, hogy a lakók ne hordják ki az erdőbe a szemetet. K. T. L. Tizenöt éve augusztusban három napra Mogyoródra figyel a fél világ. S hogy ez a verseny milyen haszonnal járt ez idő alatt?- Míg a kerítésen belüli program állami támogatást kap, addig mi nem részesülünk ebből - válaszolja Tóth Sándor, a település polgármestere. - A pálya körül nincs az önkormányzatnak területe, amit bérbe lehetne adni erre az időszakra. Hogy mi maradt? Az évek során 1500 tonna szemét, amelyet el kellett takarítanunk. Itt volt például a Fót-Mogyoród csatornatársulás, amely megpályázta a támogatást, de egy fillért sem kaptunk, pedig ez érintené a Hungaroring Rt.-t is. Holott a rendezvény alatt minden éjjel folyamatosan dolgoztak a szippantókocsik, hiszen ilyenkor itt jelen van egy Szolnok nagyságú település. És természetes, hogy szennyvíz is keletkezik. Nos, ebből semmi előnyt nem élvezett a csatornatársulásunk. Pedig saját erőből a település erre nem képes, hiszen mindenkinek másfél millióval kellene hozzájárulnia a csatornázáshoz. Előrelépés, hogy míg régebben még a futam befejezése után egy hónappal is szemetes volt a környék, tavaly és idén már legkésőbb szerdáig mindenütt megtisztítottuk a pálya környékét. Beszéltem a gondjainkról Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszterrel, mert a helyzet megoldására a mogyoródi önkormányzat egyedül nem képes. Egyszeri támogatás szükséges, hogy az infrastruktúrát - a víz, a csatornázás és a távközlés - megteremtsük. A kerítésen belül most világszínvonallal találkozni, a kerítésen kívül pedig balkáni állapotok uralkodnak. Nem hiszem, hogy ez Mogyoród szégyene. Fertőrákos műemlékekben gazdag helység, kőfejtője pedig Közép- Európában egyedülálló látványosság. A barlangszínpadán rendezett operaelőadásokat, baletteket, koncerteket külföldiek is szép számmal látogatják. A kőfejtő az ön- kormányzat tulajdona, ám hosszú időre egy soproni programszervező ingyenes használatába került, mely a színházi produkciókat is szervezi. A vendégeket buszokkal hozzák az előadás előtt, majd viszik is vissza Sopronba. A falun keresztül érhető el a Fertő tó magyarországi partszakasza, ám ezt 1970-ben Sopronhoz csatolták. A két település azóta sem tudott megegyezni ebben a vitás kérdésben. Pedig különböző vízparti szolgáltatásokkal Fertőrákos komoly jövedelemre tehetne szert.- Fejlesztésre nagyon kevés pénz jut, a pályázatokon ráadásul rendre elutasítanak bennünket, mondván, hogy egy, a nyugati határszélen lévő település már van annyira fejlett, hogy ne kelljen támogatni - beszél a körülményeikről Palkovits János polgármester. - Most kerékpárúnál próbálkozunk, mely sokat segíthetne, hiszen nagy vonzerővel bírna, csak a pályázatok döntéshozóinak szemlélete változna meg végre. Szilvásvárad aztán nem panaszkodhat - legalábbis a nemzetközi hírnevére, melyet tovább öregbített az idén júliusban itt megrendezett II. Lovas Világtalálkozó. Az önkormányzat sokat tesz azért, hogy a települést a lovasbemutatók, versenyek idején kívül is látogassák. A világtalálkozóhoz kapcsolódóan avathírmix Drágábban repülhetünk? Az olaj árának növekedése miatt novembertől várhatóan többe kerülnek a Malév repülőjegyei. Az áremelés mértékéről később döntenek a légitársaságnál. Pályázat a 4-es metróra Nyílt közbeszerzési felhívást tett közzé a BKV Rt. a 4. számú metróvonal, 1. szakasz előrehozott felszíni rendezése engedélyezési terveinek és építéskivitelezéshez szükséges tenderterveinek elkészítésére, illetve az engedélyeztetés lebonyolítására. A felhívás a Baross tér, Keleti pályaudar és körzete, továbbá a Szent Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér körüli területre, valamint a külső Bartók Béla útra vonatkozik. 22 forintos ipari alma A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 2001-es költségvetési forrásból kilogrammonként 3,6 forinttal támogatja az ipari alma felvásárlását. Ez abban az esetben érvényes, ha a felvásárló szervezet legalább kilogrammonként bruttó 22 forintos árat fizet az almáért. Az almasűrítményt nem támogatják. Jön a környezetterhelési díj A kormány hamarosan dönt a környezet- terhelési díj újabb koncepciójáról, addig a szaktárca megpróbálja tovább közelíteni az álláspontokat. A minisztérium kész további kompromisszumokra, a környezet- terhelési díjról azonban nem mondhat le, mert enélkül nem teljesíthetők az uniós csatlakozásból adódó feladatok. Otthoni élet a BNV-n A 932 kiállító közül 217-en külföldről (23 országból) érkeztek a szeptember 15. és 24. között zajló Budapesti Nemzetközi Vásárra. A rendezvény fő témája az otthoni élet, így a bútorokat, lakásfelszereléseket bemutató 443 cég 19 ezer négyzetmétert foglal el a vásár 30 ezer négyzetméternyi területéből. Szabadidő eltöltésével kapcsolatos termékek 100 kiállítónál láthatók, de a szórakoztató elektronikai berendezések és divatholmik is hangsúlyosan szerepelnek. Inn* "I ^ f ^ |Mirol álmodik a fonok? Amerikában vaskos tanulmányok boncolgatják, miben különböznek a mai high-tech menedzserek a hagyományos gazdasági ágakban dolgozó, jóval idősebb kollégáiktól. Eric Yaverbaum, a Jericho Communications nevű közvélemény-kutató vezetője 400 régi és új nagyfőnököt kérdezett meg arról, mit és kit vinne magával egy lakatlan szigetre. Az internetesek mindenekelőtt egy beruházó-tehetséget, aki elmondaná nekik, milyen businessöt- letekkel próbálkozhatnak azon a szigeten. Persze nemcsak az üzlet jár a fejükben, a második, akit elvinnének: Anna Kurnyi- kova orosz teniszezőnő. Az idősebb listájának éllovasa Alan Greenspan, az amerikai jegybank nagyhatalmú ura. A fiatalabbak tárgylistája: alágyújtós, szúnyogriasztó, fájdalomcsillapító tabletta és laptop komputer. Az idősebbeké: mobil- telefon, Playboy vagy Playgirl (meglepő szükséglet), zsebkés és ugyancsak laptop. Mi hiányozna a legjobban a két csoportnak? Az ifjabbak sorrendje: szex, az újságok sportrovata, család (igen, csak harmadiknak), a kedvenc tv-so- rozatuk és egy háziállat. Az idősebbek listája: golf, a titkárnőjük, az autójuk, a kedvenc boruk és a Hogyan legyünk milliomosok? című tv-műsor. Harmat Endre Anqol nélkül nem merni „How are you? What’s your name?" Milyen egyszerű mondatok, egy mai általános iskolás gond nélkül vágja rá a választ. Az angol nyelv immár nélkülözhetetlen a hivatásban. A globalizáció, az internet világában egyre több cég követeli meg, hogy a munkatársak jól bírják e nyelvet. Az európai munkavállalók közül mind többen féltik az állásukat, akik nem tudnak angolul.- Az angol nyelv ma már általános követelmény, a gazdasági életben tevékenykedőknek az iskolai alapfokú nyelvtudás már rég nem elég - állapítja meg Kari Basshard tanácsadó. - Az üzleti angol elsajátítása nélkülözhetetlen. Ma már a legtöbb konferencia nyelve is angol. Nagyobb cégek munkatársaik számára továbbképző nyelvtanfolyamokat szerveznek. A titkárnők számára ma már alkalmazási feltételnek számít. A kereskedelmi vállalkozások egész léte függhet az angol nyelvtudástól, annál is inkább, mert egyre terjed az internetes kereskedelem. Az építőiparban dolgozók számára, akik egyre több országban tevékenykednek, külhonban a kommunikáció egyetlen lehetősége. A Lufthansa dolgozóinak 90%-a beszéli a nyelvet. A hannoveri világkiállításra való felkészülés során Alsó-Szászországban 22 000 rendőrt ültettek az iskolapadba, hogy elsajátítsák az angol nyelv alapelemeit. A nyelviskolák virágoznak, a beiratkozok száma egyre növekszik. Magyar- országon is... A koronaékszerész kitüntetettje A Magyar Termék Nagydíj 2000 pályázat Munkahelyi öltözék kategóriájának első díját szeptember 7-én adták át a Silhouette Kft.-nek. A társaság lelke, motorja a magyarországi férjhezmenetele miatt Erdélyből Gödöllőre áttelepült Bartunek Katalin iparművész-üzletasszony. Bartunek Katalin úgy érzi, vállalkozónak született, hiszen családi háttere adta számára ezt az indíttatást. Szülei mesteremberek voltak, s ő már gyermekkorában azt látta, hogy önállóan leltek rá a boldogulás útjára, nem pedig másoktól várták a kenyeret. A Magyarországra áttelepült iparművészt családtagjai a romániai forradalom idején követhették, s ezután Bartunek Katalin életében gazdasági váltás is történt. Megszűnt ugyanis az a kör, amelynek beszállított, viszont itt voltak a szerettei, akikre számíthatott. így aztán férjével, Pál Gáborral, valamint egy baráti házaspárral megalakították a Silhouette Kft.-t, amely családi vállalkozásként indult, ezért a legfontosabb jellemzője a lojalitás volt, s az maradt a mai napig is. Bartunek Katalin egyik legfőbb támasza mind a mai napig a férje, aki a vállalkozás logisztikai, operációs munkáit menedzseli. A céget viszonylag gyorsan sikerült fejleszteniük. - A tervezési munkához elengedhetetlen készségem, a kreativitásom a cégszervezésben is dominál, tehát mindig kitalálok valami új dolgot - mondja az üzlet- asszony. A cégből mostanra cégcsoport lett. „Agyközpontja” a Katalin és férje által 50 százalékban birtokolt Silhouette Kft., egyik gyári háttere a pápai Siitex Kft. - melynek egyharmad részNévjegy Az indulás: Művészeti gimnáziumi érettségi után ruhagyárakban dolgozott, majd a romániai művészeti alap galériáiba szállítja saját tervezésű ruháit. A váltás: 1983-ban Erdélyből Magyarországra települ, 1986-ban művészeti menedzserképzőt végez Budapesten. A vállalkozó: 1990-ig alkotó iparművészként a pesti Belváros elegáns butikjait látja el termékeivel. 1990-ben férjével és a Fináczy házaspárral megalapítja a Silhouette Kft.-t, 1995-ben társaival megalakítják a Siltex Kft.-t, 1997-ben létrehozza egyéni vállalkozását. ben tulajdonosa Katalin - míg a csoport harmadik tagja az iparművésznő egyéni vállalkozása. A Siitex pápai varrodája korábban a Páva Ruhagyár üzeme volt, s így a gyár könnyűkonfekciós profilját folytatja, főleg nyugat-európai vevőknek végeztetnek bérmunkákat. A vállalkozás 40 munkatársa koordinációs és kreatív munkákat egyaránt folytat. Például annak a 18 üzemnek a kapacitáshasznosítását hangolja össze, amelyekkel a cég - attól függően, hogy blúzt, kosztümöt vagy éppen kötöttárut kell-e gyártatnia kollekciójához - rendszeres kapcsolatban áll.- 1996-ban hoztam létre a Gödöllői Divatnapokat, melyek keretében különféle rendezvényeket, konferenciákat, valamint történelmi divatszínházat szervezünk - mondja Bartunek Katalin. Két évvel ezelőtt egy oktatási programba is belevágott. Ezzel bekapcsolódnak a város felsőoktatási életébe is, ugyanis a gödöllői Szent István Egyetemmel karöltve divattagozatot indítanak. Jövőre tervezik az oktatás megkezdését. Bartunek Katalin 1997- ben, Washingtonban a Vállalkozó Nők Első Világkonferenciáján képviselhette Magyarországot. A következő évben, Londonban a világ első ötven vállalkozónője közé választották, az Arany varrótű pályázat szervezéséért pedig elnyerte a brit királyi koronaékszerész díját. Bukta Zsuzsa
